A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajtótájékoztatót tartott november 29-én a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt. Részt vett Földiák András, a SZEF elnöke, Kuti László, az ÉSZT elnöke, Boros Péterné a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint Csóti Csaba a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Elsőként Földiák András beszélt, aki hogy a szakszervezeti oldal felveti az érdekegyeztetés rendszerének megváltoztatását az OKÉT ülésen, valamint kifogásolta, hogy az ülések elvileg nyilvánosak, a sajtót mégsem engedi be a minisztérium.
Kuti László kiemelten fontosnak tartotta, hogy a közszférában dolgozó és a béremelésekből eddig kimaradók is megkapják a kompenzációt.
Boros Péterné elmondta, hogy az önkormányzatokat elhagyják a munkatársak az alacsony bérek és a nagy munkaterhelés miatt. Mint említette, ha most hétvégén lennének a választások, több helyen nem lehetne azt megtartani törvényesen azt, mivel azok a munkatársak is elmennek, akiknek a feladata lenne a választások megszervezése és lebonyolítása.
Csóti Csaba elmondta, hogy 2017. végén kimondható, nincs érdemi egyeztetés a magyar állam és a magyar állam alkalmazottai között. Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és garantált bérminimummal folyamatosan arra presszionálja, hogy minél feljebb húzza a béreket, közben a magyar állam, mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért.
A sajtótájékoztató végén a szakszervezetek meginvitálták a sajtó munkatársait, hogy vegyenek részt az OKÉT ülésen. Azonban a minisztérium nem járult hozzá, hogy a sajtó is részt vegyen, így kitessékelték az épületből a stábokat.
A fenti címen került megrendezésre a SZEF-ÉSZT Akadémia november 18-i előadása.
A rendezvényt Tőrös Szilárd, az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, mint a nap házigazdája. Elmondta, hogy az eddigiektől eltérően csak négy rövidebb előadás lesz, gondolatébresztőnek. Az eddigi gyakorlattól eltérően az előadások után az előadóktól lehetett kérdezni, ezzel nagyobb szerepet szánva a vitának.
Az első előadó Fábián István, a Debreceni Egyetem egykori rektora volt. Előadásában kiemelte, hogy nem lehet egyetemi autonómiáról beszélni, ha a politika közvetlenül beleszól az egyetemek döntéshozatalába. Kijelentette, hogy feleslegesek az egyetemi testületek és a rektor, hiszen a kancellár rendelkezik csak valódi döntési jogosultsággal.
Padisák Júlia, a Pannon Egyetem professzora a második előadásban szemléltette, hogy mennyivel lett bonyolultabb az egyetemek élete, mennyire ellehetetleníti működésüket a kancellári rendszer bevezetése óta.
Harmadikként Kenesei István, a Szegedi Egyetem oktatója mutatta be, hogy a politika milyen eszközökkel avatkozik be a felsőoktatásba és annak milyen következményei vannak. Az előadásában kitért a magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyére és a Magyar Akkreditációs Bizottság helyzetére.
Az előadásokat Földesi Gabriella, az EMMI főosztályvezetője zárta. Elmondta, hogy a kormány véleménye szerint a felsőoktatás anyagi helyzete megszilárdult. Eredményként említette, hogy az intézmények számláin szinte kivétel nélkül tartalékok keletkeztek. Ez kancellári rendszer bevezetésének is köszönhető. Elmondta, hogy ha az állam pénzt ad valamire, akkor joga azt szigorúan felügyelni és a szükséges iránymutatásokat megtenni.
Az előadásokhoz hozzászólok egyetértettek az első három előadóval, és többnyire kiegészítették a saját intézményükben tapasztaltakkal. Földesi Gabriella előadása váltotta ki a leghevesebb reakciókat. A felszólalók kétségbe vonták, hogy mindenben olyan eredményes a kormány munkája ahogyan azt a főosztályvezető bemutatta.
Mély fájdalommal és megrendülve tudatjuk, hogy Dr. Thurzó László emeritus professzor életének 72. évében, türelemmel viselt hosszú betegség után 2017. október 12-elhunyt.
