Magyarországon megérett a helyzet a kutatás-feljesztés intézményének teljes átalakítására, amely – jelenlegi formájában – sokszor csak az uniós pénzek megszerzésére fókuszál. A szakemberhiány megoldásának egyik kulcsa az oktatás egészének átalakítása.
A teljes kutatás-fejlesztési intézményrendszer gyökeres átalakítására van szükség, mert jelenleg nincs a megfelelő helyén a magyar gazdaságban, mivel nincs valós tartalom mögötte – mondta a Világgazdaságnak Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Az a baj, hogy az egész intézményrendszert – a kutatást, fejlesztést és innovációt – különféle módon definiálják a piaci szereplők. Sokan csak azt a lehetőséget látják a rendszerben, amely által uniós pénzeket lehet szerezni. A tényleges eredmény azonban elmarad, ezért nem működik hatékonyan a rendszer. Ez azonban oda vezet, hogy tartós szakemberhiány alakulhat ki piacon” – hangsúlyozta az elnök.
Az innováció üzleti tevékenységként kéne funkcionáljon, nem olyan szegmensként kéne feltüntetni, mint amit támogatni kell, mert még nincs a piacon – magyarázta. Ezzel szemben több 100 milliárd forint megy el úgynevezett innovációra, ami soha nem jelenik meg a gazdaságban. Az lenne a reális helyzet, ha minden kutatási fejlesztési projekt mögött egy vállalkozás állna, amely a megvalósíthatóságot garantálná. Így a rendszer közel kerülne a gazdasághoz, és ezáltal az eredmény mérhető lenne.
Az elnök szerint az is gondot jelent, hogy a hazai kis- és középvállalkozások tudatosan nem foglalkoznak innovációval. „Elsősorban őket kéne bátorítani, támogatni, és nem az egyetemeket, mert a felsőoktatási innovációnak nincs piaci lába” – tette hozzá.
Véleménye szerint a kialakult helyzetet javítaná, ha a hazánkban működő startup cégek több pénzhez jutnának. Magyarország jó startup környezet, és ezek a vállalkozások hatékonyan látják el feladataikat – mondta Parragh.
Szerinte a fenntarthatóság legfontosabb elemei, a strukturális reformok megvalósultak. Ennek részeként átalakult az adórendszer, a szociális juttatások, a nyugdíjrendszer, illetve a közoktatás és szakképzés átalakítása.
A kamara elnöke arról is beszélt, hogy az infokommunikációs ágazat jelentősen hozzájárul a gazdaság növekedéshez, a termelékenységhez és a foglalkoztatás bővüléséhez. A szakemberhiány leküzdésére ugyanakkor alkalmas programot kell találni, ezek között a felnőttképzési lehetőségeket említette. Elfogadhatatlannak nevezte a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelenlegi informatikai elmaradottságát, ennek megoldására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében megpályázható több milliárd forintos támogatást nyújtó program kidolgozását javasolta.
A Manpower már többször is jelezte, hogy súlyos szakemberhiány van Magyarországon, a felmérések arról tanúskodnak: szakmunkást, mérnököt és értékesítőt találnak a legnehezebben, de orvoshiány is egyre jelentősebb. Egyik felmérésük szerint munkaadók több mint fele szerint nagy vagy közepes hatással van egy cég működésére, ha az üres álláshelyet nem sikerül rövid időn belül betölteni. Ez a hatás korábban a megkérdezettek 19 százaléka szerint magas. A munkaadók ugyanilyen arányban vélik úgy, hogy a szakemberhiány egyáltalán nincs hatással a cég működésére.
Munkaerő-tervezés az EU-ban
Az egészségügyi munkaerő-tervezés az utóbbi időben kritikus területté vált az Európai Unióban. Számos becslés létezik, amely komoly mértékű egészségügyi szakemberhiányt jelez előre több európai államban. Magyarország is szembesül ezekkel a problémákkal: az elöregedő társadalom, illetve ezzel együtt a növekvő egészségügyi ellátási igények, elöregedő tendencia az egészségügyi szakemberek körében, szakemberhiány és az egészségügyi személyzet jelentős és növekvő mértékű elvándorlása.
Forrás: Világgazdaság