Már nem csökken a szakszervezetek szervezettsége, mind eredményesebb bérharcot folytatnak, érik az együttműködésük erősödése – ezt fogalmazták meg egymástól függetlenül a nagy konföderációk vezetői a KSH elemzésére reagálva, amely szerint fokozatosan fogy az érdekvédelmi szervezetek taglétszáma.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) pénteki ülése előtt jelentetett meg az állami hírügynökség egy bőséges összefoglalást a szakszervezetek taglétszámának alakulásáról. A KSH adataira alapozva arról számolt be az MTI, hogy csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években. A munkavállalók érdekképviseleteit súlytalanító adatok vélhetően a kormány pozícióinak erősítését szolgálják a jövő évi bértárgyalások előtt, de ettől még az adatok megfelelnek a valóságnak, bár a Népszava által megkeresett szakszervezeti vezetők árnyaltabb képet vázoltak fel.
Az idén januárban bejelentett „bürokrácia csökkentés” egy újabb szomorú szakaszához értünk, 2017. január elsején, az Országos Egészségpénztár (OEP) 125 év működés után megszűnik.
Erre az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) már többször is felhívta a közvélemény figyelmét!
Balog Zoltán, az EMMI minisztere október 14-én, az OEP dolgozóinak tartott tájékoztatón arról beszélt, hogy ha az egészségügy irányítását hatékonyabbá akarják tenni, akkor a minisztérium alá kell rendelni.
Ha a hatékonyság alatt a totális kézi vezérlést és egy új, több mint kétszáz főt foglalkoztató helyettes államtitkárság létrehozását érti, akkor igaza van a miniszter úrnak. Azonban a számok mást mutatnak!
Az OEP körülbelül 2000 milliárd Forintot kezelt évente. Működési költsége, az általa kezelt összeg kb. 1,5 %-a. A német társadalombiztosító 5 %-os működési költséggel, egy átlagos üzleti alapon működő biztosító pedig 8-10 %-os költséggel teszi mindezt!
Ezt az alacsony működési költséget kívánja a kormány 20 %-al csökkenteni!
KIK INDULHATNAK?
Egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve pályázhat minden 1996. október 1. és 2003. augusztus 31. között született fiatal, aki még nem kezdte meg felsőoktatási tanulmányait. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is.
MIT LEHET NYERNI?
I. díj: (max. három) havi 30 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
II. díj: (max. három) havi 20 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
III. díj: (max. négy) havi 10 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
a fiatalok szakmai, tudományos továbbfejlődésének támogatására.
Bővebben: 26. IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY (2016/2017-ES TANÉV)
Október 13. és 15. között Békéscsabán tartotta soros ülését a Duna-Kőrös-Maros-Tisza regionális együttműködés (DKMT) keretében az ÉSZT, a vajdasági SONK szakszervezeti konföderáció és az erdélyi CNSLR-Frǎţia konföderáció.
A konferencia címe „A pedagógus életpálya jogi szabályozása, a közoktatás jelenlegi helyzete a DKMT országaiban” volt.
A program részeként három békéscsabai középfokú oktatási intézménybe is ellátogattak a résztvevők, ahol az igazgatók bemutatták az iskolájuk hétköznapjait, és beszéltek a magyarországi pedagógus életpálya gyakorlati tapasztalatairól. A résztvevők emellett bemutatták az országukban jelenleg aktuális problémákat és a tervezett változásokról is beszéltek.
Mind a három delegáció egyetértett abban, hogy a konferencia sikeres és hasznos volt, és az ott elhangzott információkat és tapasztalatokat tudják hasznosítani a munkájuk során.
A Tisztes Munka Világnapján öt magyar szakszervezeti konföderáció – az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – képviselői tanácskoztak.
Megállapították, hogy a mai Magyarországon a foglalkoztatottak nem kapnak tisztes bért és a tisztes foglakoztatás alapvető feltételei is hiányoznak.
A szakszervezetek a munka értékével arányos bért, törvényes foglakoztatást követelnek, amelyekről a közeli napokban tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal.
Budapest, 2016. október 7.
