Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés 2019. október 14-én délután ünnepelte meg alapításának harmincadik évfordulóját.

Az ünnepi kongresszuson részt vett, többek közt, Liina Carr az Európai Szakszervezeti Szövetség konföderációs titkár asszonya és a magyar kormány részéről Latorcai Csaba János az EMMI közigazgatási államtitkára. A magyar szakszervezeti konföderációk közül az eseményen jelen volt, Mészáros Melinda, a LIGA elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke és Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, valamint Földiák András a SZEF nemrégiben leköszönt elnöke. Az ÉSZT által létrehívott Duna-Kőrös-Maros-Tisza Regionális Együttműködésben részt vevő román FRATIA és a szerb SONK küldöttsége is együtt ünnepelt velünk.

Miután Kuti László, az ÉSZT elnöke elmondta beszédét, amelyben megemlékezett az elmúlt harminc évről és felvázolta a konföderációnk előtt álló feladatokat, a megjelent vendégek köszöntő beszédei hangzottak el.

Az ÉSZT munkájában kiemelkedő szerepet vállalóknak díszoklevelet adományozott a vezetőség, majd Hay Anna fuvola szólója zárta az ünnepséget.

 

 Latorcai Csaba János az EMMI közigazgatási államtitkára köszönti a ÉSZT jubileumi kongresszusát 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés ma megtartott rendkívüli kongresszusán felvette tagjai közé a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét.

A kongresszuson Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke kihangsúlyozta, hogy szakszervezetük mindig markánsan áll ki tagjaiért, ennek köszönhetően sikerült megfordítani a kilépési trendet. Az új belépőknek köszönhetően jelentősen nőtt a taglétszámuk. Érdekképviseleti munkájukat és érdek érvényesítő erejüket nagyban segíti majd az, hogy egy olyan konföderációhoz tartozhatnak, amely a közszférában meghatározó erővel bír.

Kuti László, az ÉSZT elnöke hangsúlyozta, hogy a PDSZ csatlakozásával a konföderáció már az oktatás teljes spektrumát felöleli, a közoktatástól az egyetemekig, ami jelentősen hozzájárulhat a sikeres érdekképviseleti munkához.

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) megdöbbenéssel olvasta azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a kormány, figyelmen kívül hagyva a tudományos élet véleményét, parlamenti erőfölényével visszaélve, einstandolja a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát.

Az újonnan felállítandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kapja meg ingyen használatra az MTA épületeit. Ez színtiszta államosítás.  Létrehozzák a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, amely eldönti a támogatott kutatások irányát. Ez a kutatói szabadság lábbal tiprása, mely ellene megy az európai értékeknek. 

Ezért kérjük a kormányt, és legfőképpen Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, mint beterjesztőt, hogy gondolják végig még egyszer a törvényjavaslatot, és keressenek egy konszenzuson alapuló megoldást! A magyar tudományos élet szabadsága nem lehet alárendelve rövidtávú aktuálpolitikai kérdéseknek.

 

ÉSZT  

Az ÉSZT a MASZSZ és a SZEF, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetség és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösen ünnepelte meg május elsejét Budapesten, a „Tisztes munkát! Tisztes bért!” jegyében.

Több mint 1500 ember gyűlt össze délelőtt a Kodály köröndön a szakszervezetek által meghirdetett tüntetésen. A menet 11 órakor elindult a Koós Károly sétány felé, ahol a felállított színpadon beszédet mondott Thiébaut Weber, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szövetségi titkára és Jan Willem Goudriaan az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) főtitkára, valamint a szervező konföderációk és szakszervezetek képviselői.

A beszédek után a résztvevők átmentek a Városligetben található szakszervezeti sátrakhoz, ahol fórumok, beszélgetések voltak, többek közt az európai szociális pillérről az ETUC és az EPSU képviselőivel, a szakszervezetek magyarországi helyzetéről és természetesen az elmaradhatatlan sör-virsli várt mindenkire.

