Nyomtatás
Részletek: | Megjelent: 2013. november 21.

A Vállalkozók és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése előtt még elég messze vannak a munkaadói és a szakszervezeti elképzelések a jövő évi minimálbér emelésével kapcsolatos kompromisszumtól − derült ki a Napi Gazdaság által megkérdezettek szavaiból. A munkaadói oldalon még nincs álláspont és több érdekképviselet elnöksége se hozott még döntést az elfogadható emelésről.


Irreális a szakszervezetek elvárása a kötelező bérelemek emeléséről − mondta lapunknak Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. A munkaadók pedig nem szeretnék megismételni az idei emeléskor tapasztaltakat, amikor is a költségvetésben szereplő inflációs várakozásnak megfelelően növelt minimálbérről született egyezség, majd év közben drasztikusan csökkent az infláció. Az MGYOSZ Rolek szerint legfeljebb a 2014-re prognosztizált éves inflációnak megfelelő emelést tart elfogadhatónak. Az országos bérajánlásnak pedig szerinte összhangban kéne lennie a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékével.

Szintén az inflációt követő bérfejlesztést tartja reálisnak a VOSZ a kötelező bérelemeknél és a bérajánlásnál is. Ez 100,3 ezer forintos minimálbért és 116,7 ezer forintos garantált bérminimumot feltételez. A jövőre tervezett 2,4 százalékpontos inflációt alapul véve ez több mint 20 milliárd forintos bértömeg-növekedést jelent a versenyszférában − hívta fel a figyelmet a VOSZ főtitkára. Dávid Ferenc e fölötti bérfejlesztésre csak nagyon kis esélyt lát, ráadásul szerinte az is visszafogja az emelést, hogy jövőre már a közalkalmazotti bértáblával is össze van kötve a minimálbér, ezért a várható költségvetési hatások miatt a kormány részéről is kisebb nyomással számolnak. Azt is figyelembe kell majd venni − véli Dávid Ferenc −, hogy az idei reálkereset-növekedés mellett az alacsony keresetűeknél jövőre is érződik majd a rezsicsökkentés, valamint a családi adókedvezmény hatása, a vállalkozások viszont jövőre már nem vehetik igénybe a minimálbér emeléséhez nyújtott állami támogatást. A kormány álláspontja még nem ismert a szociális partnerek előtt.

Nem tartható, hogy a szegénységi küszöb alatt keressenek a legkisebb keresetű munkavállalók − fogalmazott viszont Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Szerinte a kormánynak is érdeke lenne, hogy támogassa a szakszervezetek 103 ezer forintos minimálbér-követelését. A közszférában − leszámítva a már bérfejlesztésben részesülő pedagógusokat és az egészségügyi dolgozókat − ugyanis már akkora a feszültség a hat éve elmaradó béremelés miatt, hogy sztrájk- és demonstrációs bizottság is alakult. A szakszervezeteket az is aggasztja, hogy egyre több, sok munkavállalót érintő kollektív szerződés jár le a közeljövőben, ezek megújítása pedig nagyon küzdelmesnek ígérkezik.

A kereskedelemben ágazati szintű bérmegállapodásra nem látunk esélyt, a jövő évi terveket pedig erősen befolyásolja, hogy mostanra tisztázódik, mit jelent a napi gyakorlatban a dohányértékesítésből származó bevételek kiesése a boltok nagy többségében − mondta Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke. Ha a gazdasági tényleg beindul, és a munkavállalóknál is több pénz marad, az a kiskereskedelmi fogyasztást is fellendítheti, ami a tavaszi hónapokban jelenhet meg a statisztikákban.

Kiss Melinda Katalin

Forrás: napigazdasag.hu