A foglalkoztatást elősegítő támogatásokat többféleképpen lehet csoportosítani. Az egyik szerint megkülönböztetünk kérelemre induló és pályázat alapján nyújtható támogatásokat. Egy másik szerint beszélhetünk béralapú, mobilitást elősegítő vagy munkahelyteremtést- és megőrzést szolgáló támogatási formákról – írja a munkajog.hu.


   A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet tartalmazza a mobilitási támogatásokat. Ezek a támogatások a helyközi utazás támogatása, a csoportos személyszállítás támogatása és a lakhatási támogatás.

   A Rendelet 7. § (6) bekezdése alapján a támogatások nyújtása során a járási munkaügyi kirendeltség különösen az adott térség munkaerő-piaci helyzetét, a munkaadóval való együttműködés tapasztalatait veszi figyelembe.

   A támogatás nyújtásával kapcsolatos mérlegelés során a járási munkaügyi kirendeltség még vizsgálja a munkaerő kereslet-és kínálat helyi jellemzőit, a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit, a kirendeltség és a munkaadó közötti együttműködés tapasztalatait, a munkaadó által felajánlott (vállalt) foglalkoztatás (továbbfoglalkoztatás) időtartamát,az álláskeresők munkához jutási esélyeit, ezen túlmenően a megváltozott munkaképességű személyeket érintő támogatások esetében a foglalkoztatás körülményeit és a foglalkoztatás minőségét is [6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 27/B. § (1) bekezdés a)-f) pontok].

   A támogatás részletes feltételeiről a támogatást kérő és a kirendeltség hatósági szerződés(eke)t köt, mely szerződés(ek)ben részletesen rögzítésre kerülnek a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a támogatás elszámolására vonatkozó szabályok. A hatósági szerződéshez kötelező mellékletként tartozik egy ún. Általános szerződési feltételek dokumentum, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat www.munka.hu honlapján lehet elérni.

   A továbbiakban e támogatások részletes jogosultsági feltételei és szabályai kerülnek ismertetésre.

Helyközi utazás-támogatás

Helyközi utazás-támogatást mely munkáltató igényelhet?

   Az a munkaadó, valamint az a személy, aki legalább 6 hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – nyilvántartott álláskereső.

Melyek a támogatás feltételei?

   A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető, ha a munkaadó,

  • olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, és
  • hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül – működési körével összefüggő okból - nem szüntette meg, valamint
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 11. § - ában foglalt feltételeknek.

A járási munkaügyi kirendeltség a munkáltató költségét a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 3. § és 4. §-ban foglaltak alapján térítheti meg az alábbiak szerint:

  • a munkáltató megtéríti a munkavállalónak a munkába járást szolgáló bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának legalább 86 %-át, ha

• belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályán,
• helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
• elővárosi buszon, HÉV-en,
• menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, réven utazik a munkavégzés helyére.

  • a munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

                    a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
                     b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
                     c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni;

   A munkáltató azon munkavállaló esetében, aki mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

Hol lehet a kérelmet benyújtani?

  A munkaadó támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó kirendeltségen adhatja be, a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon.
Ha a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, azt csak a munkaadó kérelmével együtt nyújthatja be a foglalkoztatást megelőzően.

A csoportos személyszállítás támogatása

Mi minősül csoportos személyszállításnak?

   Akkor beszélünk erről, ha a munkaadó saját, vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybevett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.
Mi a támogatás feltétele?

   Támogatást igényelhet az a munkaadó, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda- visszautazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.

A támogatás további feltételeként meghatározza a Rendelet, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel oda-vissza történő utazása nem, vagy aránytalan nehézséggel oldható meg, valamint a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az 1/2012. (I.26.) NGM rendelet 11.§-ában foglalt feltételeknek. A lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely között oda- és visszautazás akkor oldható meg aránytalan nehézséggel, ha annak ideje naponta – tömegközlekedési eszközzel – a két órát meghaladja.

   A csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.

   A járási munkaügyi kirendeltség a támogatást a munkaadó részére legfeljebb egy évre állapíthatja meg.

   A munkaadó támogatás iránti kérelmét a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltségen adhatja be, az ott rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon.

Lakhatási támogatás

   2012. október 1-jén került bevezetésre ez a munkavállalási mobilitást elősegítendő támogatási forma a lakhatási támogatás, aminek lényege, hogy ha valaki a lakóhelyétől távol vállalja a munkavégzést, és megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bérleti díját és a rezsiköltségeit meghatározott mértékig támogatják.

Kik is vehetik igénybe a támogatást?

   Mivel fontos cél az álláskeresők számának csökkentése, ezért álláskeresők, vagy a közelmúltban volt álláskeresők támogathatók.
   Ez a vissza nem térítendő támogatás azoknak a személyeknek nyújtható, akik

  • legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, vagy
  • pályakezdő álláskeresőként nyilvántartottak, vagy
  • csoportos létszámleépítésben érintett álláskeresőként nyilvántartottak, vagy
  • közfoglalkoztatást követően álláskeresőként nyilvántartottak,

és akik a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében vállalják, hogy a lakóhelyüktől távoli munkalehetőséget is elfogadnak.

   De támogatható az a személy is, akit legfeljebb 30 napja munkaviszony keretében foglalkoztatnak, és az előző 4 kategória valamelyikébe tartoztak a foglalkoztatás megkezdése előtt, vagyis akik korábban álláskeresőként a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei nyilvántartottak.

   A jogszabály meghatároz további feltételeket is a támogatás igénybevételéhez. Ezek:

  • a munkaszerződést legalább hat hónap időtartamra és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyra kell kötni, és
  • az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re kell, hogy legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja.

