Különleges helyzetben emlékezünk meg idén a munkavégzéssel összefüggésben megsérültekről, megbetegedettekről és elhunytakról az április 28-i nemzetközi emléknapon. Egy világméretű kihívás, a Covid-19 többszörösen is rávilágít az egészséges, biztonságos munkakörnyezet, a tudatos védekezés fontosságára.

A koronavírus járvány kitörése megmutatta, mennyire sebezhetőek vagyunk egy világméretű fertőzés esetén, és annak milyen pusztító hatása lehet: az életre, az egészségre, a társadalomra, a gazdaságunkra. Nagyon világosan rámutatott a dolgozók és minden ember védelmének fontosságára, különösen a munkahelyen.

A járvány elleni harcban egyre jobban látszik, hogy mennyire nagy szükség van a jó közegészségügybe való megfelelő befektetésre, az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók és más frontvonalbeli munkavállalók számára, a társadalom érdekében. De az is egyértelműen látszik, hogy milyen fontos biztosítani mindenki számára a bérek és munkahelyek védelmét, a társadalombiztosítási ellátást.

A Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapján megemlékezünk a koronavírus áldozatairól is. Megemlékezünk azokról az egészségügyi és szociális dolgozókról, és minden más munkavállalóról, akik munkavégzésük során fertőződnek meg.

Bővebben: Április 28 - a Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja

Idén különleges időket élünk és a vészhelyzet miatt az Internet és a közösségi média segítségével szervezzük meg virtuális tömegrendezvényünket. Munkavállalóként újból kiszolgáltatottabbá váltunk, szűkítik a kollektív jogainkat és soha nem látott szolidiritásra van szükségünk, hogy biztonságban tudjunk minden családot.

A 130 évvel ezelőtti május 1-je is különleges volt, mert soha azelőtt nem volt példa a munkavállalók ilyen szervezett szintű és tudatos fellépésnek. Akkor sztrájkokkal és tüntetésekkel hívták fel a figyelmüket követeléseikre. Idén is hangot adunk ezeknek, csak most az online térben!

Tarts velünk három szakszervezeti szövetség az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma valamint több civil szervezet közös programjain az egésznapos digitális május elsején a Mércén.

Részletes program és az esemény linkje: https://bit.ly/2VP6ODK

Tárgy: Kérelem a március 18-i és április 4-i Kormányrendeletek visszavonása érdekében

Tisztelt Miniszterelnök,

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség és az általa képviselt 163 országbeli 200 millió dolgozó nevében erőteljes tiltakozásunkat fejezzük ki azon két közelmúltbeli, a koronavírus járvány hatásai enyhítésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó Kormányrendelettel kapcsolatban, mely a rendkívüli állapot idejére felfüggeszti a Munka Törvényt (03. 18.) és 24 hónapra kiterjeszti a munkaidőkeretet (04. 10). Ez utóbbi szabad kezet ad a munkáltatóknak, hogy egyoldalúan kényszerítsen túlmunkára, azzal, hogy a kifizetések elszámolását a 24 hónapos ciklus végére időzíti.

Miközben a szakszervezetek készek támogatni a járvány gazdasági hatásainak csökkentését szolgáló intézkedéseket, csatlakozunk magyar tagszervezeteink tiltakozásához a rendelet tartalma és egyoldalú bevezetésének módja ellen. Miközben a VKF tripartit konzultációs fórum ülésezett, a döntések egyoldalúan, a szakszervezetekkel való konzultáció nélkül kerültek meghozatalra.

A javasolt intézkedések a nemzetközi egyezményekben lefektetett és Magyarország által is elfogadott nemzetközi emberi és munkavállalói jogok egyértelmű megsértését jelentenék. Ahogy arra az ILO a közelmúltban rámutatott, a Covid-19 válságot nem szabad még időlegesen sem az emberi jogok, a szociális jogok, és különösen nem a szakszervezeti- és munkavállalói jogok lebontására használni.

