Az ÉSZT támogatja az MTA elnökségének döntését

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) támogatja az Akadémia elnökségének a döntését, amely szerint írásos garanciákra van szükség az intézetek zavartalan működését biztosító pénzeszközök rendelkezésre állásához.

Egy több évtizede kialakult finanszírozási rendszer átalakítása nem ördögtől való gondolat. Hiszen nincs olyan rendszer, amelyet 10-20 évente ne lehetne korszerűbbé, jobbá, átláthatóbbá tenni, a teljesítményeket figyelembe véve. Azonban ez nem sértheti az autonómiát, nem veszélyezteti a munkatársak egzisztenciáját, és főleg nem történhet erőszakkal, egyeztetések nélkül.

Ha a kormány nem biztosítja az alapműködés finanszírozását és az illetményeket, azzal veszélybe kerül a kutatói életpályák fenntartása. Ebben az esetben már nem csak a fiatal kutatók hagyják el Magyarországot, hanem mindenki, akinek lehetősége lesz. Kétségünk ne legyen, sokaknak lesz lehetősége, és rákényszerülnek, hogy éljenek vele, ha idehaza nem becsüljük meg a munkájukat!

Az átgondolatlan, konszenzus nélküli átalakítás évtizedekkel vetheti vissza a magyar tudományos életet. A kutatások hasznosságát nem lehet csak rövidtávú, üzleti alapon szemlélni. Még akkor sem, ha néhány kormány közeli tanácsadó az alapkutatások létjogosultságát kérdőjelezi meg, hozzáértés és egyéb szükséges kvalitások hiányában.

Ezért bízunk a Palkovics László miniszter úr és a kormány belátásában, hogy nem kívánják az ország szürkeállományának ellehetetlenítését és elüldözését és meghallgatják a valódi hozzáértők javaslatait is.

Három szakszervezeti konföderáció, az ÉSZT, a MASZSZ és a SZEF közös nyilatkozata

Három szakszervezeti konföderáció, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek.

A levélben javaslatokat tettünk az érdekegyeztető fórumok átalakítására és megújítására. Szükségét látjuk, hogy felálljon egy olyan új, a munka világát érintő általános érdekegyeztető fórum, ahol a versenyszférát és a közszférát együttesen és általánosan érintő kérdések kerülnek megtárgyalásra. Ilyenek a minimálbér tárgyalások - amelyből eddig a közszféra érdekképviseletei kimaradtak -, vagy az általános munkajogi-, foglalkoztatáspolitikai-, munkaerő piaci kérdések.

Javasoltuk, hogy a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát mihamarabb kezdjék meg a szakszervetek és a kormány képviselői közösen. A 2012. óta érvényben lévő törvény sok ponton túlzottan hátrányos a munkavállalókra nézve. A sztrájkjog újraszabályozása is kulcskérdés. Ennek kidolgozását konföderációink szakértői megkezdték, és belátható időn belül javaslatot teszünk.

A nyugdíjrendszer újragondolását is el kívánjuk érni. A jelenlegi merev, csak a munkavállaló életkorát figyelembe vevő rendszer helyett, javasoljuk új, rugalmas nyugdíjrendszer kidolgozását. Ez egy bonus-malus rendszeren alapulna, amely különböző korkedvezményes és korengedményes nyugdíjba vonulási szempontokat és lehetőségeket venne figyelembe. Alapvetően fontosnak tartjuk, a megváltozott munkaképességű dolgozók támogatását is, ezért számukra is ki kell dolgozni a megfelelő szempontokat, amelyek természetesen szerves részei lennének az új nyugdíjrendszernek.

               Konföderációink alapelve a „tisztességes munkáért, tisztességes bér”. Alapvetően fontosnak tartjuk a területi és nemek közt béregyenlőtlenségek megszüntetését. Célunk a béren kívüli juttatások kedvezményes adózásának visszaállítása, újragondolása. A kedvezményesen adható juttatások körének bővítése mindenképpen szükséges, mert azok segíthetik a munkavállalók megtartását, a fluktuáció csökkentését, és növelhetik a munkavállalói elégedettséget is. A közalkalmazotti bértábla rendszerszerének átalakítása, újraszámítása, és a diplomás bérminimum bevezetése enyhíthetné a közszférában a bértorlódások miatt kialakult feszültségeket.

               Az ÉSZT, a MASZSZ és a SZEF elkötelezett, hogy a munka világát érintő égető problémák, újratervezett érdekegyeztető fórumok segítségével, mielőbb megoldásra kerüljenek. Ez Magyarország hosszú távú gazdasági fejlődésének és felemelkedésének alapja.

 

ÉSZT

MASZSZ

SZEF      

Demonstráció a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete a Magyar Kultúra Napja alkalmából demonstrációt tartott január 23-án az Akadémia épülete előtt.