   A munkaviszonyt tágan kell értelmezni, abba belefér a kormányzati szolgálatai jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati viszony, valamint pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.

   A támogatást kizárja, ha az igénylő saját tulajdonú vagy a vele együtt élő házastárssal közös tulajdonban lévő lakás céljára szolgáló, beköltözésre alkalmas ingatlannal rendelkezik a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az öt órát. Ebben az esetben ugyanis saját lakásából is járhat munkába, amely nem tartozik a támogatható körülmények közé.

   Szintén nem részesülhet támogatásban az, akinek az utolsó munkahelye (ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történt munkavégzést) annál a foglalkoztatónál volt, amellyel a fent meghatározott munkaviszonyt létesít. Ezzel a támogató azt szeretné elkerülni, hogy a már munkában állókat érdekeltté tegye abban, hogy – a munkáltatóval történő megegyezést követően –  munkaviszonyukat megszüntessék, és egy rövid időtartamú álláskeresői nyilvántartást követően ismét a korábbi munkáltatójuknál dolgozzanak.

A támogatott bérleti jogviszony a munkavégzés helyén vagy olyan településen lehet, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az öt órát, és aki nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

Van-e korlát arra vonatkozóan, hogy mennyi bérért lehet elhelyezkedni?

   Igen, előírás, hogy a támogatásban részesülő a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya által olyan rendszeres havi bruttó jövedelmet szerezzen, amely nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát.

   A jogviszony létrejöttét érvényes szerződéssel (ami tartalmazza a munkavégzés helyét is), a bérleti jogviszony létrejöttét pedig bérleti szerződéssel kell az igénylőnek igazolnia olya módon, hogy a lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére létesített bérleti jogviszonya áll fenn.

   A kérelemnek egyebekben tartalmaznia kell:

  • a munkáltatóra vonatkozó azonosító adatokat;
  • a foglalkoztatni kívánt álláskereső(k)/érintett munkavállaló(k) nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét), munkakörét;
  • a foglalkoztatás tervezett helyét;
  • a munkaadó/munkavállaló költségeinek megjelölését;
  • az igényelt támogatás mértékét, időtartamát, havi és teljes összegét;
  • a támogatást igénylő nyilatkozatait.

És a legfontosabb: hogyan is néz ki a támogatás?

   A támogatás folyósításának időtartama legalább 6, legfeljebb tizennyolc hónap.
   A támogatás mértéke a támogatási időszakban harmadidőszakonként, egyre csökkenő mértékben került meghatározásra, és annak mértéke attól is függ, hogy hányan, illetve milyen rokoni kapcsolatban állók veszik igénybe. Ezek alapján három támogatási csoport létezik:

1) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan, 1 fő esetében – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a támogatás folyósítási időtartamának

                  a) az első harmadában a havi 100 ezer Ft-ot,
                  b) a második harmadában a havi 60 ezer Ft-ot,
                  c) a harmadik harmadában a havi 40 ezer Ft-ot
                  nem haladhatja meg. Két fő nem közeli hozzátartozó együttköltözése esetén is ezen összeget szükséges figyelembe venni.

2.) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan a támogatás folyósítási időtartamának

                 a) az első harmadában a havi 150 ezer Ft-ot,
                 b) a második harmadában a havi 90 ezer Ft-ot,
                 c) a harmadik harmadában a havi 60 ezer Ft-ot
nem haladhatja meg, ha az ingatlant igénybe vevő közeli hozzátartozók közül legalább ketten megfelelnek a lakhatási támogatás feltételeinek (azaz a támogatást egy időben igénylik és a bérelt ingatlanba együtt, egy időben költöznek).

3.) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan a támogatás folyósítási időtartamának

                a) az első harmadában a havi 200 ezer Ft-ot,
                b) a második harmadában a havi 120 ezer Ft-ot,
                c) a harmadik harmadában a havi 80 ezer Ft-ot
nem haladhatja meg, ha az ingatlant 3 vagy több olyan személy veszi igénybe, aki a támogatás feltételeinek megfelel (azaz a támogatást egy időben igénylik és a bérelt ingatlanba együtt, egy időben költöznek).

   Fontos kiemelni, hogy a járási munkaügyi kirendeltségeknek a támogatás megítélésében és összegének meghatározásában mérlegelési lehetősége van.

Milyen költségek támogathatók?

   A támogatás a bérleti díjjal (benne a közüzemi díjakkal) kapcsolatos kiadásokra használható fel. Közüzemi díjként a bérleményhez kapcsolódó víz- és csatornadíj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulladékszállítás díja, valamint társasházi lakás bérbeadása esetén a társasház takarításával és állagmegóvással, a bankszámlavezetéssel, postaköltséggel, biztosítással összefüggő költségek vehetők figyelembe. (Gázpalack, gáztartály, valamint szén, fa és egyéb energiahordozók költsége nem vehető figyelembe.)

   E kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően, vagy ha a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül kell benyújtania a kérelmezőnek.

   Amennyiben a kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően adja be a kérelmező, legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kell csatolnia az érvényes munkaszerződést, illetve a bérleti szerződést.

Amennyiben a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, és az legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül benyújtásra került, abban az esetben a kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell csatolnia az érvényes munkaszerződést, valamint, legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül csatolni kell a bérleti szerződést, továbbá a támogatás feltételeire vonatkozó nyilatkozatait.

   A járási munkaügyi kirendeltség a támogatásról a kérelem beérkezését követő 45 napon belül dönt a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.

Forrás: munkajog.hu

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 19th. .