Áder János köztársasági elnök nem írta alá, és visszaküldte tegnap az Országgyűlésnek az egyes jogállási tárgyú törvény módosítását és a területi államigazgatás átalakításáról szóló módosítást. 

Indoklásában a köztársasági elnök többek között azokat az érveket is megemlíti, amelyeket a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete(TBDSZ), az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (EFDSZ), és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is kifogásolt február 27-én kiadott közleményében.

Az ÉSZT, a TBDSZ és az EFDSZ is reményét fejezi ki, hogy a Parlament másodszorra jobban megfontolja döntését, miként azt a köztársasági elnök is kéri tőlük!

2015 február 28-án életének 84. évében elhunyt Dr. Balogh Tiborné, az 1988-ban megalakult Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete /FDSZ/ alapiíó tagja, mindannyiunk Ica nénije.

A mi személyes ismeretségünk azonban 1984-re nyúlik vissza. A Pedagógusok Szakszervezete /PSZ/ Felsőoktatási Tagozatában négy évig együtt dolgoztunk, Ica a Debreceni Tudományegyetem, én a Budapesti Műszaki Egyetem szakszervezetének küldötteként vettünk részt a Felsőoktatási Tanács munkájában. Hosszú beszélgetéseink során megfogalmazódott bennünk az a felismerés, hogy a felsőoktatásnak markánsabb érdekérvényesítésre van szüksége. A többi felsőoktatási intézmény képviselői is hasonlóan gondolkodtak, ennek eredményeként 1988 október 7-én megalakítottuk a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetét.

Kordás Lászlót választották a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnökévé a következő négy évre a küldöttek a szövetség pénteki, első kongresszusán, amelyet Budapesten tartottak. Az alelnök Székely Tamás lett - írta meg az MTI.

A Kormány folytatja azt a káros gyakorlatát, hogy az érdekegyezető fórumokat semmibe veszi! A Parlament elé benyújtott törvényjavaslatokat rendre jogsértő módon, a törvény által is kötelezően előírt egyeztetés nélkül készítik el!

 

Ennek egyik legújabb példája az egyes jogállási törvények módosításáról szóló javaslat, amelyet február 6-án nyújtottak be a Parlament elé.

A törvényjavaslattal kapcsolatban a Belügyminisztérium nem hívta össze a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, holott erre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi törvény kötelezi!

A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ), az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (EFDSZ), és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) nem ért egyet a törvénytervezet több pontjával sem!

EL A KEZEKKEL A SZTRÁJKHOZ VALÓ JOGUNKTÓL!

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) Globális Akciónapjához csatlakozva 2015. február 18-án a magyar szakszervezeti konföderációk ifjúsági tagozatai is felhívják a figyelmet a sztrájkjog fontosságára, s annak elidegeníthetetlenségére!

A sztrájkjog a munkavállalók számára alapvető jog, amelyet az Európai Szociális Karta és az ILO konvenciók mellett az EU Alapjogi Kartája és az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései is rögzítenek, védenek, és amelyet nem szabad korlátozni.

Az akció keretében az ifjúsági tagozatok arra kérik a támogatókat, hogy erre az egy napra cseréljék le borító vagy profilképüket az esemény logójára a Facebook oldalukon.

 

Magyarországon is aktuális a kérdés, hiszen a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztv.) legutóbbi, 2010-es módosítása óta Magyarországon – elsősorban a közszférában – jogszerű sztrájkot folytatni szinte lehetetlen.

A törvény több ponton is újraszabályozásra szorul, ezért üdvözlendő, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretein belül a tavaly év végi megállapodás alapján tárgyalások kezdődnek ez ügyben.

Szükségesnek tartjuk tehát a sztrájktörvény módosítását annak érdekében, hogy a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak megfelelően valamennyi dolgozó élhessen a sztrájk jogával, és az csak a legszükségesebb mértékben legyen korlátozva!

Budapest, 2015. február 18.

