Benyújtották az Országgyűlésnek a T.2329 számú törvénytervezet, mely a közigazgatás átalakításáról, reformjáról szól. Ez az elmúlt két hétben a második salátatörvény tervezet, mely igen lényeges módosításokat tartalmaz, ilyen pl. a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése is. Mindkét tervezet társadalmi egyeztetés nélkül került beadásra!
A T.2329 számú tervezet szerint 2015. március 1-től a kormányhivatalokban megszűnnek a szakigazgatási szervek! Az eddig elkülönített és hatékony szakmai munkavégzés márciustól beintegrálódik a kormányhivatalok szervezetébe és megszűnnek a társadalombiztosítás, az erdészet, a földhivatal, a munkaügyi központ, a gyámhivatal, állategészségügy, mérésügy, geodézia stb. helyi intézményei.
Indoklásul azt halljuk, hogy spórolni kell a közigazgatásban, és a közszolgák létszámán.
Ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlan, és tiltakozunk, hogy a közigazgatási reform ilyen változtatásokkal társadalmi egyeztetés nélkül valósuljon meg!
2011-ben a Kormány azért hozta létre a kormányhivatalokat, hogy azokkal megszüntesse a közigazgatásban uralkodó káoszt, a hivatalokat közelebb hozza az ügyfelekhez!
Az Országgyűlés elé benyújtott, T/2329. számú, az Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek megszüntetésével éppen a területi közigazgatásban folyó szakmai munka ellehetetlenítését, a kormánytisztviselők szakmájuk iránti szeretetének elfojtását éri el, de egy létszámleépítés lehetőségét is magában hordozza. Ez az elképzelés az ügyfelek tekintetében pedig nem lesz egyszerűbb, hanem ügyeik intézésnél hatalmas káoszt fog okozni.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés támogatja a LIGA Szakszervezetek december 15-i forgalomlassító demonstrációját és egyetért annak céljaival!
Jelenleg a kormányzat semmibe veszi a munkavállalók érdekeit, nem hajlandó érdemi párbeszédre az érdekképviseletekkel. Mivel az új Munka Törvénykönyvében ellehetetlenítették a szakszervezetek sztrájkhoz való jogát, ezért van szükség a nyomásgyakorlás olyan eszközeire is, mint a forgalomlassító demonstráció! Azokkal a követelésekkel, amelyeket a LIGA megfogalmazott demonstrációs felhívásában minden felelősen gondolkodó érdekképviselet egyet kell, hogy értsen!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés teljes mértékben osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete megfogalmazott a december 6-i demonstráció felhívásában!
A Kormány figyelmen kívül hagyja azoknak az embereknek a figyelmeztető szavát, akiknek az áldozatos munkája révén MÉG működőképes az ország!
Több mint hét éve nem volt átfogó bérrendezés a közszférában! Nincs előre kiszámítható életpálya! Egyre nagyobb méreteket ölt a dolgozói szegénység! Hatalmas elbocsájtásokat helyeznek kilátásba, miközben a sok munkára hivatkozva bevezetik a 10-12 órás munkanapot a NEM családbarát munkahelyeken!
Felszólítjuk a Kormányt, hogy haladéktalanul üljön asztalhoz a közszféra érdekképviseleteivel!
Az ÉSZT támogatja az MKKSZ-t és a közszféra csatlakozó szakszervezeteit céljaik elérésében!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés sajnálattal vette tudomásul, hogy a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete 18 év után lelépve a közös útról csatlakozik a Liga szakszervezethez.
Az ÉSZT mindent megtett azért, hogy az MTSZSZ tagsága képviselve legyen úgy a versenyszférában, mint a közszférában. Reméljük, hogy nem személyes ambíciók és rövidtávú célok motiválták az MTSZSZ vezetőségét, amikor a tagságukat meggyőzték a kilépés fontosságáról.
