Az ÉSZT valódi nyugdíjreformot követel!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetősége nem tartja elégségesnek a nyugdíjrendszer átalakítását úgy, hogy 40 év munkaviszony után mehessenek nyugdíjba a munkavállalók!
Szerintünk a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében valódi és átgondolt reformra van szükség!
Ennek egyik fontos kérdése természetesen, hogy a munkavállalók hány évesen, mennyi munkában töltött idő után mehetnek el nyugdíjba.
Az ÉSZT álláspontja is az, hogy a nyugdíjba vonulás kérdésénél az esélyegyenlőség megteremtése az elsődleges! Nem lehet nemi hovatartozás alapján megkülönböztetni a munkavállalókat!
Ugyanakkor mi egy rugalmas nyugdíjrendszer bevezetését tartjuk kívánatosnak három nyugdíjkorhatár kijelölésével:
- amikortól nyugdíjba mehet valaki. Ez egy kedvezményes korhatár, amelynél a munkavállalónak lehetősége van nyugdíjba vonulni elegendő munkaviszony mellett, csökkentett nyugdíjjal
- amikortól nyugdíjba küldhető bárki, a demográfiai adatok figyelembevételével megállapított, a munkavállaló kora alapján meghatározott általános nyugdíjkorhatár megállapítással
- amikortól nyugdíjba küldendő a munkavállaló, egy olyan korhatár megállapításával, amely bizonyos szakmáknál, munkaköröknél kötelezővé teszi a nyugdíjba vonulást
A korkedvezményes nyugdíj visszaállítását is szükségesnek tartjuk, azonban nem a régi formájában!
Azon munkaköröknél, amelyeknél az átlagost meghaladó, állandó fizikai vagy pszichikai terhelést kell elviselniük a munkavállalóknak, ott vissza vagy be kell vezetni a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét teljes nyugdíjösszeg mellett!
Hiszen ki gondolja komolyan, hogy egy 64 éves vonuló tűzoltó képes ugyanarra a fizikai teljesítményre, mint egy nála 30-40 évvel fiatalabb kollégája? De rengeteg olyan munkakört fel lehet sorolni a bányászoktól a rendőrökig, a mentősöktől a buszsofőrökig, akik ilyen vagy olyan plusz terhelésnek vannak kitéve, ellentétben pl. az adminisztratív munkát végző kollégáiknál, akik a régi szabályok szerint ugyanúgy élhettek a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével!
Ezért a korkedvezményes nyugdíj újbóli bevezetésénél fontosnak tartjuk a szakmacsoportok és munkakörök alapján, a régi rendszernél sokkal átgondoltabb nyugdíjjogosultságok megállapítását.
A nappali szakképzésben és felsőoktatásban eltöltött évek beszámítása is része kell, hogy legyen a nyugdíjjogosultság számításának. Tisztázandó kérdés a nyugdíjrendszer finanszírozása is, az állami- és az öngondoskodás összehangolása.
Azonban a fenntartható nyugdíjrendszer alapkövei, a tisztességes, európai szintű bérek és a magas szintű oktatás is. Ezek nélkül, álláspontunk szerint, nem tartható fenn sem közép, sem hosszú távon a jelenlegi nyugdíjrendszer!
Magyarországon a rendszerváltás óta minden kormány halogatta a valódi nyugdíjreformot, és beérte a nyugdíjkorhatárok emelésével, vagy a kedvezmények megszüntetésével. Ezzel csak elodázták a problémát és a következő kormányokra hárították a felelősséget.
Nem várhatunk tovább, azonnal el kell kezdeni a nyugdíjrendszer megreformálását! Ezt a feladatot a kormánynak el kell végeznie még ebben a ciklusban! De ennek érdekében a szakszervezeteknek is megvan a feladatuk, az ügy segítése érdekében összefogva, együttműködve, közös javaslatot kidolgozva kell követelniük a halaszthatatlanul szükséges nyugdíjreform kidolgozását és megvalósítását.
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Budapest, 2015. augusztus 17.
A SÉSZ kiáll Sándor Mária mellett
A Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség (SÉSZ) döbbenten áll az előtt, hogy a Magyar Szakdolgozói Kamara (MESZK) etikai eljárást indít Sándor Mária, a fekete pólós nővérmozgalom elindítója ellen.
A MESZK nem nevezte meg a vizsgálat pontos okát, csak annyit, hogy kommunikációs csatornákon tett nyilatkozataival megszegte az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó etikai kódex szabályait.
Reméljük, hogy az eljárás valódi oka nem a kritikai hangok elhallgattatása, a kamarai tagok megfélemlítése és személyes bosszúhadjárat!
Az eljárás azért is érthetetlen, mert a május 12-i közös demonstráción, egy színpadon állt a MESZK és az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség, amikor Zombor Gábor államtitkár is elismerte, hogy „Önöknek mindenben igazuk van”!