A Covid-19 válság brutálisan emlékeztet a munkavállalói jogok védelmének fontosságára. Megvalósítása esetén a várható intézkedések lenyomnák a keresletet és strukturálisan aláásnák a magyar gazdaságot. Ez a felelőtlen kezdeményezés élesen szemben áll a világ sok más országa kormányainak konstruktív intézkedéseivel, melyeket a szakszervezetekkel és munkáltatói szervezetekkel együttműködésben hoztak.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség 4. kongresszusa 2018 decemberében már elfogadott egy határozatot a magyar munkavállalók dolgozó-ellenes jogszabályokkal szembeni tömeges tiltakozását támogatva. A mostani törvények tovább szélesítik ezeket a kizsákmányoló intézkedéseket. Ennek okán meg van minden okunk azt hinni, hogy a Munka Törvény módosítása szándékos kormányzati politika, megsértve a nemzetközi munkaügyi normákat, semmint egy válságra valóválasz, és félünk, hogy ezek visszavonása a helyzet stabilizálódását követően sem történik meg.

A versenyképesség javítása nem alapozható a munkavállalók pozíciójának lerontására és jogaik támadására – sem Magyarországon, sem az Európai Unió országaiban, vagy a világ más részein.

Mindezért a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség sürgeti Kormányukat, hogy késedelem nélkül vonja vissza a Rendeleteket és a jelenlegi válságra válaszul, jó hiszemben kezdjen szociális párbeszédet a munkahelyek és bérek védelmét szolgáló intézkedésekről fenntartva a munkavállalói és állampolgári jogokat.

Tisztelettel,

Sharan Burrow

főtitkár

Attachments:

20200422 ITUC protest letter re labour law in Hungary.pdf

[ ]

404 kB

A szakszervezeti konföderációk: az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma mélységes felháborodással hallotta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, az M1 Híradójában elhangzott szavait, amelyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezettel állította párhuzamba. 

A szakszervezetek mindig a munkavállalók érdekében szólalnak fel. Ezt terrorizmushoz hasonlítani szerencsétlen, ízléstelen és rossz érzést keltő. Szomorú, hogy megalapozott szakmai érvek és érdemi párbeszéd helyett inkább az ellenségkép gyártás egyszerű eszközéhez nyúl ismét a kormány a szakszervezetekkel szemben. Az államtitkár úr, azért nevezte terroristának a PDSZ-t és tagjait, mert a pedagógus társadalom elégedetlenségének adtak hangot amiatt, hogy a kormány az érintettek bevonása nélkül döntötte el az idei érettségi lebonyolításának idejét és módját. Ez ellen nem csak a szakszervezetek, hanem civil- diák- és szülői szervezetek is felszólaltak.

Természetes, hogy a járványügyi veszélyhelyzetben nem lehet lebonyolítani az érettségi vizsgákat a megszokott módon. Azonban ésszerű lett volna az érettségi vizsgák idejéről és módjáról egyeztetni, és azt nem két és fél héttel előtte bejelenteni. A miniszterelnök vasárnapi bejelentéséből megtudhattuk, hogy a szakemberek szerint május harmadikára fut fel a csúcsra a járvány. Már csak ezért sem szabad május negyedikén elkezdeni a vizsgáztatást.

A diákok és a tanárok amúgy is fokozottabb stresszhelyzetben vannak, hiszen egy hétvégéjük volt átállni a digitális oktatási rendre néhány héttel a vizsgák előtt, amely nem ment mindenhol zökkenőmentesen. Rengeteg csalódott diák is van, akik előrehozott érettségi vizsgát kívántak tenni és hónapok óta erre készültek. Egy körültekintőbb megoldással az ő lehetőségüket sem kellett volna feltétlenül elvenni.

Emellett a diákok és szüleik, valamint természetesen a pedagógusok is joggal aggódnak a fertőzésveszély miatt. A pedagógusok nem tudják betartani az ajánlott szociális távolságot a diákokkal a vizsgák alatt, hiszen ki kell osztani a vizsgalapokat.

Többek között ezért szólalt fel a PDSZ - más szakszervezetek és egyéb civil szervezetek mellett - a érettségi vizsgák ilyentén lebonyolítása ellen.

A PDSZ felhívását mindenki értékelheti vérmérséklete és világnézete alapján, de egy szakszervezet több ezer fős tagságát terroristákhoz hasonlítani és ennek a közmédiában hangot is adni elfogadhatatlan! Felszólítjuk Maruzsa Zoltán államtitkár urat, hogy a jövőbeni együttműködés érdekében kérjen bocsánatot a PDSZ vezetésétől valamint a pedagógus és oktatásban dolgozó tagjaitól!

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT) , a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény olyan módosítását készül Magyarország Kormánya beterjeszteni a parlament elé, mely alapos és részletes társadalmi konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi közalkalmazotti jogállásától.

