Kérjen bocsánatot a PDSZ tagságától Maruzsa Zoltán!

A szakszervezeti konföderációk: az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma mélységes felháborodással hallotta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, az M1 Híradójában elhangzott szavait, amelyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezettel állította párhuzamba. 

A szakszervezetek mindig a munkavállalók érdekében szólalnak fel. Ezt terrorizmushoz hasonlítani szerencsétlen, ízléstelen és rossz érzést keltő. Szomorú, hogy megalapozott szakmai érvek és érdemi párbeszéd helyett inkább az ellenségkép gyártás egyszerű eszközéhez nyúl ismét a kormány a szakszervezetekkel szemben. Az államtitkár úr, azért nevezte terroristának a PDSZ-t és tagjait, mert a pedagógus társadalom elégedetlenségének adtak hangot amiatt, hogy a kormány az érintettek bevonása nélkül döntötte el az idei érettségi lebonyolításának idejét és módját. Ez ellen nem csak a szakszervezetek, hanem civil- diák- és szülői szervezetek is felszólaltak.

Természetes, hogy a járványügyi veszélyhelyzetben nem lehet lebonyolítani az érettségi vizsgákat a megszokott módon. Azonban ésszerű lett volna az érettségi vizsgák idejéről és módjáról egyeztetni, és azt nem két és fél héttel előtte bejelenteni. A miniszterelnök vasárnapi bejelentéséből megtudhattuk, hogy a szakemberek szerint május harmadikára fut fel a csúcsra a járvány. Már csak ezért sem szabad május negyedikén elkezdeni a vizsgáztatást.

A diákok és a tanárok amúgy is fokozottabb stresszhelyzetben vannak, hiszen egy hétvégéjük volt átállni a digitális oktatási rendre néhány héttel a vizsgák előtt, amely nem ment mindenhol zökkenőmentesen. Rengeteg csalódott diák is van, akik előrehozott érettségi vizsgát kívántak tenni és hónapok óta erre készültek. Egy körültekintőbb megoldással az ő lehetőségüket sem kellett volna feltétlenül elvenni.

Emellett a diákok és szüleik, valamint természetesen a pedagógusok is joggal aggódnak a fertőzésveszély miatt. A pedagógusok nem tudják betartani az ajánlott szociális távolságot a diákokkal a vizsgák alatt, hiszen ki kell osztani a vizsgalapokat.

Többek között ezért szólalt fel a PDSZ - más szakszervezetek és egyéb civil szervezetek mellett - a érettségi vizsgák ilyentén lebonyolítása ellen.

A PDSZ felhívását mindenki értékelheti vérmérséklete és világnézete alapján, de egy szakszervezet több ezer fős tagságát terroristákhoz hasonlítani és ennek a közmédiában hangot is adni elfogadhatatlan! Felszólítjuk Maruzsa Zoltán államtitkár urat, hogy a jövőbeni együttműködés érdekében kérjen bocsánatot a PDSZ vezetésétől valamint a pedagógus és oktatásban dolgozó tagjaitól!

Sajtóközlemény

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT) , a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény olyan módosítását készül Magyarország Kormánya beterjeszteni a parlament elé, mely alapos és részletes társadalmi konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi közalkalmazotti jogállásától.

A napvilágot látott tervezet szerint a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá a színházi és nagyzenekari munkavállók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását 2020. november 1-jével, a nélkül, hogy az e területeken jelen lévő szakszervezeti szövetségekkel (konföderációkkal) előzetes tárgyalásokat folytattak volna, továbbá a nélkül, hogy az e területeken szervezetten jelen lévő ágazati szakszervezetekkel érdemi egyeztetésekre került volna sor, kívánják a parlament elé terjeszteni a közel 20 ezer ember munkajogi viszonyait megváltoztató törvényjavaslatot.

Ez az eljárási mód és törekvés elfogadhatatlan és indokolatlan, különösen most, a koronavírus járvány idején, amikor a szakszervezeti és társadalmi cselekvőképesség korlátozottabb, hiszen a közegészségügyi helyzet miatt minden szervezet igyekszik az összejövetelek, értekezletek számát a szükséges minimumra korlátozni!

