Május Elseje.

 

Emlékezzünk a mai Május Elsején, arra az 1886.évi eseményre, amikor az Amerikai Munkásszövetség buzdítására 350 ezer munkás lépett sztrájkba a nyolcórás munkanapért. A sztrájkot ellenző hatalom a tömegbe lövetett, s a sortűznek több halálos áldozata volt. Majd e napnak emlékére 1889-ben határozatot fogadtak el a II. Internacionálé tagszervezetei egy  nagy nemzetközi tüntetésről, „oly módon, hogy a munkások egyidejűleg valamennyi országban, minden nagy városban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára….”.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) megdöbbenéssel olvasta, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnök asszonya „szakdolgozói lázadásnak” minősítette az ápolók figyelemfelkeltő akcióit!

Egy olyan szervezet, amelynek minden egészségügyi szakdolgozó a tagja kötelezően, amely a megalázóan alacsony szakdolgozói fizetésből kisarcolt tagdíjból tartja fenn magát, nem teheti meg, hogy ilyen kijelentést tegyen! Nem minősítheti le tagjainak végső elkeseredésből indított akcióját!

Az MESZK kötelesség lett volna, hogy támogatást adjon tagjainak!

Gondolkodjanak el, hogy mi lehet az oka annak, amiért egy bátor ápolónő, az általa indított mozgalomhoz egy szakszervezet és a közösségi média segítségét veszi igénybe, és nem a fizetett „érdekvédőkét”!

Az ÉSZT szolidaritásáról biztosítja az akcióban részvevő ápolókat és szimpatizánsaikat valamint elutasít minden olyan kijelentést, amely rossz színben tünteti fel a „Fekete Hétvégék” kezdeményezést! 

 

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szolidaritásáról biztosítja és támogatja a Magyar Posta értékszállító leányvállalatánál, a JNT Security Kft-nél dolgozó munkatársakat munkabeszüntetésükben.

A sztrájk szervezője az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete (ÉŐDSZ) kénytelen a béralku kikényszerítéséért ehhez a végső eszközhöz folyamodni a munkáltatóval szemben.

Bízunk abban, hogy az ÉŐDSZ ezzel a sztrájkkal eléri célját, és sikerül a JNT munkavállalóinak megfelelő béremelést kiharcolnia!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) megelégedéssel nyugtázza, hogy eredményre vezetett a szakszervezetek tiltakozása, mert a köztársasági elnök visszaküldte a Parlamentnek megfontolásra és az érdekegyeztetés lefolytatására a T-3019 számú törvényt. A Miniszterelnökség tárcavezetője, Lázár János vezetésével a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum keretében asztalhoz ült az érdekképviseletekkel.

A Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség (SÉSZ) egészségügyi-szakmai szempontból is veszélyes lépésnek tartja a Raul Wallenberg Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola megszüntetéséről, feldarabolásáról szóló terveket!

Ma már nincs olyan nap, hogy ne essen szó a sajtóban a magyar egészségügy siralmas helyzetéről. Mindenki tudja, hogy nincs elég szakképzett ápoló Magyarországon.

Egy ilyen döntéssel azoknak az utolsó elszánt fiataloknak is elveszik a kedvét e hivatás választásától, akik még látják ennek a sok lemondással járó ápolói, gondozói pályának a szépségét!

 A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma határozottan visszautasítja a LIGA Szakszervezetek részéről tapasztalható szakszervezet-politikai magatartást.

A szakszervezeti tagok többségét kitevő érdekképviseletek álláspontja, hogy az egységes szakszervezeti fellépésnek a klasszikus érdekvédelmi értékeken alapuló együttműködésre kell épülnie, amely egy olyan folyamat, amelyben a partnerek együtt dolgoznak a közös célok eléréséért.

 Ezzel szemben a Liga Szakszervezetek őszinte közeledési szándéka nem érződik. A Magyar Szakszervezeti Szövetségi felé felajánlott, közös helyszínen tartott majális ötletén kívül semmi nem utal arra, hogy a Liga a közös célok érdekében újra együttműködne minden hazai szakszervezeti konföderációval.

 Éppen ellenkezőleg, egyszerre két ajtón kopogtat. Keresi az együttműködést, vagy legalábbis látszólag „baráti jobbot” nyújt, miközben különféle mézesmadzag-ajánlatokkal igyekszik a többi konföderáció tagszervezeteit magához édesgetni, hogy aztán befoghassa őket saját igájába.

 Teszi, teheti mindezt azoknak az uniós forrásoknak köszönhetően, amelyeknek az elmúlt időszakban szinte egyedüli kedvezményezettje volt. Véleményünk szerint ezek az európai uniós támogatási programok a szakszervezeti kapacitások általános bővítésére és a munkaügyi kapcsolatok fejlesztésére szolgálnak, ezen belül kiemelten az alacsony szakszervezeti szervezettség és a hiányzó kollektív szerződéses lefedettség növelésére.

 A meglévő struktúrába történő direkt szakszervezeti és politikai beavatkozás aligha felel meg ezeknek a céloknak. Részünkről a Liga által hangoztatott eredmények nem tekinthetőek érdekképviseleti sikernek. Szakszervezeti szolidaritást, új pólusokat, összefogást hirdetnek, de megnyilatkozásaik minősítésekkel terheltek, azt az értelmetlen, ellenséges versenyt hirdetik, melyek a szlogenek szintjén hirdetett eszmékkel szöges ellentétben állnak.

