Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) álláspontja szerint, a sajtóban is megjelent leépítési tervekről, a kormánynak azonnal tárgyalásokat kell kezdenie az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT).
A közszféra jelenleg is szakember hiánnyal küzd. Elegendő megtekinteni a kozigallas.gov.hu portált. A mai napon (2018. 08. 16.) 4720 álláshirdetés található. Ezek csak azok a pozíciók, amelyeket meghirdettek, hiszen sok esetben a munkáltatók lemondtak arról, hogy a felkínált megalázó bérért megfelelő szakembert találjanak. Ezért érthetetlen, hogy a kormányzat miért beszél elbocsájtásról.
A közszférában sokaknak tíz éve nem emelkedett a bére! Ezt a kormány most egy olyan „kannibál” módszerrel kívánja korrigálni, hogy az elbocsájtott dolgozók illetményét használná fel emelésre. Ezzel nem juttatnak többletforrást a szektorba, hanem drasztikusan megemelik a már jelenleg is magas munkaterhelést. Az ÉSZT ezt elfogadhatatlannak tartja!
Egy átgondolatlan és értelmetlen leépítés a közszférában tragikus következményekkel járhat, az ország működőképessége veszélybe kerülhet!
Ezért az ÉSZT követeli az OKÉT összehívását és a szakértői tárgyalások mielőbbi megkezdését!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozik a kormány legújabb cafetéria változtatási terve miatt! A kedden benyújtott tervezet,amely a kedvezményesen adható cafetéria elemek drasztikus megvágását javasolja, komoly versenyhátránnyal járhat az ország számára!
Magyarország gazdasági és szociális értelemben végleg kettészakadni látszik! A munkaerőhiánnyal küzdő nyugati országrészre és a kilátástalanságba süllyedő keleti megyékre. A keleti országrészben élők szinte egyetlen lehetősége az, ha az ország más pontján vállalnak munkát. Az ország fejlettebb régióiban a munkáltatók többsége sem talál munkaerőt vállalkozása a közelében. Magyarországon a munkásszállók szinte eltűntek, amelyek működnek, azoknak a térítési árai gyakran egy albérlet árával vetekszenek.
Ennek a helyzetnek a megoldását eddig segítette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett, cafetéria elemként, hozzájárulhattak a munkavállaló albérletének díjához, vagy ingatlan hitelének törlesztéséhez.
A diákhitel törlesztés átvállalásával pedig olyan kvalifikált munkavállalókat tudtak magukhoz csábítani a cégek, akik a közelmúltban kerültek ki a felsőoktatásból.
Ezeknek a cafetéria elemek kedvezményes adóztatásának megszűnése mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak káros! Ezért az ÉSZT felhívja a kormány figyelmét, hogy gondolják újra tervezetüket, ne vegyék el ezeket a cafetéria elemeket a munkáltatóktól és munkavállalóktól!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség május 22-én megtartotta éves, rendes kongresszusát.
A levezető elnök Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetésnek elnöke volt.
Az első napirend az elnöki beszámoló volt. Kuti László, az ÉSZT elnök beszámolt az elmúl egy év eseményeiről és az elért eredményekről.
Ezután megtörtént a 2017. évi beszámoló és annak elfogadása, majd a 2018. évi költségvetési terv ismertetése és elfogadása.
Mivel a felügyelő bizottság egyik tagja lemondott a helyére Ivádi László, az FDSZ tagja került megválasztásra.
A kongresszust az elnöki zárszóval ért véget.
A visegrádi országok szakszervezeti konföderációinak, a CMKOS, ÉSZT, Liga Szakszervezetek, MASZSZ, Munkástanácsok, SZEF, Forum, OPZZ, NSZZ Solidarnosc, KOZ SR vezető képviselői 2018. május 10-11-én, Budapesten tartották soros találkozójukat, melyen áttekintették országaik gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetét, különös tekintettel a munkaerő piaci és bér, jövedelmi kérdésekre. A hagyományoknak megfelelően a találkozón részt vettek az Európai Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány képviselői.