Professzor Úr 1946. május 26-án született Szegeden. 1964-ben nyert felvétel a Szegedi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1970-ben kapott orvosdoktori diplomát. Szülészet-nőgyógyászat, klinikai onkológia és sugárterápia szakképesítést szerzett.Bővebben: ELHUNYT DR. THURZÓ LÁSZLÓ EMERITUS PROFESSZOR A SZETESZ ELNÖKE
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
- október 7-én, szombaton 10 órakor
/regisztráció 9:30-tól/
a Tisztes Munka Világnapján
A MINŐSÉGI KÖZSZOLGÁLATÉRT
címmel konferenciát rendez
a Fővárosi Önkormányzat Új városháza, Budapest V,. Váci utca 60-62.
Megfelelő feltételek között, minőségi szinten működő
- egészségügyi intézményrendszer nélkül nincs aktív, harmonikus élet,
- rendvédelem nélkül nincs biztonság,
- kulturális intézmények nélkül nincs nemzeti önazonosság,
- igazságügyi rendszer nélkül nincs társadalmi béke,
- közigazgatás nélkül nincs versenyképes gazdasági környezet,
- szociális ellátás nélkül nincs komfortos jelen,
- közoktatás, felső- és felnőttoktatás nélkül nincs jövő.
A közszolgáltatások mai helyzete egyaránt veszélyezteti múltunkat, jelenünket és a jövőnket.
A konferencián a rendkívül kedvezőtlen és ellentmondásos hazai helyzetet kívánjuk áttekinteni, valamint annak a tisztázásában előrelépni, hogy melyek a legfontosabb jogi, gazdasági, szervezeti lépések a megfelelő feltételek között működő a minőségi közszolgáltatás létrehozásához.
Moderátor: Ferencz Norbert, az MKKSZ Szociális Szakmai Tanács társelnöke
10.00 A vendégeket köszönti Árva János MKKSZ alelnök, az MKKSZ Főpolgármesteri Hivatal és Intézmények Munkavállalói Szervezetének elnöke
Megnyitó: Galló Istvánné, a SZEF alelnöke
Romain Wolf, a CESI elnöke: A CESI tevékenysége az Európai szakszervezeti béremelési törekvésekben
Tájékoztató az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) béremelési kampányáról és az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) köszöntője
Dr. Latorcai Csaba, Miniszterelnökség, helyettes államtitkár előadása
Dr. Simon Attila István, Nemzetgazdasági Minisztérium, helyettes államtitkár: A közszolgáltatások helyzete és a fejlesztés irányai
Dr. Mélypataki Gábor, PhD egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem ÁJK, Agrár - és Munkajogi Tanszék: Tájékoztató „A közszolgálat fogalma, érdekvédelmi szempontú vizsgálata” című tanulmány legfontosabb konklúzióiról
Szünet 11.30 – 12.00
Dr. Kuti László az ÉSZT elnöke: Életpálya vagy sem, mit akarunk a közszféra érdekegyeztetésében
Fehér József az OKÉT ügyvivője: A közszolgálati érdekegyeztetés helyzete
Dr. P. Horváth István, c. egyetemi docens, PhD, ELTE ÁJTK Munkajogi és Szociális jogi Tanszék: Aa közszolgáltatásokra vonatkozó jogállási törvények ellentmondásai
Boros Péterné, a SZEF alelnöke: A SZEF-ÉSZT Akadémia kirajzolódott kép a közszolgálati ágazatok helyzetéről
Lajtai György közgazdász, az ÉTOSZ igazgatója: Adalékok az európai bér-konvergencia kérdésköréhez
Hozzászólások, összefoglalás: 13.30 – 15.00
- Földiák András, a SZEF elnöke: Milyen közszolgálatot akarunk? – összefoglalási kísérlet
A rendezvény szünetében a résztvevők számára szendvicsebédet biztosítunk.
Minden érdeklődőt és a közszolgáltatások iránt elkötelezett kollégánkat szeretettel várjuk, reméljük sikerül közösen megalapozni a következő parlamenti ciklus kormányzatának megfelelő közszolgálati politikáját.
