A Duna-Kőrös-Maros-Tisza Interregionális Szakszervezeti Tanácson (DKMT IRTUC) belül megkötött háromoldalú oktatási-kutatási-kulturális részmegállapodás keretében 2018. november 15 és 17. között Déván a román partner szervezet megtartotta idei szakmai rendezvényét, „A duális képzés feltételei, gyakorlati elemei a DKMT országokban” címmel.

A rendezvényen 4-4 fővel képviselte magát a szerb, a román, valamint az ÉSZT Dél-alföldi régiójának delegációja. A delegációkat Déván Lacrimioara Bolca elnök asszony (CNSLR-Frǎţia Hunyad megyei szervezete) fogadta.  A nyitó előadást Crişan Monica, a Dragomir Hurmuzescu Szakgimnázium és Kollégium igazgatója tartotta meg, majd körbevezette a konferencia részvevőit az iskolában. A délután folyamán csatlakozott a résztvevőkhöz Hunyad megye főtanfelügyelője, aki elismerését fejezte ki a részt vevő országok képviselőinek az együttműködésért és támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Konferencia további előadásaiban a résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymás a hazájukban a duális képzés elméleti és gyakorlati tapasztalatairól.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) egyik legfontosabb céljának tartja, hogy felhívja a kormányzat figyelmét a kutatásban dolgozók, azon belül kiemelten a fiatalok megtartásának fontosságára. Magyarország jövőjét csak és kizárólag az innováció, a kutatás és a világszínvonalú oktatás biztosíthatja. Ezért elsődlegesek a kutatásban és oktatásban dolgozóknak, a kiszámítható munkakörülmények és a biztos életpálya modellek.

A Tudomány Hónapja alkalmából az ÉSZT és a TUDOSZ konferenciát szervez 2018. november 23. 10:00 órától az OKISZ Inkubátorházba. A konferencia témája a fiatal kutatók és kutatásban dolgozók helyzete Magyarországon. A konferencián részt vesz és előadást tart többek között Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára is. A további előadók 45 év alatti kutatók, akik saját kutatási témájukat és intézetüket mutatják be. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!

Az esemény sajtónyilvános!

Regisztrálni az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet.

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), mint a „Nem kérünk az adóemelésből” demonstráció támogatója és társszervezője, kéri az ország munkavállalóit, hogy jöjjenek el november 6-án 15 órára a budapesti Szabadság térre a Nemzeti Bank épülete elé! Ezzel is kifejezhetik, hogy nem értenek egyet a jövőre életbe cafetéria szabályokkal! Csak úgy van esélyünk a kormányt meghátrálásra kényszeríteni, ha elegen leszünk!

Mint ismert, a kormány szándéka szerint jövőre megszűnne több fontos cafetéria elem kedvezményes adózása. Ilyen például a lakhatási támogatás, a nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetés, vagy a diákhitel törlesztés munkáltatói átvállalása. A törvény értelmében, ezek után 2019-től a munkavállalónak is kell járulékot fizetnie. Ezeket a szabályokat a kormány anélkül terjesztette be az Országgyűlés elé, hogy a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztetett volna. A változások hatására a legtöbb cafetéria elem értelmetlenné válik, csak a SZÉP kártya kedvezménye marad a régi formában.

Ezt a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják, ezért határoztunk úgy, hogy demonstrációt hirdetünk.

Kérünk minden munkavállalót, aki nem szeretné, hogy megfosszák a cafetéria választás lehetőségétől, jöjjön el, és fejezze ki nemtetszését a kormány intézkedésével szemben!

 

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elkötelezett a felsőoktatás működésének javításában!

Az elmúlt hónapokban az akadémiai, egyetemi közösségeket mélyen érintő több, a szervezeti felépítést, az oktatási, kutatási feladatok finanszírozását befolyásoló átalakítást kezdeményezett a Kormány. Mindezt tette a közvélemény tájékoztatása és az érintettek véleményének megismerése nélkül! A Corvinus Egyetem fenntartási struktúra átalakítását célzó kormányzati döntés ismét mellőzte a dolgozói, érdekvédelmi egyeztetést. Már az új fenntartói működési elképzelések összes állami felsőoktatási intézményre történő kiterjesztésének szükségességét is deklarálták a tervezett átalakítás fő elemeinek ismertetése nélkül.

