Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) örömmel értesült, hogy Palkovics államtitkár úr magáévá tette az „egyenlő munkáért járó értékarányos, lehetőség szerint egyenlő juttatás követelményének” elvét. Azt azonban nem értjük, hogy miért pont a minisztériumi főosztályvezetők és osztályvezetők bérével méri össze a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozó, magasan kvalifikált egyetemi oktatók bérét?!
A munkaerőpiac magasabbra értékeli az informatikusok tudását, mint a minisztériumi vezetőkét. Ez miért baj Államtitkár Úr? A legtöbb elemzésből az derül ki, hogy képzett informatikusból van hiány. A minisztériumi osztályvezetőket, főosztályvezetőket egyik statisztikában sem említik, mint hiányszakmát. Lassan többen dolgoznak osztályvezetőként, főosztályvezetőként, helyettes államtitkárként és államtitkárként a kormányban, mint ahány egyetemi oktató marad az országban!
Miközben a magyar felsőoktatás legnagyobb problémája az agyelszívás, egy ilyen utasítással csak azt lehet elérni, hogy az érintett oktatók, otthagyják munkahelyüket.
Ezért javasoljuk Államtitkár Úrnak, hogy inkább az országban dolgozó egyetemi oktatók-kutatók bérét emelje, ne a BME oktatóinak bérét csökkentse!
ÉSZT
A V4 országok szakszervezetei szokásos találkozójukat tartották május negyedikén és ötödikén Prágában.
A két napos konferenciát a cseh CMKOS szakszervezeti szövetség szervezete a Friedrich Eber Alapítvány közreműködésével. Részt vevők között lengyel részről a NZZ Solidarnosc, az OPZZ és az FZZ volt jelen. Szlovákiát a KOZ SR szövetség képviselte. Magyarországról az ÉSZT és a SZEF küldöttei vettek részt.
Az első nap programja az Európai Szociális Pillérek megvitatásával kezdődött. A szakszervezetek elmondták, hogy ők mit képviselnek ezekben a kérdésekben, országaikban, és milyen a kormányaik hozzáállása a tervezethez.
Az első nap második napirendje az ETUC működésének kérdéseiről szólt. Az ETUC elnökségéből Esther Lynch személyesen részt vett, így ő vázolta fel a közeljövőben megoldandó feladatokat. Az egyik ilyen sarkalatos pont az ETUC tagdíjak emelése volt, amely a V4 országokat és a többi kelet-európai ország szakszervezeteit érintené. A jelenlévők egyet értettek abban, hogy szükség lehet a tagdíjak emelésére. Azonban közösen kérték, hogy a díjak megállapításánál az érintett országok átlagfizetéseit vegye figyelembe az ETUC elnöksége, ne az országok GDP-jét. Ez azért fontos, mert a kelet-európai országokban a bérek növekedése nincs összhangban az országok teljesítőképességével. Erről a problémáról további egyeztetések lesznek az ETUC elnöksége és az érintett országok szakszervezetei között.
A második napon a digitalizáció és automatizáció munkapiaci hatásairól volt szó, valamint a Társadalom 4.0 programról.
A hozzászólók egyet értettek abban, hogy nem lehet megállítani a technikai fejődést. Inkább a változásokra szükséges össztársadalmi válaszok kidolgozásában kell nagyobb szerepet vállalniuk a szakszervezeteknek. Ilyen például a képzés, továbbképzés rendszerének a jelenhez és a várható jövőhöz igazítása. Ebben lehet segítség, ha a hasonló munkaerő piaci helyzetű V4 országok szakszervezetei összefognak.
A találkozó végén a részt vevők megállapodtak, hogy októberben Varsóban találkoznak ismét.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja a Munka törvénykönyvének újabb változtatását, amely lehetővé tenné a munkáltatónak, hogy akár három évre emelje a munkaidőkeret számítását. Ez nem más, mint egy rabszolga törvény!
A kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva, gyáva módon, kívánja a multik érdekeit védeni a munkavállalók kárára!
Elfogadhatatlan, hogy társadalmi vita és a munkavállalói érdek-képviseletekkel folytatott egyeztetések nélkül egy ilyen munkavállaló ellenes törvénymódosítást a Parlament elé terjesztettek!