Budapestre érkezett Luca Visentini az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára, az Európai Unió miniszterelnökeinél és minisztereinél tett látogatás sorozat egyik állomásaként.
Látogatásának fő célja az ETUC magyar tagszakszervezeti vezetőivel és Orbán Viktor miniszterelnökkel való egyeztetés az Európai Jogok Szociális Pilléréről (továbbiakban Szociális Pillér).
Bővebben: Luca Visentini ETUC főtitkár Magyarországra látogatott
A Nemzetgazdasági Minisztérium napvilágra került tervét, amelyben a gimnáziumok működését kívánják ellehetetleníteni, az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT) Magyarország egyik legsötétebb tervének tartja a tankötelezettség leszállítása óta!
A magyar kormány 2010-es győzelme óta szisztematikusan dolgozik az oktatás leépítésén, az általános iskolától a felsőoktatásig. Ez sajnos nem újdonság. A kormány, és a magyar oktatás sírásója, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke számtalanszor bebizonyította, hogy félnek a tudástól, félnek a tanult, világra nyitott, önállóan gondolkodni képes állampolgároktól!
Magyarországon jelenleg az összeszerelő üzemek létesítését támogatja a kormány, és rövidlátó módon ennek rendeli alá az oktatáspolitikáját is. Néhány éven belül megszűnhetnek olyan szakmák, amelyek felé most a kormány terelni kívánja a gyerekeket. Akkor igen nehéz helyzetben találják majd magukat a munkavállalók, mert nem lesz meg a képességük, hogy új szakmát sajátítsanak el. Ahhoz, hogy valaki 30-40-50 éves korában is képes legyen tanulni, fiatalon kell megalapoznia tudását! Ennek helye a gimnázium! A kormány az oktatás lezüllesztésével ezt a lehetőséget veszi el a fiataloktól! Ez azonban nem csak az egyénnek fog nehézséget jelenteni, hanem az országnak és a magyarságnak is! Egy elbutított ország nem lesz képes lépést tartani a világgal!
Ezekkel a döntésekkel a kormány és Parragh László elévülhetetlen bűnt követ el, amelynek hatásait nemzedékek fogják szenvedni!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) örömmel értesült, hogy Palkovics államtitkár úr magáévá tette az „egyenlő munkáért járó értékarányos, lehetőség szerint egyenlő juttatás követelményének” elvét. Azt azonban nem értjük, hogy miért pont a minisztériumi főosztályvezetők és osztályvezetők bérével méri össze a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozó, magasan kvalifikált egyetemi oktatók bérét?!
A munkaerőpiac magasabbra értékeli az informatikusok tudását, mint a minisztériumi vezetőkét. Ez miért baj Államtitkár Úr? A legtöbb elemzésből az derül ki, hogy képzett informatikusból van hiány. A minisztériumi osztályvezetőket, főosztályvezetőket egyik statisztikában sem említik, mint hiányszakmát. Lassan többen dolgoznak osztályvezetőként, főosztályvezetőként, helyettes államtitkárként és államtitkárként a kormányban, mint ahány egyetemi oktató marad az országban!
Miközben a magyar felsőoktatás legnagyobb problémája az agyelszívás, egy ilyen utasítással csak azt lehet elérni, hogy az érintett oktatók, otthagyják munkahelyüket.
Ezért javasoljuk Államtitkár Úrnak, hogy inkább az országban dolgozó egyetemi oktatók-kutatók bérét emelje, ne a BME oktatóinak bérét csökkentse!
ÉSZT
A V4 országok szakszervezetei szokásos találkozójukat tartották május negyedikén és ötödikén Prágában.
A két napos konferenciát a cseh CMKOS szakszervezeti szövetség szervezete a Friedrich Eber Alapítvány közreműködésével. Részt vevők között lengyel részről a NZZ Solidarnosc, az OPZZ és az FZZ volt jelen. Szlovákiát a KOZ SR szövetség képviselte. Magyarországról az ÉSZT és a SZEF küldöttei vettek részt.
Az első nap programja az Európai Szociális Pillérek megvitatásával kezdődött. A szakszervezetek elmondták, hogy ők mit képviselnek ezekben a kérdésekben, országaikban, és milyen a kormányaik hozzáállása a tervezethez.