A napvilágot látott tervezet szerint a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá a színházi és nagyzenekari munkavállók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását 2020. november 1-jével, a nélkül, hogy az e területeken jelen lévő szakszervezeti szövetségekkel (konföderációkkal) előzetes tárgyalásokat folytattak volna, továbbá a nélkül, hogy az e területeken szervezetten jelen lévő ágazati szakszervezetekkel érdemi egyeztetésekre került volna sor, kívánják a parlament elé terjeszteni a közel 20 ezer ember munkajogi viszonyait megváltoztató törvényjavaslatot.

Ez az eljárási mód és törekvés elfogadhatatlan és indokolatlan, különösen most, a koronavírus járvány idején, amikor a szakszervezeti és társadalmi cselekvőképesség korlátozottabb, hiszen a közegészségügyi helyzet miatt minden szervezet igyekszik az összejövetelek, értekezletek számát a szükséges minimumra korlátozni!

Az aláíró szakszervezeti szövetségek vezetői emlékeztetik a magyar kormányt és a társadalmat arra, hogy – több kisebb és részleges kiszervezés (pl. egyetemeken) után – a múlt év novemberében elindult a szakoktatók Kjt. alóli kiszervezésének folyamata, most pedig 6 teljes szakma munkavállalóit kívánják minél gyorsabban új jogszabályi környezetbe helyezni. E gyors törvényalkotási folyamat végrehajtásával, lényeges egyeztetések és a társadalmi konzultációs folyamatok lerövidítésével, illetve – a szakszervezeti szövetségek esetében – azok teljes mellőzésével!

Teszik ezt annak ellenére, hogy a Kjt. 6. § (1) értelmében e kérdések megvitatásának terepe a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT).

A SZEF, az ÉSZT, a LIGA Szakszervezetek, a MASZSZ és a MOSZ ezért egyrészt kezdeményezik a Kjt. tervezett módosítása kapcsán a közalkalmazotti érdekegyeztetés két hivatalos testületének, az OKÉT és a KOMT együttes ülésének összehívását, másrészt a parlament elnökének segítségét kérik azzal kapcsolatban, hogy a jelen törvénytervezet ne kerüljön tárgyalásra mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszüntetése kimondásra nem kerül és lehetőség nem nyílik a részletes és ütemezett társadalmi vita lefolytatására a Kjt. jövőjét illetően!

Csóti Csaba        dr. Kuti László    dr. Mészáros Melinda    Kordás László    Palkovics Imre

elnök                    elnök                    elnök                                  elnök                    elnök

s.k.                       sk.                         s.k.                                      s.k.                       s.k.

SZEF                     ÉSZT                     Liga Szakszervezetek      MASZSZ              MOSZ

A Nemzeti Felsőoktatási Törvény napokban – minden előzetes egyeztetés nélkül – benyújtott módosítási javaslata a nagy múltú magyar agrárfelsőoktatás kemény átszervezését tartalmazza, melynek nem látjuk racionális szakmai indokait.

A javaslat szerint a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Pannon Egyetem szervezeti egységéből 2020. július 31-én kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be. 2020. augusztus 1. napjától a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával a Szent István Egyetem jön létre. A tervezett törvénymódosítással két nagy múltú agrárfelsőoktatási intézmény elveszíti önállóságát. Gond az is, hogy fizikailag ezeket az intézményeket jelentős távolság választja el. A minőségi oktatás alapvető kritériuma, hogy az intézményi infrastruktúra és a személyi állomány fizikailag ne különüljön el és ezzel az átalakítással a jelenlegi helyzethez képest ez romlani fog. Az átalakítás kivitelezése előtt tisztázni kell, hogy a keszthelyi és a kaposvári intézményeknek mi lesz a jogi státusza, - mi történik a személyi állománnyal, az új intézményi formában mi lesz az oktatói és nem oktatói alkalmazotti státusz. Kérdés, hogy megmaradnak-e a jelenleg folyó képzések hosszú távon? Mi a garancia, hogy ezeket az intézményeket az átszervezés során nem számolják fel teljesen?

