Regionális konzultációsorozatot indított a Munkástanácsok Országos Szövetsége a megyei szervezetekkel együttműködve. Az elsődleges cél a hálózatépítés és a szervezetfejlesztés. Az első program múlt év decemberében Debrecenben volt, második helyszínként Békéscsabán ültek össze az érdekeltek.

Országosan – a 19 megyében és a fővárosban - 40-45 ezer tagja van a Munkástanácsoknak a 15 ágazattal (posta, vízügy, közlekedés, stb.), míg Békés megyében 500-600 fő a taglétszám. Pontos adat azért nem áll rendelkezésre, mert a létszám folyamatosan növekszik, egyre többen jutnak arra a következtetésre, hogy a tagsággal csak nyerhetnek.

De mikor érdemes a Munkástanácsokhoz fordulni? A szervezet szórólapján ez áll : A szakszervezet megvéd! – és sorolják a kérdéseket, amelyek felmerülésekor érdemes taggá válni:

Egyre többet dolgozol, és egyre kevesebbet kapsz a béredért? Nem igazodsz el a bérlapodon, vagy tán nem is kapsz elszámolást a munkádról és az érte járó bérről? Nem tudod, hogy befizetik-e utánad a nyugdíj- és az egészségügyi járulékot? Nem mersz elmenni betegállományba, mert félsz, hogy elbocsátanak? Nem kapsz védőfelszerelést, pedig balesetveszélyes, vagy egészségre ártalmas a munkád?

Kiemelik: nincsenek a munkavállalók egyedül. Ingyenes jogi tanácsadás keretében a Munkástanácsok tájékoztatják az érintettet a jogairól, és ha az megbízást ad, akár érvényesítik is azokat. Hangsúlyozzák: a Munkástanácsok azért küzd, hogy a munkáltató ne a munkavállaló rovására, hanem vele együtt gyarapodjon. Szakembereik felkészülten tárgyalnak a dolgozó érdekében a munkáltatóval, a tulajdonossal.

A munkástanács legfontosabb célja az intenzív hálózatépítés mellett az, hogy tudassák a munkavállalókkal, hogy a szervezet többletet is ad, méghozzá munkahelyi érdekvédelmet, jogsegély szolgáltatást, tanácsadást. Ennek érdekében fontos, hogy a párbeszéd folyamatos és kölcsönös legyen.

- Szeptember és december között több mint 6500 embert szólítottunk meg, zömében olyanokat, akik nem tagjai a munkástanácsoknak, sőt, egy érdekvédelmi szervezetnek sem. Közülük 2500-an léptek be a tagok sorába – tudatta Potykievicz Tamás, a program felelőse.

Hozzátette: a munkástanácsok megyei szervezetei önállóak, nem épülnek ágazatra, ezért úgy tudnak a munkavállalók ezekbe az érdekvédelmi szervezetekbe belépni, hogy nincs a munkáltatónak ebbe beleszólása, hiszen a dolgozó szabadidejében azt csinál, amit akar, olyan szervezet tagja, amilyet jónak lát. A tagság azért is lényeges, mert sokszor a munkavállaló alapvető jogaival sincsen tisztában, és elég egy alapos beszélgetés, hogy a gondjait, problémáit feltárhassa és kérdéseire választ kapjon.

- A szervezés kapcsán végigjártuk Békés megyét, de sok helyre a munkáltatók nem engedtek be minket, nem akarnak érdekképviseletet. A munkavállalók - akiknek többsége minimálbéren van foglalkoztatva - meg vannak rémülve, féltik a munkájukat. Sokakat támogatással vesznek fel, és már a felvételkor aláíratják velük a felmondásukat is, hogy a munkáltató csak addig foglalkoztathassa, míg a támogatást kapja, de a továbbfoglalkoztatás alól kibújhasson – mondta el tapasztalatait Buzder Ferenc, a Munkástanácsok Békés megyei elnöke.

- Vitás vagy problémás helyzetben az érdekképviselet jár el a munkáltatóval szemben, nem pedig a munkavállaló, így nincs személyes kapcsolat, nem érvényesül az alá-fölérendeltségi viszony. Egy közbenső szervezet az érdekképviselet, így a személy nem konfrontálódik. De fontos számunkra az is, ha a munkáltató jelzi, amikor problémája adódik akár a helyi politikával, szervezetekkel kapcsolatosan – közölte Kovács Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke.

- Békéscsabán négy éve még 8,51% volt a munkanélküliségi ráta, ez ma 6,31%, örvendetes, hogy jóval az átlag alatt vagyunk. Ugyanakkor el kell mondani, hogy sok az üres álláshely, mert nincs megfelelően képzett szakember. Ennek kezelésére január elsejével egy új szemléletű felnőttképzési rendszert indítottunk, ez egy egyedülálló szerkezet, amelyben az összesítésnek köszönhetően az érdeklődő látja, hogy hozzá legközelebb milyen képzés indul, mikor, esetleg mi az, ami épp akkor nem elérhető -  mondta Kiss Tibor, Békéscsaba alpolgármestere.

Problémaként fogalmazta meg az alpolgármester, hogy a szakmai képzés hibája gyakran a gyakorlat hiánya. A tanulók csak figyelnek, nem tapasztalnak a gyakorlatban, nem engedik oda őket a „munkához", mert a termelés, a profit a lényeges, gyakorolni nincs idő, így viszont a fiatal nem tanulja meg a szakmát. Természetesen ez is munkáltató függő, nem szabad általánosítani, de szemléletváltozás kell, annyi bizonyos.

Elhangzott a fórumon, hogy sok fiatal az iskola mellett dolgozni kényszerül, és mert éjjel munkát végez, nappal az órán elalszik, lemarad a tanulásban, így hátrányba kerül azon társaival szemben, akinek szülei tudják fedezni tanulmányait. Emellett kitértek a nyugdíjkorhatárra, amely alapján a nők 40 év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, míg a férfiaknak ez nem jár. Őket gyakran 50-55 évesen elbocsátják, nem kap munkát, helyette fiatalt vesznek fel, akinek kevesebb bér kell, és nem kell annyi szabadságot fizetni. Pedig ha a férfiak is elmehetnének 40 ledolgozott év után nyugdíjba, a fiatalok könnyebben találnának munkát. Természetesen általánosítani ebben az esetben sem szabad.

Forrás: hir6.hu

 

 

 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 28th. .