Búcsúzunk Dr. Kis-Papp Lászlótól

December 17-én kora délelőtt kaptuk egy korábbi közös munkatársunktól a döbbenetes hírt, hogy a már hosszú hónapok óta betegségével küzdő barátunk, kollegánk Kis-Papp László december 16-án lezárva addigi küzdelmét eltávozott közülünk. Eltávozott, bár korábban, a betegséget megelőző időben komoly tervei voltak a közszféra érdekegyeztetésének területén, kiemelten az előmeneteli és bérrendszerrel kapcsolatban.

Elment Prof. Dr. Kis-Papp László nyugalmazott egyetemi tanár a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) tiszteletbeli elnöke.

Kis-Papp László 1940-ben született Pécsen, gyermekéveit falun, Kárászon töltötte, majd  a pécsi bányaipari technikumban letett érettségit követően a Budapesti Műszaki Egyetemre (BME) ment tanulni, amelynek geodézia szakán szerzett okleveles építőmérnök diplomát, s ez meghatározta szakmai pályáját. Ugyanis a diploma megszerzését követően bennmaradt gyakornokként, majd oktatóként a Fotogrammetria és az Általános Geodézia Tanszéken, ahol végigjárta a teljes oktatói életpályát és 1989-ben eljutott a csúcsra, kinevezték egyetemi tanárnak. Szakmai fő szakterületei a műemlékvédelemhez kapcsolódó fotogrammetriai felmérések és a térinformatikai eljárások voltak. 2011-ben nyugállományba helyezték, de az oktatásból ekkor sem lépett ki, továbbra is rész vett a mester- és a szakmérnök képzésben. Az oktatás mellett jelentős volt a tudományos tevékenysége is. Eredményeit, szakmai elképzeléseit felsőfokú szakkönyvben, öt egyetemi jegyzetben és több mint ötven szakcikkben jelentette meg.

Kis-Papp László is azon szakemberek közé tartozott, akik úgy vélik szakmai, tudományos, oktatási tevékenységük végzése mellett tevékenyen részt kell vállalni szakterületük, munkatársaik, munkahelyük érdekének védelmében is. Ezért 1972-ben szerepet vállalt az egyetem szakszervezeti életébe. Ekkor ő lett a kari titkár helyettese, majd tíz évvel később munkája elismeréseként megválasztották az egyetemi szb titkárhelyettesének, 1986-ban pedig az egyetem szakszervezeti titkárának. De itt nem állt meg ugyanis a nagy megújulás idején, 1988-ban részt vesz az FDSZ alapításában, amelynek ő lett az első elnöke. Ezt a tisztséget 2011-ig látta el, majd ezt követően tiszteletbeli elnöknek választották.

Mint FDSZ elnök aktívan részt vállalt konföderációnk az ÉSZT 1989. évi létrehozásában. Az ÉSZT-ben, az akkori szabályoknak megfelelően többször töltött be egy-egy éves időszakra elnöki, alelnöki tisztséget, majd a szabályok megváltozását követően alelnökként tevékenykedett 2011-íg, amikortól alelnöki pozíciójától megvált, de azonnal az ÉSZT tiszteletbeli elnökévé választották. Munkáját nem adta föl, s e pozíciójában is tovább tevékenykedett a képviselt munkavállalók érdekében.

Kis-Papp László bármilyen pozíciót is töltött be, aktívan kivette a részét honi és nemzetközi szinten egyaránt a szakszervezeti munkából, az érdekegyeztetésből. Betöltött tisztségeiben mindig az oktatás és ezen belül a magyar felsőoktatás érdekegyeztetése állt feladatainak középpontjában, de nyitott volt a teljes közszféra munkavállalói problémái iránt is. Aktív részt vállalat a közoktatási és a szakképzési rendszer igényeinek megfelelő kialakításában, a közszolgálati előmeneteli és bérezési rendszer alakításában is. Az érdekegyeztető feladatokat mindig harmonikusan, a tagság és az érintett kör legnagyobb megelégedésére végezte úgy, hogy tárgyaló partnerei is eredményesnek ítélték sokrétű munkáját.

Az érdekegyeztetések során különösen következő területeken és feladatok megoldásában vett eredményesen részt:

• Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) tagja 1991 – 1997-ig, majd 1997-től tanácskozási jogú tagja,
• OKM Munkabizottsági tag, melyben az Ágazati Kollektív Szerződések előkészítése történt,
• Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) tagja több cikluson keresztül, ahol nagyon sok alkalommal a Felsőoktatási törvény módosításait kellett véleményezni, illetve megvitatni, és amelynek egyeztetése napjainkban is tart,
• Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagja, az ÉSZT képviseletében több cikluson keresztül, ahol a rendszeresen felmerült létszámleépítések véghezvitelét sikeresen akadályozta meg,
• Országos Felnőttképzési Tanács, ahol komoly erőfeszítések történtek a felnőttképzés minőségi színvonalának emelése érdekében,
• Felnőttképzési Akkreditáló Testület tagja a Testület 2011. évi átalakulás miatti megszűnéséig,
• Országos Szakképzési Tanács tagja.

Szakszervezeti munkája során mindig a tárgyalásos rendezés híve volt és azt a gyakorlatot követte, hogy a problémákról addig kell a partnerekkel tárgyalni, amíg a közös álláspont ki nem alakul.

 

Dr. Kuti László

 

 

 

 

A hat szakszervezeti konföderáció közös levele Orbán Viktor miniszterelnöknek

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

Ahogy az Ön előtt is ismeretes, a magyar szakszervezeti konföderációk a Munka törvénykönyve legutóbbi módosítását megelőzően egyeztetést kezdeményeztek a benyújtó Kósa Lajos képviselő úrral annak érdekében, hogy a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret tervezett szabályozási módosítása során a multinacionális vállalatok érdekei mellett munkavállalói szempontok is megjelenhessenek.