A gyermekvárás, majd a kisgyermek nevelése hosszabb időtartamú kiesést jelent a munkából. Előfordulhat, hogy a várandósság időtartama alatt a munkavállaló táppénzen van, ezt követően szülési szabadságot, annak letelte után pedig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Visszatérését követően a felgyülemlett szabadságot ki kell adni számára – írja a munkajog.hu.
A felgyülemlett szabadság mértékének kiszámítása során elsőként annak megvizsgálása szükséges, hogy az otthon töltött időszakok közül melyek azok, amelyek szabadságra jogosító időtartamnak minősülnek. Szabadságra jogosító időtartam a keresőképtelenség teljes időtartama, tehát, ha a kismama például már a várandóssága megállapításától táppénzen van, körülbelül hét hónap szabadságra jogosító időtartam keletkezik. A szülési szabadság, amelynek időtartama huszonnégy hét, szintén teljes egészében szabadságra jogosít. Amennyiben a szülési szabadság letelte után a munkavállaló a gyermek nevelése céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, annak első hat hónapja csakugyan szabadságra jogosító időtartam. A hat hónapon felül azonban a fizetés nélküli szabadság már nem jogosít szabadságra.
Egy sok szempontból tanúságos jogi procedúra újabb állomásán vannak túl az érintettek, s még messze nem látszik az igazi megoldás. A „sértett” nem tartja magát sértettnek, a vádlott nem tartja magát bűnösnek, védekezik, az ügy folytatódik. De az intézkedők mit akarnak elérni, mi az igazi cél?
http://tmrsz.hu/2016/09/30/zalaegerszegen-tortentek-a-koholt-ugyben/
http://tmrsz.hu/2016/10/03/kongresszusi-dontes-8000-rendvedelmi-tag-allaspontja/
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szolidaritást vállal a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) által meghirdetett önkormányzati hivatalok munkavállalóinak érdekében 2016. szeptember 14-i sztrájkjával.
Az ÉSZT többször is hangot adott azon véleményének, hogy tarthatatlan állapotok alakultak ki a magyar közigazgatásban. Az illetményeket immár kilencedik éve befagyasztották, és kormány hallani sem akar az egységes béremelésről a közszférában. Szándékosan, a különböző szakmákat egymás ellen kijátszva, nincs a teljes magyar közszférát érintő illetményemelés, csak bizonyos ágazatok kapnak időnként illetményemelésnek tűnő többlet forrást.
Tarthatatlan, hogy amíg a járási hivatalban dolgozó kap illetmény emelést, addig a hasonló munkakörben dolgozó megyei és az országos szinten dolgozó kollégák nem kapnak. Az egyenesen arcpirító, hogy a helyi önkormányzatoknál dolgozók illetményének emelésével a kormány nem is kíván foglalkozni, mondván, oldják meg helyben, találják meg a forrást rá.
Az ÉSZT támogatja az MKKSZ-t és a munkabeszüntetésben részt vevő munkatársakat céljaik elérésében!
Veletek vagyunk!
Budapest, 2016. szeptember 13.
ÉSZT elnökség
Az elmúlt hetekben, mind a sajtóban, mind szakmai körökben napvilágot látott a kormány újabb terve, amellyel a munkavállalók kiszolgáltatottságát kívánja növelni. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elfogadhatatlannak tartja, hogy a közigazgatási bíráskodás átalakításának indoka mögé bújtatva, csendben, mondhatni sunyi módon, megszüntetik a munkaügyi bíróságokat is!
A kormány 2012-ben már megpróbálta egyszer megszüntetni az önálló munkaügyi bíróságokat. Akkor a szakmai és szakszervezeti ellenállás miatt azt a megoldást választották, hogy a munkaügyi bíróságokat összevonták a közigazgatási bíróságokkal. Ennek a logikája még érthető is volt, hiszen a hatalom és a magánszemély közötti erőviszonyokat egyenlíthette volna ki. Azonban még abban az évben életbe lépet az új Munka törvénykönyve, amely csak a munkáltatók számára tartalmaz könnyebbségeket, a munkavállaló kárára. Elmondható tehát, hogy a kormány már akkor sem a kisemberek pártján állt!
Ezt az utat kívánják most folytatni!
