Tíz nappal ezelőtt jelentette meg a kormány – valószínűleg alkotmánysértő módon, közel hét hónapos csúszással – az ágazat jövőjét meghatározó szakmaszerkezeti döntést


  Emellett megjelent egy kormányhatározat is, amely a kormány által elfogadott „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció alapján készült. Ennek alapján kell Varga Mihály miniszternek március végéig módosító tervezetet beterjeszteni a szakképzési és köznevelési törvényhez.
 
  A határozat előír egy másik határidőt is: a szakképző iskolák és a szakközépiskolák júliustól átkerülnek a Klik-től az NGM-hez, s az átszervezés szabályait február 28-ig, egy hét múlva kell a kormány elé vinni.
 
   A stratégiai koncepció készítői, ahogy azt már közöltük, problémásnak tartanak számos olyan intézkedést, amit a kormány az előző ciklusban annak ellenére hajtott végre, hogy azokkal kapcsolatban szakértők eleve súlyos kritikákat fogalmaztak meg. A 2020-ig terjedő időszakot fölölelő koncepció e helyzetértékelésen túl cselekvési terveket is tartalmaz. A dokumentumból kiderül, hogy a szakközépiskolát szakgimnáziummá nevezik át, a szakiskolát szakközépiskolává.
 
   Ez utóbbi csúsztatás, ugyanis ez az elnevezés feltételezi, hogy az intézmény érettségit is ad. Kérdéses azonban, hány diák tud majd három olyan szakiskolai év után, amelyben minimálisra csökkentették a közismeretei tárgyakat, két év alatt érettségit szerezni. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy 16 éves kor felett az iskoláknak már nincs ellátási kötelezettségük: azt dobnak ki, akit csak akarnak.
 
    A kormány félre akarja vezetni a közvéleményt, s ez kiderül a koncepcióból is: a gimnáziumi férőhelyek csökkentésére vonatkozó kormányzati terveknek korábban igen kedvezőtlen visszhangja volt. Csakhogy az intézmények átnevezése miatt nem csökken a gimnáziumok száma, hiszen a szakközépiskolát is annak hívják majd, sőt, az érettségit adó intézménybe beiskolázottak száma is nőni fog, még ha csak papíron is, amikor átnevezik a szakiskolákat szakközépiskolának. Az a kormányzati szándék viszont egyértelműen kiolvasható az anyagból, hogy a felsőoktatásba jutáshoz elengedhetetlen klasszikus gimnáziumokba kevesebben menjenek, és a fiatalokat inkább a szakképesítést adó képzésbe irányítanák.
 
   Az egyik legaggasztóbb intézkedés a pályaorintációval kapcsolatos. A legtöbb fejlett oktatási rendszerrel rendelkező országban arra törekednek a döntéshozók, hogy minél későbbre tolják ki a fiatalok ilyen jellegű döntéseit. Ezzel ellentétes intézkedési terv áll a koncepcióban: „Kerüljön bevezetésre a 7. (vagy 9 osztályos általános iskola esetén a 8.) osztály végén egy képesség- és tudás- (alapkompetencia-) mérés, pályaorientációs tanácsadással egybekötve: ennek meghatározott szinten történő teljesítéséhez kell kötni a megfelelő középiskola típusba való bejutást, mivel a szakképzés alapvető problémája, hogy az általános iskolából kikerülő és a szakiskolába bekerülő diákok jó része gondokkal küzd az alapvető készségek területén is (írás-olvasás-számolás)”.
 
  E ponton érdemes megjegyezni, hogy Orbán az előző ciklusban éppen a kompetenciafejlesztést irtotta ki a közoktatásból, és telezsúfolta az általános iskolai képzést lexikális tudásanyaggal. Ha a tervezet szerint már hetedik osztályban mérni fogják a diákok készségeit, az azt jelenti, hogy 12-13 évesen eldönti az állam, hogy alkalmas-e gyerek gimnáziumra, vagy számára csak a szakközépnek elnevezett, de valójában lebutított szakiskola jut.
 
   – Ez a koncepció téves helyzetértékelésre és bizonytalan feltételezésekre építve készít intézkedési terveket. A téves helyzetértékelés abból a hitből táplálkozik, hogy egy hivatali szobából bárki meg tudja mondani akár már középtávra is, hogy milyen szakképzettségekre van szüksége a gazdaságnak. A másik tévedés, hogy az állam képes működtetni szakképző iskolákat. A Klik esetében is látszott, hogy ez nem megy. Alapvetően téves az az álláspont is, hogy a szakképzést csak az állam szervezheti. Nyugat-Európában a gazdaság tart fenn és működtet szakképző iskolákat – mondta a koncepcióról a véleményét Szüdi János jogász, közoktatási szakértő.

Forrás: Népszabadság

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Wednesday the 13th. .