Míg öt évvel ezelőtt „csak” 8,203 milliárd forintot küldtek haza a külföldön dolgozó magyarok, tavaly már 12,064 milliárdot – írja összeállításában a profession.hu.
2008-ban összesen 8,203 milliárd forintot tettek ki a külföldről történő munkavállalói hazautalások, egy évvel később már 9,9 milliárdot. 2010-re ez az összeg már 756 millió forinttal nőtt. 2011-ben összesen 11,5 milliárdot, tavaly pedig 12,064 milliárd forintot kaptak az itthon maradottak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank Profession.hu-nak eljuttatott adataiból.
2013 első negyedévében már 2,957 milliárd forint érkezett Magyarországra, az előző év azonos időszakában 100 millió forinttal kevesebb. A hazautalások értéke évről évre növekszik.
Sok olyan külföldön dolgozó magyar van, aki a fizetése egy részét rendszeresen hazautalja: egyesek saját maguk küldik, mások esetében viszont a munkáltató juttatja el a pénzt az otthon maradottaknak - írja L. Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a Statisztikai Szemlében. Pontos statisztika elkészítése azonban nem lehetséges, ugyanis rendkívül sok az eseti utalás.
Az összeg becslését az is nehezíti, hogy a már véglegesen kivándoroltak is küldhetnek kisebb-nagyobb összegeket.
Van, ahol külön minisztérium foglalkozik vele
A világ különböző részein élő bevándorlók évi 530 milliárd dollárt küldenek haza családjuknak. Ez az összeg háromszor több, mint tíz évvel ezelőtt volt, és háromszor több, mint amennyit a fejlett államok most külföldi segélyekre költenek - közölte a Világbank 2012-es adatait elemező Guardian-cikk nyomán az Inforádió.
Ha a hazautalt pénzre úgy tekintenének, mint egy önálló ország gazdasági teljesítményére, akkor ez a 22. legnagyobb gazdaság lenne a világon, nagyobb, mint Argentínáé vagy Iráné. Több ország - a Fülöp-szigetek, Banglades és Szenegál - külön minisztériumot hozott létre a külföldről küldött pénz kezelésére.
Nemcsak a fejlődő világbeli migránsok, de a kelet- és közép-európaiak is utalnak haza pénzt. A külföldön élő lengyelek 7,6 milliárd dollárt, azaz körülbelül háromszor annyi pénzt küldtek haza, mint a magyarok. Tavaly a legtöbb pénzt a kínaiak és indiaiak küldték haza, 60-60 milliárd dollárt, őket követték a fülöp-szigetekiek és a mexikóiak 24-24 milliárddal és a nigériaiak 21 milliárd dollárral.
A külföldön dolgozók remek bevételi forrást jelentenek például a pénzküldő cégeknek, amelyek az elutalt összeg 20 százalékát, vagy még többet is levonhatnak díj gyanánt - a többszáz milliárdos globális forgalomból komoly profitot termelve.
Az itthoniak itthon költik el a pénzt
Ha a migrációt képes irányítani egy ország, és nem „egyirányú utcaként” működik, a fogadó államnál növelhető a haszon, a küldőnél pedig mérsékelhető a veszteség - vallja Rédei Mária. A munkaerő vándorlásának következménye, hogy a hazaküldött pénzekből a külföldön dolgozók támogatják a családtagjaikat, emellett fizetik a hiteleket.
A kisebb államoknak mentőöv a hazautalt pénz: Tádzsikisztán és Libéria például a GDP-je közel felét, illetve harmadát kapja külföldön élő polgáraitól. Világszerte 214 millió bevándorló él - ha önálló országuk lenne, akkor övék lenne a Föld ötödik legnépesebb állama - állítja a Guardian-cikk.
A hazaérkező összegek növelik az otthon maradottak fogyasztását, ám Rédei Mária szerint ezeknek a pénzeknek csak kisebb hányada jut helyi fejlesztésre, például vállalkozás beindítására. Ha elegendő pénzmennyiség érkezik ahhoz, hogy az otthon maradt családtagok beruházásra fordítsanak belőle, akkor a külföldi munkából származó összeg hatására a nemzetgazdaság növekedhet.
A képzés nem mindig térül meg
A képzetlen migránsoknál általában a rövid távú megélhetési célok az elsődlegesek, emiatt távoznak a hazájukból. Felelősséget éreznek az otthon maradottakért, pénzzel támogatják őket.
A magasabb képzettséggel rendelkezők nagy része inkább a karrierlehetőség miatt indul úrnak. A kutató szerint az oktatásukra költött pénz ritkán térül meg a képző országnak, ezzel nagyobb veszteséget okoznak, mint amennyit a hazaküldött pénzből visszaforgathat a család a helyi nemzetgazdaságba.
forrás: profession.hu