Nyomtatás
Részletek: | Megjelent: 2014. április 30.

 Egy friss Eurobarométer felmérés szerint, amely azt vizsgálja, miként hatott a válság a munkahelyek minőségére, az európai munkavállalóknak csupán alig több mint fele (53%) érzi úgy, hogy jó munkafeltételek mellett dogozik, és többségük (57%) úgy véli, hogy munkakörülményei romlottak az elmúlt öt évben.


  Noha a legtöbb dolgozó (az EU-ban átlagosan 77%) elégedett munkakörülményeivel, jelentős eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között: Dániában 94%-os az elégedettségi arány, Görögországban azonban csupán 38%. Általában véve a legtöbb munkavállaló nagyon elégedett a munkaidejével (80%), valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal (85%). (Pedig lenne még mit javítani a munkavédelmen…)
 
   „A munkafeltételek védelme és javítása az EU-ban nem más, mint humán tőkénk megóvása. Figyelemreméltó jogi és politikai örökséggel rendelkezünk ahhoz, hogy olyan jó munkakörülményeket biztosítsunk, amelyek maradéktalanul elégedetté teszik az európai dolgozókat. Ugyanakkor félő, és reálisan is fennáll a veszélye annak, hogy a gazdasági válság nyomán romlani fognak a munkakörülmények. A tagállamokkal, valamint a munkavállalói és munkáltatói szervezetekkel közösen újult erőfeszítéseket kell tennünk a munkafeltételek megőrzése és javítása érdekében” – nyilatkozta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős uniós biztos.
 
   A 28 tagállamban végzett Eurobarométer felmérés alapján Dániában, Luxemburgban, Finnországban és Hollandiában a válaszolók több mint 80%-a jónak tartja a hazájában fennálló munkakörülményeket. A munkavállalók egyéni helyzete alapján szintén Dánia áll az első helyen, ahol a dolgozók 94%-a nyilatkozta, hogy elégedett munkakörülményeivel. Dániát a sorban Ausztria és Belgium követi (tízből kilenc munkavállaló elégedett), szorosan mögöttük pedig Finnország (89%), az Egyesült Királyság és Észtország áll (mindkét országban 88%).
 
   A rangsor legalján Görögország áll, országos szinten ott a legalacsonyabb az elégedettségi arány (16%), és Görögország az egyetlen tagállam, ahol a válaszoló munkavállalók kevesebb mint fele elégedett jelenlegi munkafeltételeivel (38%).
 
   Országos szinten még Horvátországban (18%), Spanyolországban (20%), Olaszországban (31%), Szlovéniában, Portugáliában és Romániában (mindenütt 32%), de még Szlovákiában (36%) és Lengyelországban (38%) is viszonylag alacsony az elégedettségi szint.
 
  Az elégedettségi értékek közötti eltérés több tényezővel is magyarázható; nem csupán a válság befolyásolta a társadalmi és gazdasági viszonyokat, hanem például a szociális párbeszédből, a szociálpolitikából és a munkajogból eredő strukturális adottságok is, amelyek az egyes EU-tagállamok helyzetétől függően erősebbek vagy gyengébbek lehetnek.
 
   A felmérés egy másik alapvető megállapítása, hogy volna még javítanivaló. Számos megállapítás azt látszik megerősíteni, hogy a munkaintenzitás nőtt. A legjelentősebb munkahelyi veszélynek egyértelműen a stresszt tekintik a válaszadók (53%). Ezen túlmenően a munkaterhelés miatti elégedetlenség, a munkatempó és a hosszú (13 órát meghaladó) munkanapok inkább okoznak elégedetlenséget, mint egyéb tényezők, például a végzendő feladat iránti érdeklődés hiánya vagy a nem megfelelő heti vagy éves pihenőidők.
 
   A munkaszervezés tekintetében – a munka és a magánélet közötti egyensúllyal összefüggésben – a válaszolók 40%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kínálták fel neki azt a lehetőséget, hogy rugalmas munkaidőben dolgozzon.(Itt talál 4 bevált tippet a munka és magánélet egyensúlyának fenntartásához.)
 
   A munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot illetően három munkavállalóból kevesebb mint egy nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén intézkedések vannak érvényben az újonnan felmerülő (például a nanotechnológiák vagy a biotechnológia okozta) kockázatok kiküszöbölésére vagy az idősebb, illetve krónikus beteg munkavállalók munkakörülményeinek megkönnyítésére. A válaszolók a stressz mellett a másik legjelentősebb munkahelyi veszélyként a rossz ergonómiai feltételeket nevezték meg. 28%-uk véli úgy, hogy a munkahelyen az ismétlődő mozdulatok és a fárasztó vagy kínos testhelyzetek jelentik a legnagyobb egészségi és biztonsági kockázatot, míg 24%-uk számára a terhek napi szintű emelése, cipelése és mozgatása jár ilyen veszéllyel.

Forrás: Piac@Profit