A megszorítócsomagok fő célpontjai a bérek voltak Európa-szerte, a fizetések váltak a belső leértékelési intézkedések fő eszközeivé - állítja az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) egy közelmúltban kiadott felmérésre hivatkozva, amely az EU tagállamaiban a reálbérek alakulását vizsgálta a válság előtti illetve utáni években. Az adatokból kiderül, hogy a nagy leértékelések nem oldották meg a versenyképességi problémákat, különösen a válság által leginkább sújtott tagállamokban. Magyarországon 2009 és 2012 között - Görögország és Litvánia után - a harmadik legnagyobb reálbércsökkenést mérték- írja a Napi.hu.
A bércsökkentő intézkedések a magas munkanélküliséggel párosítva veszélyes mixet alkotnak az állampolgárok számára - figyelmeztetett az ETUC az európai munkaerő-piaci adatokkal kapcsolatban, amelyek mind uniós, mint eurózónás szinten javulást mutattak ugyan, de az EU egészében még mindig rekordmagas szinten áll.
Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) - az ETUC kutató intézete - közelmúltban közölt felmérése arra mutatott rá, hogy azon országok többségében, ahol a munkanélküliség emelkedett, ott általában a fizetések is csökkentek, amelynek súlyos következményeiként az elszegényedés és a társadalmi kirekesztettség kockázata is nő. Az ETUC kiemelte, hogy az eurózónában a válság által leginkább sújtott országokban - pl. Görögország, Portugália - volt a legnagyobb mértékű a bérek csökkenése- idézi a felmérést a Napi.hu.
A felmérés a 2000 és 2008 közötti, valamint a 2009 és 2012 közötti időszakokat vizsgálta. Az összehasonlításból kiderül, hogy míg Magyarország a 2000-2008 közötti időszakban a Top 10 tagállam között volt a reálbérek növekedését tekintve, addig a válság kitörése utáni időszakban a legnagyobb reálbércsökkenést elszenvedett országok közé került a harmadik legnagyobb mértékkel - Görögország és Litvánia után.
A 2000 és 2008 közötti időszakban a legnagyobb reálbér-növekedés Romániában volt átlagosan 13,3 százalékos reálbér-emelkedéssel. A második legnagyobb, 9,4 százalékos növekedéssel, Lettország volt, amelyet Észtország követett 8,1 százalékos emelkedéssel. Ebben az időszakban Magyarországon 3,6 százalékos reálbér-emelkedés volt megfigyelhető, ami a hatodik legnagyobb mérték volt a vizsgált EU tagállamok között. A válság előtti években a 27 EU tagállam közül csak Németországban volt reálbércsökkenés, ami 0,6 százalékos mértékű volt.
A válság szinte teljesen átrendezte a sorrendet a tagállamok között, és immár 15 országban következett be a reálbérek csökkenése. A válság előtti éllovasok szinte kivétel nélkül a sor végére kerültek: Romániában a 13,3 százalékos reálbér-növekedés 1,7 százalékos reálbér-csökkenésbe fordult át, Lettországban és Észtországban pedig a 9,4 illetve 8,1 százalékos plusz 1,7 illetve 2,2 százalékos mínuszra olvadt.
A 2009-2012-es időszakban a legdrasztikusabb reálbérzuhanást - nem nagy meglepetésre - Görögországban hozta a válság, ahol a 2000-2009 közötti 1,5 százalékos emelkedésből lett 4,9 százalékos csökkenés. A második legnagyobb reálbéresés Litvániában volt, ahol a válság előtti 6,8 százalékos plusz után 4 százalékos mínuszt mértek. A harmadik legnagyobb mértékű esés pedig Magyarországé, ahol 2009 és 2012 között 3,2 százalékos reálbércsökkenést regisztráltak.
A 2009-2012-es időszakban a reálbér-növekedés terén viszont Bulgária vitte a prímet, ahol - a válság előtti vizsgált években mért 2,1 százalékos növekedés után - az 5,4 százalékos emelkedés messze a legnagyobb mértékű volt az EU-ban, szemben a többi "pluszos" országgal, ahol a reálbérek emelkedése átlagosan nem érte el az 1 százalékot. Ebben az időszakban Bulgáriát Franciaország követte, ahol a válság előtti és utáni vizsgált időszakban is nagyjából azonos mértékű, 0,7 illetve 0,8 százalékos volt a reálbérek emelkedése. A harmadik legnagyobb értéket, 0,5 százalékos pluszt, Németországban és Svédországban mérték 2009 és 2012 között.
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