A magyar szakszervezeti konföderációk Ifjúsági Tagozatai

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS NAGYON BOLDOG, SIKEREKBEN GAZDAG ÚJESZTENDŐT KÍVÁN

AZ ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS!

Benyújtották az Országgyűlésnek a T.2329 számú törvénytervezet, mely a közigazgatás átalakításáról, reformjáról szól. Ez az elmúlt két hétben a második salátatörvény tervezet, mely igen lényeges módosításokat tartalmaz, ilyen pl. a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése is. Mindkét tervezet társadalmi egyeztetés nélkül került beadásra!

 

A T.2329 számú tervezet szerint 2015. március 1-től a kormányhivatalokban megszűnnek a szakigazgatási szervek! Az eddig elkülönített és hatékony szakmai munkavégzés márciustól beintegrálódik a kormányhivatalok szervezetébe és megszűnnek a társadalombiztosítás, az erdészet, a földhivatal, a munkaügyi központ, a gyámhivatal, állategészségügy, mérésügy, geodézia stb. helyi intézményei.

Indoklásul azt halljuk, hogy spórolni kell a közigazgatásban, és a közszolgák létszámán.

Ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlan, és tiltakozunk, hogy a közigazgatási reform ilyen változtatásokkal társadalmi egyeztetés nélkül valósuljon meg!

2011-ben a Kormány azért hozta létre a kormányhivatalokat, hogy azokkal megszüntesse a közigazgatásban uralkodó káoszt, a hivatalokat közelebb hozza az ügyfelekhez!

 

Az Országgyűlés elé benyújtott, T/2329. számú, az Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek megszüntetésével éppen a területi közigazgatásban folyó szakmai munka ellehetetlenítését, a kormánytisztviselők szakmájuk iránti szeretetének elfojtását éri el, de egy létszámleépítés lehetőségét is magában hordozza. Ez az elképzelés az ügyfelek tekintetében pedig nem lesz egyszerűbb, hanem ügyeik intézésnél hatalmas káoszt fog okozni.

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés támogatja a LIGA Szakszervezetek december 15-i forgalomlassító demonstrációját és egyetért annak céljaival!

Jelenleg a kormányzat semmibe veszi a munkavállalók érdekeit, nem hajlandó érdemi párbeszédre az érdekképviseletekkel. Mivel az új Munka Törvénykönyvében ellehetetlenítették a szakszervezetek sztrájkhoz való jogát, ezért van szükség a nyomásgyakorlás olyan eszközeire is, mint a forgalomlassító demonstráció! Azokkal a követelésekkel, amelyeket a LIGA megfogalmazott demonstrációs felhívásában minden felelősen gondolkodó érdekképviselet egyet kell, hogy értsen!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés teljes mértékben osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete megfogalmazott a december 6-i demonstráció felhívásában!

A Kormány figyelmen kívül hagyja azoknak az embereknek a figyelmeztető szavát, akiknek az áldozatos munkája révén MÉG működőképes az ország!

Több mint hét éve nem volt átfogó bérrendezés a közszférában! Nincs előre kiszámítható életpálya! Egyre nagyobb méreteket ölt a dolgozói szegénység! Hatalmas elbocsájtásokat helyeznek kilátásba, miközben a sok munkára hivatkozva bevezetik a 10-12 órás munkanapot a NEM családbarát munkahelyeken!

Felszólítjuk a Kormányt, hogy haladéktalanul üljön asztalhoz a közszféra érdekképviseleteivel!

Az ÉSZT támogatja az MKKSZ-t és a közszféra csatlakozó szakszervezeteit céljaik elérésében!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés sajnálattal vette tudomásul, hogy a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete 18 év után lelépve a közös útról csatlakozik a Liga szakszervezethez.
Az ÉSZT mindent megtett azért, hogy az MTSZSZ tagsága képviselve legyen úgy a versenyszférában, mint a közszférában. Reméljük, hogy nem személyes ambíciók és rövidtávú célok motiválták az MTSZSZ vezetőségét, amikor a tagságukat meggyőzték a kilépés fontosságáról.