Véleményünk szerint a törvénytervezet alkotói az agrárfelsőoktatás mélyebb ismerete nélkül alkották meg e törvénytervezetet. Ami azért is gond, mert a magyar mezőgazdaság a jövőben is Magyarország gazdaságát meghatározó nemzetgazdasági ágazata.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy mielőtt a parlament tárgyalná e törvénytervezetet hívják össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot, ahol e tervezet szakmai vonatkozásairól érdemi egyeztető tárgyalást folytatnánk az érdemi megegyezés, a probléma megoldásának céljából.

A tervezet szerint a Kormány újabb hat egyetem alapítványi fenntartói és finanszírozási modellváltásáról, továbbá számos intézményt érintő szervezeti átalakításokról döntött. A módosítási javaslatok között olyanok is szerepelnek, amelyek a nem állami intézményeknél a fenntartó jogává teszik a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását. Egy ilyen szabályozás törvényerőre emelése utat nyit az intézményi autonómia teljes felszámolásához. A javaslatok továbbra sem tartalmaznak garanciákat a szerzett munkavállalói jogok megőrzésére az átalakuló intézményeknél.

Javasoljuk, hogy a végső döntés előtt készüljön hatástanulmány a modellváltással kapcsolatos folyamatokról, az intézmény működésére gyakorolt kedvező és kedvezőtlen hatásokról, az átalakítás munkavállalói jogokat érintő elemeiről.

Ezt követően az ITM az érdekvédelmi szervezetek bevonásával folytasson valódi egyeztetéseket a kor kihívásainak, a gazdasági és a társadalmi elvárásoknak megfelelni képes felsőoktatás kialakításához szükséges feltételek megteremtéséről.

Ezért egyetértve érintett tagszervezeteinkkel kezdeményezzük a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács haladéktalan összehívását, és csak azt követően kerüljön sor a törvénytervezet parlamenti megtárgyalására.

Budapest, 2020. április 5.

Dr. Kuti László

az ÉSZT elnöke

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) elnöke, Luca Visentini levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek és Áder János köztársasági elnöknek.

A levélben az ETUC elnöke jelzi aggályait a kormány, koronavírus által okozott gazdasági következményeinek enyhítésére hozott intézkedései miatt. A levélben kifogásolja, hogy a kormány a szociális partnerek bevonása nélkül hozott határozatokat, amelyek védelem nélkül hagyják a munkavállalókat és bizonyos ágazatokat az Európai Unió más tagállamaihoz képest. Luca Visentini a levelében hangsúlyozza, hogy az azonnali és hosszú távú terveknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük és azokat az összes ágazatra alkalmazni kell az emberek foglalkoztatásának megőrzése érdekében, ideértve a rövidített munkaidős foglalkoztatást és a jövedelemkompenzációt.

Az ETUC elnöke levelében felszólítja a magyar kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a szociális partnerekkel, a munkavállalók támogatására dolgozzon ki állami támogatási rendszert, és garantálja a munkajogi erőegyensúlyt munkavállalók és munkáltatók között.

Luca Visentini, ETUC elnök levele angolul itt olvasható.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) legutóbbi javaslatai a koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére, több mint egyszerű válságkezelési kívánság a kormány felé. Ez egy nyílt támadás a munkavállalók jogai ellen. Az MGYOSZ tagjai kimutatták, hogy mennyire tartják azokat a magyar munkavállalókat, akik munkájából származik a profitjuk.  

A kormány a 47/2020. (III. 18.) kormányrendeletében megszüntette a kollektív munkavállalói jogokat, a vészhelyzet időtartamára. Azonban láttuk már, hogy a válságok kezelésére a munkavállalók kárára hozott törvények, a kormányok ígéretei ellenére sem szűnnek meg azok megszűnése után. Ha az MGYOSZ javaslatai fogadókészségre találnának a kormányzatnál, akkor visszafordíthatatlan károkat okoznának a vészhelyzet utáni gazdasági talpra állásban is.

A munkaköri leírástól eltérés, a csoportos létszámcsökkentési szabályok enyhítése vagy a munkaidő beosztásának enyhítése mind olyan kérés, ami megvalósulása esetén a munkaadók kényúrként rendelkeznének a munkavállalóik felett.

Ezek a munkaadók pár hónapja még azért panaszkodtak, hogy nem találnak elegendő szakképzett munkavállalót. Most ahelyett, hogy igyekeznének megtalálni a kompromisszumot, megtartanák a kollégáikat, inkább rövidtávú érdekeik mentén alakítatnák át a Munka törvénykönyvét, hogy könnyebben elbocsájthassák, vagy éppen korlátlanul túlóráztathassák őket.

