Május Elseje.

 

Emlékezzünk a mai Május Elsején, arra az 1886.évi eseményre, amikor az Amerikai Munkásszövetség buzdítására 350 ezer munkás lépett sztrájkba a nyolcórás munkanapért. A sztrájkot ellenző hatalom a tömegbe lövetett, s a sortűznek több halálos áldozata volt. Majd e napnak emlékére 1889-ben határozatot fogadtak el a II. Internacionálé tagszervezetei egy  nagy nemzetközi tüntetésről, „oly módon, hogy a munkások egyidejűleg valamennyi országban, minden nagy városban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára….”.

 

 

A magyarországi szakszervezetek 1890-ben így fogalmaztak: ”Május elseje munkásünnep lesz, a munka e napon szünetelni fog. Ez a jelszó, és ennek teljesülnie kell….”

 

Az 1900-as évek elején általánossá váltak a kollektív szerződések Magyarországon, az azért történhetett meg, mert 1889-től a világ munkásai szétfeszítve az országhatárokat, a 8 órás munkaidőért, a megélhetési minimum eléréséért, vagyis az emberibb életért,  közösen léptek fel.

 

„Május elsején átnyújtjuk kezünket túl a határokon, gondolatban összeölelkezünk a világ proletariátusával, amellyel együttesen fogjuk megvívni a harcot egy igazságosabb, jobb társadalomért.”- írta a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség a tagországok szakszervezeteinek 1931-ben.

 

1890 óta munkásünnep a világon és így Magyarországon is Május Elseje. A magyar munkás úgy mind száz valahány éve társa volt, és társa ma is a német, a francia, a belga, és minden európai munkásnak. Kinyújtotta és kinyújtja a kezét, elfogadta és elfogadja a feléje nyújtott kezet. Ez az évszázados szolidaritás tette erőssé, és teszi, teheti  erőssé ma is a szakszervezeteket, akkor is, ha más a tartalom, de a lényeg: az együtt gondolkodás, a kirekesztés elleni fellépés, a cselekvés egy kevésbé igazságtalan világért,  örökké megmarad.

 

A szakszervezetek évszázadnál több ideje jelentik  Európában és Európán kívül a társadalom számára  a garanciát a munkavállalók érdekei védelmére. A szakszervezetek az Európai Unió tagjaként nagyobb eséllyel felelhetnek meg e feladatuknak.

 

Május Elsejének  tehát ma is  több jelentése is van. Jelenti ma is annak az el nem felejthető chicagói sortűznek az emlékére a munkavállalói szolidaritás, a mások gondjaival való törődés önkéntes vállalásának ünnepét.  

 

Május Elseje az egymásért való együtt gondolkodás és cselekvés örök értékét közvetíti  ma is, mint az elmúlt évszázadban. Ezek az alapértékek fogalmazódtak meg a II. világháború befejeződése után,  alapját képezve a majdani Európai Uniónak.

 

„Az egyesült Európa előképe a jövő egyetemes szolidaritásának” – fogalmazta meg Robert Schumann 1960-ban. Egy ily módon újjászervezett világ megkönnyíti a békét és a szolidaritást a gazdag és szegény országok között az elért gazdasági és szociális vívmányokért.

 

Ugyanezek voltak száz valahány éve is az alapkövetelések a munkások között, ez az alapkövetelése  ma is a munkavállalóknak, a szakszervezeteknek, legyenek  bár különböző ideológiai platformokon. Ezek  az alapcélkitűzései  ma az Európai Uniónak.  Ferenc pápa üzenetei hasonlókról szólnak hívőknek és nem hívőknek.

 

A budapesti Városliget sarkán   az 1890 évvel ezelőtti május elsejére emléket állító kőnél fogadjuk meg, hogy életben tartjuk azoknak a ma már felejtődni látszó életüket áldozó chikágói munkásoknak emlékét,  és életben tartjuk a régi május elsejék üzenetét: a szakadatlan küzdelmet egy igazságosabb világért.

lux judit

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Friday the 29th. .