    

ÉSZT – MASZSZ – SZEF KÖZÖS SÁTOR

A MUNKA ÜNNEPÉN

  1. május 1.

 

Tisztes munkát! Tisztes bért!

 

A Kodály-köröndről 11.00 - kor induló felvonulás, valamint a Koós Károly sétányon felállított 11.45-től   a nagyszínpadon elhangzó beszédek után

a konföderációk közös sátorában és a környékén

a Kós Károly sétányhoz és a Városligeti tóhoz közel

12.00 – 14.00 között Totó-tombola a SZEF és a MASZSZ ifjúsági tagozatainak szervezéséven, Fődíj: 2 főre szóló Sziget napijegy, további ajándékok: SZEFIT és MASZSZ Ifi ajándékcsomagok

Közéleti beszélgetések röviden - SÁTOR

Moderátor: Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke 

13.00 Thiébaut Weber, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szövetségi titkára és Jan Willem Goudriaan az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) főtitkára a Szociális Jogok Európai Pilléréről és a munkavállalói érdekvédelem helyzetéről

13.30 A szakszervezeti aktivizmusról a versenyszférában és a közszférában. Bevezetőt mond és moderál: Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, a Beszélgetésben közreműködik: Csóti Csaba, Kordás László, a MASZSZ elnöke és Kuti László, az ÉSZT elnöke

Közreműködnek: a Kőbányai Zenei Stúdió növendékei

14.00 Fellép a HANEM! - SÁTOR

Nádori Lídia, Bíró Kriszta – ének, Murányi Márta – tangóharmonika, ének, Rick Zsófi – hegedű, ének, Sváb Ági – nagybőgő.

Dalaik humorral, szenvedéllyel, kikacsintással foglalják össze, hogyan élünk (vagy szeretnénk élni) Magyarországon, napjainkban. 

 

14.20     Totó-tombola sorsolás - SZABADTÉREN (2 főre szóló Sziget napijegy, a SZEFIT és MASZSZ Ifi ajándékcsomagjai)

14.30 ZUMBA - SZABADTÉREN fiataloknak és kevésbé fiataloknak egyaránt Csányi István vezetésével

15.00  Nyílt Ifjúsági Fórum- - SZABADTÉREN (a tombolasorsolás után)

A MASZSZ IFI, a SZEFIT, és a Hallgatói Szakszervezet (HaSZ) közös szervezésében

15.00 Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot? - SÁTOR

Moderátor: Dési János újságíró, szerkesztő-műsorvezető (Klubrádió),

aki Dr. Petschnig Mária Zita közgazdásszal, Tétényi Éva "független politikussal", Galló Istvánné SZEF alelnökkel, Dr. Dávid Ferenc közgazdásszal, Tarnay Kristóffal, a Szegedi Civil Háló alapítójával, Földiák András SZEF elnökkel  beszélget

 

 

A programok közben karikatúrák kiállítása, gyereksarok, mókák kicsiknek - nagyoknak.

 

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRNAK A RENDEZŐK

 

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) aggodalommal figyeli a Magyar Tudományos Akadémiára nehezedő egyre nagyobb kormányzati nyomást. Reméljük, hogy a kérdés nem egyszerűsödik le csupán a kutatóintézetek finanszírozásának vagy az MTA ingatlan vagyonának kérdésére, és legalább olyan fontos lesz az ott dolgozó kutatók és munkatársaik jövője is.

Az utóbbi hónapok feszült munkalégkört teremtettek a kutatóintézetekben. Palkovics László miniszternek, több, az Akadémia jövőjéről szóló kijelentése, amelyekben nemzetközi példákra hivatkozott, csúsztatás volt, nem felelt meg a valóságnak.

