- Részletek
Dr. Kulisity Mária: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című könyvéből ez alkalommal a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetéssel foglalkozó részt ismertetjük.
- Részletek
Oblath Gábor 2014 július 22-én megjelent írása, az annak helyet adó blog (Defacto) elnevezéséhez méltó alapossággal elemzi a magyar átlagbérek és a termelékenység viszonyát európai összevetésben. A szerző elemzésének végkövetkeztetése az, hogy az árszintkülönbség kiszűrésével számított átlagos magyar órabérköltség az EU-27 átlagának 54 százaléka, az egy munkaórára jutó GDP-ben mért magyar termelékenység pedig az uniós átlag 60 százaléka. Azaz a magyar átlagos bérköltség nagyjából megfelel a termelékenységünknek. A közölt tények meggyőzőek, ezeket nem kívánom vitatni. Hozzászólásomban inkább az átlagértékek mögött meghúzódó különbözőségek jelentőségére igyekszem rámutatni.
Bővebben a Szakszervezetek.hu-n
- Részletek
Magabiztosság, a visszautasítás elfogadása, tenni akarás, szervezettség – ezek azok a pontok, melyeket érdemes betartani az első munkahelyre érkező fiataloknak.
- Részletek
Budapest, 2014. augusztus 18., hétfő (MTI) – A munkavállalók négyötöde szívesen dolgozna távmunkában Magyarországon, azonban a munkahelyek még nem nyitottak az otthoni munkavégzésre – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Az állásportál hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint elsősorban a 40-49 évesek, a szellemi munkát végzők, az államigazgatásban dolgozók és a saját tulajdonú céggel rendelkező munkavállalók támogatják a távmunkát. Ezzel szemben a dolgozók mindössze 15 százaléka, elsősorban felsővezetők és középvezetők kaptak eddig erre lehetőséget – írja a Profession.hu.
Bővebben: A magyar munkavállalók négyötöde szívesen dolgozna távmunkában
- Részletek
A következő tanévben indul a tanfelügyeleti rendszer. Jövő évtől 18 ezer pedagógust minősítenek és 12 ezer tanfelügyeleti ellenőrzést végeznek 3,7 milliárd forintos uniós keretből.
Bővebben: Képzik a tanfelügyelőket, év végéig 5000 szakértőt készítenek fel
- Részletek
Még mindig nem műkődnek az egyéni nyugdíjszámlák, amelyek bevezetésére még 2011-ben tett ígéretet a kormány. Úgy tűnik most szeptember végére ígérik a bevezetését, ám a számlán ekkor sem szerepelnek majd a magánpénztárakba befizetett, államosított összegek.
- Részletek
Felmérések szerint a munkaképes korú magyar lakosság nagyjából ötöde tervez egy-két éven belül hosszabb-rövidebb időtartamú külföldi munkavállalást. Kevesebb szó esik viszont arról, hogy ezeknek az embereknek mekkora része rendelkezik az ehhez szükséges képességekkel, mekkora esélyük van ténylegesen munkát találni.
Bővebben: Nyelvtudás nélkül külfödön - reménytelen, vagy mégsem?
- Részletek
A korábban megismert és mára méltán népszerű béren kívüli juttatási formák mellett – mint például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya vagy a kultúrautalvány – érdemes a figyelmet felhívni egy újabb és talán kevésbé ismert lehetőségre, a célzott szolgáltatások rendszerére.
- Részletek
A szakértők szerint a demográfia ellenünk dolgozik. A járulékfizetési hajlandóságon is javítani kellene, a gyerekvállalást is támogatni kellene, és az öngondoskodás is fontos lenne, ha a jövőben idős korunkban tisztességesen meg szeretnénk élni. Van, aki pontrendszert vezetne be, és jutalmazná azokat, akik a korhatárnál később vonulnak vissza.
Bővebben: Hogy lehet fenntartható a nyugdíjrendszer? - Szakértők válaszolnak
- Részletek
Kilátások. Számíthatunk az utódokra? - Óriási port kavart az elmúlt hetekben az az ötlet, hogy a jövőben a felnevelt gyerekek számához kellene kötni az időskori ellátás összegét. A kormány ugyan cáfolja, hogy bármilyen változást tervezne a nyugdíjrendszerben – az viszont tény, hogy változás híján 15-20 év múlva beláthatatlan űr tátong majd a kasszában. Vagyis nem bűn, sőt muszáj előre gondolkodnunk.
Bővebben: Így foltozzuk majd be a hatalmas léket a nyugdíjkasszán?