A résztvevők hangsúlyozták, hogy konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartása, a jelentős bérkülönbségek felszámolása érdekében. Reális értékelésekre, a gazdaságok valódi teljesítőképességének figyelembevételére építve van lehetőség a kelet-nyugati bérszakadék csökkentésére. Üdvözölték, hogy az idei éves növekedési felmérés (AGS) is hangsúlyozza a reáljövedelmek növekedésének, az egyenlőtlenségek csökkentésének fontosságát.
Bővebben: Nyilatkozat Visegrádi országok szakszervezeti vezetőinek találkozója
A tagság igénye az együttműködés erősítése – indokolja Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke, miért ünnepel együtt május elsején három tömörülés.
Összefoglaló a Friedrich Ebert Stiftung 2018 március 27-i konferenciájáról
A stagnáló munkabérek hosszú évei után Magyarországon ma jelentős a bérnövekedés. Számos jele van azonban annak, hogy ez túl kevés és túl későn jött ahhoz, hogy érdemben javítsa a munkavállalók vásárló-erejét, megerősítse a jólétet szolgáló biztonsági hálót, és csökkentse a kivándorlási kedvet.
A német szociáldemokrácia értékeit képviselő Friedrich Ebert Stiftung (FES) ezért tartotta fontosnak, hogy a magyar választások előestéjén, március 27.-én konferencia keretében mutassa be az európai bérek alakulását, hitet tegyen a koordináció és a bérfelzárkózatás szükségessége mellett. Jan Niklas Engels, a FES Budapesti Irodájának vezetője köszöntőjében felidézte, hogy kormányzati adatok szerint Magyarországon tavaly 9,5%-kal emelkedett az átlagjövedelem, a minimálbér átlagosan 15%-kal, a magasan képzettek esetében 25%-kal nőtt. Ha csak a számokat nézzük, azt hihetnénk, hogy minden rendben van, ám az imponáló adatok mögött felsejlik egy másik kép is. Magyarországon a bérek még mindig jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, egymillió munkavállaló csak minimálbért kap, a szakszervezetek szerint a magyarok több mint 30%-a a létminimum alatti jövedelemből él. Ezért is fontos, hogy konferencián vegyük számba az európai bérfelzárkóztatás helyzetét. Az irodavezető köszöntötte a konferencia illusztris nemzetközi résztvevőit és köszönetet mondott Andor László közgazdásznak, volt uniós biztosnak, valamit Pogátsa Zoltánnak, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensének, a CEU oktatójának a szervezésben való közreműködésükért.
Luca Visentini a kommunista rendszer romjain épült vadkapitalizmusról
Túl későn és túl kevés ahhoz, hogy igazán pozitív társadalmi hatása legyen. A viszonylag gyors ütemű hazai béremelkedésről ez derült ki a Friedrich Ebert Stiftung Bérfelzárkózás Európában című nemzetközi konferenciáján. Az illusztris előadógárda meggyőző adatsorokkal bizonyította: az elmúlt években Európa szerte csökkent a rész, amit a cégek által termelt hozzáadott értékből a bérből és fizetésből élők kaptak, és ez különösen alacsony Kelet-Közép Európában. A megszorítások következtében a középosztály meggyengült, ami az Európa-ellenes populisták malmára hajtja a vizet. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadó Luca Visentini, annak az Európai Szakszervezeti Szövetségnek a főtitkára volt, amely 39 országból 89 szervezet 45 millió munkavállalóját képviseli az uniós tárgyalásokon.
Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) egyeztetést kezdeményezett Palkovics László oktatásért felelős államtitkárral. Az egyeztetés célja, a magyar felsőoktatásban három éve bevezetett kancellári rendszer felülvizsgálata, a felmerült problémák feltárása és a rendszer újratervezése a nemzetközi példákat is figyelembe véve.