Remélhetőleg a világ és Magyarország gazdasága pár hónapon belül ismét növekedési pályára áll. Akkor a MGYOSZ tagjai ismét tanácstalanul fognak szétnézni a munkaerőpiacon, nem lesz elegendő „rabszolgájuk”, hiszen a ma még itthon maradtak közül is külföldre menekül majd aki teheti.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek inkább a jövedelmüktől eleső munkavállalókat támogatná. Európa több országában akad jó példa a vírusjárvány miatt kialakuló szociális válság elleni lépésekre. Az ÉSZT inkább ezeket ajánlja a kormány figyelmébe.

ÉSZT

A Széchenyi 2020 programban, a GINOP-5.3.3-18 kódszámú felhívás keretében megvalósuló régiós JOGpontok projektek díjmentesen nyújtanak jogi segítséget a munka világában. Magyarország Kormánya által kihirdetett rendkívüli intézkedésekre való tekintettel a JOGpontok projektek keretében működtetett ingyenesen hívható telefonos és elektronikusan igénybe vehető jogsegélyszolgálati formák működési ideje bővítésre kerül.

A Magyarország Kormánya által meghirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a JOGpontok projektek keretében a személyes ügyfélfogadási irodák korlátozott számban érhetőek el.

Más szolgáltatások keretében (chat, online, e-mail, telefon), azonban továbbra is várja a projekt a munka világához kapcsolódó munkajogi, cégjogi, társadalombiztosítási és adójogi kérdésekben az érdeklődő ügyfeleket, online, chaten és e-mailen 2020. március 23-ától, telefonon pedig 2020. áprilisától kibővített óraszámban.

A JOGpontok projektek elérhetőségeiről és a megemelt óraszámokkal kapcsolatos részletekről, valamint további információkról a www.jogpontok.hu oldalon tájékozódhat. 

A szakszervezeti mozgalom - mint a magyar társadalom integráns része - is tisztában van a koronavírus járványveszély kapcsán kialakult, a nemzetközi élet kiemelkedő szereplői szerint is komoly helyzettel. Mi a nyilatkozatot aláíró konföderációk felelősséget érzünk elsősorban tagjainkért, de természetesen az egész társadalom állapotáért is. Ezért elfogadjuk és támogatjuk a kormányzat minden olyan erőfeszítését és intézkedését, amely a világjárvány kezelhetetlenné válását igyekszik meggátolni, amelyekkel az állampolgárok életét kívánja megóvni, megélhetését hosszútávon is biztosítani.

Ugyanakkor, mint a tagjaink és a munkavállalók érdekképviseleti, érdekvédelmi szervei – tudva azt, hogy most összefogásra van szükség a koronavírus világjárvány leküzdése érdekében - fel kell, hogy hívjuk a kormányzat figyelmét arra, hogy minden eszközt használjunk fel annak érdekében, hogy a világjárvány gazdasági terheit ne csak a munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a szegénységben élőknek kelljen viselniük.

Üdvözöljük a kormányzat azon intézkedéseit, amelyeket „a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről hozott, de szeretnénk jelezni, hogy – álláspontunk szerint - ezek részben már nem elégségesek, részben nem megfelelőek!

Nem elégségesek, mert nem minden olyan iparágat érintően biztosít a munkáltatói terhekkel kapcsolatosan kedvezményt, amelyek már most érintettek a járvány hatásai által, és amely ágazatokban a munkáltatók már most is termelés leállítására, az üzemek bezárására, a munkavállalók elbocsátására kényszerültek.

Részben nem megfelelőek, mert - álláspontunk szerint – a hozott rendelkezések nem minden esetben szolgálják a megadott célok elérését.

Ilyen szabály az, amely kimondja, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást bármikor, minden korlátozástól mentesen módosíthatja. Az ilyen szabályozás aránytalan rugalmasságot vár el a munkavállalótól, amely éppen a jelenlegi helyzetben sok esetben nem megvalósítható.