Az ÉSZT nem érti, hogy egy pár éve kidolgozott oktatói-kutatói életpálya modell után - ami némi biztonságot, kiszámíthatóságot hozott a tudományos életben - mi szükség van ismét a bizonytalanságba taszítani azokat az embereket, akik nélkül Magyarország végérvényesen lemaradhat az innováció és a tudományos fejlődés területén. Ez tovább erősítheti hazánk lecsúszását a világban, hiszen csak olyan beruházások fognak Magyarországra jönni, amelyek hozzáadott értéket nem kívánnak. Végérvényesen összeszerelő üzemmé válhat Magyarország!

A kutatás szabadságát nem szabad korlátozni rövidtávú, politikai-gazdasági érdekek miatt. Az alap- és a társadalomtudományi kutatásokra is szükség van az ország felemelkedésének érdekében. Nem csak az azonnal pénzre váltható, ipar számára profitot hozó kutatások, fejlesztések számítanak fontosnak.

Nincs valódi gazdasági vagy egyéb racionális indok arra a kormányzati célra sem, hogy a kutatók és a munkatársaik kikerüljenek a közalkalmazotti státuszból. Ez mindössze egzisztenciális bizonytalanságot szül a munkavállalók körében, akik így elhagyhatják a pályájukat, vagy külföldre távozhatnak.

Kérjük, hogy a Kormány vizsgálja felül álláspontját, hallgassa meg az érintettek véleményét! Ne erőszakkal, törvénymódosítással fenyegetőzve, hatalmi pozíciójával durván visszaélve hozzon meg az ország jövőjét katasztrofálisan befolyásoló döntéseket!

 

ÉSZT 

A magyar és német szakszervezeti szövetségek célja a szociális, jő munkahelyeket, tisztességes béreket és a minőségi szociális védelmet nyújtó Európa, amely a tisztességes globalizáció éllovasa. A 2019 májusában megtartandó Európai parlamenti választások előtt mindenkit felszólítunk, hogy menjen el szavazni: szavazzon egy másik Európára, egy szociális, szolidáris és igazságos Európára. Európának nagyobb szolidaritáson alapuló együttműködésre van szüksége.

Bővebben

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) támogatja az Akadémia elnökségének a döntését, amely szerint írásos garanciákra van szükség az intézetek zavartalan működését biztosító pénzeszközök rendelkezésre állásához.

Egy több évtizede kialakult finanszírozási rendszer átalakítása nem ördögtől való gondolat. Hiszen nincs olyan rendszer, amelyet 10-20 évente ne lehetne korszerűbbé, jobbá, átláthatóbbá tenni, a teljesítményeket figyelembe véve. Azonban ez nem sértheti az autonómiát, nem veszélyezteti a munkatársak egzisztenciáját, és főleg nem történhet erőszakkal, egyeztetések nélkül.

Ha a kormány nem biztosítja az alapműködés finanszírozását és az illetményeket, azzal veszélybe kerül a kutatói életpályák fenntartása. Ebben az esetben már nem csak a fiatal kutatók hagyják el Magyarországot, hanem mindenki, akinek lehetősége lesz. Kétségünk ne legyen, sokaknak lesz lehetősége, és rákényszerülnek, hogy éljenek vele, ha idehaza nem becsüljük meg a munkájukat!

Az átgondolatlan, konszenzus nélküli átalakítás évtizedekkel vetheti vissza a magyar tudományos életet. A kutatások hasznosságát nem lehet csak rövidtávú, üzleti alapon szemlélni. Még akkor sem, ha néhány kormány közeli tanácsadó az alapkutatások létjogosultságát kérdőjelezi meg, hozzáértés és egyéb szükséges kvalitások hiányában.

Ezért bízunk a Palkovics László miniszter úr és a kormány belátásában, hogy nem kívánják az ország szürkeállományának ellehetetlenítését és elüldözését és meghallgatják a valódi hozzáértők javaslatait is.

Három szakszervezeti konföderáció, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek.

