Elhunyt dr. Dura László! Elment a barát, a testvér, a kolléga!
Gondolatok egy elmaradt látogatáshoz
Dura Laci barátom emlékére
Az elmúlt két és fél évtizedben szoros munka és baráti kapcsolatban voltam Dura Lászlóval, azaz Dura Lacival (hiszen szinte mindenki így szólította). Az utóbbi hónapokban nem kevés aggodalommal figyeltem egészségi állapotának alakulását. Kórházban volt erősödni, kórházból jött felkészülni, majd ismét kórházba ment, mert súlyos műtét várt rá. Előtte még beszélgettünk, s abban maradtunk, hogy műtét után, amint telefonképes állapotba lesz rámcsörög, s én meglátogatom, mint ahogy ő is tette velem az elmúlt évekbeli kórházi tartózkodásaim során. Sajnos ez a hívás elmaradt. Helyette jött egy másik, melyben közös barátunk közölte a megdöbbentő, megmásíthatatlant: ma, november 13-án Laci eltávozott közülünk.
Dura Lacit 26 évvel ezelőtt ismertem meg, amikor 1988-ban, robbantva az akkori kialakult, és változtathatatlannak hit szakszervezeti struktúrát létrehoztuk a Tudományos Dolgozók Szakszervezetét (TUDOSZ), melynek őt választottuk első titkárául az alapító kongresszuson. Az idő igazolta, hogy ez egy nagyon jó döntés volt, mert egy ágazati szakszervezet szervezése, működtetése egészen más gondolkozást és tevékenységet igényelt, mint amit mi kutatóként, kutatóintézeti alapszervezeti aktivistaként, tisztségviselőként elképzeltünk. Ő tudta, hogy mit kell tenni, és tette is, tetette is velünk. Dolgozott, szervezet, és mozgatott minket, hogy erősödjünk, fejlődjünk.
Dura Laci életét a munkavállalók, a szakszervezetek érdekében végzett munka határozta meg. Kezdetben a Vasas területén dolgozott. A Ganz MÁVAG kultúrosaként kezdett, majd a kultúrház igazgatója lett. Az ELTE BTK-n szerzett történelem-filozófia szakos diplomát. Továbblépett, s a Művész szakszervezetben tevékenykedett 1984-ig. Innen ment tovább a Szakszervetek Elméleti Kutató Intézetébe (SZEKI), kutatónak. Kutatói tevékenységének eredményét jelezte a doktori cím megszerzése is. Intézeti tagsága, kutatómunkája egyértelműen meghatározta a „tudósszakszervezethez” vezető útját, s az újabb tevékenységváltását. Az új szakszervezet első titkáraként intenzív szervezőmunkába kezdett, sokat dolgozott és aktív munkára ösztönözte az elnökség tagjait is, kialakítva, létrehozva annak feltételeit. Többek közt sűrűn jártuk együtt az országot, hogy az intézetek munkavállalóit csatlakozásra ösztönözzük. Fölismerte a szakszervezeti nyilvánosság szükségességét és megteremtette a szakszervezeti nyilvánosság lehetőségét. Ugyanis a megalakulás után nem sokkal kitalálta és beindította TUDOSZ lapját, a Szószólót, készítve, szerkesztve, kiadva azóta is az utolsó pillanatig.
Ez indította el az újabb útján, a szakszervezeti újságírás, szerkesztés pályáján. Két év elteltével továbblépett a TUDOSZ-ból. Előbb még a KSZSZ-ben dolgozott sajtósként, majd létrehozta kiadóvállalatát a Dura Studiót, amely a mai napig a magyar szakszervezeti újságírás egyik fellegvára. Nyomtatott sajtótermékekkel kezdte, de korán ráismert az elektronikus sajtó fontosságára, s ezt követően honlapokkal is szolgálja immáron két évtizede a munkavállalókat, a szakszervezeteket. Jónéhány szakszervezetnek, konföderációnak dolgozott, lapot szerkesztett és adott ki, kiadványokat szerkesztett és adott ki, honlapokat szerkesztett és működtetett. Nagy álma volt a nem kis utánjárással létrehozott „szakszervezetek.hu” honlap, amely indulása óta a magyar szakszervezetek fontos megjelenési helye és információforrása.
A 26 évvel ezelőtt kezdődött közös munka, mely köztünk korán barátsággá fejlődött, az utolsó pillanatig tartott. Ő vett rá arra, amire magamtól gondolni se mertem volna, hogy tudósítsak az érdekegyeztetésről, és ő döntötte el, hogy e tudósítások gyűjteményét könyvként is kiadjuk. Meg is tette. Még néhány héttel ezelőtt is terveztük a hogyan továbbot. Mit kellene megírni, mit kellene kiadni, hogyan, mi módon. Ki mit fog csinálni. Sajnos ez most megtorpant, de tartozok a batáromnak annyival, hogy amit tudok, befejezek belőle.
Búcsúzom tőled Laci, mert más dimenzióba kerültél, de nem búcsúzom, mert itt maradtál közöttünk, ugyanis munkáddal, eredményeiddel örökre beírtad magad a magyar szakszervezeti mozgalom történelemkönyvébe, emlékedet, segítő és óvó szavaidat örökre itt őrizzük a szívünkbe.