Nem a célnak megfelelő a rendelet azon rendelkezése, mely szerint „A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.” Ezzel a kormány gyakorlatilag akár az Mt. teljes felfüggesztését, figyelmen kívül hagyását lehetővé teszi. Elfogadhatatlan, hogy a jogalkotó éppen ebben, az évtizedek óta példátlan helyzetben hagyja védtelenül a munkavállalókat, tudva azt, hogy a munkavállaló nem egyenrangú tárgyalófele a munkáltatónak, különösen kiszolgáltatott jelen körülmények között.  Ezzel a rendelkezéssel az autonóm kollektív alkut teszi semmissé a jogalkotó, amely a munkavállalók nagyobb létszámának biztosíthatna egyenrangú tárgyalási feltételeket.

A nyilatkozatot aláíró konföderációk nem tartják elfogadhatónak, hogy a kormány a munka világát érintő rendelkezésekről nem konzultált a szociális partnerekkel, pedig ennek szükségességére az Európai Unió és az Európai Szakszervezeti Szövetség kiemelten is felhívta a Tagállamok figyelmét! Megértjük, hogy a jelenlegi helyzetben erre korlátozottan nyílik lehetőség, azonban jelezzük, korábban elküldött javaslataink is reakció nélkül maradtak.

A munkavállalókkal is szolidáris intézkedésekre van szükség, nem kizárólag a munkáltatókkal! Nem csak a munkahelyeket, de a munkavállalókat is meg kellene védeni! Egymás nélkül a kettő nem létezhet! Nem követhető az a gyakorlat, hogy a munkavállalók jogai feláldozhatók a vállalkozások védelme érdekében!

A konföderációk az érintett rendelet módosítása mellett – az elmúlt két hétben nem először –, olyan központi iránymutatást is szorgalmaznak, amely cselekvési kapaszkodó lehet a munkáltatók és a munkavállalók számára is. Egy ilyen iránymutatás alapját jelenti, hogy meg kell őrizni a munkahelyeket, nem kerülhet senki jövedelem nélküli helyzetbe, és a gyermekek szülei, ha másként nem megoldható akkor jövedelmük megtartása mellett, maradhassanak otthon. Egy családból legalább egy szülő, jövedelmét megőrizve a gyermek mellett legyen! Mindez nem valósítható meg a nélkül, hogy a kormányzat segítséget nyújtson ehhez a kis- és középvállalkozásoknak.

A rendelet módosításának tartalmáról és a további intézkedésekről induljon haladéktalan egyeztetés a szociális partnerekkel és a jövőben a szociális partnerekkel való egyeztetés nélkül ne jelenjen meg semmilyen jogi norma a munka világára vonatkozóan!

A szakszervezetek követendő példának tekintik számos Európai Uniós tagállam és Budapest főváros rendelkezéseit is, amelyeket utóbbi területen a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács tagjainak – vállalkozások és szakszervezetek képviselői – bevonásával és egyetértésével hoztak meg. Az intézkedések talán legfontosabb eleme, hogy pénzhiány miatt a fővárosi cégeknél nem lehet védőfelszerelésből hiány, illetve, hogy aki nem tudja másként megoldani a gyermekfelügyeletet, annak a kollektív megállapodásokon keresztül biztosítani kell az otthonmaradás feltételeit, jövedelemvesztés nélkül!

Meggyőződésünk, hogy összefogás, társadalmi szolidaritás nélkül nem lehet győzni a világjárvány hatásai ellen sem egészségügyi, sem gazdasági szinten. Ebben ajánljuk fel támogatásunkat és együttműködésünket!

Magyar Szakszervezeti Szövetség                                                                  LIGA Szakszervezetek

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés                                    Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

A munkavállalók is egyre inkább tartanak a járvány hatásaitól, ideértve esetlegesen a munkából történő kiesésüket illető következményeket is. A munkáltató működését akadályozhatja, hogy ilyen esetben nem biztos, hogy rendelkezésére állnak a munkavégzéshez szükséges anyagok, eszközök. A fentiek okán a lezárás azzal járhat, hogy a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének egyes, vagy akár az összes munkavállaló tekintetében. Tekintettel arra, hogy a hatályos munkajogi szabályozás erre a helyzetre nem (vagy nem feltétlen) nyújt minden tekintetben megfelelő és részletes eljárási protokollt, ezért javasoljuk, hogy mielőbb kerüljön sor egy egyeztetésre e tárgykörben az összes olyan munkáltatónál, ahol működnek a munkaügyi kapcsolatok.