A levélben javaslatokat tettünk az érdekegyeztető fórumok átalakítására és megújítására. Szükségét látjuk, hogy felálljon egy olyan új, a munka világát érintő általános érdekegyeztető fórum, ahol a versenyszférát és a közszférát együttesen és általánosan érintő kérdések kerülnek megtárgyalásra. Ilyenek a minimálbér tárgyalások - amelyből eddig a közszféra érdekképviseletei kimaradtak -, vagy az általános munkajogi-, foglalkoztatáspolitikai-, munkaerő piaci kérdések.

Javasoltuk, hogy a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát mihamarabb kezdjék meg a szakszervetek és a kormány képviselői közösen. A 2012. óta érvényben lévő törvény sok ponton túlzottan hátrányos a munkavállalókra nézve. A sztrájkjog újraszabályozása is kulcskérdés. Ennek kidolgozását konföderációink szakértői megkezdték, és belátható időn belül javaslatot teszünk.

A nyugdíjrendszer újragondolását is el kívánjuk érni. A jelenlegi merev, csak a munkavállaló életkorát figyelembe vevő rendszer helyett, javasoljuk új, rugalmas nyugdíjrendszer kidolgozását. Ez egy bonus-malus rendszeren alapulna, amely különböző korkedvezményes és korengedményes nyugdíjba vonulási szempontokat és lehetőségeket venne figyelembe. Alapvetően fontosnak tartjuk, a megváltozott munkaképességű dolgozók támogatását is, ezért számukra is ki kell dolgozni a megfelelő szempontokat, amelyek természetesen szerves részei lennének az új nyugdíjrendszernek.

               Konföderációink alapelve a „tisztességes munkáért, tisztességes bér”. Alapvetően fontosnak tartjuk a területi és nemek közt béregyenlőtlenségek megszüntetését. Célunk a béren kívüli juttatások kedvezményes adózásának visszaállítása, újragondolása. A kedvezményesen adható juttatások körének bővítése mindenképpen szükséges, mert azok segíthetik a munkavállalók megtartását, a fluktuáció csökkentését, és növelhetik a munkavállalói elégedettséget is. A közalkalmazotti bértábla rendszerszerének átalakítása, újraszámítása, és a diplomás bérminimum bevezetése enyhíthetné a közszférában a bértorlódások miatt kialakult feszültségeket.

               Az ÉSZT, a MASZSZ és a SZEF elkötelezett, hogy a munka világát érintő égető problémák, újratervezett érdekegyeztető fórumok segítségével, mielőbb megoldásra kerüljenek. Ez Magyarország hosszú távú gazdasági fejlődésének és felemelkedésének alapja.

 

ÉSZT

MASZSZ

SZEF      

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete a Magyar Kultúra Napja alkalmából demonstrációt tartott január 23-án az Akadémia épülete előtt.

Csóti Csaba, a KKDSZ elnöke kijelentette, hogy a kulturális szférában jelenleg „törzsi torzsalkodás” zajlik. Nincs kiszámítható életpálya, nincsenek tisztességes bérek és nincs tisztességes partnerség az állammal. Hozzátette, hogy a nemzeti kultúránk része a tudomány is, ahol éppen most veszik el a dolgozók biztonságérzetét és az autonómiájukat.

Kuti László az ÉSZT elnöke beszédében elmondta, hogy az Akadémia alapítása óta nem volt olyan politikai korszak, amikor a tudomány önállóságát és autonómiáját annyira korlátozni akarták volna, mint a jelenlegi kormány teszi. Még a II. Világháború és a Rákosi korszak alatt is alapítottak új kutatóintézeteket. Ma bezárás veszélyezteti némelyiket. Felhívta a figyelmet, hogy nem szabad hagyni, hogy az beleszóljon a kutatóintézetek munkájába.

Koreczné Kazinczi Ilona, a TUDOSZ elnöke szerint a kutatás és az innováció a legfontosabb területe a gazdaságnak, még akkor is, ha az eredmények csak évekkel később lesznek forintra válthatóak. Kijelentette, hogy ha nincs kutatás, akkor nincs jövője Magyarországnak. Kiemelte, hogy a kutatásban dolgozók, a kutatók mindennapi munkáját segítő munkatársak sem részesültek átfogó béremelésben. A fiatal kutatók egy jelentős része külföldre távozott, hiszen már a szomszédos Szlovákiában is közel kétszerese a magyarországi kutatói béreknek. 

