Visegrádi Négyek szakszervezeti találkozó
A V4 országok szakszervezetei szokásos találkozójukat tartották május negyedikén és ötödikén Prágában.
A két napos konferenciát a cseh CMKOS szakszervezeti szövetség szervezete a Friedrich Eber Alapítvány közreműködésével. Részt vevők között lengyel részről a NZZ Solidarnosc, az OPZZ és az FZZ volt jelen. Szlovákiát a KOZ SR szövetség képviselte. Magyarországról az ÉSZT és a SZEF küldöttei vettek részt.
Az első nap programja az Európai Szociális Pillérek megvitatásával kezdődött. A szakszervezetek elmondták, hogy ők mit képviselnek ezekben a kérdésekben, országaikban, és milyen a kormányaik hozzáállása a tervezethez.
Az első nap második napirendje az ETUC működésének kérdéseiről szólt. Az ETUC elnökségéből Esther Lynch személyesen részt vett, így ő vázolta fel a közeljövőben megoldandó feladatokat. Az egyik ilyen sarkalatos pont az ETUC tagdíjak emelése volt, amely a V4 országokat és a többi kelet-európai ország szakszervezeteit érintené. A jelenlévők egyet értettek abban, hogy szükség lehet a tagdíjak emelésére. Azonban közösen kérték, hogy a díjak megállapításánál az érintett országok átlagfizetéseit vegye figyelembe az ETUC elnöksége, ne az országok GDP-jét. Ez azért fontos, mert a kelet-európai országokban a bérek növekedése nincs összhangban az országok teljesítőképességével. Erről a problémáról további egyeztetések lesznek az ETUC elnöksége és az érintett országok szakszervezetei között.
A második napon a digitalizáció és automatizáció munkapiaci hatásairól volt szó, valamint a Társadalom 4.0 programról.
A hozzászólók egyet értettek abban, hogy nem lehet megállítani a technikai fejődést. Inkább a változásokra szükséges össztársadalmi válaszok kidolgozásában kell nagyobb szerepet vállalniuk a szakszervezeteknek. Ilyen például a képzés, továbbképzés rendszerének a jelenhez és a várható jövőhöz igazítása. Ebben lehet segítség, ha a hasonló munkaerő piaci helyzetű V4 országok szakszervezetei összefognak.
A találkozó végén a részt vevők megállapodtak, hogy októberben Varsóban találkoznak ismét.
Elfogadhatatlan a Munka törvénykönyvének tervezett változtatása!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja a Munka törvénykönyvének újabb változtatását, amely lehetővé tenné a munkáltatónak, hogy akár három évre emelje a munkaidőkeret számítását. Ez nem más, mint egy rabszolga törvény!
A kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva, gyáva módon, kívánja a multik érdekeit védeni a munkavállalók kárára!
Elfogadhatatlan, hogy társadalmi vita és a munkavállalói érdek-képviseletekkel folytatott egyeztetések nélkül egy ilyen munkavállaló ellenes törvénymódosítást a Parlament elé terjesztettek!
Ez a törvényváltoztatás is egyértelműen mutatja, hogy a kormány nem az emberek oldalán áll, hanem a multik érdekeit tartja szem előtt!
A törvény elfogadása esetén a munkavállalók számára követhetetlen lesz, hogy három év távlatában a munkáltatója miként számolja el a túlmunkát. Borítékolható, hogy ezzel a módosítással csak a nagy, több ezer főt foglalkoztató cégek járnak jól!
ÉSZT
Kérjük a kormányt, hogy a keresse a megegyezést a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésével kapcsolatban!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) kéri a kormányt, hogy gondolja át és vonja vissza a tegnap este benyújtott 2011. évi CCIV. törvény módosítását.
Az ÉSZT véleménye, hogy minden Magyarországon működő, komoly eredményeket elérő felsőoktatási intézmény az ország jövője szempontjából kiemelten fontos. Ezért úgy véljük, hogy az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények éppen olyan fontos szerepet játszanak hazánk felsőoktatásában, mint a többi egyetem.
Kérjük, hogy ne politikai érdekek, hanem össztársadalmi értékek mentén döntsön a kormány az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézményekről!
Az ÉSZT a szolidaritásáról biztosítja ezen intézmények diákjait és oktatóit!
Az ÉSZT sajtóközlemény az agrároktatás tervezett átalakításáról
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ) aggodalommal figyeli, hogy a kormány továbbra is bizonytalanságban tartja a felsőoktatást!
Most éppen az agrároktatás szerkezetének átalakítását akarják erőből megoldani, a szakma véleményét nem teljes körűen ismerve, többek között a munkavállalói érdekképviseletek véleményeit ki sem kérték . A nagy múltú, jó nevű intézmények elcsatolása jelenlegi egyetemüktől és az agrároktatás felforgatása nem oldja meg a jelenleg fennálló problémákat.
A párhuzamosságok megszüntetésével egyetértünk, ha ez kellően előkészített! Azonban ebbe a munkába az érintetteteket be kell vonni! Attól nem emelkedik az elvégzett oktatói és a kutatói munka színvonala, hogy néhány évenként átszervezik az agrároktatást. Mint ahogy attól sem várható pozitív eredmény, hogy az egyetemi autonómiát kívánják tovább szűkíteni!
Az agrárképzés az egyik legrégebbi, több száz éves hagyományokkal rendelkező képzési forma, gondoljunk Keszthelyre, Mosonmagyaróvárra, Debren-Pallagra. A keszthelyi Georgikon kar elvesztené önállóságát, mert a kormány tervei szerint elcsatolják a Pannon Egyetemtől és a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari karához tartozna. Csakúgy, mint a gyöngyösi, a kecskeméti, a nyíregyházi és a kaposvári agrárképzés. A megmaradó intézményeknek pedig kötelezően stratégiai együttműködést kell létrehozni. Kivéve a hódmezővásárhelyit, hiszen ott Lázár János személyesen ígérte meg a fejlesztéseket!
Az ÉSZT és az AOKDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány - Rétvári Bence szavaival élve - egyfajta szakmai kontroll, iránymutatás kialakításával avatkozzon bele felsőoktatási intézmények életébe. Éppen elég iránymutatást kapnak az egyetemek a kancellárokon keresztül a kormánytól!
Színvonalas diplomadolgozatok a munka világáról
Öt diplomadolgozatot is elismerésben részesített, közülük kettőt Dura László díjjal jutalmazott az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Dura Stúdió, a hagyományteremtő céllal alapított díj átadó ünnepségén. A két győztes szakdolgozat közül az egyik a sztrájkjog érvényesülését vizsgálja a Sztrájktörvény módosítását követően, különös tekintettel a közszolgáltatásokra, a másik pedig a régi és az új Munka Törvénykönyve tükrében elemezte a kollektív munkajogi rendelkezéseket.
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