Az első nap második napirendje az ETUC működésének kérdéseiről szólt. Az ETUC elnökségéből Esther Lynch személyesen részt vett, így ő vázolta fel a közeljövőben megoldandó feladatokat. Az egyik ilyen sarkalatos pont az ETUC tagdíjak emelése volt, amely a V4 országokat és a többi kelet-európai ország szakszervezeteit érintené. A jelenlévők egyet értettek abban, hogy szükség lehet a tagdíjak emelésére. Azonban közösen kérték, hogy a díjak megállapításánál az érintett országok átlagfizetéseit vegye figyelembe az ETUC elnöksége, ne az országok GDP-jét. Ez azért fontos, mert a kelet-európai országokban a bérek növekedése nincs összhangban az országok teljesítőképességével. Erről a problémáról további egyeztetések lesznek az ETUC elnöksége és az érintett országok szakszervezetei között.
A második napon a digitalizáció és automatizáció munkapiaci hatásairól volt szó, valamint a Társadalom 4.0 programról.
A hozzászólók egyet értettek abban, hogy nem lehet megállítani a technikai fejődést. Inkább a változásokra szükséges össztársadalmi válaszok kidolgozásában kell nagyobb szerepet vállalniuk a szakszervezeteknek. Ilyen például a képzés, továbbképzés rendszerének a jelenhez és a várható jövőhöz igazítása. Ebben lehet segítség, ha a hasonló munkaerő piaci helyzetű V4 országok szakszervezetei összefognak.
A találkozó végén a részt vevők megállapodtak, hogy októberben Varsóban találkoznak ismét.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja a Munka törvénykönyvének újabb változtatását, amely lehetővé tenné a munkáltatónak, hogy akár három évre emelje a munkaidőkeret számítását. Ez nem más, mint egy rabszolga törvény!
A kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva, gyáva módon, kívánja a multik érdekeit védeni a munkavállalók kárára!
Elfogadhatatlan, hogy társadalmi vita és a munkavállalói érdek-képviseletekkel folytatott egyeztetések nélkül egy ilyen munkavállaló ellenes törvénymódosítást a Parlament elé terjesztettek!
Ez a törvényváltoztatás is egyértelműen mutatja, hogy a kormány nem az emberek oldalán áll, hanem a multik érdekeit tartja szem előtt!
A törvény elfogadása esetén a munkavállalók számára követhetetlen lesz, hogy három év távlatában a munkáltatója miként számolja el a túlmunkát. Borítékolható, hogy ezzel a módosítással csak a nagy, több ezer főt foglalkoztató cégek járnak jól!
ÉSZT
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) kéri a kormányt, hogy gondolja át és vonja vissza a tegnap este benyújtott 2011. évi CCIV. törvény módosítását.
Az ÉSZT véleménye, hogy minden Magyarországon működő, komoly eredményeket elérő felsőoktatási intézmény az ország jövője szempontjából kiemelten fontos. Ezért úgy véljük, hogy az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények éppen olyan fontos szerepet játszanak hazánk felsőoktatásában, mint a többi egyetem.
Kérjük, hogy ne politikai érdekek, hanem össztársadalmi értékek mentén döntsön a kormány az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézményekről!
Az ÉSZT a szolidaritásáról biztosítja ezen intézmények diákjait és oktatóit!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ) aggodalommal figyeli, hogy a kormány továbbra is bizonytalanságban tartja a felsőoktatást!
Most éppen az agrároktatás szerkezetének átalakítását akarják erőből megoldani, a szakma véleményét nem teljes körűen ismerve, többek között a munkavállalói érdekképviseletek véleményeit ki sem kérték . A nagy múltú, jó nevű intézmények elcsatolása jelenlegi egyetemüktől és az agrároktatás felforgatása nem oldja meg a jelenleg fennálló problémákat.