A beszédek után, a jelenlévők átmentek Széchenyi István szobrához, ahol mécseseket gyújtottak.

 

További fényképéket az ÉSZT Facebook oldalán talál.

 

Orbán Viktor miniszterelnök

Miniszterelnökség

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében, 2014. december 29-én született megállapodás alapján a kormány és a VKF-ben képviselettel rendelkező munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek az elmúlt években mind szakértői bizottságok, mind pedig a VKF Monitoring Bizottsága keretében több körben egyeztetést folytattak a munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról. Megállapodás egyetlenegy kérdésben sem jött létre, annak ellenére sem, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal több kérdésben egyetértésre jutott.

 Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében 2010 óta szintén folyamatosan eredménytelen tárgyalások folynak a közszféra bér- és foglalkoztatási helyzetével, munkajogi szabályozásával kapcsolatban.

 Tapasztalatunk szerint a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése óta a szociális partnerekkel történő egyeztetéseken nem a megállapodás szándékával vesz részt, azokat lényegében csak tájékoztatásnak, esetleg konzultációnak és nem érdemi tárgyalásnak tekinti. Határozott álláspontunk, hogy ez az eljárás elfogadhatatlan és sérti az európai normákat is.  

 Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 Tájékoztatjuk, hogy 2018. december 19-én 15 szakszervezet, illetve szakszervezeti szövetség megalakította az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot. A Bizottság megfogalmazta követeléseit:

  • a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret szabályozására és a munkavállalókra nézve kedvező módosítása;
  • a sztrájkjog újraszabályozása, a szociális párbeszéd munkavállalói érdekeket is tükröző érdemi megállapodásokra törekvő működtetése;
  • tisztességes munkáért tisztességes béreket a béregyenlőtlenségek mérséklésére is figyelemmel, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok visszaállítása, a közszféra bérhelyzetének rendezése, különös tekintettel a Kjt. illetménytáblájának rendezésére és a diplomás bérminimum bevezetésére;
  • egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszaállítása, a megváltozott képességű dolgozók támogatása.

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 2. §. (2) alapján kérjük, hogy a Kormány öt napon belül jelölje ki az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Kérjük, hogy az egyeztetés helyéről és időpontjáról szóló értesítését haladéktalanul küldje meg részünkre.

Budapest, 2019. január 8.

Üdvözlettel:

Kordás László

elnök

Magyar Szakszervezeti Szövetség

Földiák András

elnök

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

 Kuti László

elnök

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

December 17-én kora délelőtt kaptuk egy korábbi közös munkatársunktól a döbbenetes hírt, hogy a már hosszú hónapok óta betegségével küzdő barátunk, kollegánk Kis-Papp László december 16-án lezárva addigi küzdelmét eltávozott közülünk. Eltávozott, bár korábban, a betegséget megelőző időben komoly tervei voltak a közszféra érdekegyeztetésének területén, kiemelten az előmeneteli és bérrendszerrel kapcsolatban.

Elment Prof. Dr. Kis-Papp László nyugalmazott egyetemi tanár a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) tiszteletbeli elnöke.