Budapest, 2014. november 15.
Kuti László (Q-ti)
Az ÉSZT szolidaritását fejezi ki a szociális ágazattal!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szolidaritásáról biztosítja a szociális ágazatban dolgozókat és egyetért a Szociális Elégedetlenség Napja demonstráció céljaival!
A kormány szerint Magyarország jobban teljesít! Ezt halljuk-látjuk nap, mint nap!
Ha ez így van, akkor hogyan fordulhat elő, hogy félelmetes gyorsasággal növekszik a munkavállalói szegénység azok körében, akiknek küldetése, hogy segítsenek a szegényeken, elesetteken, gyerekeken?
Ez elfogadhatatlan és megengedhetetlen!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Veletek van, támogatunk Benneteket céljaitok elérésében!
Dr. Kuti László
az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés tiltakozik az adótervek miatt
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozását fejezi ki, a sajtóban megjelent adótervek miatt. A kormány egyértelmű célja, hogy a cafetéria rendszert eltörölje! Ehhez olyan eszközt választott, amelynek elsődleges kárvallottjai azok a munkavállalók, akik jelenleg még kapnak valamilyen béren kívüli juttatást!
Bővebben: Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés tiltakozik az adótervek miatt
Nincs igaza Tállai András miniszterhelyettesnek!
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár válaszolt, egy írásban feltett képviselői kérdésre, melyben arra kértek választ, hogy mikor várható végre a közszféra illetményalapjának emelése.
A válaszában a miniszterhelyettes azt írta, hogy nincs szükség az illetményalap emelésére, mert a kormány számos intézkedése pozitív hatású volt. Ilyennek minősítette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, a minimálbér illetve a garantált bérminimum összegének emelését, de a családi adókedvezményt és a rezsicsökkentést.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a közszférában immár hetedik éve nem volt átfogó béremelés és elvették a 13. havi illetményt is!
A közszférában dolgozóknak az elmúlt hét évben több mint 20 százalékkal csökkent a reálkeresete!
A közalkalmazotti bértábla szerint a bérek az öt első kategóriában „összecsúsztak”!
Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy pályakezdő közalkalmazott ugyanannyit keres, mint a vele azonos végzettségű, de már a nyugdíj előtt álló kollégája! Erre azt mondani, hogy nincs szükség az illetményalap rendezésére és javult a közszférában dolgozók helyzete, arcpirító cinizmusra vall!
Az egykulcsos SZJA köztudottan a magasabb jövedelműeknek kedvez, nem a minimálbért kereső munkavállalóknak!
Az alacsony keresetű közalkalmazottak nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt sem! A rezsicsökkentés nem jelent megoldást sem a közszféra dolgozói, sem a többi kiskeresetű munkavállaló problémáira!
A közszférában egyre nagyobb méreteket ölt a munkavállalói szegénység, ez egyre nagyobb elégedetlenséget szül!
Felszólítjuk a Kormányt, hogy vizsgálja felül a jövő évi terveit és ne halogassa tovább az elkerülhetetlen közalkalmazotti béremelést!
Dr. Kuti László
elnök
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Az ÉSZT tiltakozik a kormány legújabb adótervei miatt!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozását fejezi ki, a mai napon a sajtóban megjelent adótervek miatt!
A kormány egyértelmű célja, hogy a cafetéria rendszert eltörölje! Ehhez olyan eszközt választott, amelynek elsődleges kárvallottjai azok a munkavállalók, akik jelenleg még kapnak valamilyen béren kívüli juttatást!
Az Erzsébet Utalvány, SZÉP Kártya és egyéb béren kívüli juttatások jelenlegi 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásának mértékét jövőre 27 százalékra kívánják emelni! Ez elfogadhatatlan és megengedhetetlen!
Ekkora adóteher növekedést a magyarországi munkaadók nem tudnak, nem akarnak átvállalni a jelenlegi gazdasági helyzetben. Borítékolható, hogy többségük megszünteti a béren kívüli juttatásokat!
A kormány más adóötletei is a bérből és fizetésből élőket sújtanák!
Az internet megadóztatásának ötletét a FIDESZ ellenzékben még elvetette! Most azonban brutális mértékű adót kíván beszedni az emberektől! Az internet megadóztatása az információ szabadsága elleni támadás!
Az internet adóztatása a felsőoktatási, kutatási, hivatali szférát súlyosan érinti, mert ez itt munkaeszköz! Gondot jelent a hallgatói kapcsolattartásban, a diákokat is sújtja! A kutatók nemzetközi kapcsolattartását szinte ellehetetleníti. Az e- adatszolgáltatás és e-ügyintézés bevezetése után az internetadó bevezetése a kéményadóval egyenértékű!
A „szappan-adó” bevezetésének terve is a kis és középkeresetűek elleni támadás!
Bár az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb az ÁFA kulcs, a kormány újabb és újabb különadók és termékdíjak bevezetését tervezi!
Az ÉSZT felszólítja a kormányt, hogy a napvilágra került terveit vonja vissza, ne az emberekkel fizetesse meg hibás politikájának árát!
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
