FORRÁSA-E A KULTÚRA A SZABADSÁGNAK?
A SZEF-ÉSZT AKADÉMIA NYOLCADIK ÜLÉSE
Időpont: 2017. január 21. (szombat)
Új helyszínen, az OKISZ Irodaház Nagytermében!
Budapest, XIV. kerület, Thököly 58.
A szakszervezeti konföderációk elfogadták a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-re és 2018-ra történő jelentős mértékű emelését. Ugyanakkor a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) megállapítják, hogy ez az emelés "szétverte" a közszféra bértáblákat! Ezért magasan képzett és hosszú idő óta dolgozó közszférában dolgozó munkavállalók elégedetlensége tovább nőtt!
A SZEF és az ÉSZT követeli, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a képesítéseket és a szolgálati időt is figyelembe vevő közszolgálati bértáblák kidolgozására! A minimálbér és a bérminimum 2017-re és 2018-ra történő tervezett emelése a magasan képzett és régóta a pályán lévő dolgozóinkat megalázó helyzetbe hozta, ezért önmagában elfogadhatatlan!
A SZEF és az ÉSZT követeli, hogy a közalkalmazotti bérrendszer kiindulópontjává váljon 3 éves időszakban (2017 - 2018 - 2019) az A1 tételnél a minimálbér és a B1 tétel pedig a garantált bérminimum mindenkori összege!
A SZEF és az ÉSZT követeli, hogy haladéktalanul jöjjön létre Szakértői Bizottság a részletek kidolgozására, annak érdekében, hogy a január 18-i OKÉT ülésen megállapodás születhessen.
Budapest 2016 december 16.
SZEF Elnöksége, ÉSZT Elnöksége
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének tiltakozását, és nem ért egyet azzal a döntéssel, hogy a járási hivatalokban és a megyei kormányhivatalokban dolgozó munkavállalók kézbesítsék a nyugdíjasok részére az utalványokat.
A Kormány által kiadott utasítás szerint 2016. december 19-től szabadságot sem vehetnek ki! A munkavállalók egész évben erre készültek, és azért tartalékolták szabadságukat, hogy az ünnepekre kellő módon fel tudjanak készülni! Az előre eltervezett lekötött programokat sem tudják már visszamondani.
Véleményünk szerint a kiadott utasítás végrehajtása, többlet kiadást jelent! Az utazási- és biztonsági őrök költsége (ha lesz elegendő!) nem kerülhet kevesebbe, mint a posta költségek!
Emellett a kormány utasítása pénzkezelési és egyéb szabályokat is sért!
Követeljük, hogy a kormány haladéktalanul változtassa meg a kiadott utasítását és a szokásos módon, postai úton oldja meg a nyugdíjasuk részér utalványok kézbesítését!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) üdvözli és támogatóként aláírta a kormány, a munkaadók és az érdekképviseletek által kötött 2017. évi minimálbér és garantált bérminimum megállapodást!
Reméljük, hogy a kormány tárgyalókedve és kezdeményező képessége továbbra is kitart, és a soron következő Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésre is valami komolyan vehető ajánlattal érkezik!
A közszférában átfogó illetményrendezés immár nyolc éve nem történt! A kormány ágazati alkukkal igyekezett fenntartatni a különböző szakmák között mesterségesen gerjesztett ellentéteket.
A januári garantált bérminimum bevezetése után a most belépő, érettségivel rendelkező fiatal ugyanannyit kap majd kézhez, mint az egyetemi diplomával rendelkező, 10 éve közszolgálatban dolgozó munkatársa.
Ez hatalmas bérfeszültséghez vezet majd a munkahelyeken, amelyet feltétlenül kezelnie kell a kormánynak!
A mostani bérmegállapodást alapul véve, a közalkalmazotti illetménytáblának most már a kétharmada „összecsúszik”. Ezzel a kormány azt jelzi a munkavállalóinak, hogy a tapasztalat és a megszerzett tudás nem ér semmit. Reméljük, hogy nem ez a cél!
Itt az ideje, hogy a kormány komolyan vegye a közalkalmazottak követelését is!
ÉSZT
Egyetértek Németh Szilárd alelnök úr határozott kijelentésével, hogy „Hagyjuk már ezt a kommunista vircsaftot! …” azaz szűnjön meg az a neokommunista gyakorlat, hogy az állam a köz érdekére hivatkozva elveszi és saját céljaira használja a köz vagyonát, így pl. a szakszervezeti vagyont.