Kis-Papp László 1940-ben született Pécsen, gyermekéveit falun, Kárászon töltötte, majd  a pécsi bányaipari technikumban letett érettségit követően a Budapesti Műszaki Egyetemre (BME) ment tanulni, amelynek geodézia szakán szerzett okleveles építőmérnök diplomát, s ez meghatározta szakmai pályáját. Ugyanis a diploma megszerzését követően bennmaradt gyakornokként, majd oktatóként a Fotogrammetria és az Általános Geodézia Tanszéken, ahol végigjárta a teljes oktatói életpályát és 1989-ben eljutott a csúcsra, kinevezték egyetemi tanárnak. Szakmai fő szakterületei a műemlékvédelemhez kapcsolódó fotogrammetriai felmérések és a térinformatikai eljárások voltak. 2011-ben nyugállományba helyezték, de az oktatásból ekkor sem lépett ki, továbbra is rész vett a mester- és a szakmérnök képzésben. Az oktatás mellett jelentős volt a tudományos tevékenysége is. Eredményeit, szakmai elképzeléseit felsőfokú szakkönyvben, öt egyetemi jegyzetben és több mint ötven szakcikkben jelentette meg.

Kis-Papp László is azon szakemberek közé tartozott, akik úgy vélik szakmai, tudományos, oktatási tevékenységük végzése mellett tevékenyen részt kell vállalni szakterületük, munkatársaik, munkahelyük érdekének védelmében is. Ezért 1972-ben szerepet vállalt az egyetem szakszervezeti életébe. Ekkor ő lett a kari titkár helyettese, majd tíz évvel később munkája elismeréseként megválasztották az egyetemi szb titkárhelyettesének, 1986-ban pedig az egyetem szakszervezeti titkárának. De itt nem állt meg ugyanis a nagy megújulás idején, 1988-ban részt vesz az FDSZ alapításában, amelynek ő lett az első elnöke. Ezt a tisztséget 2011-ig látta el, majd ezt követően tiszteletbeli elnöknek választották.

Mint FDSZ elnök aktívan részt vállalt konföderációnk az ÉSZT 1989. évi létrehozásában. Az ÉSZT-ben, az akkori szabályoknak megfelelően többször töltött be egy-egy éves időszakra elnöki, alelnöki tisztséget, majd a szabályok megváltozását követően alelnökként tevékenykedett 2011-íg, amikortól alelnöki pozíciójától megvált, de azonnal az ÉSZT tiszteletbeli elnökévé választották. Munkáját nem adta föl, s e pozíciójában is tovább tevékenykedett a képviselt munkavállalók érdekében.

Kis-Papp László bármilyen pozíciót is töltött be, aktívan kivette a részét honi és nemzetközi szinten egyaránt a szakszervezeti munkából, az érdekegyeztetésből. Betöltött tisztségeiben mindig az oktatás és ezen belül a magyar felsőoktatás érdekegyeztetése állt feladatainak középpontjában, de nyitott volt a teljes közszféra munkavállalói problémái iránt is. Aktív részt vállalat a közoktatási és a szakképzési rendszer igényeinek megfelelő kialakításában, a közszolgálati előmeneteli és bérezési rendszer alakításában is. Az érdekegyeztető feladatokat mindig harmonikusan, a tagság és az érintett kör legnagyobb megelégedésére végezte úgy, hogy tárgyaló partnerei is eredményesnek ítélték sokrétű munkáját.

Az érdekegyeztetések során különösen következő területeken és feladatok megoldásában vett eredményesen részt:

  • Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) tagja 1991 – 1997-ig, majd 1997-től tanácskozási jogú tagja,
  • OKM Munkabizottsági tag, melyben az Ágazati Kollektív Szerződések előkészítése történt,
  • Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) tagja több cikluson keresztül, ahol nagyon sok alkalommal a Felsőoktatási törvény módosításait kellett véleményezni, illetve megvitatni, és amelynek egyeztetése napjainkban is tart,
  • Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagja, az ÉSZT képviseletében több cikluson keresztül, ahol a rendszeresen felmerült létszámleépítések véghezvitelét sikeresen akadályozta meg,
  • Országos Felnőttképzési Tanács, ahol komoly erőfeszítések történtek a felnőttképzés minőségi színvonalának emelése érdekében,
  • Felnőttképzési Akkreditáló Testület tagja a Testület 2011. évi átalakulás miatti megszűnéséig,
  • Országos Szakképzési Tanács tagja.