A kancellári rendszer bevezetése óta a legfontosabb mutató a fenntartó szemében a pénzügyi megtakarítások nagysága. Az OSZSZ véleménye szerint a felsőoktatásban ez nem lehet egyedüli mutató. Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás versenyképes és világszínvonalú legyen, a felsőoktatás hagyományos, a nemzetközi gyakorlatban is használatos minőségi indikátorait szükséges előtérbe helyezni.
Az orvosképző egyetemeken három főtevékenység zajlik. Oktatás, kutatás és betegellátás. Az elmúlt években egyre gyakrabban jelentkeznek működési zavarok, amelyeknek a hátterében az intézményeken belüli nem megfelelő feladatelosztás, az akadémiai és a kancellári területek közötti egyensúly hiánya áll. Ezek közül kiemelkednek az emberi erőforrásokkal kapcsolatos problémák. Jelenleg négy bértábla (felsőoktatási, orvosi, szakdolgozói és az alap közalkalmazotti bértábla) alapján kapják az illetményüket a dolgozók. Így alakulhatnak ki olyan anomáliák, hogy ugyanazzal a végzettséggel azonos, vagy nagyon hasonló munkakört betöltő munkatársak jelentősen eltérő béreket kapnak. A munkavállalói elégedettség alacsony szintje miatt hatalmas a fluktuáció, amely egyértelműen tovább rontja a helyzetet.
Az egészségügy működésének visszásságai is rendszeresen visszatérő napi téma a médiában. Ezek a gondok természetesen érintik az orvosképző egyetemeket is, kiegészülve a felsőoktatásban máshol is fellelhető nehézségekkel és a véleményünk szerint a főtevékenységeket lassító, vagy gátló, indokolatlanul megnövekedett adminisztratív terhekkel.
Az orvosképző egyetemek munkavállalóinak közel egyharmada gazdasági- műszaki- adminisztratív területen és nem oktató- nem kutató munkakörben dolgozik. Ők valódi illetményemelést tíz éve nem kaptak! A minimálbér és garantált bérminimum emelése pedig csak további feszültségek forrása lett. Egy több évtizede az egyetemen dolgozó nem, vagy csak alig kap magasabb illetményt, mint az újonnan belépő kollégája.
Az OSZSZ szerint ezek a leggyorsabban megoldásra váró problémák! Mint a felsőoktatásban egyedüli reprezentatív szakszervezetként kezdeményeztük az államtitkárral az egyeztetések megkezdését egy középtávú együttműködés érdekében, amely garanciát adhat a felsőoktatási intézményeken belüli folyamatok hatékony működéséhez, az emberi erőforrások megtartásához, a különböző munkavállalói csoportok életpályájához!
A magyarországi szervezett munkavállalók képviseletében a magyar szakszervezeti konföderációk (ÉSZT, Liga, MASZSZ, MOSZ, SZEF) szolidárisak az önkormányzati hivatalok köztisztviselőinek érdekében sztrájkoló munkavállalókkal, szolidárisak a „Kék sztrájk”-kal, és e szolidaritásra kérik tagszervezeteiket is.
Támogatják az önkormányzati munkavállalók bérrendezési követeléseit, mert e követelések az önkormányzati szolgáltatások magas színvonalának biztosítását is szolgálják és a megfelelő munkakörülmények megteremtéséhez szükségesek.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a közszolgálatban dolgozó önkormányzati tisztviselők bére 10 éve változatlan, szükségesnek tartják a garantált illetményrendszerben kialakult bérfeszültségek feloldását, a bérintézkedések által nem érintett közszolgálati dolgozók fizetésének rendezését.
A konföderációk kérik tagszervezeteik tagságát, és szimpatizánsaikat, hogy a „Kék sztrájk”-ot szervező MKKSZ kérésének eleget téve szolidaritásukat a meghirdetett napokon valamilyen kék jelzés (pl.: kék szalag, nyakkendő kendő, ruha) viselésével fejezzék ki.
Budapest, 2018. február 13.
