A nullához közelít a magyar munkaerő mobilitása, ami jó lenne, ha változna, de újkori népvándorlás azért nincs szükség. A foglalkoztatás növelésére a valódi megoldást a helyben létesített munkahelyek jelentik - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
 

   A beadott lakhatási támogatási kérelmek alapján főként Észak- és Kelet-Magyarországról érkeznek az álláskeresők elsősorban Budapestre és környékére valamint a Nyugat-Dunántúlra, például Győrbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint 2012 októbere, a mobilitást segítő lakhatási támogatás létrehozása óta 2014. január végéig a megkötött hatósági szerződések száma meghaladta az 1500-at, további 300 kérelem elbírálásra vár. Lakhatási támogatást azok kaphatnak az államtól, akik lakóhelyükön kívül, az ország egy távolabbi pontján vállalnak munkát.
 

  Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Napközben keddi adásában azt mondta, amikor a programot meghirdették, 1-2 ezer igénylővel számoltak, és ez, mint az adatok mutatják, reális várakozás volt. Hangsúlyozta: a rendszer fölülről nyitott, forráshiány miatt még egyetlen kérelmet sem utasítottak el, és továbbra is várják azok érdeklődését, akik élni szeretnének a lehetőséggel.

   Az igénylők csoportja vegyes, nem a magas iskolai végzettség a domináns, inkább a jó szakmunkások azok, akik el tudnak helyezkedni lakóhelyüktől távol, de a szolgáltatásokban, kereskedelemben, vendéglátásban dolgozók is vannak a költözők között.

  Az államtitkár emlékezetett rá, hogy miközben 400-500 ezer regisztrált álláskereső van Magyarországon, havi szinten 10-40 ezer betöltetlen álláshely. A jelenség oka a területi különbségekben valamint a szakképzettség hiányában rejlik. Az összes regisztrált álláskereső közel fele legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett. Ha ebben a kormányzat eredményt akar elérni, akkor a nappali és a felnőttképzésben is nagyon komoly változásokat kell eszközölnie, mint ahogy már tett ilyen lépéseket.

   A mások fontos kérdés a költözési hajlandóság, vagyis mobilitás, ami a magyar emberek esetében a nullához közelít. „Nagyon nehezen mozdulunk” – fogalmazott. Czomba Sándor szerint ezért inkább a munkahelyeket kellene odavinni, ahol egyébként a sok munkáskéz rendelkezésre áll. Erről szól a szabad vállalkozási zóna intézménye, amelynek lehetőségeit tavaly január óta próbálják szélesíteni.

   Az NGM tisztségviselője azt is hangsúlyozta, hogy bár a mobilitás növelése átmenetileg jó eszköz, a valódi megoldást az jelentheti, ha helyben jönnek létre munkahelyek. „Nyilván nem szeretnénk, ha orr- vagy farnehéz lenne az ország, tehát újkori népvándorlás indulna meg azért, hogy valaki munkahelyet találjon országhatáron belül” – fogalmazott az államtitkár.

   Czechmeister Monika, az Audi Hungária szóvivője a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, a győri üzemeket működtető autóipari cég tapasztalata is az, hogy nagyon gyenge a magyar munkaerő mobilitása – bár valamelyest növekszik, de jóval kisebb, mint más országokban, különösen Nyugat-Európában.

   A vállalat jelenleg több mint tízezer főt foglalkoztat. Ugyan a munkatársak nagy része Győr és 85 kilométeres vonzáskörzetéből érkezik, a cég számára fontosak az ország távolabbi területeiről jövő dolgozók is. Az Audi Hungária maga is sokat tesz azért, hogy egyrészt a munkába járást, másrészt a letelepedést támogassa, például vissza nem térítendő lakásvásárlási kölcsönnel.

   Czechmeister Monika arról is beszélt, hogy tavaly több mint 40 ezer pályázatot nyújtottak be hozzájuk a munkakeresők, de a valóban jól felkészült, szakképzett jelentkező száma ehhez képest csekély volt. Az Audi ugyanakkor eleget tud tenni munkaerőigényeinek, megtalálja azokat a munkatársakat, akikre szüksége van a sorozatgyártást felfuttató új autógyárban és a motorgyártás területén is.  ”Ugyanakkor vannak olyan szakmák, amelyekben nehezebb jól felkészült munkavállalót találni. Ezt nem szeretném titkolni” – fogalmazott a szóvivő.