Búzásné Putz Erzsébet, az MTSZSZ elnök asszonya azt állította az elnökségnek küldött levelében a szakítás okaként, hogy az Ő javaslatai nem találtak az ÉSZT kongresszusán és elnökségénél nyitott fülekre
Ugyanakkor szervezetünkben nincs semmiféle ellenszenv az MTSZSZ kilépése miatt és kívánunk, sikeres munkát a Liga konföderációban, ahol reméljük, sikeresen tudja képviselni a tagságának érdekeit.

 

A kormány ismét támadásba lendült az oktatás ellen! Az általános iskolák és a felsőoktatás után nem állnak meg! Az új célpontok a gimnáziumok!

 

Klebersberg Kunót a múlt század húszas éveiben az vezérelte, hogy felszámolja az analfabetizmust, a tudatlanságot és létrehozza a társadalmi piramis olyan széles talapzatát, amelyre felépülhet egy sikeres ország.

Ma az emlékét megsértve, egy olyan intézmény viseli nevét, amelynek egyre kevésbé titkolt célja, hogy a felemelkedés lehetőségét is elvegye a társadalom kevésbé tehetős rétegei elől. És ez az intézmény most a gimnáziumokat vette célkeresztbe miniszterelnöki utasításra.

 

A kormány által a Parlament elé benyújtott törvényjavaslatban a köznevelést hátrányosan érintő passzusok elveszik a gyermekeink lehetőségeit. Nem lesz lehetőségük tanulni, fejlődni, mert az állam 17 évesen már dolgozni küldené őket! De hová? Közmunkába!

 

Ha megvalósul a benyújtott törvényjavaslat, akkor sok gimnázium jövője megpecsételődött! Gimnáziumok szűnhetnek meg, az ott dolgozó pedagógusokat pedig az elbocsájtás fenyegeti!

 

Nem igaz, hogy gimnáziumba csak annak kell mennie, aki egyetemre vagy főiskolára szeretne menni! Az érettségiben benne van a továbbtanulás lehetősége, de benne van egy olyan szakma lehetősége is, melyhez szükséges a szélesebb látókör, az önálló gondolkodás képessége is! Érettségi vagy szakma helyett, érettségi és szakma a jövő záloga. A magasan képzett munkaerő a legnagyobb gazdasági és társadalmi érték.

 

Nem hagyjuk, hogy ezt a lehetőséget elvegyék a jövő nemzedékeitől!!!

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés maximálisan támogatja a pedagógus társadalmat, egyetért a demonstráció céljaival!

 

Az ÉSZT elutasítja a kormány minden olyan intézkedését, amellyel az oktatás színvonalát csökkenteni kívánja, hogy könnyen irányítható gondolkodásra képtelen embereket neveljen, és ezzel romba döntse az országot, elvegye még az unokáink jövőjét is!

Gondolatok egy elmaradt látogatáshoz

Dura Laci barátom emlékére

 

Az elmúlt két és fél évtizedben szoros munka és baráti kapcsolatban voltam Dura Lászlóval, azaz Dura Lacival (hiszen szinte mindenki így szólította). Az utóbbi hónapokban nem kevés aggodalommal figyeltem egészségi állapotának alakulását. Kórházban volt erősödni, kórházból jött felkészülni, majd ismét kórházba ment, mert súlyos műtét várt rá. Előtte még beszélgettünk, s abban maradtunk, hogy műtét után, amint telefonképes állapotba lesz rámcsörög, s én meglátogatom, mint ahogy ő is tette velem az elmúlt évekbeli kórházi tartózkodásaim során. Sajnos ez a hívás elmaradt. Helyette jött egy másik, melyben közös barátunk közölte a megdöbbentő, megmásíthatatlant: ma, november 13-án Laci eltávozott közülünk.