Az aláíró szakszervezeti szövetségek vezetői emlékeztetik a magyar kormányt és a társadalmat arra, hogy – több kisebb és részleges kiszervezés (pl. egyetemeken) után – a múlt év novemberében elindult a szakoktatók Kjt. alóli kiszervezésének folyamata, most pedig 6 teljes szakma munkavállalóit kívánják minél gyorsabban új jogszabályi környezetbe helyezni. E gyors törvényalkotási folyamat végrehajtásával, lényeges egyeztetések és a társadalmi konzultációs folyamatok lerövidítésével, illetve – a szakszervezeti szövetségek esetében – azok teljes mellőzésével!

Teszik ezt annak ellenére, hogy a Kjt. 6. § (1) értelmében e kérdések megvitatásának terepe a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT).

A SZEF, az ÉSZT, a LIGA Szakszervezetek, a MASZSZ és a MOSZ ezért egyrészt kezdeményezik a Kjt. tervezett módosítása kapcsán a közalkalmazotti érdekegyeztetés két hivatalos testületének, az OKÉT és a KOMT együttes ülésének összehívását, másrészt a parlament elnökének segítségét kérik azzal kapcsolatban, hogy a jelen törvénytervezet ne kerüljön tárgyalásra mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszüntetése kimondásra nem kerül és lehetőség nem nyílik a részletes és ütemezett társadalmi vita lefolytatására a Kjt. jövőjét illetően!

 

Csóti Csaba        dr. Kuti László    dr. Mészáros Melinda    Kordás László    Palkovics Imre

elnök                    elnök                    elnök                                  elnök                    elnök

s.k.                       sk.                         s.k.                                      s.k.                       s.k.

SZEF                     ÉSZT                     Liga Szakszervezetek      MASZSZ              MOSZ

 

Nyílt levél Magyarország Kormányához és Parlamentjéhez

A Nemzeti Felsőoktatási Törvény napokban – minden előzetes egyeztetés nélkül – benyújtott módosítási javaslata a nagy múltú magyar agrárfelsőoktatás kemény átszervezését tartalmazza, melynek nem látjuk racionális szakmai indokait.

A javaslat szerint a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Pannon Egyetem szervezeti egységéből 2020. július 31-én kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be. 2020. augusztus 1. napjától a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával a Szent István Egyetem jön létre. A tervezett törvénymódosítással két nagy múltú agrárfelsőoktatási intézmény elveszíti önállóságát. Gond az is, hogy fizikailag ezeket az intézményeket jelentős távolság választja el. A minőségi oktatás alapvető kritériuma, hogy az intézményi infrastruktúra és a személyi állomány fizikailag ne különüljön el és ezzel az átalakítással a jelenlegi helyzethez képest ez romlani fog. Az átalakítás kivitelezése előtt tisztázni kell, hogy a keszthelyi és a kaposvári intézményeknek mi lesz a jogi státusza, - mi történik a személyi állománnyal, az új intézményi formában mi lesz az oktatói és nem oktatói alkalmazotti státusz. Kérdés, hogy megmaradnak-e a jelenleg folyó képzések hosszú távon? Mi a garancia, hogy ezeket az intézményeket az átszervezés során nem számolják fel teljesen?

Véleményünk szerint a törvénytervezet alkotói az agrárfelsőoktatás mélyebb ismerete nélkül alkották meg e törvénytervezetet. Ami azért is gond, mert a magyar mezőgazdaság a jövőben is Magyarország gazdaságát meghatározó nemzetgazdasági ágazata.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy mielőtt a parlament tárgyalná e törvénytervezetet hívják össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot, ahol e tervezet szakmai vonatkozásairól érdemi egyeztető tárgyalást folytatnánk az érdemi megegyezés, a probléma megoldásának céljából.

A tervezet szerint a Kormány újabb hat egyetem alapítványi fenntartói és finanszírozási modellváltásáról, továbbá számos intézményt érintő szervezeti átalakításokról döntött. A módosítási javaslatok között olyanok is szerepelnek, amelyek a nem állami intézményeknél a fenntartó jogává teszik a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását. Egy ilyen szabályozás törvényerőre emelése utat nyit az intézményi autonómia teljes felszámolásához. A javaslatok továbbra sem tartalmaznak garanciákat a szerzett munkavállalói jogok megőrzésére az átalakuló intézményeknél.