Csóti Csaba, a KKDSZ elnöke kijelentette, hogy a kulturális szférában jelenleg „törzsi torzsalkodás” zajlik. Nincs kiszámítható életpálya, nincsenek tisztességes bérek és nincs tisztességes partnerség az állammal. Hozzátette, hogy a nemzeti kultúránk része a tudomány is, ahol éppen most veszik el a dolgozók biztonságérzetét és az autonómiájukat.

Kuti László az ÉSZT elnöke beszédében elmondta, hogy az Akadémia alapítása óta nem volt olyan politikai korszak, amikor a tudomány önállóságát és autonómiáját annyira korlátozni akarták volna, mint a jelenlegi kormány teszi. Még a II. Világháború és a Rákosi korszak alatt is alapítottak új kutatóintézeteket. Ma bezárás veszélyezteti némelyiket. Felhívta a figyelmet, hogy nem szabad hagyni, hogy az beleszóljon a kutatóintézetek munkájába.

Koreczné Kazinczi Ilona, a TUDOSZ elnöke szerint a kutatás és az innováció a legfontosabb területe a gazdaságnak, még akkor is, ha az eredmények csak évekkel később lesznek forintra válthatóak. Kijelentette, hogy ha nincs kutatás, akkor nincs jövője Magyarországnak. Kiemelte, hogy a kutatásban dolgozók, a kutatók mindennapi munkáját segítő munkatársak sem részesültek átfogó béremelésben. A fiatal kutatók egy jelentős része külföldre távozott, hiszen már a szomszédos Szlovákiában is közel kétszerese a magyarországi kutatói béreknek. 

A beszédek után, a jelenlévők átmentek Széchenyi István szobrához, ahol mécseseket gyújtottak.

 

További fényképéket az ÉSZT Facebook oldalán talál.

 

Az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó, miniszterlenöknek címzett levél

Orbán Viktor miniszterelnök

Miniszterelnökség

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében, 2014. december 29-én született megállapodás alapján a kormány és a VKF-ben képviselettel rendelkező munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek az elmúlt években mind szakértői bizottságok, mind pedig a VKF Monitoring Bizottsága keretében több körben egyeztetést folytattak a munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról. Megállapodás egyetlenegy kérdésben sem jött létre, annak ellenére sem, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal több kérdésben egyetértésre jutott.

 Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében 2010 óta szintén folyamatosan eredménytelen tárgyalások folynak a közszféra bér- és foglalkoztatási helyzetével, munkajogi szabályozásával kapcsolatban.

 Tapasztalatunk szerint a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése óta a szociális partnerekkel történő egyeztetéseken nem a megállapodás szándékával vesz részt, azokat lényegében csak tájékoztatásnak, esetleg konzultációnak és nem érdemi tárgyalásnak tekinti. Határozott álláspontunk, hogy ez az eljárás elfogadhatatlan és sérti az európai normákat is.  

 Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 Tájékoztatjuk, hogy 2018. december 19-én 15 szakszervezet, illetve szakszervezeti szövetség megalakította az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot. A Bizottság megfogalmazta követeléseit:

• a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret szabályozására és a munkavállalókra nézve kedvező módosítása;
• a sztrájkjog újraszabályozása, a szociális párbeszéd munkavállalói érdekeket is tükröző érdemi megállapodásokra törekvő működtetése;
• tisztességes munkáért tisztességes béreket a béregyenlőtlenségek mérséklésére is figyelemmel, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok visszaállítása, a közszféra bérhelyzetének rendezése, különös tekintettel a Kjt. illetménytáblájának rendezésére és a diplomás bérminimum bevezetésére;
• egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszaállítása, a megváltozott képességű dolgozók támogatása.

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 2. §. (2) alapján kérjük, hogy a Kormány öt napon belül jelölje ki az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Kérjük, hogy az egyeztetés helyéről és időpontjáról szóló értesítését haladéktalanul küldje meg részünkre.

Budapest, 2019. január 8.

Üdvözlettel:

Kordás László elnök Magyar Szakszervezeti Szövetség	Földiák András elnök Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Kuti László elnök Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Búcsúzunk Dr. Kis-Papp Lászlótól

December 17-én kora délelőtt kaptuk egy korábbi közös munkatársunktól a döbbenetes hírt, hogy a már hosszú hónapok óta betegségével küzdő barátunk, kollegánk Kis-Papp László december 16-án lezárva addigi küzdelmét eltávozott közülünk. Eltávozott, bár korábban, a betegséget megelőző időben komoly tervei voltak a közszféra érdekegyeztetésének területén, kiemelten az előmeneteli és bérrendszerrel kapcsolatban.

