Nyomtatás
Részletek: | Megjelent: 2014. november 27.

Egy év után összehívták a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését, hogy a jövő évi bérekről is tárgyaljanak verge.


   A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy csak most, az elfogadott adótörvények, és a már finisben lévő költségvetés (módosítókat még két napig lehet beadni) mellett tudtak csak leülni tárgyalni a kormánnyal a jövő évi minimálbérekről. Pataky Pétert rögtön az ülés után szólaltatta meg lapunk.
 
Hamarabb kellett volna elkezdeni
 
   Azért szerették volna a szakszervezetek és a munkáltatói oldal is, ha hamarabb, úgy másfél hónapja ülhettek volna össze, mert akkor még több mozgásterük lehetett volna. Ezért nem örülnek a kései kezdésnek. Hiszen pl. az adótörvényeken már nem lehet változtatni – márpedig az adózás fontos kérdés a béreknél.
 
   Az adózás kapcsán mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldal jelezte, hogy a cafeteria-szabályok változtatásával nem értenek egyet (az eddigi 500 ezer forint helyett csak 200 ezer forintig marad az eddigi kedvezményes adózás, felette csak a Széchenyi pihenőkártya adózhat a jelenlegi alacsonyabb közteherrel, de csak 450 ezer forintig). Különösen ezt nehezményezték, hogy erről a kérdésről egyáltalán nem egyeztettek velük.
 
A nettó növekedését szeretnék elérni
 
   Az adózás azért sem mellékes, mert az MSzSz azt szerette volna elérni, hogy bérfelzárkóztatási tervükkel párhuzamosan mérsékeljék a munkáltatói bérterheket, vagy adókedvezményt vezessenek be. Erre így idén már nincs mód.
 
   Vagyis úgy tűnik, egyelőre nem sikerül azt a programot elindítaniuk, amelynek eredményeképpen néhány év alatt utolérhetné a minimálbér a létminimumot, hogy megszűnjön a dolgozói szegénység. A szakszervezet mindenesetre azt szeretné, ha nőnének a nettó bérek, de hogy mennyivel, arra egyelőre nem mondott számot Pataky Péter.
 
   Számos kérdés függőben van még ugyanis, például az is, hogy a költségvetésben szereplő 1,8 százalékos inflációt fogják-e majd figyelembe venni a tárgyalásokon, vagy pedig az MNB által jelzett 2,5 százalékosat. A szakszervezetek nyilván az utóbbit preferálnák.
 
A keretekben már megállapodtak
 
   Egyelőre abban maradtak, hogy egy hét múlva újra összeülnek. Addig pedig mindhárom fél elkészíti az egyeztetés alapján előzetes számításait, hogy javaslatot tegyen. A cél, hogy megegyezzenek a jövő évi minimálbérről, bérminimumról is (az arány megtartása mellett), valamint hogy a bérajánlás is megszülessen. Ha ugyanis ez a megállapodás létrejön, akkor az minden felet kötelez – hangsúlyozta az elnök.
 
Fontos témákat kell még megbeszélniük
 
   Pataky arra is kitért, hogy mivel egy éve nem ült össze a VKF, fontos témák megtárgyalása maradt ki, amiket most bepótolnának. Példaként említette a korkedvezményes nyugdíjakat, amivel kapcsolatban a megszüntetést célzó kormánypárti javaslatok láttak napvilágot. A szakszervezet azt szeretné elérni, ha még egy évig fennmaradna a jelenlegi rendszer, és azalatt megtárgyalnák, hogyan tovább. Olyan ugyanis nincs a világban, hogy az egészségkárosító munkakörökben ne lenne korai nyugdíjazás – tette hozzá.
 
   Megemlítette még a vasárnap zárva tartással kapcsolatban felmerült ötletelést is, valamint a kereskedelmet sújtó megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Ezek ráadásul bér szempontjából is fontos kérdések. Hiszen nem tudni, hogy a kereskedelemben, ahol a foglalkoztatottak 20-22 százaléka dolgozik, hogyan lehet majd egyáltalán a bérek emeléséről tárgyalni – jegyezte meg.
 
   Tavaly december másodikán született meg az idei minimálbérről, bérminimumról és bérajánlásról a megállapodás. Az idén ez biztosan nem jön össze, de mindegyik fél abban érdekelt, hogy minél hamarabb megegyezés legyen – mondta végül Pataky Péter.
 
Forrás: fn.hir24.hu