Az FDSZ joga és kötelessége a felsőoktatás munkavállalóinak státuszát, bérezését, munkakörülményeit érintő kérdésekben tájékozódni, véleményt alkotni. Mivel egyeztetésre vonatkozó megkeresést, tájékoztatást nem kaptunk a kormányzati oldaltól, ezért aggodalommal fogadtuk e híreket. Veszélyeztetve látjuk az akadémiai szabadságot, az egyetemi autonómiát, szerzett jogainkat!

Az FDSZ felszólítja a Kormányt: a felsőoktatás új fenntartói modelljeinek kidolgozása során garantálja jogaink érvényesítése, a tárgyalások, az érdemi részvétel lehetőségét! Teremtse meg az ágazati kollektív szerződés megkötésének kereteit.

FDSZ Elnökség

A négy aláíró szakszervezet üdvözli, hogy az idei évben is megrendezésre kerül a Kutatók Éjszakája, mely az elmúlt több mint egy évtizedben jelentős népszerűségre tett szert Magyarországon. Külön öröm a tudomány elkötelezettjei számára, hogy az idei évben két napossá bővült a rendezvény.

 

A kutatóintézetekben, egyetemeken, közgyűjteményekben és közművelődési intézményekben szeptember 28-29-én a nagyközönség megismerkedhet az alkalmazott tudományok, a természettudományok és a humán kutatások számos eredményével, méghozzá népszerű, ismeretterjesztő bemutatókon, előadásokon, nem egyszer játékokon keresztül. Ez az esemény fontos az oktatás, a nevelés, a társadalmi szemléletfejlesztés szempontjából egyaránt.

 

Azonban arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a tudomány társadalmi megbecsültségét, a kutatás szabadságát számos támadás éri. Elég a sok áltudományos nyilatkozatra gondolni, melyek a magyar nemzet történelmének, az élettudományok egyes kérdéseinek leegyszerűsítésével igyekeznek népszerűségre szert tenni. Nem véletlenül indított ezzel kapcsolatban a kutatóintézeti hálózatot összefogó Magyar Tudományos Akadémia felvilágosító, népszerűsítő-ismeretterjesztő kampányt. Mint szakmai érdekképviseleti szervezetek, ezt épp oly támogatandónak tartjuk, mint az MTA autonómiájának megőrzését.

 

A tudományos kutatást végző kollégák teljes autonómiáját csak a magyar hagyományként kialakult intézményhálózat tudja jelenleg biztosítani. Magyarország szerencsés ország, hiszen kutatások az akadémiai és más kutatóintézetekben épp úgy folynak, mint egyetemeinken, múzeumainkban, levéltárainkban, könyvtárainkban. Ez a sokszínűség olyan érték, mellyel kevés ország dicsekedhet ma Európában.

 

Szakszervezeteink aggasztónak tartják, hogy a tudományos kutatás presztízsének lebecsülése mellett megjelent a kutatómunkát végző kollégák között az egzisztenciális bizonytalanság is. A 2018. évre vonatkozó minimálbér- és garantált bérminimum emelést nem követte kollégáink bérének indexálása. A jövő évre vonatkozó garantált bérminimum emeléssel párhuzamosan sürgető szükség van az e területeken dolgozók bérrendezésére! Nem engedhető meg, hogy főállású kutatóink, kutatómunkát végző egyetemi oktatóink és a közgyűjtemények kutatóinak bére ne igazodjon az általuk előállított tudás értékéhez!

 

A kutatóhálózatokat nem kizárólag a tudományos fokozatot szerzett kollégák működtetik. A kutatást segítő munkatársak, akik nélkül egyetlen intézet, egyetemi labor vagy éppen könyvtár és múzeum sem működhetne, anyagi megbecsülése egy évtizede reálértékben folyamatosan csökken! A többségében közalkalmazottként dolgozó intézeti, felsőoktatási kutatást segítők és a közgyűjteményi-közművelődési dolgozók bérrendezése elengedhetetlen!

A szakszervezetek képviselői kezdeményezik, hogy a bérek fedezetének biztosításáért felelős magyar kormány folytasson érdemi tárgyalásokat a kutatói, felsőoktatási és közgyűjteményi-közművelődési bérrendszerek kapcsán az e területeket képviselő szakszervezetekkel és munkáltatókkal.

 

A négy aláíró szervezet határozott álláspontja, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével a tárgyalást az akadémiai kutatás jövőjének ügyében. Ne akarja két hónap alatt gyökeresen átalakítani a kutatást/kutatóhálózatot, ezzel külföldre kergetni a kutatókat. Mert ha a kutatást veszélyezteti, azzal Magyarország jövőjét kockáztatja.

