A minimálbéremelés, a most elfogadott bérajánlás, valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv első tapasztalati halmaza már látszik a statisztikákban. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői hogyan vélekednek ezekről a kérdésekről. Az adatok nem igazolják vissza a kormányzati optimizmust.

A cégvezetők 56 százaléka a szerint nem okozott problémát a minimálbér és a vele együtt mozgó garantált bérminimum 5,4 illetve 5,6 százalékkal való január 1-jei emelése. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a többinek, - a mintegy 530 ezer kis- és középvállalkozás közül 233 ezernek - saját bevallása kemény dió volt a kötelező béremelés.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol gondot jelentett a legkisebb kötelező bérhez történő igazodás, a cégvezetők 40 százaléka azt mondta: bár kevés minimálbéren bejelentett dolgozójuk van, de még az ő bérrendezésük kigazdálkodása sem ment könnyen a vállalkozás jelenlegi helyzetében. A cégvezetők további 23 százaléka válaszolta azt, hogy a minimálbéresek nagy száma miatt jelentett problémát az emelés, míg ugyanennyien mondták, hogy az emelés miatt bérfeszültség keletkezett a rendszerben, és ezt nehéz kezelni.

A múlt héten került aláírásra a 2013. évi bérajánlás. A sajtóban megjelent információk alapján ennek leginkább az állami tulajdonosi kör szempontjából volt jelentősége, mivel az MVM-nél és a MÁV-nál elakadtak a bértárgyalások. Ugyanakkor a versenyszektor esetében a bérajánlás nem kötelező érvényű, és csak iránytűként tud szolgálni.

A megállapodás nem tartalmaz ugyan konkrét számot, de a szövegből kiolvasható, hogy egy körülbelül 3,1 százalékos emelést tartanának kívánatosnak a felek. A kkv-szektor nehézségeit jól jelzi, hogy a cégvezetők 46 százaléka szerint nem volt érdemi béremelés abban az ágazatban, ahol dolgoznak. Mindössze egynegyedük mondta azt, hogy 3 százalék alatti mértékben ugyan, de sor került emelésre. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy nagyságrendileg a kkv szektor 71 százalékában reálbércsökkenés, vagy minimális, a várható éves infláció körüli növekedés következhet be.

A bérajánlást meghaladó mértékű emelést a cégvezetők 29 százaléka lát reálisnak a saját szektorában - közülük 10 százalék mintegy 5,1-8 százalék közötti fizetésfejlesztést tart lehetségesnek.

Az adatok ebben a körben azt mutatják, hogy ha a cégvezetők tapasztalatai visszaköszönnek a KSH kereseti statisztikai adataiban is, akkor év végén majd azt láthatjuk, hogy a kkv-szektorban nem éri el a béremelés az országos bérajánlásban szereplő mértéket.

A kormány annak érdekében, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat öt foglalkoztatotti csoport után járó jelentős adó- és járulékkedvezményt jelentett be. Ennek során a már most is foglalkoztatott 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek és kisgyermekes anyukák után a cégeknek kevesebb közterhet kell befizetniük. A kormányzati célkitűzés is inkább az volt, hogy ezeknek a veszélyeztetett csoportoknak a helyzetét próbálják stabilizálni. Egyetlen társadalmi réteg támogatása jelentett potenciálisan munkahelyteremtési lehetőséget, a tartósan álláskeresőké.

Meglepő volt, hogy a cégvezetők 64 százaléka azt mondta, nem tudott élni a Munkahelyvédelmi Akcióterv nyújtotta kedvezményekkel. E mögött nyilván két tényező áll. Az egyik, hogy főleg kisebb cégek esetében ténylegesen nem volt olyan munkavállaló, aki bármelyik kategóriába beletartozott volna. A másik, hogy nem volt olyan mértékű ez a kedvezmény az adott cég teljes közterheire vetítve, hogy érdemi könnyítésnek érezték volna a cégvezetők.

Policy Agenda

forrás: nepszava.hu