Ilyen mondvacsinált indokkal a MESZK akár azt a több ezer tagját is etikai eljárás alá vonhatná, akik valamilyen formában elégedetlenségüknek adtak hangot.
A SÉSZ fontosnak tartja, hogy a Magyarország Alaptörvényében garantált szólás- és véleményszabadságot mindenki tartsa tiszteletben!
A SÉSZ továbbra is támogatja Sándor Máriát harcában, egy jobb, élhetőbb egészségügyért!
Elhunyt Berényi Gyula
Berényi Gyula, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, az ÉSZT elnökségének tagja 2015. július 9-én, veresegyházi otthonában, 67 éves korában, váratlan hirtelenséggel, elhunyt.
Pótolhatatlan munkatársunkat és barátunkat veszítettük el. Az ÉSZT elnöksége osztozik a család gyászában.
A SÉSZ kérdései Dr. Balogh Zoltánhoz, a MESZK elnökéhez
A Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség (SÉSZ) nem érti, hogy mi a célja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának (MESZK), a július elsejei demonstrációján meghirdetett felmondási akciójával!?
A MESZK, mint szakmai érdekképviselet megint olyan területre tévedt, amely tipikusan a szakszervezetek tevékenysége. Erre már felhívta a MESZK figyelmét az öt szakszervezeti konföderáció június 23-án kelt nyílt levelében.
Mivel munkavállalói érdekképviselt eddig nem szerepelt a MESZK tevékenységi körében (nem is feladata!), ezért nem meglepő, hogy ilyen rutintalanul és meggondolatlanul olyan dologra szólította fel egy amúgy is humánerőforrás krízissel küzdő ágazatban dolgozó tagjait, amelynek komoly következményei lehetnek!
Szeretnénk tudni, hogy Dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke is letétbe helyezte felmondó nyilatkozatát, amelyben lemond a tanszékvezetői megbízásáról és megszünteti munkaviszonyát az egyetemen, ha nem sikerül eredményt elérnie?
A MESZK elnökségének azon néhány tagja, aki nem a nyugdíja mellett végzi kamarai tevékenységét, szintén felmond a munkahelyén?
Adtak-e kellő jogi felvilágosítást azoknak a tagoknak, akik náluk letétbe helyezték a felmondásukat? Tudatták velük, hogy milyen munkajogi következményekkel járhat egy esetleges rendkívüli felmondás?
Miként kívánják segíteni azokat a tagokat, akik a MESZK felhívására felmondanak munkahelyükön és nem kívánnak a továbbiakban a magyar egészségügyben dolgozni?
Miként kívánják segíteni azokat a tagokat, akiknek kollégái felmondanak és ezért jelentős többletterhelésük lesz?
Úgy gondoljuk, hogy senkinek sem lehet célja egy tömeges felmondáshoz vezető akció szervezése a magyar egészségügyben. A MESZK elfelejti, hogy tagjai többsége nem frissen végzett, nyelveket kitűnően beszélő fiatal, aki gond nélkül talál munkát külföldön, hanem olyan emberek, akiket már „csak” a hivatástudatuk tart a pályán!
Reméljük, hogy a MESZK nem a politika játékszere lett, és nem csak az a célja, hogy az egészségügyi ágazatban felszínre tört elégedetlenségi hullámot csillapítsa!
A SÉSZ célja, hogy a magyar egészségügyi és egészségügyben dolgozók érdekeit képviselje, itthon kapjanak valódi szakmai és anyagi megbecsülést, nem pedig a pálya elhagyásra biztassa őket!
Egy érdekképviselet felelősséggel kell, hogy képviselje tagjait, még akkor is, ha kötelező a tagságuk!
A közszféra érdekképviseleteivel egyeztetett Varga Mihály
A béremelésről, az illetményrendszerekről, a kompenzációról, valamint a béren kívüli juttatásokról egyeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) mai ülésén.
A közszféra alkalmazottainak és munkaadóinak érdekegyeztető fórumán a miniszter köszönetét fejezte ki a közszféra munkavállalóinak az elmúlt években végzett munkájukért. A konzultáció során a résztvevők áttekintették a Kormány eddig végrehajtott béremelési programjait, továbbá a szakszervezeteknek a közszféra valamennyi munkavállalója helyzetének javítására vonatkozóan a korábbi üléseken előterjesztett javaslatait. Egyetértés volt abban, hogy az egyeztetéseket folytatni szükséges az OKÉT keretei között. Megállapodtak arról, hogy kora ősszel tárgyalnak a nyugdíjkorhatár emelésével összefüggő, hosszabb szolgálati idő elismerésének módjáról a közalkalmazotti és a közszolgálati illetményrendszerben. Emellett a közszférában 2011 óta működő kompenzációs rendszer kivezetésének lehetőségeiről is megbeszélést folytatnak.
Budapest, 2015. július 9.
Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
