A felmérések szerint a magyar és az európai munkavállalók több mint a fele szembesült már a munkahelyi stressz okozta problémákkal. Tízből négy munkavállaló úgy érzékeli, hogy ezt a problémát és a velejáró pszichoszociális kockázatot nem kezeli megfelelően a munkaadója. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség most kétéves kampányt indított a munkahelyi stressz visszaszorítására.



   A stressz és a vele járó pszichoszociális kockázat kialakulásának fő okai lehetnek a rossz munkaszervezés és -tervezés, valamint a gyenge vezetés éppúgy, mint a végzett munka nem kellő társadalmi elismerése. Ezek összességükben negatív pszichológiai, fizikai és társadalmi hatásokkal járnak, amilyen a munkával kapcsolatos stressz, a kiégés vagy a depresszió.
 
   Pszichoszociális kockázathoz vezet például a túlzott munkaterhelés, az ellentmondásos követelések, utasítások, az egyértelműség hiánya, a dolgozó kihagyása a vele kapcsolatos döntésekből, illetve az, ha a dolgozó nem befolyásolhatja a saját munkavégzését. Ezenkívül fontos tényező még a rosszul menedzselt szervezeti változás és a munkahely bizonytalansága. Szintén hozzájárul a pszichoszociális kockázathoz a nem hatékony kommunikáció és a lelki megterhelés, illetve szexuális zaklatás.A pszichoszociális kockázat felmérése
 
  „A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derékfájdalom) megbetegedések rizikótényezője, ezért a munkavédelmi törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-jétől előírja a pszichoszociális kockázat felmérését és kezelését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. Ezt a hiányt pótolta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről) magyar verziójának kidolgozásával. (A kérdőívet ezen az oldalon töltheti ki.) A COPSOQ II kérdőív 100-as skálán értékeli a különböző munkahelyi stressztényezőket, melyek között a rizikótényezők magas értéke, illetve a védőfaktorok alacsony értéke jelent magasabb stresszkockázatot” – mondta Nistor Katalin doktorandusz pszichológus, a kutatócsoport tagja.
 
   A 2013. május 1-jén indított Országos Munkahelyi Stressz Felmérésbe több mint 19 000, 18-60 év közötti magyar munkavállaló kapcsolódott be önkéntesen, országos szinten. Az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati szintű vizsgálata volt.
 
  „A felmérés eredményeként meghatároztuk a kitöltők - egyelőre nem súlyozott - országos és iparági átlagértékeit, melyek viszonyítási alapot nyújtanak mind egyéni szinten a munkavállalók, mind szervezeti szinten a munkáltatók számára” – mondta az Origónak dr. Stauder Adrienne pszichiáter, pszichoterapeuta, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője.
 
Mitől stresszesek a magyar munkavállalók?
 
  Az országos felmérés eredményeiből megtudhatjuk, hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47) okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressztényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és a tisztelet alacsony mértéke (41), valamint komoly problémát okoz a szekálás. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40%-a számolt be arról, hogy valamilyen gyakorisággal szenved a munkahelyén a szekálástól. („Szekálás” alatt azt értjük, ha valakit rendszeresen kényelmetlen vagy megalázó helyzetbe kényszerítenek, és az illető úgy érzi, nehéz vagy lehetetlen ettől megvédenie magát.)
 
   Amiből pedig erőt meríthetnek a dolgozók, az a munkakör egyértelműsége (71), a munka értelmessége (68), és a jó munkahelyi közösség (70).
 
   „A felmérés eredményei alátámasztják a vezetés minőségének fontosságát is. Azon dolgozók értek el magas pontszámot a munkahelyi elégedettség (70) és a jóllét (54) mutatókban, akik jónak ítélték meg a vezetés minőségét. Mivel a munkahelyi stressz különféle forrásokból fakadhat, a stresszcsökkentő beavatkozások megtervezéséhez egy teljes szervezetet átfogó, részletes pszichoszociális kockázatértékelés jelentős segítséget nyújthat” – hangsúlyozta Zakor Tünde kommunikációs tanácsadó, stressztréner. 
 
Mennyire vagyunk stresszesek a többi európai országhoz képest?
 
  A COPSOQ II kérdőív lehetővé tesz nemzetközi szintű összehasonlítást is. Spanyol, német és dán országos összehasonlításban Magyarország elég rosszul szerepel, a magyar munkavállalók stressz-szintje kétszerese a dánokénak. A munkahelyi stressztényezők közül a munka értelmességében (67), a vezetés minőségében (49) és a munkahelyi elégedettségben (53) is Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot. Az érzelmi megterhelés viszont alacsonyabb hazánkban (54), mint a németeknél (63), illetve a munkahely iránti elkötelezettség magasabb a magyar dolgozók körében (50), mint a spanyoloknál (38).
 
Mit tehet a munkáltató a munkahelyi stressz ellen?
 
  Néhány egyszerű ötlet megvalósításával jelentősen csökkenthető a munkahelyi stressz, írja Szabó Anita pszichológus, szervezetfejlesztő tréner a Munkahelyi Stressz információs oldalon.
 
   Az egyik legfontosabb lépés, hogy a munkáltató teremtse meg a lehető legkedvezőbb munkakörülményeket. A munkáltató adjon lehetőséget a stressz levezetésére. Megterhelő munkakörök esetében különösen fontos, hogy a munkatársaknak a munkavégzés közben is legyen lehetőségük kikapcsolni, feltöltődni. A feszültség levezetését bizonyítottan elősegíti a relaxáció, a mozgás és az egyéb szabadidős tevékenységek is, melyeket a munkáltató pl. pihenő helyiség kialakításával, sportbérletekkel vagy egyéb utalványokkal tud támogatni.
 
  Segíti a stressz csökkentését, ha a munkavállalók kibeszélhetik a problémáikat, és ezt meg is hallgatják a munkahelyen. Törekedni kell arra, hogy a dolgozók elfogadják a változásokat, ezt többek közt a megfelelő kommunikációval lehet elérni.
 
  Végül, de nem utolsósorban lehetőséget kell adni a dolgozók stresszkezelő képességének fejlesztésére. A célzott, gyakorlatorientált tréningeken (pl. stresszkezelő-, relaxációs vagy időgazdálkodás-tréning) a munkatársak különböző technikák elsajátításával fejlesztik megküzdőképességüket, így hosszú távon is védettebbé válnak a stressz negatív hatásaival szemben.
 
Mit tehet a munkavállaló a stressz ellen?
 
  A legegyszerűbb módszer a mozgás. Ráadásul a leghasznosabb is: nemcsak a stresszt csökkentjük hatékonyan vele, hanem számos olyan biológiai változást is elindítunk vele a szervezetünkben, amely segít megelőzni számos testi és lelki betegséget (pl. a depressziót).
 
   Beszéljük meg másokkal a problémáinkat. Panaszkodás közben műszerekkel mérhetően csökken a stressz-szint. Lehetőleg legyen legalább egy szövetségesünk a munkahelyünkön, akivel kölcsönösen támogatjuk egymást. Mindennap legalább fél órát töltsünk számunkra örömet és kikapcsolódást nyújtó dologgal.
 
   Ha ingerlékenyek, ingerültek vagyunk, lehetőleg fizikailag is vonuljunk félre (például a WC-be). Ha akár pár percet késleltetni tudjuk a dühkitörésünket, az már elég ahhoz, hogy érzelmeinket sokkal közölhetőbb és számunkra hasznosabb formában fejezzük ki, írja dr. Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta a Munkahelyi Stressz információs oldalon.
 
Forrás: Origo

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Friday the 28th. Custom text here.