A szakszervezeti üdülővagyon megmentésére és a munkavállalók üdültetésének támogatására létre jött Nemzeti Üdülési Alapítványba (MNÜA) csak a volt szakszervezeti tulajdonú üdülők kerültek be, bár nem ez volt az eredeti elképzelés, hanem sokkal bővebb. Ugyanakkor a létrehozott alapítvány kuratóriumába ugyanannyi tagot delegáltak a szakszervezeti konföderációk és a kormány is, de az elnököt minden esetben a kormány adta, ami azért érdekes, mert szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. És döntött. Sokszor. Tehát ki herdált?
A munkavállalók és családtagjaik üdültetését szolgáló, nagyon jól kitalált Üdülési Csekket 2012-ben fölváltó, a funkciójában és lehetőségeiben jelentősen kibővült Erzsébet Utalvány már állami támogatási feladatokat látott el, az egykori szakszervezeti vagyonrész hasznosításából. Tehát ki herdált?
Természetesen nem a szakszervezeti konföderációk ötlete volt az MNÜA fölszámolása. Állami irányból jött a jelzés erre, a szakszervezetek e kényszer hatása alatt kezdtek el ötletelni. Ha veszélybe van az alapítvány, mert az állam föl akarja számolni akkor csak a megoldás csak az lehet, hogy jöjjön létre két alapítvány.
A szakszervezeti alapítvány kapja meg az MNÜA-ba bevitt vagyonelemeket illetve a hasznosításukból keletkezett értékeket, pénzt és legyen kötelezve arra, kizárólag arra, hogy a magyar munkavállalók és családtagjaik üdültetését szolgálja. A konföderációk ezt akarják! Az állam pedig, mint a „legnagyobb munkáltató” érezze kötelességének az alapítvány rendszeres, évenkénti támogatását.
Az állami alapítvány pedig segítse az állam általános üdültetési feladatait, pl. a gyermeküdültetést. Ehhez viszont infrastruktúra is kell. Ezért nem biztos, hogy ezt célt szolgálta az egyik legnagyobb, kedvelt állami gyermeküdülő egyházi tulajdonba adása. Tehát ki herdál?
Kuti László
Társadalmi nyilvánosság, közszolgálati média, kereskedelmi médiarendszer Magyarországon.
Már nem csökken a szakszervezetek szervezettsége, mind eredményesebb bérharcot folytatnak, érik az együttműködésük erősödése – ezt fogalmazták meg egymástól függetlenül a nagy konföderációk vezetői a KSH elemzésére reagálva, amely szerint fokozatosan fogy az érdekvédelmi szervezetek taglétszáma.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) pénteki ülése előtt jelentetett meg az állami hírügynökség egy bőséges összefoglalást a szakszervezetek taglétszámának alakulásáról. A KSH adataira alapozva arról számolt be az MTI, hogy csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években. A munkavállalók érdekképviseleteit súlytalanító adatok vélhetően a kormány pozícióinak erősítését szolgálják a jövő évi bértárgyalások előtt, de ettől még az adatok megfelelnek a valóságnak, bár a Népszava által megkeresett szakszervezeti vezetők árnyaltabb képet vázoltak fel.
Az idén januárban bejelentett „bürokrácia csökkentés” egy újabb szomorú szakaszához értünk, 2017. január elsején, az Országos Egészségpénztár (OEP) 125 év működés után megszűnik.
Erre az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) már többször is felhívta a közvélemény figyelmét!
Balog Zoltán, az EMMI minisztere október 14-én, az OEP dolgozóinak tartott tájékoztatón arról beszélt, hogy ha az egészségügy irányítását hatékonyabbá akarják tenni, akkor a minisztérium alá kell rendelni.
Ha a hatékonyság alatt a totális kézi vezérlést és egy új, több mint kétszáz főt foglalkoztató helyettes államtitkárság létrehozását érti, akkor igaza van a miniszter úrnak. Azonban a számok mást mutatnak!
Az OEP körülbelül 2000 milliárd Forintot kezelt évente. Működési költsége, az általa kezelt összeg kb. 1,5 %-a. A német társadalombiztosító 5 %-os működési költséggel, egy átlagos üzleti alapon működő biztosító pedig 8-10 %-os költséggel teszi mindezt!
Ezt az alacsony működési költséget kívánja a kormány 20 %-al csökkenteni!
KIK INDULHATNAK?
Egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve pályázhat minden 1996. október 1. és 2003. augusztus 31. között született fiatal, aki még nem kezdte meg felsőoktatási tanulmányait. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is.
MIT LEHET NYERNI?
I. díj: (max. három) havi 30 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
II. díj: (max. három) havi 20 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
III. díj: (max. négy) havi 10 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
a fiatalok szakmai, tudományos továbbfejlődésének támogatására.