 

Tettük ezt annak ellenére, hogy világosan tudtuk, a Munka törvénykönyvének módosítása egyéni képviselői indítvány által a társadalmi egyeztetési kötelezettség megkerülésére irányul.

 

A konzultációk alkalmával az indítványt jegyző országgyűlési képviselő több alkalommal is kifejtette, hogy van lehetőség a kompromisszumra, mind a rendkívüli munkaidő, mind a munkaidőkeret tekintetében. Ezt követően azonban, legnagyobb megdöbbenésünkre, az

Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága által benyújtott módosító javaslatok a szakszervezetek minden javaslatát lesöpörték az asztalról.

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Határozott álláspontunk, hogy az alkalmazott eljárás elfogadhatatlan. Az Országgyűlés által elfogadott módosítást a társadalom széles tömegei egyértelműen elutasítják, miként az az utóbbi napok fejleményeiből is egyértelműen kiviláglik. Ezért újfent kezdeményezzük a Munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő, a munkaidőkeret, a szakszervezeteket megillető jogok szabályozására. Az erre vonatkozó javaslatainkat több alkalommal is eljuttattuk az akkor illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium részére.

 

Mindezek alapján kérjük Miniszterelnök Urat, hogy a fenti kezdeményezésünk tárgyában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma teljes ülését, minden magyar szakszervezeti konföderáció meghívásával, a lehető legrövidebb időn belül összehívni

szíveskedjen.

 

Budapest, 2018. december 18.

 

Doszpolyné dr. Mészáros Melinda

elnök

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

 

Dr. Kuti László

elnök

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

 

Dr. Cser Ágnes

elnök

Hetedik Szövetség Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

Kordás László

elnök

Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

Palkovics Imre

elnök

Munkástanácsok Országos Szövetsége

 

Földiák András

elnök

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Az ÉSZT nem tudja elfogadni a tegnap megszavazott törvényeket

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajnálattal fogadja, hogy a kormány szembemenve a dolgozók és az ország érdekével, olyan törvényeket szavazott meg tegnap, amelyek nem szolgálják Magyarország gazdasági és demokratikus fejlődését.

A rabszolgatörvény a nemzetközi nagytőke kérését szolgálja ki, ezt több kormányzati vezető is elismerte. A kormány ahelyett, hogy magas hozzáadott értéket létrehozó, innovatív befektetőket csábítana az országba, inkább összeszerelő üzemet csinál Magyarországból.

A közigazgatási bíróságok létrehozásával tovább nehezítik majd a sztrájkok és tüntetések megszervezését. A közszférában indított munkaügyi pereket is a kormány által kinevezett, függetlennek nem nevezhető bírók fogják tárgyalni. Nem lehet kétségünk, hogy egy munkavállalónak milyen esélye lehet így az állammal szemben.

Az ÉSZT továbbra is támogatja, és részt vesz a többi szakszervezet és szakszervezeti konföderáció minden megmozdulásán, amely segíthet jobb belátásra bírni a kormányt! Hisszük, hogy a munkavállalók érdekeit egy széleskörű összefogással eredményesen tudjuk képviselni. Kérjük, hogy a kormány azonnal üljön le tárgyalni a szakszervezetekkel, vegye komolyan a szakértők által felhozott érveket és vizsgálja felül álláspontját!  

Déván tartott ülést a DKMT

A Duna-Kőrös-Maros-Tisza Interregionális Szakszervezeti Tanácson (DKMT IRTUC) belül megkötött háromoldalú oktatási-kutatási-kulturális részmegállapodás keretében 2018. november 15 és 17. között Déván a román partner szervezet megtartotta idei szakmai rendezvényét, „A duális képzés feltételei, gyakorlati elemei a DKMT országokban” címmel.

A rendezvényen 4-4 fővel képviselte magát a szerb, a román, valamint az ÉSZT Dél-alföldi régiójának delegációja. A delegációkat Déván Lacrimioara Bolca elnök asszony (CNSLR-Frǎţia Hunyad megyei szervezete) fogadta.  A nyitó előadást Crişan Monica, a Dragomir Hurmuzescu Szakgimnázium és Kollégium igazgatója tartotta meg, majd körbevezette a konferencia részvevőit az iskolában. A délután folyamán csatlakozott a résztvevőkhöz Hunyad megye főtanfelügyelője, aki elismerését fejezte ki a részt vevő országok képviselőinek az együttműködésért és támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Konferencia további előadásaiban a résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymás a hazájukban a duális képzés elméleti és gyakorlati tapasztalatairól.

A kutatásban dolgozó fiatalok jövője, Magyarország jövője!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) egyik legfontosabb céljának tartja, hogy felhívja a kormányzat figyelmét a kutatásban dolgozók, azon belül kiemelten a fiatalok megtartásának fontosságára. Magyarország jövőjét csak és kizárólag az innováció, a kutatás és a világszínvonalú oktatás biztosíthatja. Ezért elsődlegesek a kutatásban és oktatásban dolgozóknak, a kiszámítható munkakörülmények és a biztos életpálya modellek.

A Tudomány Hónapja alkalmából az ÉSZT és a TUDOSZ konferenciát szervez 2018. november 23. 10:00 órától az OKISZ Inkubátorházba. A konferencia témája a fiatal kutatók és kutatásban dolgozók helyzete Magyarországon. A konferencián részt vesz és előadást tart többek között Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára is. A további előadók 45 év alatti kutatók, akik saját kutatási témájukat és intézetüket mutatják be. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!

Az esemény sajtónyilvános!

Regisztrálni az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet.