Egyeztetésre hívta össze péntekre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a többi érdekképviseletet a jövő évi közoktatási költségvetés miatt, ahol javaslatot tesznek sztrájkbizottság felállítására. A Gimnáziumok Országos Szövetségének vezetője szerint még nehéz bármit is reagálni az előzetes számokra, de az biztos, hogy a kapcsolódó kormányzati nyilatkozatok pánikhangulatot keltettek az intézményekben.


Pánikhangulatot keltettek azok a kormányzati nyilatkozatok, melyek a gimnáziumi férőhelyek drasztikus visszavágásáról, a bejutás megnehezítéséről szólnak – mondta a hvg.hu-nak Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója, a Gimnáziumok Országos Szövetségének vezetője. Szerinte főleg a kisebb, tanulóhiánnyal küzdő intézmények pedagógusaiban keltettek félelmet a megnyilatkozások.

Mint a múlt héten bemutatott 2015-ös költségvetési törvényjavaslatból kiderült, az oktatás jövőre nem lesz a kiemelt területek közöttmajd.Konkrétan: reálértéken az oktatási rendszernek 2015-ben közel 10 százalékkal kevesebből kell kijönnie, mint 2014-ben. A felsőfokú oktatási intézmények támogatásának kivételével a rendszer minden szintjén (alap- és középfokú oktatás, magániskolai oktatás támogatása) komoly kiadáscsökkentés lesz.

A döbbenetes mértékű azonban a középfokú oktatás kiadáscsökkentése lesz: az idei évhez képest 24,5 százalékkal, 68 milliárd forinttal csökken a középiskolákra szánt állami költés. A felsőoktatási intézmények viszont többet kapnak 26 milliárddal, mint idén. Ez háromszor akkora emelés, mintha csak az idei értéken tartaná a kormány a támogatásukat.

Mi mennyi?

A Városmajori Gimnázium igazgatója szerint a számokra érdemben egyelőre nem lehet reagálni. „Ha kompetens szereplőktől, oktatás-szakmai stratégiai kontextusba helyezve hallanék valamit arról, mi lesz a gimnáziumokkal, akkor arra tudnánk mit mondani. Az európai uniós stratégiánk szerint a középfokú oktatásnak kiemelt szerepe van az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemben, és ez az egyik kulcstényező is a társadalmi mobilitás elősegítésében, mivel egész Európa a felsőfokú képzés arányainak növelésében látja a felemelkedés útját. Nehezen tudnám azt feltételezni, hogy a magyar kormány szembe menne ezzel a stratégiával” – fogalmazott lapunknak Szebedy Tas. Az igazgató szerint a magyar munkaerő-piaci trendeket figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a szakmunkásképzésből, szakközépiskolákból kikerülő fiatalok túlnyomó többségének a haza piac nem képes a képzettségüknek megfelelő állást nyújtani, míg valóban létezik néhány hiányszakma, melyek esetében a kibocsátás nem éri el a szükséges mértéket.

Szebedy Tas azt mondta, megalapozott, háttérszámításokkal ellátott, hatástanulmányokkal alátámasztott javaslatok hiányában azokat a költségvetési adatokat sem tudja érdemben kommentálni, melyek szerint a középiskolai oktatás állami támogatása jövőre 24 százalékkal csökkenhet. „Azért is nehéz helyzetben vagyunk, mert 2014-ben például semmilyen pontos adatot nem lehetett tudni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetéséről, és arról, végül mire, mennyi pénzt fordítottak. Így nincs olyan bázis, amihez képest most bárki felelősen kijelenthetné, hogy ehhez, vagy ahhoz az összeghez képest csökken, vagy nő valami 2015-től”.

Radó Péter oktatáskutató az ATV Start című adásában azt mondta, az eddig napvilágot látott kormányzati terveket azért is nehéz értelmezni, mert 2015. január 1-től nyilván nem lehet a felsejlő forrásmegvonás mértékével csökkenteni a kapacitásokat, miközben ugyanannyi gyermek marad a rendszerben. A legelső szűkítést is legkorábban szeptembertől, az akkor kezdő évfolyamok esetében lehet végrehajtani. Ráadásul így is csak felmenő rendszerben léphet be kevesebb diák a gimnáziumi oktatásba, a már bent lévőket nyilván nem lehet eltanácsolni.

Az egyeztetés csak egy vicc?