 A Liga Szakszervezetekkel szemben a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma jelenleg is azon dolgozik, hogy erősítse a kohéziót, a valódi együttműködést az emberek szakszervezetbe vetett bizalmának újraépítése, a munkavállalók érdekében.

 

 Budapest, 2015. április 20.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter április 16-án nagy bejelentést tett.

A közigazgatásban dolgozó, 27 ezer, a létminimum környékén vagy az alatt kereső köztisztviselő számára 2016. júliusától 30-50%-os illetményemelést ígért, mondván, „Varga Mihálynál van pénz”. 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) bizakodva fogadja ezt az ígéretet. Azonban ez nem elég!

 

 Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajnálattal vette tudomásul, hogy a Parlament változtatás nélkül elfogadta azt az egyes jogállási törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött.

A módosító javaslatot a kormányzat a törvényben előírt előzetes egyeztetések nélkül, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összehívásának mellőzésével nyújtotta be, ismét.

A KÉF összehívása a Belügyminisztérium törvényi kötelezettsége lett volna, azonban ezt a szakszervezetek határozott kérésére sem tette meg, ezzel megsértve a Közszolgálati tisztviselői törvényt! Erre a törvénysértésre a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete többször is felhívta az illetékesek figyelmét, azonban érdemi választ nem kaptunk!

 Az ÉSZT reméli, hogy Áder János köztársasági elnök élni fog utolsó jogi eszközével, és előzetes normakontrollra küldi az Alkotmánybíróságnak a nyilvánvalóan jogsértő módon elfogatott törvényt!

 

 

 

2015. március 19.                                                      Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Áder János köztársasági elnök nem írta alá, és visszaküldte tegnap az Országgyűlésnek az egyes jogállási tárgyú törvény módosítását és a területi államigazgatás átalakításáról szóló módosítást. 

Indoklásában a köztársasági elnök többek között azokat az érveket is megemlíti, amelyeket a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete(TBDSZ), az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (EFDSZ), és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is kifogásolt február 27-én kiadott közleményében.

Az ÉSZT, a TBDSZ és az EFDSZ is reményét fejezi ki, hogy a Parlament másodszorra jobban megfontolja döntését, miként azt a köztársasági elnök is kéri tőlük!

2015 február 28-án életének 84. évében elhunyt Dr. Balogh Tiborné, az 1988-ban megalakult Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete /FDSZ/ alapiíó tagja, mindannyiunk Ica nénije.

A mi személyes ismeretségünk azonban 1984-re nyúlik vissza. A Pedagógusok Szakszervezete /PSZ/ Felsőoktatási Tagozatában négy évig együtt dolgoztunk, Ica a Debreceni Tudományegyetem, én a Budapesti Műszaki Egyetem szakszervezetének küldötteként vettünk részt a Felsőoktatási Tanács munkájában. Hosszú beszélgetéseink során megfogalmazódott bennünk az a felismerés, hogy a felsőoktatásnak markánsabb érdekérvényesítésre van szüksége. A többi felsőoktatási intézmény képviselői is hasonlóan gondolkodtak, ennek eredményeként 1988 október 7-én megalakítottuk a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetét.

Kordás Lászlót választották a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnökévé a következő négy évre a küldöttek a szövetség pénteki, első kongresszusán, amelyet Budapesten tartottak. Az alelnök Székely Tamás lett - írta meg az MTI.

A Kormány folytatja azt a káros gyakorlatát, hogy az érdekegyezető fórumokat semmibe veszi! A Parlament elé benyújtott törvényjavaslatokat rendre jogsértő módon, a törvény által is kötelezően előírt egyeztetés nélkül készítik el!

 

Ennek egyik legújabb példája az egyes jogállási törvények módosításáról szóló javaslat, amelyet február 6-án nyújtottak be a Parlament elé.

A törvényjavaslattal kapcsolatban a Belügyminisztérium nem hívta össze a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, holott erre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi törvény kötelezi!

A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ), az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (EFDSZ), és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) nem ért egyet a törvénytervezet több pontjával sem!

EL A KEZEKKEL A SZTRÁJKHOZ VALÓ JOGUNKTÓL!

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) Globális Akciónapjához csatlakozva 2015. február 18-án a magyar szakszervezeti konföderációk ifjúsági tagozatai is felhívják a figyelmet a sztrájkjog fontosságára, s annak elidegeníthetetlenségére!

A sztrájkjog a munkavállalók számára alapvető jog, amelyet az Európai Szociális Karta és az ILO konvenciók mellett az EU Alapjogi Kartája és az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései is rögzítenek, védenek, és amelyet nem szabad korlátozni.

Az akció keretében az ifjúsági tagozatok arra kérik a támogatókat, hogy erre az egy napra cseréljék le borító vagy profilképüket az esemény logójára a Facebook oldalukon.

 

Magyarországon is aktuális a kérdés, hiszen a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztv.) legutóbbi, 2010-es módosítása óta Magyarországon – elsősorban a közszférában – jogszerű sztrájkot folytatni szinte lehetetlen.

A törvény több ponton is újraszabályozásra szorul, ezért üdvözlendő, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretein belül a tavaly év végi megállapodás alapján tárgyalások kezdődnek ez ügyben.

Szükségesnek tartjuk tehát a sztrájktörvény módosítását annak érdekében, hogy a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak megfelelően valamennyi dolgozó élhessen a sztrájk jogával, és az csak a legszükségesebb mértékben legyen korlátozva!

Budapest, 2015. február 18.

A magyar szakszervezeti konföderációk Ifjúsági Tagozatai

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 19th. .