Az ETUC magyarországi tagszervezeteinek véleménye a „koronavírus” kapcsán kialakult munkajogi kérdésekről
A munkavállalók is egyre inkább tartanak a járvány hatásaitól, ideértve esetlegesen a munkából történő kiesésüket illető következményeket is. A munkáltató működését akadályozhatja, hogy ilyen esetben nem biztos, hogy rendelkezésére állnak a munkavégzéshez szükséges anyagok, eszközök. A fentiek okán a lezárás azzal járhat, hogy a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének egyes, vagy akár az összes munkavállaló tekintetében. Tekintettel arra, hogy a hatályos munkajogi szabályozás erre a helyzetre nem (vagy nem feltétlen) nyújt minden tekintetben megfelelő és részletes eljárási protokollt, ezért javasoljuk, hogy mielőbb kerüljön sor egy egyeztetésre e tárgykörben az összes olyan munkáltatónál, ahol működnek a munkaügyi kapcsolatok.
A magunk (szakszervezetek) részéről kiinduló alapként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-át (ennek g. pontját) tekintjük, mely szerint keresőképtelen az is,
„…akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”
Ez a helyzet előállhat, ha a munkavállaló maga nem beteg, azonban környezetében előfordult fertőződés, így elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el vagy járványügyi zárlat alá kerül [a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 28. § (1) bekezdés, 29. §]. Ebben az esetben egyedül az otthonról való munkavégzés lehetősége merülhet fel. Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, a munkavállaló táppénzre jogosult, mégpedig a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig [Ebtv. 44. § g) pont, 48. § (7) bekezdés a)-b) pont].
Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az említett rendelkezés elsősorban járványügyi-hatósági, orvosi szakkérdésnek minősül, ezért kiemelt szerepe lehet pl. a munkahelyi foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak, illetve az országos tisztifőorvosnak az adott helyzetek pontos megítéléséhez (és a táppénz-jogosultság alapjának – keresőképtelenség – megteremtéséhez).
A törvényi szabályozáson túl azonban álláspontunk szerint szükség lenne a munkáltatóknál olyan munkáltatói rendelkezésre és/vagy kollektív megállapodásra, ami részletesen szabályozná az ilyen esetekben történő eljárás részleteit, mielőtt eluralkodik a pánik.
Fenti helyzettől világosan meg kell különböztetni azt az állapotot, amikor a munkáltató érdekkörében merül fel a kérdés. Megemlítendő a problémakör megítélésekor az a munkajogi logika is, mely szerint a foglalkoztatás a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés], így amennyiben a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem tesz eleget, az állásidőnek minősül, és fő szabály szerint erre az időtartamra a foglalkoztatás, munkavégzés hiányában is köteles a munkavállalónak az alapbérét megfizetni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. Ez alól kivétel azonban az, amikor a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. A koronavírus terjedése, és az emiatt elrendelt fizikai, közegészségügyi korlátozások a munkáltatótól független tényezők, azokra neki ráhatása nincs, így az részéről nem elhárítható, tehát a zárlat idején az alapbér megfizetésére sem köteles. Álláspontunk szerint viszont ez az „elháríthatatlan külső ok” szűken értelmezendő, és alapvetően közegészségügyi kérdés. Addig a pontig tehát, amíg nincs ilyen irányú konkrét orvosi intézkedés, eljárás (pl. közegészségügyi, járványügyi helyzet) vagy konkrét, közvetlen kockázat az adott munkahelyen, azaz a helyzet nem elháríthatatlan objektíve, a szó szoros értelmében, addig a döntés álláspontunk szerint a munkáltatói érdekkörben merül fel és nem hivatkozhat a fenti kivételre. Ha tehát az adott munkáltató például nem szó szerint vett „elháríthatatlan külső” kényszerből (pl. állami, közegészségügyi intézkedés), hanem például preventív jelleggel, saját döntése alapján függeszti fel a munkavégzést, akkor az állásidő szabályai szerint a munkavállalóknak alapbért kell fizetnie.
Budapest, 2020. 03. 11.