Dr. Kuti László
elnök
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Dr. Mészáros Melinda
elnök
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Kordás László
elnök
Magyar Szakszervezeti Szövetség
Palkovics Imre
elnök
Munkástanácsok Országos Szövetsége
Földiák András
elnök
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
A SZEF nem fogadja el a VOSZ (Dávid Ferenc) válaszát.
Demján Sándor elnök úr
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
Tisztelt Elnök Úr!
A 2017. december 7- én megjelent nyílt levelünkre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által másnap feladott viszonthirdetés olyan sok szempontból kifogásolható, hogy azt képtelenség egyetlen levélben összefoglalni. Nem is tesszük, csak a leglényegesebb tényezőkre utalunk.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Ifjúsági Szövetsége ma Brüsszelben elnökévé választotta Nagy Viktóriát, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma irodavezetőjét.
Nagy Viktória 32 éves; 2012 óta vesz részt az ETUC Ifjúsági Szövetség munkájában; 2008 óta a SZEF alkalmazottja; 5 éve az itteni ifjúsági szervezet, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Ifjúsági Tagozat (SZEFIT) elnöke.
Nagy Viktória az első nő, akit elnöké választott az ETUC Ifjúsági Szövetsége.
Amint a mellékelt angol nyelvű közleményből is kitűnik a megválasztott 6 fős elnökségben nincs más Kelet-Közép Európából és általában is csak elvétve fordul elő, hogy tágan vett térségünkből bárki fontosabb tisztséget tölt be az európai szakszervezeti szinten.
Büszkén és megkülönböztetett örömmel gratulálunk!
SZEF Sajtóiroda
Az ÉSZT szívből gratulál Nagy Viktóriának a megválasztásához és további sikeres munkát kíván!
Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a Vállalkozók Napján olyan beszédet mondott, amellyel nem csak az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) és tagjait, hanem az összes magyar közszolgálatban dolgozót megsértette!
Demján Sándor kijelentette, hogy a közszférában dolgozók, csak koloncok a társadalom nyakán, és miattuk fog elbukni Magyarország! Véleménye szerint nincs szükség ennyi pedagógusra, nincs szükség ennyi egyetemi oktatóra. Sőt, nem kell ennyi kórház sem Magyarországnak! Elég lenne, összesen húsz! Ezek szerint Demján Sándorban egy új köz-, felsőoktatási és egészségügyi, valamint államigazgatási szakértőt tisztelhetünk! Azt, hogy az új szakértelmét honnan szerezte nem tudni, a célja azonban nyilvánvaló. Azt mondta, hogy a versenyszféra várja a közszférából elbocsájtandó százezreket!
Tisztelt Demján Úr!
Ön leépítené a közoktatást és a felsőoktatást? Persze, Önnek olcsó és képzetlen munkaerőre lenne szüksége, hogy tovább gazdagodhasson. Ön leépítené a magyar egészségügyi ellátó rendszert? Persze Ön nevetve kifizeti a magánklinikák számláit, a többiek nem számítanak! Ön leépítené a közszolgáltatásokat? Persze, Önnek például nincs szüksége arra, hogy időben számfejtsék köztisztviselők a nyugdíját, hiszen már kivette a közösből a rendszerváltás előtt, mostani vagyonának az alapját! Mint mondta, az adócsökkentések gátja a közszféra mérete! Persze, hiszen ha nem kellene adóznia, még több maradna az Ön zsebében! Valójában az adócsökkentés gátja az alacsony bér, ugyanis ha a magyarországi bérek elérnék az európai szintet a kisebb adószázalék is magasabb bevételt hozna.
Tisztelt Demján Úr!
Követeljük, hogy kérjen bocsánatot a megsértett közszféra dolgozóitól, és ne ártsa magát olyan dolgokba, amelyekhez látható módon nem ért! Éppen elég megaláztatást kell elviselnie ezeknek az embereknek minden nap, nincs szükségük az ilyen sértésekre!
ÉSZT
Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.
Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
