Saját tulajdonában és más tulajdonában lévő autó használata után is kaphat költségtérítést a dolgozó; kormányrendelet ismerteti, hogy mely esetekben köteles a munkáltató a munkába járás költségtérítéseként kilométerenként 9 forintot fizetni. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írásából minden más esetet is megismerhet és megérthet.

 

Előző cikkünkben a tömegközlekedési eszközzel történő munkába járás költségtérítésének szabályait jártuk körül. A munkába járás azonban nemcsak tömegközlekedési eszközök segítségével történhet, hanem gépjármű igénybevételével is. Ezen cikk keretében a gépjárművel történő munkába járás költségtérítési szabályaira hívjuk fel a figyelmet.

1. A jogszabályi háttér

Az utazási költségtérítést, az arra való jogosultság megállapításának, igazolásának módját több jogszabály együttesen határozza meg:

• A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (2) előírja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azokat a költségeit, amelyek a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülnek.

• A költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet (továbbiakban Kormányrendelet) írja elő.

• Az adómentesség, illetve az adóztatás feltételeit pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szabályozza.

2. A gépjármű fajtája

Sem az Szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja, sem a Kormányrendelet nem nevesíti a gépjármű fajtáját és azt sem írja elő, hogy a gépjármű saját tulajdonban legyen. Ebből az következik, hogy a térítés mind a saját tulajdonban, mind a más tulajdonában lévő (pl. bérelt, lízingelt, kölcsönkért stb.) személygépjármű, motorkerékpár, motoros kerékpár stb. használata esetében is kifizethető. Mindemellett az is lehetséges, hogy több dolgozó által a valamelyikük tulajdonában (bérlésében, lízingelésében) lévő gépjármű együttesen használata esetében minden munkavállaló külön-külön megkapja a gépjármű költségtérítést.

3. A munkáltató térítési kötelezettsége

A Kormányrendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. Ilyen eset például az,

• ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,

• ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, továbbá ide tartozik az az eset is,

• ha a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.

4. A munkáltató térítési lehetősége

A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. Ebben az esetben a költségtérítés fizetése a munkavállaló és a munkáltató megállapodásának függvénye. Arra azonban figyelni kell, hogy ebben az esetben a munkáltató eltérhet a 9 Ft/km költségtérítési összegtől. A költségtérítés lehet ettől kevesebb és lehet ettől magasabb összegű is, azonban ebben az esetben az utazási km x 9 Ft/km x munkában töltött napok szorzatából eredő összeget meghaladó költségtérítés nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A lakóhelytávolság figyelembe vétele alapján differenciált összegű költségtérítés a munkahelyi feszültségek elkerülése miatt nem javasolt. A munkáltató azt is megteheti, hogy – a jogszabályi kötelezettséget kivéve – a gépjárművel történő munkába járás költségtérítését nem engedélyezi.

5. A dolgozói nyilatkozat

Gépjárművel történő napi munkába járás/hazautazás esetében az Szja tv. 25.§ (2) bb) szerinti 9 Ft/km adómentes költségtérítés kifizetéséhez a munkáltató köteles nyilatkozatot kérni. A km-t a munkavállaló lakóhelye és munkahelye között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapján kell meghatározni. A gépjármű kilométer órájának állását a munkáltató nem ellenőrizheti, viszont szabályzatában rendelkezhet arról, hogy a Kormányrendelet által előírt kötelező térítési esetektől eltérően kizárólag saját, bérelt vagy lízingelt gépjármű használatának térítését fizeti.

6. A változó munkahely

Léteznek olyan munkakörök, amelyek nem állandó, hanem földrajzilag eltérő munkába járást igényelnek pl. egy vállalkozásnak az országban több településen van munkahelye és a dolgozó napi munkavégzése hol ehhez, hol ahhoz a telephelyhez kötődik. A kötelező és az adható költségtérítések helyes elszámolásához minden esetben rögzíteni kell, hogy az adott napon pontosan hol van a munkavégzés helye. A munkavállalót a lakóhelytől az éppen aktuális munkavégzés helyéig illeti meg a költségtérítés.

7. A költségtérítés és a cégautóadó

Az Szja tv. 25.§ (4) bekezdése alapján a magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el. Ebből pedig az következik, hogy személygépjármű munkába járáshoz történő használata esetében a munkavállalót az 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) által szabályozott cégautóadó sem terheli.

8. A csoportos személyszállítás

A munkába járás a munkáltató által biztosított csoportos személyszállítással is megvalósítható. Az Szja tv. 3.§ 63. pontja értelmében csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik, illetve egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. A munkáltató által biztosított csoportos személyszállítás jövedelemadó fizetési kötelezettséget abban az esetben nem generál, ha az a munkáltató a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján valósul meg.

 

Forrás: ado.hu

• Előző
• Tovább