A munkaidő-kedvezmény a szakszervezeten keresztül illeti meg a érdekvédelmi tisztségviselőket. Így a munkavállaló nem kifogásolhatja közvetlenül a kedvezmény meghatározásával kapcsolatos munkáltatói intézkedést – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes, mint szakszervezeti elnök olyan munkáltatónál dolgozott, amely az alágazatban megkötött kollektív szerződés (AKSZ) és a helyi kollektív szerződés hatálya alatt állt. A helyi kollektív szerződés a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezményt (szakszervezeti tagonként havi egy óra) az AKSZ vonatkozó rendelkezéseire utalva szabályozta. Az alperes munkáltatónál működő szakszervezet úgy döntött, hogy az érdekvédelmi tisztségviselőknek járó összes munkaidő-kedvezményt (havi 175 óra) az elnök jogosult igénybe venni, aki így mentesült a munkavégzési kötelezettsége alól és szakszervezeti tevékenységi körén kívül munkaköri feladatokat nem látott el.

Amikor az alperes felmondta az AKSZ-t, közölte a szakszervezettel, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményére innentől kezdve az Mt. vonatkozó rendelkezései lesznek irányadóak, és a szakszervezet 175 tagja után ezután már csak havi 117 óra munkaidő-kedvezmény járt. A szakszervezet az intézkedéssel szemben eredménytelen kifogást terjesztett elő, de a rendelkezésre álló határidőn belül bírósághoz nem fordult.

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes álláspontja szerint őt változatlanul 175 óra munkaidő-kedvezmény illeti meg a szakszervezeti taglétszám után, mivel meggyőződése szerint továbbra is a munkahelyi kollektív szerződés, valamint AKSZ szabályai irányadóak, ezért úgy vélte, hogy a 117 óra feletti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősült, így a bíróságtól annak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes továbbra is a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályait tartotta alkalmazandónak, ezért véleménye szerint a felperes nem végzett túlmunkát.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság kimondta, hogy a szakszervezeti elnöknek nincs jogosultsága ebben az ügyben bírósághoz fordulni, mivel a munkaidő-kedvezmény olyan, az érdekképviseleti szervet közvetlenül érintő intézkedés, amellyel kapcsolatban csak a szakszervezet jogosult kifogást előterjeszteni, illetve bírósághoz fordulni, így elutasította a keresetet. A törvényszék az elsőfokú döntést helybenhagyta, és megállapította, hogy a felperest a 117 óra munkaidő-kedvezmény feletti időtartamban munkavégzési kötelezettség terhelte.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A felperes álláspontja szerint azzal, hogy az alperes felmondta az AKSZ-t, egyben a helyi kollektív szerződés azon pontjait is, amelyek az AKSZ-re hivatkoztak. Ez viszont meglátása szerint a helyi kollektív szerződés egyoldalú módosítását jelenti, ami egyértelműen jogszabályba ütköző, hiszen a kollektív szerződés részlegesen nem mondható fel. Mindezek alapján úgy vélte, a munkáltató a korábbi megállapodásnak megfelelően változatlanul 175 óra munkaidő-kedvezményt lenne köteles biztosítani.

A Kúria megállapításai

A Kúria megerősítette, hogy az érdekvédelmi tisztségviselőket illető munkaidő-kedvezmény nem közvetlenül, hanem a szakszervezet rendelkezése alapján, a szakszervezeteken keresztül illeti meg a szakszervezeti tisztségviselőt. Mindebből pedig az következik, hogy a munkavállaló nem kifogásolhatja közvetlenül a munkaidő-kedvezmény mértékének meghatározásával kapcsolatos munkáltatói intézkedést, hiszen ez a jogosultság csak az érintett szakszervezetet illeti meg.

Ezen túlmenően a Kúria leszögezte, hogy mivel a munkahelyi kollektív szerződés a munkaidő-kedvezményre vonatkozó rendelkezést nem tartalmazott, az AKSZ-t pedig felmondták, helytállóan alkalmazta az alperes a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény mértékével kapcsolatosan a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. II. 10.672/2013.) a Kúriai Döntések 2014/11. számában 345. szám alatt jelent meg.

Forrás: munkajog.hu

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Sunday the 21st. .