2015. évi cafetreia szabályozásnak van egy hátulütője, az éven belül megszűnő jogviszonyok esetében a munkaviszonyban töltött napokra arányosan kell meghatározni a béren kívüli jutattás keretösszegét.


   Minden bizonnyal már Önök is túl vannak a 2015. évre szóló cafeteria nyilatkozatok leadásán, és az új számítási szabályok nem okoztak túlzott kellemetlenséget.
 
   Sokan sok helyen próbálták meg megvilágítani, hogy minként is kell a gyakorlatban alkalmazni az új számítási szabályokat. Korábbi években már megtanultuk, hogy a béren kívüli juttatásoknál két dologra kell figyelni:
az egyedi értékhatárokra, illetve
az éves keretösszegre.
 
   Azt is megtanultuk, hogy a törvényben meghatározott kereteken túl adott béren kívüli juttatások után az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó, magasabb adóterhelést kellett alkalmazni. Az éves keretösszeg 2014. december 31-ig 500 000 forint volt.
 
  Az idei évtől a béren kívüli juttatások utáni adóteher kiszámításnál a nehézséget az okozza, hogy egyrészt ezt a kedvezményes adóterhelés mellett igénybe vehető éves keretösszeget 500 000 forintról levitték 200 000 forintra, másrészt a SZÉP kártyákra utaltatható összegek törvényi maximumának kihasználhatósága érdekében bevezetésre került egy új kategória: az évi 450 000 forintos rekreációs keret. A 200 000 forintos értékhatár sokaknak húsbavágó, hiszen havi szintre lebontva, ez már nem elég a két legsikeresebb juttatásnak, az Erzsébet utalványnak és a munkába járásnak az azonos feltételek szerinti adózásához sem.
 
  Ráadásul annak érdekében, hogy a két keret, mármint a béren kívüli juttatások éves kerete és a rekreációs keret  egymástól ténylegesen elkülöníthető legyen a béren kívüli juttatásokat is két csoportra kellett osztani: SZÉP kártya juttatásokra és azon kívüli egyéb béren kívüli juttatásokra.
 
   Mostantól nem mindegy melyik béren kívüli juttatásból, mennyit igényel a munkavállaló. Az idei évben a cafeteria keret egyes elemeinek optimális összeállítása valós anyagi előnyt hozhat.
 
  Természetesen minderről csak akkor beszélhetünk, ha adott cégnél a cafeteria keret bruttó összegben (a juttatások utáni közterhek is a keret terhére vannak elszámolva) és az elérhető éves cafeteria keret nettó értékben eléri vagy meghaladja a 200 000, illetve a 450 000 forintot. Ha ezek a feltételek nem álnak fenn, akkor a módosult szabályok nem hoznak változást.
 
   Az alábbi infografika szemléletesen mutatja be, hogy az egyes juttatás után hogyan alakul a munkáltatói adóter akkor, ha az adott juttatásra még alkalmazni lehet a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező adóterheket, illetve mennyi adót kell fizetni akkor, ha már nem alkalmazható a kedvező adószámítási szabály.
 
  Az új cafetreia szabályozásnak azonban van egy kellemetlen hátulütője, ami szintén a törvényben található. Az éven belül megszűnő jogviszonyok esetében a munkaviszonyban töltött napokra arányosan kell meghatározni az éves keretösszegeket. Utólag tehát mindent újra kell kalkulálni.
 
  A gyakorlati életben ezért nehezen lehet lemodellezni a jogalkotói szándékot. Az éves nyilatkozatokat mindenki év elején teszi meg. Azonban, ha az év másként alakul, a munkáltatókra egyrészt a pótlólagos adófizetésen kívül többlet adminisztrációs teher rakódik, másrészt könnyen előfordulhat, hogy a bruttó cafeteria keretből az adott munkavállaló végül többet kapott, mint amennyire időarányosan jogosult lett volna. Végül szélsőséges esetekben a korábban adott béren kívüli juttatások adóterhe a körülmények utólagos megváltozása miatt később megnőhet.
 
   Kisebb horderejű kiigazítással ez utóbbi eset orvosolható lenne. A többi meg a jövő zenéje. Egy év múlva ilyenkor okosabbak leszünk, és talán megtudjuk, mennyire váltak be a mostani cafeteria változásokhoz fűzött elvárások.
 
Forrás: blog.rsmdtm.hu

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Friday the 28th. Custom text here.