Nyomtatás
Részletek: | Megjelent: 2015. január 20.

EGYESÜLNEK A SZAKSZERVEZETEK - Februárban jöhet létre a 400 ezer tagot számláló egységes szakszervezeti konföderáció - értesült a Figyelő.


Ugyanaz a megállapodás, mégis mintha eltérő kottát olvasnának a verseny- és a közszféra szakszervezetei. Ami az egyiknek részsiker, a másiknak totális kudarc. Alig két hete állapodott meg a kormány a versenyszférában dolgozó szakszervezeti konföderációkkal arról, hogy 2015. januártól 101,5 ezer forintról 105 ezer forintra emelkedik a minimálbér. Ám a közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) csalódottságának és megdöbbenésének adott hangot. Ez az emelés ugyanis csupán 3,4 százalékról szólt az általa követelt 5 százalék helyett. Közleményében a SZEF cserbenhagyásról beszélt, a kabinettel tárgyaló MSZOSZ, Liga és Munkástanácsok ugyanis korábban vállalták, hogy a SZEF-et is képviselve, csomagban terjesztik követelésüket a kormány elé, s ebből nem engednek.

NINCS ÖTVEN MILLIÁRD

Az MKKSZ azért nem tárgyalt közvetlenül a kormánnyal, mert 2010 után a Fidesz-KDNP koalíció átszabta az érdekképviseletek működését. Megszűnt az Országos Érdekegyeztetési Tanács, ahol a kormány, a munkaadók és a munkavállalók közvetlenül megállapodhattak. E helyett számos mini-fórum jött létre, amelyek csonkán vagy igen ritkán működnek. Az MKKSZ külön csatornákon, például az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács fórumán bombázta a kabinetet, próbált érvényt szerezni követelésének. Az NGM azonban forrásaink szerint kerek-perec elutasította.

Az érv az volt, nincs 50 milliárd forint erre a célra a központi költségvetésben. Ezek után az MKKSZ vezetése felállt a tárgyalóasztaltól, s csupán kívülről figyelte az eseményeket. Fontosnak tartotta volna, hogy az egyesülés előtt álló szakszervezetek szolidárisak legyenek egymás iránt, s a versenyszféra szervezetei ne írjanak alá olyan megállapodást, amely nem tartalmazza a közszférára kiterjedő általános 5 százalékos, minimum havi 10 ezer forint béremelést. A versenyszféra szakszervezetei más területeken sem tudtak eredményt elérni. A kabinet elzárkózott a Munka törvénykönyve, a cafeteria, s a sztrájkszabályozás megváltoztatásától. Továbbá attól is, hogy az életet-egészséget veszélyeztető munkakörökben dolgozók továbbra is legyenek jogosultak korkedvezményes nyugdíjra, ugyanis az idén januártól ez a lehetőség megszűnt.

forrás: figyelo.hu