A várakozások szerint nőhet a szakmunkások száma, de a munkaadóknak továbbra sem lesz könnyű megfelelő munkaerőt találniuk, ami több más ok mellett vélhetőleg a képzés alacsony színvonalára vezethető vissza − derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete elemzéséből.

 

Kritikus elemzést tett közzé a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete a magyar szakmunkásképzés elmúlt évtizedéről. Az elemzés szerint az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő magyar diákok aránya elmarad az EU-27-ek átlagától. A lányok 21, a fiúk 32 százaléka tanult szakmát 2011-ben, az uniós átlag ugyanakkor 45, illetve 56 százalék volt. A szomszédos országokban is jóval magasabb a szakképzési beiskolázási arány, mint nálunk. Magyarországon az érettségit szerzők mindössze ötöde vett részt szakképzésben 2011-ben, ami az EU-ban a harmadik legalacsonyabb arány.

Az adatok szerint a szakiskolákban tanul a legtöbb hátrányos helyzetű fiatal, és az is jellemző, hogy a gyengébb tanulmányi eredményű diákok választják ezeket a képzéseket. Jellemző az is, hogy a szakmunkás végzettség öröklődik. És bár a szakiskolák eleve alacsonyabb tanulmányi követelményeket támasztanak a többi iskolatípusnál, mégis rendre magasabb az évismétlések száma, mint a többi intézményben. Ráadásul a szakiskolákban a legmagasabb a megfelelő pedagógiai végzettség nélkül tanító oktatók száma − a törvényi előírások ellenére.

Az elemzés szerint a munkavállalót kereső cégeknek a szakmunkások területi mobilitásának hiánya, a szakiskolai diákok alacsony tudásszintje és a szegregáció okoz nehézséget. (Valószínűsíthető, hogy alapvetően a technológiai változásokhoz való alkalmazkodóképességet hiányolják az állásokra jelentkezők körében.) Hosszabb távon sem számíthatnak kedvező fordulatra a munkaadók: a 2012-es iskolázottsági mikroszimulációs modell (ISMIK)  számítása szerint − a 2010-es szabályozási környezet változatlanságát feltételezve − a 25−64 év közöttiek iskolázottsági szintje javul, de a szakmunkások aránya 27 százalék körül stabilizálódik. Ez pedig − a népességfogyást is figyelembe véve − százezerrel mérsékli a szakmunkások számát. Az arány a 16 éves tankötelezettséget és a szakiskolai továbbtanulási arány 35 százalékosra emelkedését feltételezve sem változik. A kutatók szerint azért, mert az alacsonyabb tankötelezettségi korhatár miatt emelkedik a lemorzsolódók aránya, ami a szakmunkások számának növelését célzó intézkedések ellen hat.

A 25−64 éves népesség megoszlása végzettség szerint 2000−2020 (százalék)
Végzettség 2000 2010 2020
Legfeljebb általános iskolai 35 24 19
Szakmunkás/szakiskolai 23 27 26
Legalább érettségizett 42 49 55

Forrás: ISMIK 2012   

 

Forrás: Napi Gazdaság

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Wednesday the 16th. Custom text here.