A foglalkoztatást elősegítő támogatásokat többféleképpen lehet csoportosítani. Az egyik szerint megkülönböztetünk kérelemre induló és pályázat alapján nyújtható támogatásokat. Egy másik szerint beszélhetünk béralapú, mobilitást elősegítő vagy munkahelyteremtést- és megőrzést szolgáló támogatási formákról – írja a munkajog.hu.


   A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet tartalmazza a mobilitási támogatásokat. Ezek a támogatások a helyközi utazás támogatása, a csoportos személyszállítás támogatása és a lakhatási támogatás.

   A Rendelet 7. § (6) bekezdése alapján a támogatások nyújtása során a járási munkaügyi kirendeltség különösen az adott térség munkaerő-piaci helyzetét, a munkaadóval való együttműködés tapasztalatait veszi figyelembe.

   A támogatás nyújtásával kapcsolatos mérlegelés során a járási munkaügyi kirendeltség még vizsgálja a munkaerő kereslet-és kínálat helyi jellemzőit, a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit, a kirendeltség és a munkaadó közötti együttműködés tapasztalatait, a munkaadó által felajánlott (vállalt) foglalkoztatás (továbbfoglalkoztatás) időtartamát,az álláskeresők munkához jutási esélyeit, ezen túlmenően a megváltozott munkaképességű személyeket érintő támogatások esetében a foglalkoztatás körülményeit és a foglalkoztatás minőségét is [6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 27/B. § (1) bekezdés a)-f) pontok].

   A támogatás részletes feltételeiről a támogatást kérő és a kirendeltség hatósági szerződés(eke)t köt, mely szerződés(ek)ben részletesen rögzítésre kerülnek a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a támogatás elszámolására vonatkozó szabályok. A hatósági szerződéshez kötelező mellékletként tartozik egy ún. Általános szerződési feltételek dokumentum, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat www.munka.hu honlapján lehet elérni.

   A továbbiakban e támogatások részletes jogosultsági feltételei és szabályai kerülnek ismertetésre.

Helyközi utazás-támogatás

Helyközi utazás-támogatást mely munkáltató igényelhet?

   Az a munkaadó, valamint az a személy, aki legalább 6 hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – nyilvántartott álláskereső.

Melyek a támogatás feltételei?

   A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető, ha a munkaadó,

  • olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, és
  • hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül – működési körével összefüggő okból - nem szüntette meg, valamint
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 11. § - ában foglalt feltételeknek.

A járási munkaügyi kirendeltség a munkáltató költségét a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 3. § és 4. §-ban foglaltak alapján térítheti meg az alábbiak szerint:

  • a munkáltató megtéríti a munkavállalónak a munkába járást szolgáló bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának legalább 86 %-át, ha

• belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályán,
• helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
• elővárosi buszon, HÉV-en,
• menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, réven utazik a munkavégzés helyére.

  • a munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

                    a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
                     b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
                     c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni;

   A munkáltató azon munkavállaló esetében, aki mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

Hol lehet a kérelmet benyújtani?

  A munkaadó támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó kirendeltségen adhatja be, a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon.
Ha a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, azt csak a munkaadó kérelmével együtt nyújthatja be a foglalkoztatást megelőzően.

A csoportos személyszállítás támogatása

Mi minősül csoportos személyszállításnak?

   Akkor beszélünk erről, ha a munkaadó saját, vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybevett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.
Mi a támogatás feltétele?

   Támogatást igényelhet az a munkaadó, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda- visszautazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.

A támogatás további feltételeként meghatározza a Rendelet, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel oda-vissza történő utazása nem, vagy aránytalan nehézséggel oldható meg, valamint a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az 1/2012. (I.26.) NGM rendelet 11.§-ában foglalt feltételeknek. A lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely között oda- és visszautazás akkor oldható meg aránytalan nehézséggel, ha annak ideje naponta – tömegközlekedési eszközzel – a két órát meghaladja.

   A csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.

   A járási munkaügyi kirendeltség a támogatást a munkaadó részére legfeljebb egy évre állapíthatja meg.

