Sokba kerülhet a mentőszolgálatnak, hogy nem ismerte el: pótlékra jogosítja a mentőautókon szolgáló dolgozókat a munkájuk során elszenvedett stressz. A pécsi munkaügyi bíróság úgy döntött: havi húszezer forintos kockázati pótlék jár a mentőknek. Ha ezt az összeget valamennyi érintettnek ki kell fizetni, több mint kétmilliárd forintjába kerülhet az államnak évente.


  Miközben a mentés benne van a tíz legnagyobb megterheléssel járó munkakörben, hazai jogszabály mégsem ismeri el pótlékkal kompenzálandó egészségkárosítást okozó terhelésnek. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) érdekvédői három évvel ezelőtt a bírósághoz fordultak a mentők veszélyeztetettségének elismeréséért. Ha nyernek, havi húszezer forinttal egészülhet ki az átlagosan bruttó 150 ezer forintos bér.
 
Eltérő ítéletek
 
  Eddig két elsőfokú ítélet született: az első tavaly január végén a gyulai munkaügyi bíróságon, ahol elvesztették a pert. A szakszervezet megfellebbezte a döntést, dr. Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke az ítéletet azért is elfogadhatatlannak tartja, mert ott a bíróság szakértő meghallgatása nélkül, úgymond csak a „papírokból” döntött. A másik ítélet, a pécsi viszont február elején kimondta: a mentősöket érő stressz egészségkárosító mértéke akkora, hogy jár a pótlék. A nem jogerős döntés szerint ezt az összeget 2009-től visszamenőleg kamatostul ki kellene fizetni, de csak azoknak, akik ez ügyben kértek a bíróságtól jogorvoslatot.
 
   A fővárosi munkaügyi bíróság mellett további 18 megyei bíróságon zajlanak az Országos Mentőszolgálat ellen a pótlékért indított perek. Ám a kockázati pótlékkal érintett mintegy 6500 mentősből csak körülbelül ötszázan perelnek. Lapunknak dr. Kusper Zsolt, aki társait a pécsi bíróság előtt képviselte, azt mondta: ennél lényegesen többen indultak, de az évek alatt sokan lemorzsolódtak, a munkáltató rendre nyomást gyakorolt, aki ezt nem bírta, visszalépett. Hozzátette: még megvárnak néhány pozitív ítéletet, és aztán a Kúriához fordulnak jogegységi döntésért. Úgy véli, ezt követően talán könnyebb lesz meggyőzni a kormányzatot arról, hogy ezt a pótlékot oda kell adni a mentésirányban dolgozóknak és a „kocsizó” mentőknek.
 
Állandó feszültség
 
  A vita az OMSZ és a szakszervezet között arról szól: veszélyes-e annyira a mentőzés, hogy egészségkárosító munkakörként számítson a feladat. A hatályos jogszabályok szerint a munkakörhöz akkor jár kockázati pótlék, ha a munkaidő több mint 50 százalékában fönnáll valamilyen egészségügyi kockázat. Az érdekvédők arra hivatkoznak, hogy a „kocsizók” stresszterhelése ennél jóval tovább, a teljes munkaidő alatt, sőt azután is jelentős. A munka eleve pörgős, folyamatos versenyben vannak az idővel, s ez állandó feszültséget okoz.
 
   Figyelni kell arra, hogy mikor szólal meg a riasztást jelző csengő, aztán perceken belül menetkész állapotban a kocsin kell lenni. A száguldó mentőben a közlekedés kockázatai mellett olykor dühöngő beteggel vagy aggódó hozzátartozóval kell „harcolni”. A helyszínen pedig hiába a szakmai tudás, működik a rutin, a gyerekhalált, a megcsonkolt testek látványát, a sérülésekkel járó borzalmakat aligha lehet megszokni.
 
  A megterhelő munkakörülmények az Országos Mentőszolgálat menedzsmentjének sem lehet meglepetés, hiszen 2010 óta éppen az említett ártalmak enyhítésére saját krízisszolgálatot működtetnek. Telefonon, e-mailban vagy akár személyesen is rendelkezésére áll dolgozóiknak a pszichiáter. Lapunk szerette volna megtudni: eddig hányan és milyen helyzetekben kértek segítséget a pszichiátertől, de az érintett szakember nyilatkozatát az OMSZ kommuniká ciós igazgatója, Győrfi Pál nem engedélyezte.
 
Szolgálati közlemény
 
   Győrfi érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre. Mindössze írásban egyebek mellett annyit közölt: dolgozóik stressztűrő állapotára vonatkozó, az állomány egészére kiterjedő kutatási eredménnyel nem rendelkeznek. A segítő hivatás gyakorlása során a mentődolgozó egész személyiségét használja munkaeszközként, vagyis az életmentés nemcsak testi és szellemi, hanem lelki energiát is igényel, ezért fontos a segítő szakember mentálhigiénés egyensúlyának megőrzése. Hozzátette azt is, bíznak abban, hogy a bevezetett pszichológiai támogatás, a munkakörülmények javítása (új autók, felújított mentőállomások stb.) pozitív eredményt hoznak ezen a területen is.

Forrás: Népszabadság

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Friday the 28th. Custom text here.