A magunk (szakszervezetek) részéről kiinduló alapként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-át (ennek g. pontját) tekintjük, mely szerint keresőképtelen az is,  

„…akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”

 Ez a helyzet előállhat, ha a munkavállaló maga nem beteg, azonban környezetében előfordult fertőződés, így elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el vagy járványügyi zárlat alá kerül [a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 28. § (1) bekezdés, 29. §]. Ebben az esetben egyedül az otthonról való munkavégzés lehetősége merülhet fel. Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, a munkavállaló táppénzre jogosult, mégpedig a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig [Ebtv. 44. § g) pont, 48. § (7) bekezdés a)-b) pont].

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az említett rendelkezés elsősorban járványügyi-hatósági, orvosi szakkérdésnek minősül, ezért kiemelt szerepe lehet pl. a munkahelyi foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak, illetve az országos tisztifőorvosnak az adott helyzetek pontos megítéléséhez (és a táppénz-jogosultság alapjának – keresőképtelenség – megteremtéséhez).

A törvényi szabályozáson túl azonban álláspontunk szerint szükség lenne a munkáltatóknál olyan munkáltatói rendelkezésre és/vagy kollektív megállapodásra, ami részletesen szabályozná az ilyen esetekben történő eljárás részleteit, mielőtt eluralkodik a pánik.

Fenti helyzettől világosan meg kell különböztetni azt az állapotot, amikor a munkáltató érdekkörében merül fel a kérdés. Megemlítendő a problémakör megítélésekor az a munkajogi logika is, mely szerint a foglalkoztatás a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés], így amennyiben a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem tesz eleget, az állásidőnek minősül, és fő szabály szerint erre az időtartamra a foglalkoztatás, munkavégzés hiányában is köteles a munkavállalónak az alapbérét megfizetni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. Ez alól kivétel azonban az, amikor a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. A koronavírus terjedése, és az emiatt elrendelt fizikai, közegészségügyi korlátozások a munkáltatótól független tényezők, azokra neki ráhatása nincs, így az részéről nem elhárítható, tehát a zárlat idején az alapbér megfizetésére sem köteles. Álláspontunk szerint viszont ez az „elháríthatatlan külső ok” szűken értelmezendő, és alapvetően közegészségügyi kérdés. Addig a pontig tehát, amíg nincs ilyen irányú konkrét orvosi intézkedés, eljárás (pl. közegészségügyi, járványügyi helyzet) vagy konkrét, közvetlen kockázat az adott munkahelyen, azaz a helyzet nem elháríthatatlan objektíve, a szó szoros értelmében, addig a döntés álláspontunk szerint a munkáltatói érdekkörben merül fel és nem hivatkozhat a fenti kivételre. Ha tehát az adott munkáltató például nem szó szerint vett „elháríthatatlan külső” kényszerből (pl. állami, közegészségügyi intézkedés), hanem például preventív jelleggel, saját döntése alapján függeszti fel a munkavégzést, akkor az állásidő szabályai szerint a munkavállalóknak alapbért kell fizetnie.

Budapest, 2020. 03. 11.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés majd évtizede küzd azért, hogy az értelmiség megfelelő és hasznos helyre kerüljön a társadalmon belül, továbbá a teljesítményéhez méltó bérezésben részesüljön. Tapasztalnunk kellett, hogy a hazai értelmiség nem kapta meg a kellő erkölcsi és anyagi megbecsülést. Eközben az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés mára már azt is világosan látja, hogy nem csak az értelmiségnek, hanem az egész társadalomnak a jövedelmi fejlődése 1990-től máig jelentősen elmaradt a GDP fejlődéséhez mérten. (ld. 1. ábra). Az eltérésből eredően máig kb. 2,7 évi jövedelmi veszteség érte a magyar társadalmat. Másik jelenség, hogy erősen változott 1990 óta a jövedelmi rétegek részesedési aránya, vagyis pl. a legkisebb és a legnagyobb jövedelmi rétegek közti 4,6-szoros arány mára 8,6-re. Valóságban a lakosság 20%-ának hozott jelentős jövedelmi növekedést az 1989 utáni rendszerváltás. Eközben a lakosság szerény jövedelmű 80%-ának családonként (4 tagú) a GDP-hez mérten kb. 10 millió Ft jövedelmi elmaradása keletkezett (ld. 1. diagram).

Bővebben: Mielőbb pótolni kell a magyar családok súlyos, kb. 10 millió Ft-os vagyoni lemaradását, hogy...