Nyomtatás
Részletek: | Megjelent: 2013. augusztus 01.

Megszegheti a közoktatási szakszervezetekkel kötött januári megállapodást a kormány, ha csak az ígért bértömeg-emelés 60 százalékát vezeti be szeptembertől - mondta lapunknak Mendrey László. A PDSZ elnöke szerint a teljes emelés elmaradása esetén a többletmunkát ki kellene fizetni a tanároknak, ősztől viszont megszűnik a túlórapótlék.


Eközben a kormány tagadja a pedagóguselbocsátások tervét, bár azt nem tisztázta, miért számolnak kevesebb kiadással az életpályamodell bevezetésére, mint 2012-ben. Szakértők szerint költségvetési fedezet sem erre, sem az új előmeneteli-rendszer bevezetésére sincs, utóbbihoz ráadásul szakember sincs elég.

Cáfolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága, hogy a kormány tömeges elbocsátásokra készülne a közoktatási intézményekben, azt viszont nem tisztázta, hogy a - lapunk birtokába került - kormányelőterjesztés szerint miért kevesebb 11 milliárd forinttal a szeptemberi pedagógusbér-emelés számítási alapja. Mint megírtuk, egy holnap megtárgyalásra kerülő tervezet 62 milliárd forinthoz képest állapítja meg a pedagógus életpályamodell 2013-as, teljes bevezetéséhez szükséges költségvetési kiadás nagyságát, miközben tavaly még 73 milliárd forintot akart a kabinet erre a célra fordítani (Matolcsy György, még nemzetgazdasági miniszterként tavaly ősszel jelentette be az életpályamodell elhalasztását). Az Emmi szerint a megyei fejlesztési tervekből, valamint "az új tanév eddigi előkészítő munkálataiból egyértelműen kiderül, a kormány ez év szeptemberétől is számít az intézményekben jelenleg is dolgozó pedagógusok munkájára". Hogy melyek voltak ezek a "munkálatok", a közlemény nem tért ki.

A Fidesz és a köznevelési államtitkárság közötti "összhang" megtörésére utal a tegnapi Emmi-közlemény azon mondata, miszerint "az előző kormány 2002-2010 között több száz kisiskolát számolt fel, s a kötelező óraszámok felemelése után mintegy tízezer pedagógust bocsátott el". Ugyancsak tegnap a Fidesz viszont úgy fogalmazott, a szocialisták kormányzásuk alatt "pedagógusok tízezreit tették utcára". Ami azonos a két közleményben, az viszont nem igaz: az MSZP-SZDSZ kormányok 2010 előtt egyetlen iskolát sem zártak be, hiszen az alap-, és középfokú oktatási intézmények a 2013-as államosításig a megyei és települési önkormányzatok fenntartásában voltak, 2006 után pedig az önkormányzatok zömében Fidesz-KDNP-s polgármester vagy közgyűlési többség dönthetett az iskolák sorsáról.

Mendrey László szerint a kormány nem meri bevállalni a tömeges pedagógus elbocsátásokat a parlamenti választások előtt fél évvel. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint valószínűbb, hogy az eddig lezajlott "lopakodó leépítések" miatt számol kevesebb kiadással a kabinet, hiszen például a kényszernyugdíjazások miatt nagyjából 4-6 ezer fővel csökkent az állami fenntartású intézményekben a tanárok létszáma. Mendrey úgy vélte, még az is lehetséges, hogy rosszul számoltak az Emmi-ben, vagy éppen a beharangozottnál kisebb lesz a béremelés mértéke. Példaként említette, hogy a négy közoktatási szakszervezet és a kormány által kötött, idén januári megállapodás értelmében túlóraként kellene elszámolni a tanároknak az új munkaidő-számítás alapján végzett többletmunkát, ha szeptembertől nem vezetik be az életpályamodellbe foglalt új juttatási rendet. Mivel Balog Zoltán két héttel ezelőtti bejelentése szerint csak a teljes bértömeg-emelés 60 százaléka valósul meg ősztől, a túlórapótlék intézménye pedig ezzel párhuzamosan megszűnik, kevesebb pénzből is "megúszhatja" az állami költségvetés a béremelést. Ezzel viszont a kormány megszegi a szakszervezeti megállapodást - tette hozzá a PDSZ elnöke, aki nem írta alá az egyezséget.

Az életpályamodell pénzügyi vonzatainak - így a béremelésnek és az új előmeneteli rendszernek - fedezete sincs benne az idei költségvetésben - mondta lapunknak Szüdi János. A szakjogász szerint augusztus második felében a köznevelési és a költségvetési törvényt is módosítani kellene a modell bevezetéséhez, valamint számos részletszabályt is tisztázni kellene. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a nem állami - egyházi, alapítványi - közoktatási intézmények miből fizetik majd októberben az első, megemelt pedagógusbéreket. A többletkiadásokat a jelenlegi szabályozás szerint az állam nem köteles kompenzálni. A másik "sötét ló" Szüdi szerint az, hogy egyelőre az engedélyezett pedagóguslétszám sem ismert.

"Ha valaki az MTA rendes tagja, akkor is pályáznia kell a mesterpedagógusi vagy a kutatótanári státuszért" - jellemezte a szakjogász a pedagógusok szeptembertől bevezetendő új előmeneteli rendszerét. Szüdi úgy fogalmazott, az új bérrendszer nem ismeri el a szakvizsgázott tanárok korábbi tanulmányait, holott a végzettségek figyelembe vétele nélkül egyszerűen nem lesz elegendő szakértő a pedagógusok minősítési eljárásaihoz. Mint megírtuk, a minősítésekben szakértőként, bizottsági elnökként közreműködő tanároknak legalább mesterpedagógusi besorolásra lesz szüksége, amelyhez viszont pályázni kell majd az állami szerveknél. Ennek egyik súlyos következménye az lehet, hogy a gyakorlati idejüket teljesítő pedagógus-gyakornokokat nem fogják tudni átminősíteni "Pedagógus I." kategóriába, így a fizetésük sem emelkedhet majd.

Nyolc kérdés az MSZP-től

Kunhalmi Ágnes nyolc írásbeli kérdést tett fel az államosított iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetőjének. Az MSZP elnökségi tagja érdeklődött: hány pedagógust vettek át az év elején és hány pedagógussal számolnak a szeptemberi tanévkezdéskor. A kérdések között szerepel, hogy a kötelező nyugdíjazás vagy egyéb indokok miatt hány tanártól váltak, vagy válnak meg szeptember 1.-ig. Kunhalmi arra is kíváncsi, mekkora bérmegtakarítást jelentenek majd az elbocsátások és a megnövelt osztálylétszámok.

forrás: nepszava.hu