 

A jövő megalapozásához, a kutatás szabadságának biztosításához, az értékalapú társadalom kialakításához elengedhetetlen a kutató és a kutatást segítő munkatársak anyagi megbecsülése is!

 

Budapest, 2018. szeptember 28.

 

 

 

    Dr.  Kuti László nevében                                                       Dr. Koreczné Kazinczi Ilona

       ÉSZT  elnök nevében                                                                   elnök

       Kiss Balázs                                                                             TUDOSZ

         ÉSZT                                                                                  

 

 

 

 

 

                                                                               Tőrös Szilárd nevében

Csóti Csaba                                                                        Pálfia Zsolt

  elnök                                                                               nevében

  KKDSZ                                                                               FDSZ

 

 

 

 

 

 

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT) kéri a kormányt, hogy mutassa be azokat a hatástanulmányokat, amelyek alapján a januári elbocsájtásokat tervezi a közszférában! A kormánynak tájékoztatnia kellene az érintett munkavállalókat, azonban nem látszik, milyen elvek mentén akarják a létszámcsökkentést véghezvinni!

A kormányhivatalok a létszámát már a létrehozásakor is irreálisan alacsonyan határozták meg. A munkatársak most is túlterheltek, munkájukat rendszeres túlmunka mellett képesek csak elvégezni. A kormány azt mondja, hogy a határozott idejű szerződéssel dolgozó kollégák státuszát vizsgálják felül elsőként. Ezek a kollégák azonban olyanokat helyettesítenek, akik például szülési szabadságra mentek. Így az ő pozíciójukat nem lehet megszüntetni. Ezért tartja az ÉSZT fontosnak, hogy az érdekképviseletek megkapják a hatástanulmányokat, már ha léteznek!

A munkavállalók között egyre nagyobb a feszültség, ezért az ÉSZT felméri tagjai körében a sztrájkhajlandóságot és egyeztetést kezd a többi közszférában érdekelt szakszervezeti konföderációval! 

Véget ért a GINOP-5.3.4-16-2016-00011 – „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban” nevű GINOP pályázat, amelyben konzorciumi tagként az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is részt vett, és célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása volt.

A pályázat lebonyolításában részt vett még a Magyar Iparszövetség (OKISZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). A projekt a dél-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régióban valósult meg.

A pályázat támogatási összege 78,573 millió Ft, melynek támogatási mértéke 100 % volt.

Az elmúlt egy évben a konzorciumi tagok több konferenciát tartottak, amelyek kiemelt témája az ágazati és munkakör specifikus munkavédelmi kérdések voltak.

A pályázat keretében készült tájékoztató kiadványokat és szakmai anyagokat az oktatasbiztonsag.hu oldalról lehet letölteni.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) álláspontja szerint, a sajtóban is megjelent leépítési tervekről, a kormánynak azonnal tárgyalásokat kell kezdenie az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT).

A közszféra jelenleg is szakember hiánnyal küzd. Elegendő megtekinteni a kozigallas.gov.hu portált. A mai napon (2018. 08. 16.) 4720 álláshirdetés található. Ezek csak azok a pozíciók, amelyeket meghirdettek, hiszen sok esetben a munkáltatók lemondtak arról, hogy a felkínált megalázó bérért megfelelő szakembert találjanak. Ezért érthetetlen, hogy a kormányzat miért beszél elbocsájtásról.

A közszférában sokaknak tíz éve nem emelkedett a bére! Ezt a kormány most egy olyan „kannibál” módszerrel kívánja korrigálni, hogy az elbocsájtott dolgozók illetményét használná fel emelésre. Ezzel nem juttatnak többletforrást a szektorba, hanem drasztikusan megemelik a már jelenleg is magas munkaterhelést. Az ÉSZT ezt elfogadhatatlannak tartja!

Egy átgondolatlan és értelmetlen leépítés a közszférában tragikus következményekkel járhat, az ország működőképessége veszélybe kerülhet!

Ezért az ÉSZT követeli az OKÉT összehívását és a szakértői tárgyalások mielőbbi megkezdését!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozik a kormány legújabb cafetéria változtatási terve miatt! A kedden benyújtott tervezet,amely  a kedvezményesen adható cafetéria elemek drasztikus megvágását javasolja, komoly versenyhátránnyal járhat az ország számára!

Magyarország gazdasági és szociális értelemben végleg kettészakadni látszik! A munkaerőhiánnyal küzdő nyugati országrészre és a kilátástalanságba süllyedő keleti megyékre. A keleti országrészben élők szinte egyetlen lehetősége az, ha az ország más pontján vállalnak munkát. Az ország fejlettebb régióiban a munkáltatók többsége sem talál munkaerőt vállalkozása a közelében. Magyarországon a munkásszállók szinte eltűntek, amelyek működnek, azoknak a térítési árai gyakran egy albérlet árával vetekszenek.