Ez a törvényváltoztatás is egyértelműen mutatja, hogy a kormány nem az emberek oldalán áll, hanem a multik érdekeit tartja szem előtt!
A törvény elfogadása esetén a munkavállalók számára követhetetlen lesz, hogy három év távlatában a munkáltatója miként számolja el a túlmunkát. Borítékolható, hogy ezzel a módosítással csak a nagy, több ezer főt foglalkoztató cégek járnak jól!
ÉSZT
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) kéri a kormányt, hogy gondolja át és vonja vissza a tegnap este benyújtott 2011. évi CCIV. törvény módosítását.
Az ÉSZT véleménye, hogy minden Magyarországon működő, komoly eredményeket elérő felsőoktatási intézmény az ország jövője szempontjából kiemelten fontos. Ezért úgy véljük, hogy az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények éppen olyan fontos szerepet játszanak hazánk felsőoktatásában, mint a többi egyetem.
Kérjük, hogy ne politikai érdekek, hanem össztársadalmi értékek mentén döntsön a kormány az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézményekről!
Az ÉSZT a szolidaritásáról biztosítja ezen intézmények diákjait és oktatóit!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ) aggodalommal figyeli, hogy a kormány továbbra is bizonytalanságban tartja a felsőoktatást!
Most éppen az agrároktatás szerkezetének átalakítását akarják erőből megoldani, a szakma véleményét nem teljes körűen ismerve, többek között a munkavállalói érdekképviseletek véleményeit ki sem kérték . A nagy múltú, jó nevű intézmények elcsatolása jelenlegi egyetemüktől és az agrároktatás felforgatása nem oldja meg a jelenleg fennálló problémákat.
A párhuzamosságok megszüntetésével egyetértünk, ha ez kellően előkészített! Azonban ebbe a munkába az érintetteteket be kell vonni! Attól nem emelkedik az elvégzett oktatói és a kutatói munka színvonala, hogy néhány évenként átszervezik az agrároktatást. Mint ahogy attól sem várható pozitív eredmény, hogy az egyetemi autonómiát kívánják tovább szűkíteni!
Az agrárképzés az egyik legrégebbi, több száz éves hagyományokkal rendelkező képzési forma, gondoljunk Keszthelyre, Mosonmagyaróvárra, Debren-Pallagra. A keszthelyi Georgikon kar elvesztené önállóságát, mert a kormány tervei szerint elcsatolják a Pannon Egyetemtől és a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari karához tartozna. Csakúgy, mint a gyöngyösi, a kecskeméti, a nyíregyházi és a kaposvári agrárképzés. A megmaradó intézményeknek pedig kötelezően stratégiai együttműködést kell létrehozni. Kivéve a hódmezővásárhelyit, hiszen ott Lázár János személyesen ígérte meg a fejlesztéseket!
Az ÉSZT és az AOKDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány - Rétvári Bence szavaival élve - egyfajta szakmai kontroll, iránymutatás kialakításával avatkozzon bele felsőoktatási intézmények életébe. Éppen elég iránymutatást kapnak az egyetemek a kancellárokon keresztül a kormánytól!
Öt diplomadolgozatot is elismerésben részesített, közülük kettőt Dura László díjjal jutalmazott az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Dura Stúdió, a hagyományteremtő céllal alapított díj átadó ünnepségén. A két győztes szakdolgozat közül az egyik a sztrájkjog érvényesülését vizsgálja a Sztrájktörvény módosítását követően, különös tekintettel a közszolgáltatásokra, a másik pedig a régi és az új Munka Törvénykönyve tükrében elemezte a kollektív munkajogi rendelkezéseket.
2017 február 28-án, kedden átadtuk a 2016. évi Dura László diplomamunka pályázat helyezettjeinek díjait.
Alapképzés kategóriában Dura László díjban részesült Demeter Dóra (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar)
Szakirányú továbbképzés kategóriában Dura László díjban részesült Dr. Szabó Imre Szilárd (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar)
Mesterképzés kategóriában dícséretben részesült Aradi Diána (Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar).