„Ugye nem kérdezte komolyan?” – kérdezett vissza Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vezetője, amikor arról érdeklődtünk, egyeztettek-e velük bármiben is a közoktatást érintő 2015-ös változásokról. Az érdekképviselő szerint csak azokból a korábbi nyilatkozatokból sejtették, hogy valami drasztikus következhet be, amiket korábban kormánytagok tettek. „Persze, amikor Hoffmann Rózsa 2011-ben arról beszélt, az akkori szint 40 százalékára kell csökkenteni a gimnáziumban tanulók létszámát, még azt hittük, nem gondolja komolyan. Aztán sorra érkeztek a gimnáziumi oktatást lekicsinylő megnyilatkozások Czomba Sándortól, Parragh Lászlóról, és éreztük, hogy előbb-utóbb beüt a baj. Hát úgy tűnik, ez jövőre lesz” – mondta Mendrey László.

Szebedy Tas szerint ugyanakkor már a tavalyi évet is az jellemezte, hogy a pedagógus életpálya bevezetéséhez nem volt elég többletforrás, így a megemelt bérek mellett alig jutott az iskolák fenntartására, a fejlesztésről nem is beszélve. „Ha a források nem bővülnek, akkor ez jövőre sem változik majd” – mondta a GOSz elnöke, példaként említve, hogy 2013-14-ben a korábban létező informatikai fejlesztési normatíva összege nullára csökkent. „Vagyis nem volt egy fillér sem ilyen célra. Nálunk az általános iskolában 40 darab 9 éves gépen tanulják a gyerekek az informatikát, és mi egy jó helyzetben lévő, közép-magyarországi intézmény vagyunk”.

Mendrey László szerint a közoktatást sújtó elvonás, és a középiskolákra kirótt megszorítás csak az intézményrendszer radikális átalakításával képzelhető el, de erre még csak modellszámítások sincsenek. „Nekünk péntek óta erre még nem volt időnk és lehetőségünk, a kormánynak pedig szerintem nincsenek ilyen számításai, de első becsléseink alapján akár 15-20 százalékkal is csökkenhet a pedagógusok száma, ha ezt így végigviszik. Amit viszont egzakt módon állíthatunk, ha két órával megemelik a kötelező óraszámot, akkor az tízezer állást veszélyeztet. A PDSZ ezért péntekre egyeztetést kezdeményezett a többi oktatási érdekvédelmi szervezettel, Mendrey László szerint a céljuk egy sztrájkbizottság megalakítása.

Vissza 30-40 évet

Radó Péter szerint a kormány 30-40 éves oktatási paradigmákhoz akar visszatérni a szakmunkásképzés erőltetésével, és a gimnáziumi-, valamint a felsőoktatási hozzáférés szűkítésével, miközben a termelékenység növelését „rengeteg diplomással” lehetne elérni. A magyar munkaerőpiac kétszer annyi diplomást fel tudna szívni, mint ahányan jelen vannak. Radó Péter szerint az sem igaz, hogy Magyarországon mennyiségi értelemben szakmunkáshiány van, éppen ellenkezőleg, a képzés alacsony színvonala miatt a mai szakmunkások nagy részét csak nyolc általánossal elvégezhető munkakörökbe tudják felvenni.

Az átalakítások hosszabb távú társadalmi hatásai katasztrofálisak lehetnek, nemcsak azért, mert mesterséges eszközökkel terelnék fiatalok tömegeit szakmunkásképzésbe, de amiatt is, hogy az alapítványi iskolák dolgozóinak bérét már csak hetven, a gazdasági társaságok által működtetett intézményekben dolgozókénak csak harminc százalékban biztosítja az állam. Ezzel nagyon sok, alapítvány által működtetett iskola mehet tönkre. Többségében olyanok, ahol éppen a legszegényebb rétegek gyermekeinek nyújtottak speciális képzést.

Az oktatást érintő kormányzati megszorítások egyik része az is, hogy a menzai étkeztetés önkormányzati támogatását is megvágják 27.8 milliárd forinttal. Szebedy Tas szerint a csökkenés önmagában értelmezhetetlen, hiszen az ingyenes menzai ellátás jogosultságát normatív szabályok határozzák meg, így ha az állam kevesebb gyerek számára akar ilyen ellátást, akkor ezeken is változtatnia kell. „Legfeljebb azt tudom elképzelni, hogy olyan, jelenleg kiegészítésként adható elemek tűnnek el a menzai étkezésből, mint az iskola-tej, vagy az ingyenes alma vagy gyümölcs program” – mondta.

Forrás: hvg.hu

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 19th. .