Ha megszüntetik a munkaügyi és közigazgatási bíróságokat, elveszik a munkavállalók utolsó esélyét a tisztességes jogi eljáráshoz. Ez, ahogy a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének Elnökségének közleménye is kimondja: „A jelenlegi koncepció munkaügyi bíráskodást érintő részét alapvetően elhibázottnak, az európai jogállamisági elvekkel és gyakorlattal ellentétesnek tartjuk.”
Ezért az ÉSZT felszólítja a kormányt, hogy ne nyúljon a munkaügyi és közigazgatási bíróságok jelenlegi struktúrájához! Ne vegye el a munkavállalók utolsó esélyét is a tisztességes jogi eljáráshoz, ne tegye még kiszolgáltatottabbá a dolgozókat!
Budapest, 2016. 09. 08.
ÉSZT elnöksége
Az ÉSZT vezetése és tagsága döbbenten értesül a hírről, hogy régi harcostársunk, Pataky Péter életének 65. évében elhunyt.
Személyében olyan vezető távozott közülünk, aki a szakszervezeti mozgalom ikonikus alakja volt. Munkája során mindig az általa képviseltek érdekeit tartotta szem előtt. A többi szakszervezet vezetőivel baráti kapcsolatot ápolt, segítőkész volt. Ha tanácsért fordultak hozzá szívesen segített.
A közvélemény is hiteles szakszervezeti vezetőnek ismerte el, hiszen interjúiban mindig szakmai alapon indokolta az álláspontját, soha sem engedte, hogy érzelmei vezéreljék.
Pataky Péter halála a magyar szakszervezeti mozgalomnak és Magyarországnak is hatalmas vesztesége.
Az ÉSZT részvétét fejezi ki az elhunyt családjának!
- szeptember 04.
Az Expo Hotelbe hívta találkozóra 2016. augusztus 24-én az ÉSZT vezetőségét a norvég mezőgazdasági minisztérium szakszervezeti küldöttsége.
A találkozón az ÉSZT-et, Dr. Kuti László elnök, Dr. Antmann Katalin alelnök és Dr. Szabó Gábor Tamás nemzetközi kapcsolatokért felelős képviselte.
Miután a szakszervezetek kölcsönösen bemutatkoztak, a két országban felmerülő problémákat, a szakszervezetek feladatait és lehetőségeit tárgyalták meg.
A rövid, két órás találkozót mindkét fél érdekesnek és eredményesnek tartotta, és a további együttműködésben állapodtak meg.
Bővebben: Norvég szakszervezeti küldöttséggel találkozott az ÉSZT vezetése
„Róka a kórteremben” címmel a Népszava 2016. június 25-i mellékletében Kökény Mihály a magyar egészségügyről írt nagyon fontos problémákat ismertető gondolatmenetében meglehetősen elmarasztalóan ír a magyar szakszervezetekről. „Sok száz ember elbocsátását tervezik, s jellemző, hogy a szakszervezetek a döntés után emelték fel a szavukat a megszüntetésre ítélt intézmények védelmében. ”
Valóban ez a legegyszerűbb, ha valami nem stimmel, akkor a szakszervezetek a felelősek. Pedig, ahogy korábban is felléptek a hasonló megváltó kormányzati ötletek ellen, úgy most is. Éppen a magyar sajtóban megjelent közlemények támasztják ezt alá. S ez csak egy része a föllépésnek, mert emellett folytak tárgyalások, kisebb nagyobb eredménnyel, s a konföderációk, valamint a szakszervezetek képviselői levelekben is fölhívták az illetékesek figyelmét e kormányzati elképzelés veszélyeire. Némi javulást elértek, de az eredmény elfogadhatatlannak tűnt. Ezért minden érintet egymást erősítve lépett, hogy elfogadható megoldás szülessen. Még születhet.
Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) megdöbbenéssel hallgatta Cser Ágnes, az MSZ EDDSZ elnökének múlt heti, politikai felhangokkal teli interjúját!
Az interjú, amellett, hogy tele van rosszindulatú csúsztatással, hangneme még az egészségügyi szakdolgozókat és az egészségügyben dolgozó gazdasági-műszaki kollégákat is sérti!
Az elnök asszony utalt a fanyalgókra, köztük azokra, akik közpénzt kaptak az ágazati kollektív szerződés kidolgozására. Az OSZSZ valóban nyert TÁMOP támogatást, "Az OSZSZ érdekképviseleti tevékenységét és az egészségügyi ágazati kollektív szerződéskötést előkészítő pályázatra".