Szakszervezeti munkája során mindig a tárgyalásos rendezés híve volt és azt a gyakorlatot követte, hogy a problémákról addig kell a partnerekkel tárgyalni, amíg a közös álláspont ki nem alakul.

 

Dr. Kuti László

 

 

 

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

Ahogy az Ön előtt is ismeretes, a magyar szakszervezeti konföderációk a Munka törvénykönyve legutóbbi módosítását megelőzően egyeztetést kezdeményeztek a benyújtó Kósa Lajos képviselő úrral annak érdekében, hogy a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret tervezett szabályozási módosítása során a multinacionális vállalatok érdekei mellett munkavállalói szempontok is megjelenhessenek.

 

Tettük ezt annak ellenére, hogy világosan tudtuk, a Munka törvénykönyvének módosítása egyéni képviselői indítvány által a társadalmi egyeztetési kötelezettség megkerülésére irányul.

 

A konzultációk alkalmával az indítványt jegyző országgyűlési képviselő több alkalommal is kifejtette, hogy van lehetőség a kompromisszumra, mind a rendkívüli munkaidő, mind a munkaidőkeret tekintetében. Ezt követően azonban, legnagyobb megdöbbenésünkre, az

Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága által benyújtott módosító javaslatok a szakszervezetek minden javaslatát lesöpörték az asztalról.

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Határozott álláspontunk, hogy az alkalmazott eljárás elfogadhatatlan. Az Országgyűlés által elfogadott módosítást a társadalom széles tömegei egyértelműen elutasítják, miként az az utóbbi napok fejleményeiből is egyértelműen kiviláglik. Ezért újfent kezdeményezzük a Munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő, a munkaidőkeret, a szakszervezeteket megillető jogok szabályozására. Az erre vonatkozó javaslatainkat több alkalommal is eljuttattuk az akkor illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium részére.

 

Mindezek alapján kérjük Miniszterelnök Urat, hogy a fenti kezdeményezésünk tárgyában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma teljes ülését, minden magyar szakszervezeti konföderáció meghívásával, a lehető legrövidebb időn belül összehívni

szíveskedjen.

 

Budapest, 2018. december 18.

 

Doszpolyné dr. Mészáros Melinda

elnök

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

 

Dr. Kuti László

elnök

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

 

Dr. Cser Ágnes

elnök

Hetedik Szövetség Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

Kordás László

elnök

Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

Palkovics Imre

elnök

Munkástanácsok Országos Szövetsége

 

Földiák András

elnök

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajnálattal fogadja, hogy a kormány szembemenve a dolgozók és az ország érdekével, olyan törvényeket szavazott meg tegnap, amelyek nem szolgálják Magyarország gazdasági és demokratikus fejlődését.

A rabszolgatörvény a nemzetközi nagytőke kérését szolgálja ki, ezt több kormányzati vezető is elismerte. A kormány ahelyett, hogy magas hozzáadott értéket létrehozó, innovatív befektetőket csábítana az országba, inkább összeszerelő üzemet csinál Magyarországból.

A közigazgatási bíróságok létrehozásával tovább nehezítik majd a sztrájkok és tüntetések megszervezését. A közszférában indított munkaügyi pereket is a kormány által kinevezett, függetlennek nem nevezhető bírók fogják tárgyalni. Nem lehet kétségünk, hogy egy munkavállalónak milyen esélye lehet így az állammal szemben.

Az ÉSZT továbbra is támogatja, és részt vesz a többi szakszervezet és szakszervezeti konföderáció minden megmozdulásán, amely segíthet jobb belátásra bírni a kormányt! Hisszük, hogy a munkavállalók érdekeit egy széleskörű összefogással eredményesen tudjuk képviselni. Kérjük, hogy a kormány azonnal üljön le tárgyalni a szakszervezetekkel, vegye komolyan a szakértők által felhozott érveket és vizsgálja felül álláspontját!  

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 5th. .