Elment Prof. Dr. Kis-Papp László nyugalmazott egyetemi tanár a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) tiszteletbeli elnöke.

Kis-Papp László 1940-ben született Pécsen, gyermekéveit falun, Kárászon töltötte, majd  a pécsi bányaipari technikumban letett érettségit követően a Budapesti Műszaki Egyetemre (BME) ment tanulni, amelynek geodézia szakán szerzett okleveles építőmérnök diplomát, s ez meghatározta szakmai pályáját. Ugyanis a diploma megszerzését követően bennmaradt gyakornokként, majd oktatóként a Fotogrammetria és az Általános Geodézia Tanszéken, ahol végigjárta a teljes oktatói életpályát és 1989-ben eljutott a csúcsra, kinevezték egyetemi tanárnak. Szakmai fő szakterületei a műemlékvédelemhez kapcsolódó fotogrammetriai felmérések és a térinformatikai eljárások voltak. 2011-ben nyugállományba helyezték, de az oktatásból ekkor sem lépett ki, továbbra is rész vett a mester- és a szakmérnök képzésben. Az oktatás mellett jelentős volt a tudományos tevékenysége is. Eredményeit, szakmai elképzeléseit felsőfokú szakkönyvben, öt egyetemi jegyzetben és több mint ötven szakcikkben jelentette meg.

Kis-Papp László is azon szakemberek közé tartozott, akik úgy vélik szakmai, tudományos, oktatási tevékenységük végzése mellett tevékenyen részt kell vállalni szakterületük, munkatársaik, munkahelyük érdekének védelmében is. Ezért 1972-ben szerepet vállalt az egyetem szakszervezeti életébe. Ekkor ő lett a kari titkár helyettese, majd tíz évvel később munkája elismeréseként megválasztották az egyetemi szb titkárhelyettesének, 1986-ban pedig az egyetem szakszervezeti titkárának. De itt nem állt meg ugyanis a nagy megújulás idején, 1988-ban részt vesz az FDSZ alapításában, amelynek ő lett az első elnöke. Ezt a tisztséget 2011-ig látta el, majd ezt követően tiszteletbeli elnöknek választották.

Mint FDSZ elnök aktívan részt vállalt konföderációnk az ÉSZT 1989. évi létrehozásában. Az ÉSZT-ben, az akkori szabályoknak megfelelően többször töltött be egy-egy éves időszakra elnöki, alelnöki tisztséget, majd a szabályok megváltozását követően alelnökként tevékenykedett 2011-íg, amikortól alelnöki pozíciójától megvált, de azonnal az ÉSZT tiszteletbeli elnökévé választották. Munkáját nem adta föl, s e pozíciójában is tovább tevékenykedett a képviselt munkavállalók érdekében.

Kis-Papp László bármilyen pozíciót is töltött be, aktívan kivette a részét honi és nemzetközi szinten egyaránt a szakszervezeti munkából, az érdekegyeztetésből. Betöltött tisztségeiben mindig az oktatás és ezen belül a magyar felsőoktatás érdekegyeztetése állt feladatainak középpontjában, de nyitott volt a teljes közszféra munkavállalói problémái iránt is. Aktív részt vállalat a közoktatási és a szakképzési rendszer igényeinek megfelelő kialakításában, a közszolgálati előmeneteli és bérezési rendszer alakításában is. Az érdekegyeztető feladatokat mindig harmonikusan, a tagság és az érintett kör legnagyobb megelégedésére végezte úgy, hogy tárgyaló partnerei is eredményesnek ítélték sokrétű munkáját.

Az érdekegyeztetések során különösen következő területeken és feladatok megoldásában vett eredményesen részt:

• Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) tagja 1991 – 1997-ig, majd 1997-től tanácskozási jogú tagja,
• OKM Munkabizottsági tag, melyben az Ágazati Kollektív Szerződések előkészítése történt,
• Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) tagja több cikluson keresztül, ahol nagyon sok alkalommal a Felsőoktatási törvény módosításait kellett véleményezni, illetve megvitatni, és amelynek egyeztetése napjainkban is tart,
• Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagja, az ÉSZT képviseletében több cikluson keresztül, ahol a rendszeresen felmerült létszámleépítések véghezvitelét sikeresen akadályozta meg,
• Országos Felnőttképzési Tanács, ahol komoly erőfeszítések történtek a felnőttképzés minőségi színvonalának emelése érdekében,
• Felnőttképzési Akkreditáló Testület tagja a Testület 2011. évi átalakulás miatti megszűnéséig,
• Országos Szakképzési Tanács tagja.

Szakszervezeti munkája során mindig a tárgyalásos rendezés híve volt és azt a gyakorlatot követte, hogy a problémákról addig kell a partnerekkel tárgyalni, amíg a közös álláspont ki nem alakul.

 

Dr. Kuti László