A projekt keretében az OSZSZ több szakértő közreműködésével konferenciát és szemináriumokat tartott. Ezeknek a konklúziója az volt (ami még jelenleg is fenn áll), hogy a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a közszférában ágazati kollektív szerződés megkötését! A pályázat minden fillérjével el tudunk számolni és el is számoltunk úgy, hogy az irányító hatóság el is fogadta a beszámolónkat és lezárta a pályázatot. A projekt megvalósítás közben is nyilvános volt, vállalásainkat teljesítettük.
A magyar szakszervezeti konföderációk megdöbbenéssel fogadták a hírt, miszerint megszületett a döntés az ú.n. bürokrácia csökkentési terv ürügyén, s megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, ami több mint ötven szervezetet érint.
Visszautasítjuk, hogy ez a jelentős munkavállalói csoportot, sőt a társadalom egészét is mélyen érintő kormányzati döntés a megfelelő előkészítő érdekegyeztetés nélkül született meg. A közszféra érdekegyeztető fórumain írásos javaslatok nélkül, „bizonytalan” államtitkári előterjesztés alapján voltak ugyan konzultációk, ahol komoly aggodalmak és kifogások hangoztak el a tervezettel kapcsolatban, jórészt hiába, mert a döntéshozók nagyon sok, a munkavállalókat illetve a társadalmat hátrányosan érintő, figyelmeztető jelzést figyelmen kívül hagytak.
Elfogadhatatlan a 80%-os bértömeg tervezése, amely jelentős elbocsátásokkal járhat, amikor a jelenlegi létszám mellett is túlterheltek az alkalmazottak. Az az elképzelés, hogy az innen eltávolítottak elhelyezkedhetnek a versenyszférában gyakorlatilag alaptalan és cinikus. Növekedni fog a jól képzett munkanélküliek száma. Ezt elkerülendő követeljük az esetlegesen elbocsátásra kerülő közszolgálati munkavállalók munkaerőpiaci státuszának kezelésére tett kormányzati intézkedéseket.
A kormányzat által elképzelt változtatások, a generális struktúraváltás komoly napi munkaerőmozgást fog eredményezni, amikor pl. a megyei kormányhivatalokból naponta buszokkal fogják levinni a járási kormányhivatalokba a számfejtőket, mert nincs, aki helyben elvégezze a feladatot. A jelenlegi mobilitási feltételek nem teszik lehetővé a munkavállalók jelentős tömegeinek települések közötti költözködését.
Az a döntés, ahogyan a kormány meg kívánja szüntetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) elfogadhatatlan, mert a társadalom egészét hátrányosan érinti. Az OEP közel 2000 milliárd forintot kezelt évente. Reméljük, hogy nem erre az összegre vetett valaki szemet. A magyar egészségügy jelenleg is a szakadék szélén tántorog. Egy ilyen mértékben alulfinanszírozott ágazatból egyetlen forintot sem lehet kivonni. Az tisztán látszik, hogy az OEP megszüntetésével a betegek kerülnek veszélybe! Az eddig sem rövid döntési mechanizmusok, tovább bonyolódhatnak.
Hasonlóképpen súlyos probléma az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tervezett megszüntetése is, mely veszélyt jelent a munkavállalók jövőbeni nyugdíjbiztonságára.
Ráadásul mindkét alap a munkavállalók járulékából áll össze és növekszik, ezért nincs helye és biztonsága az Államkincstárban.
Elfogadhatatlan, hogy országos intézmények városi vagy megyei kormányhivatalokba olvadva szűnjenek meg.
Kérjük a kormányt, hogy az elfogadott határozat ellenére gondolja újra a korábbi elképeléseit és merjenek változtatni, mert a társadalom érdeke ezt valóban indokolja.
Ahol pedig ténylegesen intézménybezárás vagy átalakulás következik be követeljük, hogy az csak érdemi országos vagy ágazati egyeztető tárgyalások után történjen.
Budapest, 2016. 06. 16.
A magyar szakszervezeti konföderációk: ÉSZT
Liga
MASZSZ
Munkástanácsok
SZEF
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
