Aktuális témákat feszegettek a 2018-ban már harmadszor kiírt, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Dura Stúdió Kft. által meghirdetett Dura László diplomamunka pályázaton. Az áprilisi díjátadón a bíráló bizottság véleménye alapján két pályázó kapta meg a Dura László díjat. Alapképzés kategóriában Hadabás Kittinek, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kara hallgatójának a „Szellemírás mestersége és annak megítélése írói és hallgatói szemszögből” című dolgozata nyerte el az elismerést. Mesterképzés kategóriában pedig Virág Ádámnak, a Debreceni Egyetem hallgatójának „Az Észak-alföldi régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai” című pályamunkáját díjazták. A bíráló bizottság a mesterképzés kategóriában dicséretben részesítette Budán Dávid Lászlót, a Pannon Egyetem hallgatóját, „A pedagógiai környezet motivációs faktorai” című pályamunkájáért.

Ha Dura Lacira emlékezünk, nem tehetjük másként, mint azzal, hogy bizonyítási lehetőséget adunk a fiataloknak, ahogyan ő tette egész életében – indokolta dr. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke, hogy a Dura László díjat miért diplomamunka pályázatként írták ki immár harmadszorra. Dura László kiváló szakszervezeti ember volt, de emellett példás közösségformáló erejével, mindig az újat kereső gondolkodásával, a fiataloknak lehetőséget adó, őket motiváló egyéniségével mutatott példát környezetének, egyebek mellett arra is, hogy ne a múltba révedve végezzük munkánkat. Különös képessége volt arra, hogy kihozza a fiatalokból azt, amiről sokszor még ők sem tudták, hogy bennük van – emelte ki visszaemlékezésében.

dr. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke

Eredeti és sajnos nagyon aktuális témát választott Hadabás Kitti a „Szellemírás mestersége és annak megítélése írói és hallgatói szemszögből” c. pályázatában. Célja volt, hogy képet adjon a plágiumszűrők és keresőmotorok ellenére virágzó diplomaíró piacról, felfedje a szolgáltatást nyújtók és igénybe vevők motivációit, a csalás hallgatók általi megítélését, elfogadottságát/elutasítását. Kutatásának egyik érdekes eredménye, hogy szellemírók mellett kereslet van a piacon olyan segítőkre is, akik díjazás ellenében felkészítik a szakdolgozókat arra, hogy saját maguk képesek legyenek megírni dolgozatukat. Így a formális képzés és a hivatalos konzulensek munkájának hiányosságait pótolják, a hallgató a piacról szerzi be azt a tudást, amit a felsőoktatási intézménynek kellett volna számára megadnia.

Hadabás Kitti, az alapképzés kategória nyertese

A csalást a hallgatók eltérően ítélik meg attól függően, hogy puskázásról vagy szakdolgozat béríratásáról van-e szó. Az előbbit morálisan elfogadhatónak tartják, az utóbbit viszont szigorúbban ítélik meg. Ugyanakkor a szellemírás elfogadottságának mértékét érzékelteti, hogy a kutatásban megkérdezett hallgatók mintegy fele hajlandó lenne bérírót igénybe venni, ha saját erejéből valamilyen külső ok miatt nem tudná saját maga elkészíteni diplomadolgozatát. A szellemírási piac keresleti, az ügyfél és a szolgáltató közötti viszony bizalmi, viszont interneten keresztül is könnyen el lehet jutni a szellemírókhoz.

Hadabás Kitti úgy véli, hogy a csalások elkerülhetők lennének, ha a felsőoktatási intézmény felé a rendkívüli eseményeket könnyebben jelezhetnék a hallgatók, az iskola rugalmasabban keresne közös megoldásokat velük az előállt helyzetek megoldására. Fontosnak tartaná a vonatkozó etikai kódex és szankciók megismertetését a hallgatókkal, az oktatók, konzulensek szemléletváltását és leterheltségének csökkentését.

Az alapképzés kategóriában díjat nyert pályaműből készült prezentáció itt érhető el.

Virág Ádám „Az Észak-alföldi régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai” című pályamunkája releváns, a magyar társadalomban is aktuális és fontos kérdéskört dolgoz fel, hiszen a szociális szövetkezetek az utóbbi időben Magyarországon is elterjedtek, illetve előtérbe kerültek. A díjazott nemzetközi keretbe ágyazta a témakört és kritikusan elemezte a hazai szabályozást, annak változásait, a szakmai elemzés nem mellőzte a probléma politikai vonatkozásainak ismertetését sem.

Kuti László és Virág Ádám

Más országokban, amelyekben működnek szociális szövetkezetek sok esetben megoldást jelentenek a társadalmi problémák kezelésére, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet javítására, illetve a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának biztosítására.

Magyarországon a közmunkában foglalkoztatottak átterelése a szövetkezeti formába látványos statisztikai „eredményekkel” járt, míg az önkormányzatok megjelenése a szövetkezetekben nagyban formálissá tette ezek autonóm demokratikus jellegét. Virág Ádám általános szövetkezettörténeti áttekintéssel alapozta meg a mai szociális szövetkezetek sajátos vonásainak bemutatását egy konkrét területi egység, az Észak-alföldi régió esetében. Országos adatait e régió jellegzetes vonásainak kiemelésére használta fel, összehasonlító elemzésével pedig más régiók szövetkezeteinek hasonló és eltérő karakterjegyeit is megismertette.

Virág Ádám, a mesterképzés kategória nyertese

További erénye a pályamunkának, hogy szerzője a térségben működő szövetkezetek alapvető jellemzőiről nem csak statisztikai adatokból tájékozódott, hanem önálló kvalitatív felmérést is végzett és ráadásként ennek korlátairól is sikerült tapasztalatokat szereznie. Újszerűséget vitt a dolgozatba a szociális szövetkezetek kapcsolatrendszerének, lokális beágyazottságának vizsgálata. E szervezetek igazából csak akkor tudják válságkezelő szerepüket betölteni, ha kellően beágyazottak a helyi társadalomba, erről viszont – ahogyan az a dolgozatból kiderül – a legtöbb hazai szövetkezet esetében jelenleg még nem beszélhetünk.

A mesterképzés kategóriában díjat nyert pályaműből készült prezentáció itt érhető el.

• Előző
• Tovább