Még az a kormányrendelet sem létezik, amely alapján el lehetne kezdeni a pedagógusokra vonatkozó ágazati kollektív szerződés kidolgozását - közölte tegnap Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke emlékeztetett: a kormány és a pedagógus sztrájkbizottság január 22.-i megállapodása rögzítette az ágazati kollektív szerződés megkötését az oktatásban érintett szakszervezetek bevonásával, amelynek határideje július 31. lett volna.

Bár a PDSZ a megállapodást nem írta alá (kilépett a pedagógus sztárjkbizottságból - a szerk.), de a szerződést fontosnak tartja - tette hozzá Mendrey, aki a késlekedés miatt levélben fordult a januári egyezséget aláíró Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez.

Más sem stimmel a három közoktatási érdekképviselet - Pedagógusok Szakszervezete, Oktatási Vezetők Szakszervezete, Magyar Közoktatási és Szakképző Szakszervezet - által aláírt megállapodás körül. Az ugyanis azt tartalmazta, hogy a pedagógus életpályamodellbe foglalt béremelést kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálatok dolgozóira is. Ez a passzus bele is került az augusztusi rendkívüli parlamenti ülésen megtárgyalandó kormányelőterjesztésbe, csakhogy azt nem tartalmazta a megállapodás, hogy emiatt kapnak majd kisebb béremelést a pedagógusok. Mint beszámoltunk róla, idén szeptembertől csak a köznevelési törvénybe foglalt bértömeg-emelés 60 százalékát hajtja végre a kormány. Ezt csütörtökön azzal indokolta Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár, hogy a béremelésre jogosultak körének kiterjesztése miatt lesz kisebb az emelés mértéke. Mendrey László szerint viszont a szakszolgálatokban dolgozó néhány ezer ember (mintegy 160 ezer pedagógus dolgozik Magyarországon) béremelésére fordított összeg nem befolyásolja érdemben az eredeti keretet. Ez nem korrekt, és kizárólag arra jó, hogy a pedagógustársadalmat megossza - tette hozzá a PDSZ elnöke.

A tanárok megosztására alkalmasak lehetnek azok a kormánytervek is, amelyek szerint a nem állami iskolákban - magán, alapítványi, egyházi, nemzetiségi önkormányzati - tanító pedagógusokra másképpen vonatkozik majd az őszi béremelés. Ráadásul ebben az esetben is tetten érhető a súlyos késlekedés: a magán-, és alapítványi iskolák bérfinanszírozására vonatkozó jogszabályoknak már március 31.-ig meg kellett volna születnie. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnökségi tagja a kormány képviselőivel folytatott tegnapi tárgyalás után lapunknak elmondta, a kabinet ígérete szerint az augusztusi parlamenti ülésen a költségvetési törvény módosításával rendezik a kérdést. Lencsés Lídia szerint "korrekt megoldás felé haladnak", részleteket azonban egyelőre nem közöltek velük az ősztől rájuk vonatkozó "átlagbér-finanszírozásról".

Az AME elnökségi tagja hozzátette: a bértámogatás mellett valószínűleg nem kaphatnak majd olyan működési támogatást, amelyet az egyházi és nemzetiségi iskoláknak adnak majd, mert a kabinet szerint jelenleg nincs rá pénz. A kormány viszont "reméli", hogy a magániskolák jövő áprilisban újra pályázhatnak majd "közoktatási megállapodás" megkötésére, amely költségvetési támogatást jelentene - tette hozzá Lencsés Lídia.

Lefokoznák a rektorokat

Csak egyetemeknek lehessenek rektorai, a főiskolákat főigazgatók vezessék - ezt javasolja a készülő felsőoktatási stratégiával kapcsolatban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB). A szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta: csak 2005-től "csinált rektorokat" a főiskolák igazgatóiból Magyar Bálint, mert az akkori oktatási miniszter azt akarta, hogy "az intézményvezetők ne forduljanak a kormány ellen" (hogy miért fordultak volna ellene, a cikk nem tisztázta - a szerk.).

Balázs Ervin hozzátette: a főiskolai vezetők új elnevezésével "nem az a cél, hogy megnyirbáljuk a jogaikat, vagy a zsebükben kutakodjunk". Ennek ellenére a kormánypárti napilap megemlítette, hogy a kétmilliós közalkalmazotti bérplafon 2010-es bevezetése előtt egyes főiskolai rektorok "hatalmas pénzeket vittek haza". A MAB elnöke hozzátette, senkit sem akarnak visszamenőleges hatállyal "lefokozni", csakis felmenő rendszerű indításról lehet szó.

A szervezet tervei között az is szerepel, hogy a jövőben csak egyetemeken lehessen mesterképzést és doktori képzést indítani, a főiskoláknak csak az alapképzés maradna (néhány kivétellel), a létrehozandó "közösségi főiskoláknak" pedig a helyi igényekre építkező felsőoktatási szakképzés lenne a fő feladata. A MAB egyébként annak a Felsőoktatási Kerekasztalnak is résztvevője, amely idén őszre várhatóan elkészíti a felsőoktatási törvénymódosítás tervezetét.

Forrás: Népszava

• Előző
• Tovább