Szakirányú továbbképzés kategóriában elismerésben részesült György Károly Zoltánné Csurja Edit (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar)
Szakirányú továbbképzés kategóriában elismerésben részesült Kovács László (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar)
MEGHÍVÓ
A SZEF-ÉSZT AKADÉMIA Magyarország legnagyobb civil szervezeteinek, a szakszervezeteknek nyújt önkéntes és önképző szolgáltatásokat. Kérdéseink és válaszaink vannak, magyarázattal szolgálunk, talán programot adunk. Témáinkat az elméleti előzmények és a köztörténeti tények tanulságai mentén, de mindig a jelen problémáira figyelemmel dolgozzuk fel.
A Magyar Kultúra Napja előtt egy nappal feltett kérdés – miszerint: „Lehet-e forrása a kultúra a szabadságnak?” – számos választ nyert a nemzeti közgyűjtemények gondozóitól. A teljes vitanap anyaga hozzáférhető! Különösen ajánljuk CSÓTI Csaba KKDSZ elnök előadását!
Az AKADÉMIA márciusi vitanapja öt konföderáció összefogására, de legalább közös vitájára készül. Kedvcsinálóként következzék a teljes program, küldje tovább kollégáinak, barátainak!
LEHET A SZAKSZERVEZET ÚJRA TÁRSADALMI MOZGALOM?
Az OKISZ Irodaházban tartott előadásainkon, és itt, a honlapon is szívesen látunk minden jóakaratú polgárt, munkavállalót, nyugdíjast és diákot. Programunk nyilvános és ingyenes. Kérjük, regisztráljon: ITT!
Időpont: 2017. március 11. (szombat)
Új helyszínen, az OKISZ Irodaház Nagytermében!
Budapest, XIV. kerület, Thököly 58.
(Megközelíthető az 5, 7, 110, 112 számú buszokkal – leszállás a Cházár András utcai megállónál.)
FORRÁSA-E A KULTÚRA A SZABADSÁGNAK?
A SZEF-ÉSZT AKADÉMIA NYOLCADIK ÜLÉSE
Időpont: 2017. január 21. (szombat)
Új helyszínen, az OKISZ Irodaház Nagytermében!
Budapest, XIV. kerület, Thököly 58.
A szakszervezeti konföderációk elfogadták a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-re és 2018-ra történő jelentős mértékű emelését. Ugyanakkor a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) megállapítják, hogy ez az emelés "szétverte" a közszféra bértáblákat! Ezért magasan képzett és hosszú idő óta dolgozó közszférában dolgozó munkavállalók elégedetlensége tovább nőtt!
A SZEF és az ÉSZT követeli, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a képesítéseket és a szolgálati időt is figyelembe vevő közszolgálati bértáblák kidolgozására! A minimálbér és a bérminimum 2017-re és 2018-ra történő tervezett emelése a magasan képzett és régóta a pályán lévő dolgozóinkat megalázó helyzetbe hozta, ezért önmagában elfogadhatatlan!
A SZEF és az ÉSZT követeli, hogy a közalkalmazotti bérrendszer kiindulópontjává váljon 3 éves időszakban (2017 - 2018 - 2019) az A1 tételnél a minimálbér és a B1 tétel pedig a garantált bérminimum mindenkori összege!
A SZEF és az ÉSZT követeli, hogy haladéktalanul jöjjön létre Szakértői Bizottság a részletek kidolgozására, annak érdekében, hogy a január 18-i OKÉT ülésen megállapodás születhessen.
Budapest 2016 december 16.
SZEF Elnöksége, ÉSZT Elnöksége
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének tiltakozását, és nem ért egyet azzal a döntéssel, hogy a járási hivatalokban és a megyei kormányhivatalokban dolgozó munkavállalók kézbesítsék a nyugdíjasok részére az utalványokat.
A Kormány által kiadott utasítás szerint 2016. december 19-től szabadságot sem vehetnek ki! A munkavállalók egész évben erre készültek, és azért tartalékolták szabadságukat, hogy az ünnepekre kellő módon fel tudjanak készülni! Az előre eltervezett lekötött programokat sem tudják már visszamondani.
Véleményünk szerint a kiadott utasítás végrehajtása, többlet kiadást jelent! Az utazási- és biztonsági őrök költsége (ha lesz elegendő!) nem kerülhet kevesebbe, mint a posta költségek!
