A hatályos munka törvénykönyve a korábbiakhoz képest jóval nagyobb szerepet szán a kollektív szerződéseknek a munkaviszony szabályozásában. A szakszervezetek kollektív szerződés kötési jogosultságára vonatkozó néhány szabály azonban megrekesztheti a tárgyalásokat. Nézzük meg, milyen patthelyzetek adódhatnak!


A munkáltató és a szakszervezet közösen saját szájíze szerint írhatja át a munka törvénykönyvkönyvét. A kollektív szerződés főszabály szerint ugyanis a munkavállaló előnyére és hátrányára egyaránt eltérhet a törvény második és harmadik részétől. Ez óriási lehetőséget jelent minden munkahelyen, hiszen a helyi igényekhez szabhatóak a munkaügyi működés jogi keretei. A munkáltató és a munkavállalók érdekeit összehangolni és megegyezésre jutni persze nem egyszerű. Az alkut a szakszervezetek kollektív szerződés kötési jogosultságával kapcsolatos néhány szabály is megnehezítheti.

A korábbi törvény szerint a szakszervezet kollektív szerződés kötési joga attól függött, hogy jelöltjei hogyan szerepeltek az üzemi tanácsi választásokon. Ezt a megoldást számos kritika érte. Például, azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, ahol nem működött (vagy a munkavállalói létszám miatt nem is működhetett) üzemi tanács, nem is kerülhetett sor kollektív szerződés kötésére. Másrészt, önmagában a választásokon elért szavazati arány nem adott pontos képet a szakszervezetek alkuerejéről, szervezettségéről.

Az új törvény megváltoztatta ezeket a szabályokat és új feltételt határozott meg. Eszerint az a szakszervezet jogosult kollektív szerződést kötni, amelynek a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók legalább 10%-a tagja. Például, egy 80 főt foglalkoztató munkáltatónál a legalább nyolc taggal bíró szakszervezet már jogosult megkötni a megállapodást. Láthatóan, többé nincs kapcsolat a szakszervezet kollektív szerződés kötési képessége és az üzemi tanácsi választások között. Az alacsonyan meghatározott küszöb pedig lehetővé teszi, hogy a kis munkáltatóknál is lehessen kollektív szerződést kötni.

Problémát okozhat viszont, hogy amennyiben több szakszervezet is jogosult a munkáltatóval kollektív szerződést kötni, úgy a törvény szerint arra csak közösen jogosultak. Ez a „koalíció kényszer” azt jelenti, hogy a megállapodásból egyetlen, a 10%-os szervezettségi küszöb feletti szakszervezet sem hagyható ki. Márpedig könnyen előfordulhat, hogy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közül a többséget képviselők rábólintanának a megállapodás tervezetére, ám annak útjában áll egy 11%-os szakszervezet. Ilyen esetekben sem köthet különalkut a munkáltató a nagyobb szakszervezetekkel, kihagyva a blokkoló kisebbséget. Egy munkáltatónál ugyanis csak egy kollektív szerződés köthető, amelynek hatálya minden munkavállalóra kiterjed. Érdekes módon olyan helyzet is adódhat, amikor a megállapodás akadálya nem a munkáltató és a szakszervezetek közötti vita, hanem a szerződés megkötésére jogosult szakszervezetek nem tudnak megállapodni, és egyikük ellenállása miatt esik kútba a megegyezés.

Forrás: Munkajog.hu

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Friday the 28th. Custom text here.