Bővebben: 26. IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY (2016/2017-ES TANÉV)
Október 13. és 15. között Békéscsabán tartotta soros ülését a Duna-Kőrös-Maros-Tisza regionális együttműködés (DKMT) keretében az ÉSZT, a vajdasági SONK szakszervezeti konföderáció és az erdélyi CNSLR-Frǎţia konföderáció.
A konferencia címe „A pedagógus életpálya jogi szabályozása, a közoktatás jelenlegi helyzete a DKMT országaiban” volt.
A program részeként három békéscsabai középfokú oktatási intézménybe is ellátogattak a résztvevők, ahol az igazgatók bemutatták az iskolájuk hétköznapjait, és beszéltek a magyarországi pedagógus életpálya gyakorlati tapasztalatairól. A résztvevők emellett bemutatták az országukban jelenleg aktuális problémákat és a tervezett változásokról is beszéltek.
Mind a három delegáció egyetértett abban, hogy a konferencia sikeres és hasznos volt, és az ott elhangzott információkat és tapasztalatokat tudják hasznosítani a munkájuk során.
A Tisztes Munka Világnapján öt magyar szakszervezeti konföderáció – az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – képviselői tanácskoztak.
Megállapították, hogy a mai Magyarországon a foglalkoztatottak nem kapnak tisztes bért és a tisztes foglakoztatás alapvető feltételei is hiányoznak.
A szakszervezetek a munka értékével arányos bért, törvényes foglakoztatást követelnek, amelyekről a közeli napokban tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal.
Budapest, 2016. október 7.
A gyermekvárás, majd a kisgyermek nevelése hosszabb időtartamú kiesést jelent a munkából. Előfordulhat, hogy a várandósság időtartama alatt a munkavállaló táppénzen van, ezt követően szülési szabadságot, annak letelte után pedig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Visszatérését követően a felgyülemlett szabadságot ki kell adni számára – írja a munkajog.hu.
A felgyülemlett szabadság mértékének kiszámítása során elsőként annak megvizsgálása szükséges, hogy az otthon töltött időszakok közül melyek azok, amelyek szabadságra jogosító időtartamnak minősülnek. Szabadságra jogosító időtartam a keresőképtelenség teljes időtartama, tehát, ha a kismama például már a várandóssága megállapításától táppénzen van, körülbelül hét hónap szabadságra jogosító időtartam keletkezik. A szülési szabadság, amelynek időtartama huszonnégy hét, szintén teljes egészében szabadságra jogosít. Amennyiben a szülési szabadság letelte után a munkavállaló a gyermek nevelése céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, annak első hat hónapja csakugyan szabadságra jogosító időtartam. A hat hónapon felül azonban a fizetés nélküli szabadság már nem jogosít szabadságra.
Egy sok szempontból tanúságos jogi procedúra újabb állomásán vannak túl az érintettek, s még messze nem látszik az igazi megoldás. A „sértett” nem tartja magát sértettnek, a vádlott nem tartja magát bűnösnek, védekezik, az ügy folytatódik. De az intézkedők mit akarnak elérni, mi az igazi cél?
http://tmrsz.hu/2016/09/30/zalaegerszegen-tortentek-a-koholt-ugyben/
http://tmrsz.hu/2016/10/03/kongresszusi-dontes-8000-rendvedelmi-tag-allaspontja/
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szolidaritást vállal a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) által meghirdetett önkormányzati hivatalok munkavállalóinak érdekében 2016. szeptember 14-i sztrájkjával.
Az ÉSZT többször is hangot adott azon véleményének, hogy tarthatatlan állapotok alakultak ki a magyar közigazgatásban. Az illetményeket immár kilencedik éve befagyasztották, és kormány hallani sem akar az egységes béremelésről a közszférában. Szándékosan, a különböző szakmákat egymás ellen kijátszva, nincs a teljes magyar közszférát érintő illetményemelés, csak bizonyos ágazatok kapnak időnként illetményemelésnek tűnő többlet forrást.
Tarthatatlan, hogy amíg a járási hivatalban dolgozó kap illetmény emelést, addig a hasonló munkakörben dolgozó megyei és az országos szinten dolgozó kollégák nem kapnak. Az egyenesen arcpirító, hogy a helyi önkormányzatoknál dolgozók illetményének emelésével a kormány nem is kíván foglalkozni, mondván, oldják meg helyben, találják meg a forrást rá.
Az ÉSZT támogatja az MKKSZ-t és a munkabeszüntetésben részt vevő munkatársakat céljaik elérésében!
Veletek vagyunk!
Budapest, 2016. szeptember 13.
ÉSZT elnökség
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
