Hemzsegnek a munkahelyek a beteg dolgozóktól annak ellenére, hogy a vonatkozó törvény szerint nem lehet betegen dolgozni, és beteget dolgoztatni sem. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak a beteg munkavállalónak, milyen szabályok vonatkoznak a munkáltatóra, és hogyan alakul a keresőképtelenség díjazása?
 


  A Munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezése szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni. Ez azt jelenti többek között, hogy a munkavállaló nem állhat alkohol és egyéb bódító szer befolyása alatt, megfelelő öltözetben, kellően kipihenten és egészségesen kell munkára jelentkeznie. Ezen a területen is érvényesülnie kell azon alapelvnek, miszerint a munkavállalót és a munkáltatót együttműködési kötelezettség terheli.

  Amennyiben a dolgozó beteg, köteles orvoshoz menni, és erről megfelelő módon tájékoztatni a munkaadóját. Ha ennek ellenére mégis bemegy a munkahelyére, kötelezettsége jelezni betegségét. Különösen fontos ez olyan munkaköröknél, melyek esetén a munkavállaló több ember életéért, testi épségéért is felelősséggel tartozik (például az autóbuszvezető reggel olyan gyógyszert vett be a hirtelen leesett vérnyomására tekintettel, mely tompaságot, kábultságot okozhat).

  A munkavállalók féltik az állásukat, így sok esetben, amíg bírják, addig – akár lázasan is –, de ellátják munkaköri feladataikat. Ha azonban a munkáltató észleli, hogy beteg a munkavállaló, kötelezettsége orvoshoz, illetve hazaküldeni. Ez az ő érdeke is, ugyanis betegen dolgoztatni óriási felelőtlenség, és hosszabb távon komoly problémákat okozhat. A dolgozó egészsége veszélybe kerülhet, szövődmények alakulhatnak ki, de betegen nem lehet maximális munkateljesítményt sem nyújtani. Csökken az intenzitás és a koncentráció, nő a hibázási lehetőség.

  Sok munkáltató arra hivatkozik, hogy nincs pénze további munkaerő felvételére, súlyos teher a táppénz-hozzájárulás megfizetése, azonban a munkáltató anyagi körülményei semmiképpen sem befolyásolhatják a munkavállaló helyzetét. Tisztában kell lenni azzal, hogy például az influenzás dolgozó megfertőzheti a kollégáit, így a végén az egész munkahelyi kollektíva keresőképtelenné válhat, így mindenki helyettesítéséről gondoskodni kell. A megbetegedett dolgozó pedig akár kártérítési igénnyel is élhet a munkaadó felé, tekintettel arra, hogy nem küldte haza a beteg munkavállalóját, így ő is megbetegedett, és emiatt keresetveszteség érte (ok-okozati összefüggés).

   Egyes munkakörök esetén egy beteg munkavállaló akár az üzlet hírnevét, hitelét is ronthatja, ugyanis nem biztos, hogy jóízűen fogyasztja el a vendég az ebédet, ha annak tálalásakor a pincér egyfolytában köhögött vagy tüsszentett.

  Azaz mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdeke azt kívánja, hogy a lehető leghamarabb egy életerős, egészséges munkavállaló álljon a munkáltató rendelkezésére. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a fenti szabályok betartása.

Forrás: adozona.hu

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 14th. .