Mielőbb pótolni kell a magyar családok súlyos, kb. 10 millió Ft-os vagyoni lemaradását, hogy Magyarország beérje a V4 államokat
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés majd évtizede küzd azért, hogy az értelmiség megfelelő és hasznos helyre kerüljön a társadalmon belül, továbbá a teljesítményéhez méltó bérezésben részesüljön. Tapasztalnunk kellett, hogy a hazai értelmiség nem kapta meg a kellő erkölcsi és anyagi megbecsülést. Eközben az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés mára már azt is világosan látja, hogy nem csak az értelmiségnek, hanem az egész társadalomnak a jövedelmi fejlődése 1990-től máig jelentősen elmaradt a GDP fejlődéséhez mérten. (ld. 1. ábra). Az eltérésből eredően máig kb. 2,7 évi jövedelmi veszteség érte a magyar társadalmat. Másik jelenség, hogy erősen változott 1990 óta a jövedelmi rétegek részesedési aránya, vagyis pl. a legkisebb és a legnagyobb jövedelmi rétegek közti 4,6-szoros arány mára 8,6-re. Valóságban a lakosság 20%-ának hozott jelentős jövedelmi növekedést az 1989 utáni rendszerváltás. Eközben a lakosság szerény jövedelmű 80%-ának családonként (4 tagú) a GDP-hez mérten kb. 10 millió Ft jövedelmi elmaradása keletkezett (ld. 1. diagram).
Az ÉSZT csatlakozik a pedagógusok demonstrációjához!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT), csatlakozik a pedagógusok november harmincadikai demonstrációhoz, annak minden céljával egyetért.
Az ÉSZT - az oktatás teljes spektrumát felölelő konföderációként - hívja tagszakszervezeteinek tagságát és mindenkit, aki fontosnak érzi a magyar oktatás jövőjét, hogy csatlakozzon a meghirdetett demonstrációhoz!
Elfogadhatatlan, hogy a kormány átnéz azokon, akik áldozatos munkájukkal szolgálják az ország jövőjét, és politikai célúnak állítja be a szakmájukért aggódó pedagógusok megmozdulását.
A pedagógus bérek nincsenek összhangban az elvégzett munka mértékével és felelősségével. Egy fiatal pályakezdő pedagógus, ma nem keres többet, mint egy pályakezdő, szakmával rendelkező, de nem diplomás munkavállaló! Ezért egyre kevesebben választják ezt a hivatást. A pedagógus hiányból adódó állandó helyettesítések, és az amúgy is magas kötelező óraszám miatt, a tanárok felkészülése a következő órákra, a dolgozatok javítása, legtöbbször a családi életük rovására megy.
Az oktatás mindenkit érintő közügy! Ezért nem hagyhatjuk magukra azokat, akik a gyermekeinket tanítják és kiállnak az igazukért!
ÉSZT
A szakképzési törvény átalakítása a teljes közalkalmazotti szférára veszélyes!
Az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülésének (ÉSZT) Elnöksége aggodalommal figyeli a szakképzés átalakításának folyamatát. Az ÉSZT véleménye szerint a törvényjavaslat jelenlegi állapotában még módosító indítványokkal sem lesz alkalmas arra, hogy egy ilyen nagyszabású átalakítást szolgáljon. A törvény által kötelezően előírt egyeztetés elmaradt, a tervezet munkajogi része elfogadhatatlan, a szakmai-tartalmi részek kimunkálatlanok. Konföderációnk, különösen a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) kivezetését tartja munkavállalói szempontból rendkívül veszélyesnek. A mostani javaslat szélesre nyithatja a kaput azon törekvések előtt, mely a közalkalmazottak többszázezres tömegét vezetné ki a törvény nyújtotta jogbiztonságból.
Az ÉSZT a fenti okok miatt a törvényjavaslat visszavonását követeli és elvárja, hogy azonnali érdemi tárgyalások kezdődjenek a szakszervezetek és a kormány illetékes képviselői között. Olyan egyeztetések, ahol a felek a törvényjavaslatról a vonatkozó rendeletek tervezetével együtt formálhatnak véleményt.
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