Javasoljuk, hogy a végső döntés előtt készüljön hatástanulmány a modellváltással kapcsolatos folyamatokról, az intézmény működésére gyakorolt kedvező és kedvezőtlen hatásokról, az átalakítás munkavállalói jogokat érintő elemeiről.

Ezt követően az ITM az érdekvédelmi szervezetek bevonásával folytasson valódi egyeztetéseket a kor kihívásainak, a gazdasági és a társadalmi elvárásoknak megfelelni képes felsőoktatás kialakításához szükséges feltételek megteremtéséről.

Ezért egyetértve érintett tagszervezeteinkkel kezdeményezzük a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács haladéktalan összehívását, és csak azt követően kerüljön sor a törvénytervezet parlamenti megtárgyalására.

 

Budapest, 2020. április 5.

 

Dr. Kuti László

az ÉSZT elnöke

Az Európai Szakszervezetei Szövetség elnökének levele Orbán Viktornak

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) elnöke, Luca Visentini levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek és Áder János köztársasági elnöknek.

A levélben az ETUC elnöke jelzi aggályait a kormány, koronavírus által okozott gazdasági következményeinek enyhítésére hozott intézkedései miatt. A levélben kifogásolja, hogy a kormány a szociális partnerek bevonása nélkül hozott határozatokat, amelyek védelem nélkül hagyják a munkavállalókat és bizonyos ágazatokat az Európai Unió más tagállamaihoz képest. Luca Visentini a levelében hangsúlyozza, hogy az azonnali és hosszú távú terveknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük és azokat az összes ágazatra alkalmazni kell az emberek foglalkoztatásának megőrzése érdekében, ideértve a rövidített munkaidős foglalkoztatást és a jövedelemkompenzációt.

Az ETUC elnöke levelében felszólítja a magyar kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a szociális partnerekkel, a munkavállalók támogatására dolgozzon ki állami támogatási rendszert, és garantálja a munkajogi erőegyensúlyt munkavállalók és munkáltatók között.

 

Luca Visentini, ETUC elnök levele angolul itt olvasható.

Az MGYOSZ javaslatai megkérdőjelezik a Munka törvénykönyvének létjogosultságát!

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) legutóbbi javaslatai a koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére, több mint egyszerű válságkezelési kívánság a kormány felé. Ez egy nyílt támadás a munkavállalók jogai ellen. Az MGYOSZ tagjai kimutatták, hogy mennyire tartják azokat a magyar munkavállalókat, akik munkájából származik a profitjuk.  

A kormány a 47/2020. (III. 18.) kormányrendeletében megszüntette a kollektív munkavállalói jogokat, a vészhelyzet időtartamára. Azonban láttuk már, hogy a válságok kezelésére a munkavállalók kárára hozott törvények, a kormányok ígéretei ellenére sem szűnnek meg azok megszűnése után. Ha az MGYOSZ javaslatai fogadókészségre találnának a kormányzatnál, akkor visszafordíthatatlan károkat okoznának a vészhelyzet utáni gazdasági talpra állásban is.

A munkaköri leírástól eltérés, a csoportos létszámcsökkentési szabályok enyhítése vagy a munkaidő beosztásának enyhítése mind olyan kérés, ami megvalósulása esetén a munkaadók kényúrként rendelkeznének a munkavállalóik felett.

Ezek a munkaadók pár hónapja még azért panaszkodtak, hogy nem találnak elegendő szakképzett munkavállalót. Most ahelyett, hogy igyekeznének megtalálni a kompromisszumot, megtartanák a kollégáikat, inkább rövidtávú érdekeik mentén alakítatnák át a Munka törvénykönyvét, hogy könnyebben elbocsájthassák, vagy éppen korlátlanul túlóráztathassák őket.

Remélhetőleg a világ és Magyarország gazdasága pár hónapon belül ismét növekedési pályára áll. Akkor a MGYOSZ tagjai ismét tanácstalanul fognak szétnézni a munkaerőpiacon, nem lesz elegendő „rabszolgájuk”, hiszen a ma még itthon maradtak közül is külföldre menekül majd aki teheti.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek inkább a jövedelmüktől eleső munkavállalókat támogatná. Európa több országában akad jó példa a vírusjárvány miatt kialakuló szociális válság elleni lépésekre. Az ÉSZT inkább ezeket ajánlja a kormány figyelmébe.

 

ÉSZT