Emellett a kormány utasítása pénzkezelési és egyéb szabályokat is sért!
Követeljük, hogy a kormány haladéktalanul változtassa meg a kiadott utasítását és a szokásos módon, postai úton oldja meg a nyugdíjasuk részér utalványok kézbesítését!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) üdvözli és támogatóként aláírta a kormány, a munkaadók és az érdekképviseletek által kötött 2017. évi minimálbér és garantált bérminimum megállapodást!
Reméljük, hogy a kormány tárgyalókedve és kezdeményező képessége továbbra is kitart, és a soron következő Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésre is valami komolyan vehető ajánlattal érkezik!
A közszférában átfogó illetményrendezés immár nyolc éve nem történt! A kormány ágazati alkukkal igyekezett fenntartatni a különböző szakmák között mesterségesen gerjesztett ellentéteket.
A januári garantált bérminimum bevezetése után a most belépő, érettségivel rendelkező fiatal ugyanannyit kap majd kézhez, mint az egyetemi diplomával rendelkező, 10 éve közszolgálatban dolgozó munkatársa.
Ez hatalmas bérfeszültséghez vezet majd a munkahelyeken, amelyet feltétlenül kezelnie kell a kormánynak!
A mostani bérmegállapodást alapul véve, a közalkalmazotti illetménytáblának most már a kétharmada „összecsúszik”. Ezzel a kormány azt jelzi a munkavállalóinak, hogy a tapasztalat és a megszerzett tudás nem ér semmit. Reméljük, hogy nem ez a cél!
Itt az ideje, hogy a kormány komolyan vegye a közalkalmazottak követelését is!
ÉSZT
Egyetértek Németh Szilárd alelnök úr határozott kijelentésével, hogy „Hagyjuk már ezt a kommunista vircsaftot! …” azaz szűnjön meg az a neokommunista gyakorlat, hogy az állam a köz érdekére hivatkozva elveszi és saját céljaira használja a köz vagyonát, így pl. a szakszervezeti vagyont.
A szakszervezeti üdülővagyon megmentésére és a munkavállalók üdültetésének támogatására létre jött Nemzeti Üdülési Alapítványba (MNÜA) csak a volt szakszervezeti tulajdonú üdülők kerültek be, bár nem ez volt az eredeti elképzelés, hanem sokkal bővebb. Ugyanakkor a létrehozott alapítvány kuratóriumába ugyanannyi tagot delegáltak a szakszervezeti konföderációk és a kormány is, de az elnököt minden esetben a kormány adta, ami azért érdekes, mert szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. És döntött. Sokszor. Tehát ki herdált?
A munkavállalók és családtagjaik üdültetését szolgáló, nagyon jól kitalált Üdülési Csekket 2012-ben fölváltó, a funkciójában és lehetőségeiben jelentősen kibővült Erzsébet Utalvány már állami támogatási feladatokat látott el, az egykori szakszervezeti vagyonrész hasznosításából. Tehát ki herdált?
Természetesen nem a szakszervezeti konföderációk ötlete volt az MNÜA fölszámolása. Állami irányból jött a jelzés erre, a szakszervezetek e kényszer hatása alatt kezdtek el ötletelni. Ha veszélybe van az alapítvány, mert az állam föl akarja számolni akkor csak a megoldás csak az lehet, hogy jöjjön létre két alapítvány.
A szakszervezeti alapítvány kapja meg az MNÜA-ba bevitt vagyonelemeket illetve a hasznosításukból keletkezett értékeket, pénzt és legyen kötelezve arra, kizárólag arra, hogy a magyar munkavállalók és családtagjaik üdültetését szolgálja. A konföderációk ezt akarják! Az állam pedig, mint a „legnagyobb munkáltató” érezze kötelességének az alapítvány rendszeres, évenkénti támogatását.
Az állami alapítvány pedig segítse az állam általános üdültetési feladatait, pl. a gyermeküdültetést. Ehhez viszont infrastruktúra is kell. Ezért nem biztos, hogy ezt célt szolgálta az egyik legnagyobb, kedvelt állami gyermeküdülő egyházi tulajdonba adása. Tehát ki herdál?
Kuti László
Társadalmi nyilvánosság, közszolgálati média, kereskedelmi médiarendszer Magyarországon.
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