Dura Lacit 26 évvel ezelőtt ismertem meg, amikor 1988-ban, robbantva az akkori kialakult, és változtathatatlannak hit szakszervezeti struktúrát létrehoztuk a Tudományos Dolgozók Szakszervezetét (TUDOSZ), melynek őt választottuk első titkárául az alapító kongresszuson. Az idő igazolta, hogy ez egy nagyon jó döntés volt, mert egy ágazati szakszervezet szervezése, működtetése egészen más gondolkozást és tevékenységet igényelt, mint amit mi kutatóként, kutatóintézeti alapszervezeti aktivistaként, tisztségviselőként elképzeltünk. Ő tudta, hogy mit kell tenni, és tette is, tetette is velünk. Dolgozott, szervezet, és mozgatott minket, hogy erősödjünk, fejlődjünk.

Dura Laci életét a munkavállalók, a szakszervezetek érdekében végzett munka határozta meg. Kezdetben a Vasas területén dolgozott. A Ganz MÁVAG kultúrosaként kezdett, majd a kultúrház igazgatója lett. Az ELTE BTK-n szerzett történelem-filozófia szakos diplomát. Továbblépett, s a Művész szakszervezetben tevékenykedett 1984-ig. Innen ment tovább a Szakszervetek Elméleti Kutató Intézetébe (SZEKI), kutatónak. Kutatói tevékenységének eredményét jelezte a doktori cím megszerzése is. Intézeti tagsága, kutatómunkája egyértelműen meghatározta a „tudósszakszervezethez” vezető útját, s az újabb tevékenységváltását. Az új szakszervezet első titkáraként intenzív szervezőmunkába kezdett, sokat dolgozott és aktív munkára ösztönözte az elnökség tagjait is, kialakítva, létrehozva annak feltételeit. Többek közt sűrűn jártuk együtt az országot, hogy az intézetek munkavállalóit csatlakozásra ösztönözzük. Fölismerte a szakszervezeti nyilvánosság szükségességét és megteremtette a szakszervezeti nyilvánosság lehetőségét. Ugyanis a megalakulás után nem sokkal kitalálta és beindította TUDOSZ lapját, a Szószólót, készítve, szerkesztve, kiadva azóta is az utolsó pillanatig.

Ez indította el az újabb útján, a szakszervezeti újságírás, szerkesztés pályáján. Két év elteltével továbblépett a TUDOSZ-ból. Előbb még a KSZSZ-ben dolgozott sajtósként, majd létrehozta kiadóvállalatát a Dura Studiót, amely a mai napig a magyar szakszervezeti újságírás egyik fellegvára. Nyomtatott sajtótermékekkel kezdte, de korán ráismert az elektronikus sajtó fontosságára, s ezt követően honlapokkal is szolgálja immáron két évtizede a munkavállalókat, a szakszervezeteket. Jónéhány szakszervezetnek, konföderációnak dolgozott, lapot szerkesztett és adott ki, kiadványokat szerkesztett és adott ki, honlapokat szerkesztett és működtetett. Nagy álma volt a nem kis utánjárással létrehozott „szakszervezetek.hu” honlap, amely indulása óta a magyar szakszervezetek fontos megjelenési helye és információforrása.

A 26 évvel ezelőtt kezdődött közös munka, mely köztünk korán barátsággá fejlődött, az utolsó pillanatig tartott. Ő vett rá arra, amire magamtól gondolni se mertem volna, hogy tudósítsak az érdekegyeztetésről, és ő döntötte el, hogy e tudósítások gyűjteményét könyvként is kiadjuk. Meg is tette. Még néhány héttel ezelőtt is terveztük a hogyan továbbot. Mit kellene megírni, mit kellene kiadni, hogyan, mi módon. Ki mit fog csinálni. Sajnos ez most megtorpant, de tartozok a batáromnak annyival, hogy amit tudok, befejezek belőle.

Búcsúzom tőled Laci, mert más dimenzióba kerültél, de nem búcsúzom, mert itt maradtál közöttünk, ugyanis munkáddal, eredményeiddel örökre beírtad magad a magyar szakszervezeti mozgalom történelemkönyvébe, emlékedet, segítő és óvó szavaidat örökre itt őrizzük a szívünkbe.

Budapest, 2014. november 15.

 

Kuti László (Q-ti)

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Tuesday the 26th. .