Dr. Kulisity Mária: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című könyvéből ez alkalommal a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetéssel foglalkozó részt ismertetjük.

Oblath Gábor 2014 július 22-én megjelent írása, az annak helyet adó  blog (Defacto) elnevezéséhez méltó alapossággal elemzi  a magyar átlagbérek és a termelékenység viszonyát európai összevetésben. A szerző elemzésének végkövetkeztetése az, hogy az árszintkülönbség kiszűrésével számított átlagos magyar órabérköltség az EU-27 átlagának 54 százaléka, az egy munkaórára jutó GDP-ben mért magyar termelékenység pedig az uniós átlag 60 százaléka. Azaz a magyar átlagos bérköltség nagyjából megfelel a termelékenységünknek.  A  közölt tények meggyőzőek, ezeket nem kívánom vitatni. Hozzászólásomban inkább az átlagértékek mögött meghúzódó különbözőségek jelentőségére igyekszem rámutatni.

Bővebben a Szakszervezetek.hu-n

Magabiztosság, a visszautasítás elfogadása, tenni akarás, szervezettség – ezek azok a pontok, melyeket érdemes betartani az első munkahelyre érkező fiataloknak.

Budapest, 2014. augusztus 18., hétfő (MTI) – A munkavállalók négyötöde szívesen dolgozna távmunkában Magyarországon, azonban a munkahelyek még nem nyitottak az otthoni munkavégzésre – derül ki a Profession.hu felméréséből.

Az állásportál hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint elsősorban a 40-49 évesek, a szellemi munkát végzők, az államigazgatásban dolgozók és a saját tulajdonú céggel rendelkező munkavállalók támogatják a távmunkát. Ezzel szemben a dolgozók mindössze 15 százaléka, elsősorban felsővezetők és középvezetők kaptak eddig erre lehetőséget – írja a Profession.hu.

A következő tanévben indul a tanfelügyeleti rendszer. Jövő évtől 18 ezer pedagógust minősítenek és 12 ezer tanfelügyeleti ellenőrzést végeznek 3,7 milliárd forintos uniós keretből.

Még mindig nem műkődnek az egyéni nyugdíjszámlák, amelyek bevezetésére még 2011-ben tett ígéretet a kormány. Úgy tűnik most szeptember végére ígérik a bevezetését, ám a számlán ekkor sem szerepelnek majd a magánpénztárakba befizetett, államosított összegek.

Felmérések szerint a munkaképes korú magyar lakosság nagyjából ötöde tervez egy-két éven belül hosszabb-rövidebb időtartamú külföldi munkavállalást. Kevesebb szó esik viszont arról, hogy ezeknek az embereknek mekkora része rendelkezik az ehhez szükséges képességekkel, mekkora esélyük van ténylegesen munkát találni.

A korábban megismert és mára méltán népszerű béren kívüli juttatási formák mellett – mint például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya vagy a kultúrautalvány – érdemes a figyelmet felhívni egy újabb és talán kevésbé ismert lehetőségre,  a célzott szolgáltatások rendszerére.

A szakértők szerint a demográfia ellenünk dolgozik. A járulékfizetési hajlandóságon is javítani kellene, a gyerekvállalást is támogatni kellene, és az öngondoskodás is fontos lenne, ha a jövőben idős korunkban tisztességesen meg szeretnénk élni. Van, aki pontrendszert vezetne be, és jutalmazná azokat, akik a korhatárnál később vonulnak vissza.

Kilátások. Számíthatunk az utódokra? - Óriási port kavart az elmúlt hetekben az az ötlet, hogy a jövőben a felnevelt gyerekek számához kellene kötni az időskori ellátás összegét. A kormány ugyan cáfolja, hogy bármilyen változást tervezne a nyugdíjrendszerben – az viszont tény, hogy változás híján 15-20 év múlva beláthatatlan űr tátong majd a kasszában. Vagyis nem bűn, sőt muszáj előre gondolkodnunk.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Saturday the 20th. .