A külföldön munkát vállaló magyarok első számú célpontja változatlanul Nagy-Britannia: a minimálbérből élő szakképzettség nélküli honfitársaink a fővárosban 80-100, vidéken akár 200 ezer forintot is félre tudnak tenni havonta .
A külföldön munkát vállaló magyarok fele szakképzettséget nem igénylő területen elhelyezkedő diplomás − mondta a Napi Gazdaságnak Tanay Marcell, az Euwork Munkaközvetítő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Az állásajánlatokra jelentkezők átlagéletkora 27 év, kétharmaduk férfi, egyharmaduk nő, de mire ténylegesen alkalmazzák őket, közelít a két nem aránya (57, illetve 43 százalék). A vállalat tapasztalatai szerint sorrendben Nagy-Britannia, Németország és Ausztria a legnépszerűbb célország. A szigetországba érkező magyarok 60 százaléka Londonban próbál szerencsét. A briteknél van a legnagyobb kereslet a szakképzetlen munkaerőre, főleg a vendéglátóiparban, a logisztikában és az egészségügyben. De akár pultosként, pincérként, raktárosként, takarítóként vagy éppen betegápolóként foglalkoztatják a magyarokat, az első évben biztosan nem tudnak elmozdulni a minimálbérnek megfelelő 6,31 fontos órabértől. Az első év után ez feljebb kúszhat 7-8 fontra, de a minimálbérből is félre tudnak tenni a fővárosban 80-100, vidéken 200 ezer forintot havonta − magyarázta lapunknak Tanay Marcell. Hiába drágább az albérlet és a közlekedés, kint annyit spórolnak, mint amennyit itthon megkeresnek − ez a leggyakrabban elhangzó magyarázat az országváltásra. A szakképzett munkaerő 8−12 fontos órabérrel kalkulálhat Angliában.
Az Euwork ügyvezetője állítja, Ausztriában és Németországban már inkább a szakképzett munkaerő érvényesül, a szakszervezetek által kiharcolt ágazati minimum miatt a keresetük legalább 10-12 euró óránként. Az asztalosoktól, ácsoktól kezdve a kőműveseken, festőkön át egészen a szakácsokig, varrónőkig mindenkit alkalmaznak, aki megbízható, és jól dolgozik. A diplomások közül az orvosokon kívül főleg gépészmérnököket, illetve informatikusokat keresnek, utóbbiak közül tavaly azok boldogultak a legkönnyebben, akik applikációfejlesztésre szakosodtak. Ezekben az országokban a képzettség nélküliek is 7,5 eurós órabért kapnak. Tanay Marcell szerint a szakképzettek 300 ezer forintot, a szakképzettség nélküliek ennek a felét, 150 ezret tehetnek félre havonta. A dobogón tehát Nagy-Britannia, Németország és Ausztria áll, de egyre többen mennek dolgozni Hollandiába, Írországba és Spanyolországba is.
Egy magyar orvos Németországban havi 8500 eurót is kereshet, ugyanitt egy szoftverfejlesztő 5000-et, egy idősgondozó-betegápoló 4000-et − derült ki a marosvásárhelyi központú Tjobs SA Napi Gazdasághoz eljuttatott felméréséből, amely a garantált bérminimumok helyett a legmagasabb fizetéseket vizsgálta. E szerint Németországon kívül a havi 3000 eurós jövedelmükkel a Norvégiában letelepedő autószerelők járnak a legjobban. A cég online álláskeresési platformján tavaly a Budapestet és Pest megyét tömörítő közép-magyarországi régióból jelentkeztek a legtöbben külföldi munkavállalásra (35,5 százalék), a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét felölelő Nyugat-Dunántúlról pedig a legkevesebben (6,93). Csatlós Orsolya, a Tjobs pr-menedzsere lapunknak elmondta: a 35 és 45 év közöttiek legszívesebben Németországban dolgoznának (53,23 százalék), minden más korcsoportban továbbra is Nagy-Britannia az első számú célország.
Forrás: Napi Gazdaság