Nyomtatás
Részletek: | Megjelent: 2013. augusztus 01.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közzétette, miként kell a munkáltatóknak védeniük alkalmazottaikat kánikulában. A légkondicionált irodákra is vonatkoznak előírások – írja az ado.hu.


Bár a kánikulai meleg mindenkire kedvezőtlenül hat, de fokozottan megterheli a fizikai munkát végzők szervezetét. A munkavállalók, különösen a szabadban dolgozók számára nagy és növekvő kockázatot jelenthetnek a hőhullámok a szükséges megelőző intézkedések hiányában. A nagy meleg káros hatásai ájulást, napszúrást, hőkimerülést, hőgutát okozhatnak, de másodlagosan hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának közleménye  részletezi, miként kell védenie a munkavállalókat a hőségtől.

Elsősorban szabadtéren, tűző napon fizikai munkát végzők esetében (pl. építés-kivitelezési munkák, útépítés, útburkolás, mezőgazdasági tevékenység) merül fel a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai elleni fokozott védekezés szükségessége:


A tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintéséből adódó balesetveszélyes helyzetek megelőzésére is gondolni kell (pl. az elsődlegesen magasban
végzett tevékenységek során), ezért felhívjuk a figyelmet az óvatosságra.

Segíteni kell a dolgozókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot ismételten elölről kell kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol. Javasolt úgy ütemezni a munkát, hogy a nagyobb fizikai megterheléssel járó fázisokra hűvösebb napszakokban kerüljön sor.

Szabadtéri munkavégzés esetén figyelni kell a dolgozók cseréjére, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a kritikus napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka.

Az előbbieken túlmenően a hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal is javasolt kiegészíteni, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést, pl. a tarkót takaró fejvédő használata, könnyű, bő ruházatban történő munkavégzés, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás.

Fontos annak figyelembe vétele, hogy az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő eszközök) használata különböző mértékben, egyénenként változó mértékben többletterhelést jelenthet viselője számára, ezért a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is ki kell kikérni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban.

Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a megfelelő munkahelyi klíma mesterséges szellőztetés, illetve légkondicionáló berendezés útján történő biztosítására nincs lehetőség, vagy ez műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szintén szervezési intézkedéseket kell tenni, óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidő közbeiktatásával és védőital juttatásával. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, lehetőleg komfortzónába eső, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.

Az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőző/szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának hiánya egészségkárosodást okozó események (pl. meghűlés, légúti fertőzés stb.) kiváltó oka lehet.

Az illékony veszélyes anyagokkal (pl. szerves oldószerek: aceton, toluol) végzett tevékenységnél a munkavédelmi szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza egyes kémiai anyagok párolgását, melynek következtében a munkahelyi levegő veszélyes szennyeződése meglehetősen gyorsan kialakulhat, mely megfelelő védelem (műszaki- és/vagy egyéni védelem) hiányában a munkavállaló rosszullétét, vagy akár eszméletvesztését is okozhatja.

A munkavállalók többlet-expozíciójának megelőzése érdekében intézkedéseket kell tenni (pl.  az expozíció intenzitásának, időtartamának csökkentése, stb.). A veszélyes anyagot tartalmazó, a vonatkozó előírásoknak megfelelően felcímkézett, illetve jelöléssel ellátott tárolóedényt a használatot követően azonnal le kell zárni és az anyag (kémiai, fizikai stb.) tulajdonságainak megfelelő tárolásáról kell gondoskodni.

Az oldószerrel átitatott anyagokat, hulladékokat zártan, elkülönítetten kell tárolni.

Fel kell készíteni az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel, a hőguta tüneteit (kifejezetten kipirosodott és forró arc, szapora szívverés, fejfájás, hányinger, rosszullét, súlyosabb esetben ájulás, eszméletvesztés stb.), szükség esetén a munkát azonnal hagyják abba, keressék fel a pihenőhelyet, igényeljék az elsősegélynyújtást vagy orvosi ellátást.

A fővárosi/megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelőségei fokozott figyelmet fordítanak a munkavédelmi ellenőrzések során azon munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, akik a kedvezőtlen klímakörnyezet miatt a szokásosnál is fokozottabb megterhelésnek és igénybevételnek lehetnek kitéve a szabadtéri- vagy a zárttéri munkahelyeken.

Az ingyenesen hívható, telefonos Munkavédelmi Információs Szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók, munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. Zöld szám: 06 80 204-292, hívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00, pénteken: 8.30-13.30-ig. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

forrás: ado.hu