   A munkaadó támogatás iránti kérelmét a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltségen adhatja be, az ott rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon.

Lakhatási támogatás

   2012. október 1-jén került bevezetésre ez a munkavállalási mobilitást elősegítendő támogatási forma a lakhatási támogatás, aminek lényege, hogy ha valaki a lakóhelyétől távol vállalja a munkavégzést, és megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bérleti díját és a rezsiköltségeit meghatározott mértékig támogatják.

Kik is vehetik igénybe a támogatást?

   Mivel fontos cél az álláskeresők számának csökkentése, ezért álláskeresők, vagy a közelmúltban volt álláskeresők támogathatók.
   Ez a vissza nem térítendő támogatás azoknak a személyeknek nyújtható, akik

  • legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, vagy
  • pályakezdő álláskeresőként nyilvántartottak, vagy
  • csoportos létszámleépítésben érintett álláskeresőként nyilvántartottak, vagy
  • közfoglalkoztatást követően álláskeresőként nyilvántartottak,

és akik a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében vállalják, hogy a lakóhelyüktől távoli munkalehetőséget is elfogadnak.

   De támogatható az a személy is, akit legfeljebb 30 napja munkaviszony keretében foglalkoztatnak, és az előző 4 kategória valamelyikébe tartoztak a foglalkoztatás megkezdése előtt, vagyis akik korábban álláskeresőként a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei nyilvántartottak.

   A jogszabály meghatároz további feltételeket is a támogatás igénybevételéhez. Ezek:

  • a munkaszerződést legalább hat hónap időtartamra és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyra kell kötni, és
  • az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re kell, hogy legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja.

   A munkaviszonyt tágan kell értelmezni, abba belefér a kormányzati szolgálatai jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati viszony, valamint pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.

   A támogatást kizárja, ha az igénylő saját tulajdonú vagy a vele együtt élő házastárssal közös tulajdonban lévő lakás céljára szolgáló, beköltözésre alkalmas ingatlannal rendelkezik a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az öt órát. Ebben az esetben ugyanis saját lakásából is járhat munkába, amely nem tartozik a támogatható körülmények közé.

   Szintén nem részesülhet támogatásban az, akinek az utolsó munkahelye (ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történt munkavégzést) annál a foglalkoztatónál volt, amellyel a fent meghatározott munkaviszonyt létesít. Ezzel a támogató azt szeretné elkerülni, hogy a már munkában állókat érdekeltté tegye abban, hogy – a munkáltatóval történő megegyezést követően –  munkaviszonyukat megszüntessék, és egy rövid időtartamú álláskeresői nyilvántartást követően ismét a korábbi munkáltatójuknál dolgozzanak.

A támogatott bérleti jogviszony a munkavégzés helyén vagy olyan településen lehet, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az öt órát, és aki nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

Van-e korlát arra vonatkozóan, hogy mennyi bérért lehet elhelyezkedni?

   Igen, előírás, hogy a támogatásban részesülő a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya által olyan rendszeres havi bruttó jövedelmet szerezzen, amely nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát.

   A jogviszony létrejöttét érvényes szerződéssel (ami tartalmazza a munkavégzés helyét is), a bérleti jogviszony létrejöttét pedig bérleti szerződéssel kell az igénylőnek igazolnia olya módon, hogy a lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére létesített bérleti jogviszonya áll fenn.

   A kérelemnek egyebekben tartalmaznia kell:

  • a munkáltatóra vonatkozó azonosító adatokat;
  • a foglalkoztatni kívánt álláskereső(k)/érintett munkavállaló(k) nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét), munkakörét;
  • a foglalkoztatás tervezett helyét;
  • a munkaadó/munkavállaló költségeinek megjelölését;
  • az igényelt támogatás mértékét, időtartamát, havi és teljes összegét;
  • a támogatást igénylő nyilatkozatait.

És a legfontosabb: hogyan is néz ki a támogatás?

