Ki a kolonc a társadalom nyakán? – Válasz Demján Sándornak
Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a Vállalkozók Napján olyan beszédet mondott, amellyel nem csak az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) és tagjait, hanem az összes magyar közszolgálatban dolgozót megsértette!
Demján Sándor kijelentette, hogy a közszférában dolgozók, csak koloncok a társadalom nyakán, és miattuk fog elbukni Magyarország! Véleménye szerint nincs szükség ennyi pedagógusra, nincs szükség ennyi egyetemi oktatóra. Sőt, nem kell ennyi kórház sem Magyarországnak! Elég lenne, összesen húsz! Ezek szerint Demján Sándorban egy új köz-, felsőoktatási és egészségügyi, valamint államigazgatási szakértőt tisztelhetünk! Azt, hogy az új szakértelmét honnan szerezte nem tudni, a célja azonban nyilvánvaló. Azt mondta, hogy a versenyszféra várja a közszférából elbocsájtandó százezreket!
Tisztelt Demján Úr!
Ön leépítené a közoktatást és a felsőoktatást? Persze, Önnek olcsó és képzetlen munkaerőre lenne szüksége, hogy tovább gazdagodhasson. Ön leépítené a magyar egészségügyi ellátó rendszert? Persze Ön nevetve kifizeti a magánklinikák számláit, a többiek nem számítanak! Ön leépítené a közszolgáltatásokat? Persze, Önnek például nincs szüksége arra, hogy időben számfejtsék köztisztviselők a nyugdíját, hiszen már kivette a közösből a rendszerváltás előtt, mostani vagyonának az alapját! Mint mondta, az adócsökkentések gátja a közszféra mérete! Persze, hiszen ha nem kellene adóznia, még több maradna az Ön zsebében! Valójában az adócsökkentés gátja az alacsony bér, ugyanis ha a magyarországi bérek elérnék az európai szintet a kisebb adószázalék is magasabb bevételt hozna.
Tisztelt Demján Úr!
Követeljük, hogy kérjen bocsánatot a megsértett közszféra dolgozóitól, és ne ártsa magát olyan dolgokba, amelyekhez látható módon nem ért! Éppen elég megaláztatást kell elviselnie ezeknek az embereknek minden nap, nincs szükségük az ilyen sértésekre!
ÉSZT
Kancellár nélkül még izzócsere sincs
Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.
Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.
A demokrácia alapintézményeit veszélyezteti a szakemberhiány
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajtótájékoztatót tartott november 29-én a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt. Részt vett Földiák András, a SZEF elnöke, Kuti László, az ÉSZT elnöke, Boros Péterné a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint Csóti Csaba a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Elsőként Földiák András beszélt, aki hogy a szakszervezeti oldal felveti az érdekegyeztetés rendszerének megváltoztatását az OKÉT ülésen, valamint kifogásolta, hogy az ülések elvileg nyilvánosak, a sajtót mégsem engedi be a minisztérium.
Kuti László kiemelten fontosnak tartotta, hogy a közszférában dolgozó és a béremelésekből eddig kimaradók is megkapják a kompenzációt.
Boros Péterné elmondta, hogy az önkormányzatokat elhagyják a munkatársak az alacsony bérek és a nagy munkaterhelés miatt. Mint említette, ha most hétvégén lennének a választások, több helyen nem lehetne azt megtartani törvényesen azt, mivel azok a munkatársak is elmennek, akiknek a feladata lenne a választások megszervezése és lebonyolítása.
Csóti Csaba elmondta, hogy 2017. végén kimondható, nincs érdemi egyeztetés a magyar állam és a magyar állam alkalmazottai között. Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és garantált bérminimummal folyamatosan arra presszionálja, hogy minél feljebb húzza a béreket, közben a magyar állam, mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért.
A sajtótájékoztató végén a szakszervezetek meginvitálták a sajtó munkatársait, hogy vegyenek részt az OKÉT ülésen. Azonban a minisztérium nem járult hozzá, hogy a sajtó is részt vegyen, így kitessékelték az épületből a stábokat.
„Quo vadis” magyar felsőoktatás
A fenti címen került megrendezésre a SZEF-ÉSZT Akadémia november 18-i előadása.
A rendezvényt Tőrös Szilárd, az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, mint a nap házigazdája. Elmondta, hogy az eddigiektől eltérően csak négy rövidebb előadás lesz, gondolatébresztőnek. Az eddigi gyakorlattól eltérően az előadások után az előadóktól lehetett kérdezni, ezzel nagyobb szerepet szánva a vitának.
Az első előadó Fábián István, a Debreceni Egyetem egykori rektora volt. Előadásában kiemelte, hogy nem lehet egyetemi autonómiáról beszélni, ha a politika közvetlenül beleszól az egyetemek döntéshozatalába. Kijelentette, hogy feleslegesek az egyetemi testületek és a rektor, hiszen a kancellár rendelkezik csak valódi döntési jogosultsággal.
Padisák Júlia, a Pannon Egyetem professzora a második előadásban szemléltette, hogy mennyivel lett bonyolultabb az egyetemek élete, mennyire ellehetetleníti működésüket a kancellári rendszer bevezetése óta.
Harmadikként Kenesei István, a Szegedi Egyetem oktatója mutatta be, hogy a politika milyen eszközökkel avatkozik be a felsőoktatásba és annak milyen következményei vannak. Az előadásában kitért a magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyére és a Magyar Akkreditációs Bizottság helyzetére.
Az előadásokat Földesi Gabriella, az EMMI főosztályvezetője zárta. Elmondta, hogy a kormány véleménye szerint a felsőoktatás anyagi helyzete megszilárdult. Eredményként említette, hogy az intézmények számláin szinte kivétel nélkül tartalékok keletkeztek. Ez kancellári rendszer bevezetésének is köszönhető. Elmondta, hogy ha az állam pénzt ad valamire, akkor joga azt szigorúan felügyelni és a szükséges iránymutatásokat megtenni.
Az előadásokhoz hozzászólok egyetértettek az első három előadóval, és többnyire kiegészítették a saját intézményükben tapasztaltakkal. Földesi Gabriella előadása váltotta ki a leghevesebb reakciókat. A felszólalók kétségbe vonták, hogy mindenben olyan eredményes a kormány munkája ahogyan azt a főosztályvezető bemutatta.
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