A párhuzamosságok megszüntetésével egyetértünk, ha ez kellően előkészített! Azonban ebbe a munkába az érintetteteket be kell vonni! Attól nem emelkedik az elvégzett oktatói és a kutatói munka színvonala, hogy néhány évenként átszervezik az agrároktatást. Mint ahogy attól sem várható pozitív eredmény, hogy az egyetemi autonómiát kívánják tovább szűkíteni!
Az agrárképzés az egyik legrégebbi, több száz éves hagyományokkal rendelkező képzési forma, gondoljunk Keszthelyre, Mosonmagyaróvárra, Debren-Pallagra. A keszthelyi Georgikon kar elvesztené önállóságát, mert a kormány tervei szerint elcsatolják a Pannon Egyetemtől és a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari karához tartozna. Csakúgy, mint a gyöngyösi, a kecskeméti, a nyíregyházi és a kaposvári agrárképzés. A megmaradó intézményeknek pedig kötelezően stratégiai együttműködést kell létrehozni. Kivéve a hódmezővásárhelyit, hiszen ott Lázár János személyesen ígérte meg a fejlesztéseket!
Az ÉSZT és az AOKDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány - Rétvári Bence szavaival élve - egyfajta szakmai kontroll, iránymutatás kialakításával avatkozzon bele felsőoktatási intézmények életébe. Éppen elég iránymutatást kapnak az egyetemek a kancellárokon keresztül a kormánytól!
Öt diplomadolgozatot is elismerésben részesített, közülük kettőt Dura László díjjal jutalmazott az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Dura Stúdió, a hagyományteremtő céllal alapított díj átadó ünnepségén. A két győztes szakdolgozat közül az egyik a sztrájkjog érvényesülését vizsgálja a Sztrájktörvény módosítását követően, különös tekintettel a közszolgáltatásokra, a másik pedig a régi és az új Munka Törvénykönyve tükrében elemezte a kollektív munkajogi rendelkezéseket.
2017 február 28-án, kedden átadtuk a 2016. évi Dura László diplomamunka pályázat helyezettjeinek díjait.
Alapképzés kategóriában Dura László díjban részesült Demeter Dóra (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar)
Szakirányú továbbképzés kategóriában Dura László díjban részesült Dr. Szabó Imre Szilárd (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar)
Mesterképzés kategóriában dícséretben részesült Aradi Diána (Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar).
Szakirányú továbbképzés kategóriában elismerésben részesült György Károly Zoltánné Csurja Edit (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar)
Szakirányú továbbképzés kategóriában elismerésben részesült Kovács László (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar)
MEGHÍVÓ
A SZEF-ÉSZT AKADÉMIA Magyarország legnagyobb civil szervezeteinek, a szakszervezeteknek nyújt önkéntes és önképző szolgáltatásokat. Kérdéseink és válaszaink vannak, magyarázattal szolgálunk, talán programot adunk. Témáinkat az elméleti előzmények és a köztörténeti tények tanulságai mentén, de mindig a jelen problémáira figyelemmel dolgozzuk fel.
A Magyar Kultúra Napja előtt egy nappal feltett kérdés – miszerint: „Lehet-e forrása a kultúra a szabadságnak?” – számos választ nyert a nemzeti közgyűjtemények gondozóitól. A teljes vitanap anyaga hozzáférhető! Különösen ajánljuk CSÓTI Csaba KKDSZ elnök előadását!
Az AKADÉMIA márciusi vitanapja öt konföderáció összefogására, de legalább közös vitájára készül. Kedvcsinálóként következzék a teljes program, küldje tovább kollégáinak, barátainak!
LEHET A SZAKSZERVEZET ÚJRA TÁRSADALMI MOZGALOM?
Az OKISZ Irodaházban tartott előadásainkon, és itt, a honlapon is szívesen látunk minden jóakaratú polgárt, munkavállalót, nyugdíjast és diákot. Programunk nyilvános és ingyenes. Kérjük, regisztráljon: ITT!
Időpont: 2017. március 11. (szombat)
Új helyszínen, az OKISZ Irodaház Nagytermében!
Budapest, XIV. kerület, Thököly 58.
(Megközelíthető az 5, 7, 110, 112 számú buszokkal – leszállás a Cházár András utcai megállónál.)
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