   A támogatás folyósításának időtartama legalább 6, legfeljebb tizennyolc hónap.
   A támogatás mértéke a támogatási időszakban harmadidőszakonként, egyre csökkenő mértékben került meghatározásra, és annak mértéke attól is függ, hogy hányan, illetve milyen rokoni kapcsolatban állók veszik igénybe. Ezek alapján három támogatási csoport létezik:

1) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan, 1 fő esetében – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a támogatás folyósítási időtartamának

                  a) az első harmadában a havi 100 ezer Ft-ot,
                  b) a második harmadában a havi 60 ezer Ft-ot,
                  c) a harmadik harmadában a havi 40 ezer Ft-ot
                  nem haladhatja meg. Két fő nem közeli hozzátartozó együttköltözése esetén is ezen összeget szükséges figyelembe venni.

2.) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan a támogatás folyósítási időtartamának

                 a) az első harmadában a havi 150 ezer Ft-ot,
                 b) a második harmadában a havi 90 ezer Ft-ot,
                 c) a harmadik harmadában a havi 60 ezer Ft-ot
nem haladhatja meg, ha az ingatlant igénybe vevő közeli hozzátartozók közül legalább ketten megfelelnek a lakhatási támogatás feltételeinek (azaz a támogatást egy időben igénylik és a bérelt ingatlanba együtt, egy időben költöznek).

3.) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan a támogatás folyósítási időtartamának

                a) az első harmadában a havi 200 ezer Ft-ot,
                b) a második harmadában a havi 120 ezer Ft-ot,
                c) a harmadik harmadában a havi 80 ezer Ft-ot
nem haladhatja meg, ha az ingatlant 3 vagy több olyan személy veszi igénybe, aki a támogatás feltételeinek megfelel (azaz a támogatást egy időben igénylik és a bérelt ingatlanba együtt, egy időben költöznek).

   Fontos kiemelni, hogy a járási munkaügyi kirendeltségeknek a támogatás megítélésében és összegének meghatározásában mérlegelési lehetősége van.

Milyen költségek támogathatók?

   A támogatás a bérleti díjjal (benne a közüzemi díjakkal) kapcsolatos kiadásokra használható fel. Közüzemi díjként a bérleményhez kapcsolódó víz- és csatornadíj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulladékszállítás díja, valamint társasházi lakás bérbeadása esetén a társasház takarításával és állagmegóvással, a bankszámlavezetéssel, postaköltséggel, biztosítással összefüggő költségek vehetők figyelembe. (Gázpalack, gáztartály, valamint szén, fa és egyéb energiahordozók költsége nem vehető figyelembe.)

   E kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően, vagy ha a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül kell benyújtania a kérelmezőnek.

   Amennyiben a kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően adja be a kérelmező, legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kell csatolnia az érvényes munkaszerződést, illetve a bérleti szerződést.

Amennyiben a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, és az legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül benyújtásra került, abban az esetben a kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell csatolnia az érvényes munkaszerződést, valamint, legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül csatolni kell a bérleti szerződést, továbbá a támogatás feltételeire vonatkozó nyilatkozatait.

   A járási munkaügyi kirendeltség a támogatásról a kérelem beérkezését követő 45 napon belül dönt a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.

Forrás: munkajog.hu

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Monday the 26th. . Hostgator coupons adatments, adat visszallts, adathelyrellts, letrlt, formzott, particionlt, pen drive, bit byte bjt kilobjt kilobyte megabjt megabyte gigabjt gigabyte terabjt terabyte terrabjt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector szmtgp szerviz, szmtgp javts, pc javts otthonban, pc szerviz otthonban,  pc szerels otthonban, szmtgp javts otthonban, szmtgp szerviz otthonban, szmtgp szerels otthonban, laptop javts, laptop szerviz, laptop szerels otthonban szmtgp szerviz, szmtgp javts, pc javts otthonban, pc szerviz otthonban,  pc szerels otthonban, szmtgp javts otthonban, szmtgp szerviz otthonban, szmtgp szerels otthonban, laptop javts, laptop szerviz, laptop szerels otthonban