Ennek a helyzetnek a megoldását eddig segítette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett, cafetéria elemként, hozzájárulhattak a munkavállaló albérletének díjához, vagy ingatlan hitelének törlesztéséhez.

A diákhitel törlesztés átvállalásával pedig olyan kvalifikált munkavállalókat tudtak magukhoz csábítani a cégek, akik a közelmúltban kerültek ki a felsőoktatásból.

Ezeknek a cafetéria elemek kedvezményes adóztatásának megszűnése mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak káros! Ezért az ÉSZT felhívja a kormány figyelmét, hogy gondolják újra tervezetüket, ne vegyék el ezeket a cafetéria elemeket a munkáltatóktól és munkavállalóktól!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség május 22-én megtartotta éves, rendes kongresszusát.

A levezető elnök Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetésnek elnöke volt.

Az első napirend az elnöki beszámoló volt. Kuti László, az ÉSZT elnök beszámolt az elmúl egy év eseményeiről és az elért eredményekről.

Ezután megtörtént a 2017. évi beszámoló és annak elfogadása, majd a 2018. évi költségvetési terv ismertetése és elfogadása.

Mivel a felügyelő bizottság egyik tagja lemondott a helyére Ivádi László, az FDSZ tagja került megválasztásra.

A kongresszust az elnöki zárszóval ért véget.

 

 

A visegrádi országok szakszervezeti konföderációinak, a CMKOS, ÉSZT, Liga Szakszervezetek, MASZSZ, Munkástanácsok, SZEF, Forum, OPZZ, NSZZ Solidarnosc, KOZ SR vezető képviselői 2018. május 10-11-én, Budapesten tartották soros találkozójukat, melyen áttekintették országaik gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetét, különös tekintettel a munkaerő piaci és bér, jövedelmi kérdésekre. A hagyományoknak megfelelően a találkozón részt vettek az Európai Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány képviselői.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartása, a jelentős bérkülönbségek felszámolása érdekében. Reális értékelésekre, a gazdaságok valódi teljesítőképességének figyelembevételére építve van lehetőség a kelet-nyugati bérszakadék csökkentésére. Üdvözölték, hogy az idei éves növekedési felmérés (AGS) is hangsúlyozza a reáljövedelmek növekedésének, az egyenlőtlenségek csökkentésének fontosságát.

A tagság igénye az együttműködés erősítése – indokolja Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke, miért ünnepel együtt május elsején három tömörülés.

Bővebben

Összefoglaló a Friedrich Ebert Stiftung 2018 március 27-i konferenciájáról

  

A stagnáló munkabérek hosszú évei után Magyarországon ma jelentős a bérnövekedés. Számos jele van azonban annak, hogy ez túl kevés és túl későn jött ahhoz, hogy érdemben javítsa a munkavállalók vásárló-erejét, megerősítse a jólétet szolgáló biztonsági hálót, és csökkentse a kivándorlási kedvet.

A német szociáldemokrácia értékeit képviselő Friedrich Ebert Stiftung (FES) ezért tartotta fontosnak, hogy a magyar választások előestéjén, március 27.-én konferencia keretében mutassa be az európai bérek alakulását, hitet tegyen a koordináció és a bérfelzárkózatás szükségessége mellett. Jan Niklas Engels, a FES Budapesti Irodájának vezetője köszöntőjében felidézte, hogy kormányzati adatok szerint Magyarországon tavaly 9,5%-kal emelkedett az átlagjövedelem, a minimálbér átlagosan 15%-kal, a magasan képzettek esetében 25%-kal nőtt. Ha csak a számokat nézzük, azt hihetnénk, hogy minden rendben van, ám az imponáló adatok mögött felsejlik egy másik kép is. Magyarországon a bérek még mindig jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, egymillió munkavállaló csak minimálbért kap, a szakszervezetek szerint a magyarok több mint 30%-a a létminimum alatti jövedelemből él. Ezért is fontos, hogy konferencián vegyük számba az európai bérfelzárkóztatás helyzetét. Az irodavezető köszöntötte a konferencia illusztris nemzetközi résztvevőit és köszönetet mondott Andor László közgazdásznak, volt uniós biztosnak, valamit Pogátsa Zoltánnak, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensének, a CEU oktatójának a szervezésben való közreműködésükért.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 5th. .