A gyermekvárás, majd a kisgyermek nevelése hosszabb időtartamú kiesést jelent a munkából. Előfordulhat, hogy a várandósság időtartama alatt a munkavállaló táppénzen van, ezt követően szülési szabadságot, annak letelte után pedig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Visszatérését követően a felgyülemlett szabadságot ki kell adni számára – írja a munkajog.hu.

 A felgyülemlett szabadság mértékének kiszámítása során elsőként annak megvizsgálása szükséges, hogy az otthon töltött időszakok közül melyek azok, amelyek szabadságra jogosító időtartamnak minősülnek. Szabadságra jogosító időtartam a keresőképtelenség teljes időtartama, tehát, ha a kismama például már a várandóssága megállapításától táppénzen van, körülbelül hét hónap szabadságra jogosító időtartam keletkezik. A szülési szabadság, amelynek időtartama huszonnégy hét, szintén teljes egészében szabadságra jogosít. Amennyiben a szülési szabadság letelte után a munkavállaló a gyermek nevelése céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, annak első hat hónapja csakugyan szabadságra jogosító időtartam. A hat hónapon felül azonban a fizetés nélküli szabadság már nem jogosít szabadságra.

Amikor a munkavállaló újra munkába lép, a szabadságait ki kell adni részére. Ha ugyanis a munkavállaló oldalán felmerült okból nincs lehetőség a szabadság kiadására az esedékesség évében, az ok megszűntét követő, tehát az újbóli munkába lépéstől számított hatvan napon belül ki kell adni a felgyülemlett szabadságot.

A szabadság számítása során minden egyes évre lebontva ki kell számítani, az adott évben mennyi szabadságot kellett volna kiadni a munkavállalónak, ebből mennyi nem került kiadásra. Ezeket a számokat összeadva kapjuk meg, hány munkanap szabadságot kell biztosítani a gyermeknevelésből visszatérő munkavállalónak.

Egy példát véve: a munkavállaló várandóssága hetedik hónapjától, azaz 2015. január 1. napjától táppénzt vesz igénybe. Ezt követően 2015. február 2. napján kezdi meg szülési szabadságát, gyermeke 2015. március 1. napján születik meg. A szülési szabadság időtartama 2015. július 19. napján jár le, ezt követően a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, amelyről 2017. január 1. napjával tér vissza a munkába.

A fenti időtartamokból szabadságra jogosít a táppénz és a szülési szabadság teljes időtartama, továbbá a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló 2015 év teljes egészében, továbbá 2016. január 19. napjával bezárólag jogosult szabadságra. A 2016. január 20. – 2016. december 31. napok közti időtartam szabadságra nem jogosít.

Elsőként a 2015-ben járó szabadságok számát kell kiszámítani: a teljes évre a munkavállaló jogosult húsz nap alapszabadságra. 2015-ben a munkavállaló negyvenedik életévét tölti, így jogosult hét nap életkori pótszabadságra. A munkavállalónak van már egy gyermeke, aki 2015-ben tölti be tizenhatodik életévét, továbbá egy másik, aki tizenkettedik életévét. Tekintettel arra, hogy 2015-ben megszületett a munkavállaló harmadik gyermeke, a gyermekekre tekintettel hét munkanap pótszabadságra válik jogosulttá. Egyéb pótszabadságra a munkavállaló nem jogosult.

Fontos, megjegyezni, hogy a gyermek már születésének évében pótszabadságra jogosít, és a pótszabadság mértéke független attól, hogy az év mely részében született. Tehát, ha a gyermek 2016. december 31. napján születik, 2016-ra már jár a pótszabadság a gyermek után, a gyermek születésének időpontjára tekintettel a szabadság mértékét nem kell arányosítani.

Visszatérve a példabeli munkavállalóra, megállapítható, hogy 2015 évre a munkavállaló 34 munkanap szabadságra jogosult összesen, amely részére kiadásra nem került. 2016. évben már csak január 19. napig rendelkezik a munkavállaló szabadságra jogosító időtartammal, tehát, először is ki kell számítani, mennyi szabadság járna a munkavállalónak egész évben, majd ezt a számot arányosítani a 19 nap jogosító időtartamra.

2016-ban a munkavállaló ugyanúgy jogosult a húsz nap alapszabadságra, és tekintettel arra, hogy negyvenegyedik életévét tölti 2016-ban, már nyolc munkanap életkor alapján járó pótszabadságra jogosult. Gyermekei közül a legidősebb 2016-ban már tizenhetedik életévét tölti, ezáltal utána pótszabadságra nem jogosult a munkavállaló. A két kisebb gyermekre tekintettel a munkavállaló négy nap pótszabadságra jogosult. 2016-ban tehát összesen 32 munkanap szabadságra válhatna jogosulttá a munkavállaló. Mivel azonban 2016-ban 366 nap helyett csak 19 napnyi szabadságra jogosító időtartammal rendelkezik a munkavállaló, ezt a 32 munkanapot arányosítani kell. Ez a következő számítással történhet: 32/366*19. A számítás eredménye 1,66. Mivel a fél napot elérő töredéknapot már egész napként kell figyelembe venni a szabadság arányosítása során, 2016-ban két munkanap szabadságra válik jogosulttá a munkavállaló.

A 2015-ös és 2016-os év eredményeit összeadva megkapjuk, hogy a munkavállaló visszatérésekor összesen 36 munkanap szabadságra jogosult, amelyet visszatérésének első hatvan napjában kell kiadni részére. Ezen felül 2017-ben a munkavállaló természetesen újra jogosult szabadságra, így a 36 munkanap felgyülemlett szabadságon kívül a 2017-es szabadságok is kiadandóak részére az esedékesség évében, 2017-ben.

Forrás: munkajog.hu

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Tuesday the 26th. .