Mi a különbség a munkabér és a személyi alapbér között? Mikor és hogyan kell fizetni? Mennyit tilthatunk le maximum a jogosan járó bérből? Cikkünkben megtalálja a válaszokat.


Munkabérnek minősül minden, a dolgozónak a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás. Nem számítanak bele a (bruttó) munkabérbe a természetbeni juttatások, amelyek lehetnek a munkáltató által előállított termékek vagy szolgáltatások, céges eszközök, pl. telefon vagy gépjármű magáncélú használata, a cafeteriaelemek, mint az étkezési jegy stb., a költségtérítések, így a bérlet, útiköltség-térítés, telefonszámla-hozzájárulás stb, valamint a táppénz sem. Lényeges előírás, hogy a bér összegét az adott országban érvényes törvényes pénznemben kell megállapítani.

A mindennapi gyakorlatban számos esetben előfordulhat az, hogy a munkáltató – például adminisztratív hiba miatt – a munkavállalót megillető munkabérnél magasabb összeget, jogalap nélküli munkabért fizet ki, amelyet vissza szeretne követelni. Elmondjuk, mit lehet ilyenkor tenni.

A kifizetés módja

A munkabért általában havonta, utólag, a tárgyhónapot követő 10. napig egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A munkavállaló munkahelyén (munkáltató telephelyén) kell kifizetést megejteni általában munkaidőben vagy kérésére elutalni azt a dolgozó részére. Késedelem esetén a polgári jogban meghatározott késedelmi kamat jár.

Amennyiben a munkavállaló nincs a munkahelyén a bérfizetés napján, kérésére bérét az utolsó benn töltött munkanapon kell kifizetni. A bért a dolgozónak kell átadni, kivéve, ha másnak erre meghatalmazást adott.  A dolgozónak a béréről részletes elszámolást kell kapnia, hogy ellenőrizni tudja a számításokat. Amennyiben a bér fizetése munkaszüneti, vagy pihenőnapra esik, az előtte lévő munkanapon kell kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb volt, a munkaviszony végén kell elszámolni.

Mi szabályozza?

A munkabért a munkaszerződés vagy külön megállapodás rögzítheti. Az időbérről, más néven személyi alapbérről viszont kizárólag az írásba foglalt munkaszerződésben kell megállapodnunk a dolgozóval. Ez a megállapodás akkor is kötelező eleme a munkaszerződésnek, ha a felek kizárólag teljesítménybérben állapodnak meg. Erre azért van szükség, mert a törvény értelmében bizonyos esetekben munkavégzés nélkül is kell munkabért fizetni, ilyenkor az időbért veszik alapul.

A személyi alapbér a kötelező legkisebb munkabérnél kevesebb nem lehet, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Fontos előírás, hogy a személyi alapbér egy része megállapítható meghatározott időre és bizonyos követelménye megszabásával, és annak lejártával döntenek annak fenntartásáról vagy módosításáról (mért napi munka).

Mikor lehet levonni a bérből?

A munkabérből csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a dolgozó hozzájárulása alapján lehet bármit levonni. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Jogszabály és egyéb megállapodás alapján levonandó tételek a következők lehetnek:
– jövedelemadó, illetve előleg,
– egészség- és nyugdíj-biztosítási járulék,
– munkavállalói járulék,
– a munkabér terhére nyújtott előleg.

A levonáshoz jogerős, végrehajtható bírósági ítélet vagy végzés, illetve hatósági határozat szükséges. A levonás mértékére, sorrendjére és egyéb kérdéseire a bírósági végrehajtásról szóló 1994:LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A bérből való letiltás annak 50 százaléka, valamint a táppénz 33 százalékáig terjedhet. Levonás esetén sorrendben a tartásdíj áll első helyen, ez minden más tartozást megelőz. Amennyiben munkabér-túlfizetés történt, a munkáltató ezt 60 napon belül, írásban követelheti vissza a dolgozótól. Amennyiben a dolgozó 30 napon belül nem fordul bírósághoz, levonható a béréből.

A havi munkabérnek végrehajtás alól mentes része a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő, melyből levonni nem lehet általában. A munkavállaló a munkabérre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonás alól mentes munkabérrész nem ruházható át. A munkáltató a levonásmentes munkabérrésszel szemben nem élhet beszámítással. Ezenfelül tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató (képviselője) vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a dolgozó munkaviszonyt létesítsen vagy azt megtartsa.

Forrás: piacesprofit.hu

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 19th. .