Az új típusú érdekvédelmi munka első eredménye a ma már legendás emlékű nem kevés feszültséget, de egy szélesebb körnek mégis csak elismerést hozó, a műszakiak 10 százalékos bérfejlesztésének egyeztetett szétosztása volt. Ekkor 1987-1988 évfordulóját írtuk. Az említett bérfejlesztés számtalan buktatója kovácsolta először akcióegységbe az oktatókat, kutatókat tömörítő szakszervezeteket, mert a bérkeret különböző szakterületekre való szétosztásának előkészítetlensége, a pályázati rendszer és az egy összegben meghatározott pénzkeret arra kényszeríttette az ágazati szakszervezeteket, hogy egymásra figyelve és egymást segítve osszák meg a rendelkezésre álló összeget.
A közös munka, az együtt átélt feszültségek tapasztalatainak őszinte megvitatása segítette elő a bizalom kiteljesedését és teremtette meg az együttgondolkodás igényét.
A kölcsönös bizalom eredményeképpen létrejött egy laza szervezet, a Szakszervezetek Tudományos Dolgozóinak Koordinációs Testülete, melynek tagjai a TUDOSZ, FDSZ, AOKDSZ, Vasas Szakszervezet Intézményi Tagozatai voltak.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés létrehozásának a gondolata 1989. márciusában vetődött fel előszörő 1989. szeptemberére, közvetlenül az alakulás előtt eldöntöttük, hogy a nevünk Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) lesz.
A Kossuth-klubban megtartott alakuló ülésen - az AOKDSZ, FDSZ és TUDOSZ - szervezetek mondták ki az ÉSZT megalakulását. Az alakuló ülésen részt vett a KKDSZ, a Sajtószakszervezet és az Írók Szakszervezete is.
Az alakuló értekezlet első elnökének dr. Baka Andrást, a TUDOSZ elnökét, alelnökeinek dr. Kis Papp Lászlót, az FDSZ elnökét és dr. Vígh Lászlót az AOKDSZ elnökét választotta meg. Az ÉSZT első titkára dr. Lovas Antal, az FDSZ titkára lett.