Búzásné Putz Erzsébet, az MTSZSZ elnök asszonya azt állította az elnökségnek küldött levelében a szakítás okaként, hogy az Ő javaslatai nem találtak az ÉSZT kongresszusán és elnökségénél nyitott fülekre
Ugyanakkor szervezetünkben nincs semmiféle ellenszenv az MTSZSZ kilépése miatt és kívánunk, sikeres munkát a Liga konföderációban, ahol reméljük, sikeresen tudja képviselni a tagságának érdekeit.
A kormány ismét támadásba lendült az oktatás ellen! Az általános iskolák és a felsőoktatás után nem állnak meg! Az új célpontok a gimnáziumok!
Klebersberg Kunót a múlt század húszas éveiben az vezérelte, hogy felszámolja az analfabetizmust, a tudatlanságot és létrehozza a társadalmi piramis olyan széles talapzatát, amelyre felépülhet egy sikeres ország.
Ma az emlékét megsértve, egy olyan intézmény viseli nevét, amelynek egyre kevésbé titkolt célja, hogy a felemelkedés lehetőségét is elvegye a társadalom kevésbé tehetős rétegei elől. És ez az intézmény most a gimnáziumokat vette célkeresztbe miniszterelnöki utasításra.
A kormány által a Parlament elé benyújtott törvényjavaslatban a köznevelést hátrányosan érintő passzusok elveszik a gyermekeink lehetőségeit. Nem lesz lehetőségük tanulni, fejlődni, mert az állam 17 évesen már dolgozni küldené őket! De hová? Közmunkába!
Ha megvalósul a benyújtott törvényjavaslat, akkor sok gimnázium jövője megpecsételődött! Gimnáziumok szűnhetnek meg, az ott dolgozó pedagógusokat pedig az elbocsájtás fenyegeti!
Nem igaz, hogy gimnáziumba csak annak kell mennie, aki egyetemre vagy főiskolára szeretne menni! Az érettségiben benne van a továbbtanulás lehetősége, de benne van egy olyan szakma lehetősége is, melyhez szükséges a szélesebb látókör, az önálló gondolkodás képessége is! Érettségi vagy szakma helyett, érettségi és szakma a jövő záloga. A magasan képzett munkaerő a legnagyobb gazdasági és társadalmi érték.
Nem hagyjuk, hogy ezt a lehetőséget elvegyék a jövő nemzedékeitől!!!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés maximálisan támogatja a pedagógus társadalmat, egyetért a demonstráció céljaival!
Az ÉSZT elutasítja a kormány minden olyan intézkedését, amellyel az oktatás színvonalát csökkenteni kívánja, hogy könnyen irányítható gondolkodásra képtelen embereket neveljen, és ezzel romba döntse az országot, elvegye még az unokáink jövőjét is!
Gondolatok egy elmaradt látogatáshoz
Dura Laci barátom emlékére
Az elmúlt két és fél évtizedben szoros munka és baráti kapcsolatban voltam Dura Lászlóval, azaz Dura Lacival (hiszen szinte mindenki így szólította). Az utóbbi hónapokban nem kevés aggodalommal figyeltem egészségi állapotának alakulását. Kórházban volt erősödni, kórházból jött felkészülni, majd ismét kórházba ment, mert súlyos műtét várt rá. Előtte még beszélgettünk, s abban maradtunk, hogy műtét után, amint telefonképes állapotba lesz rámcsörög, s én meglátogatom, mint ahogy ő is tette velem az elmúlt évekbeli kórházi tartózkodásaim során. Sajnos ez a hívás elmaradt. Helyette jött egy másik, melyben közös barátunk közölte a megdöbbentő, megmásíthatatlant: ma, november 13-án Laci eltávozott közülünk.
Dura Lacit 26 évvel ezelőtt ismertem meg, amikor 1988-ban, robbantva az akkori kialakult, és változtathatatlannak hit szakszervezeti struktúrát létrehoztuk a Tudományos Dolgozók Szakszervezetét (TUDOSZ), melynek őt választottuk első titkárául az alapító kongresszuson. Az idő igazolta, hogy ez egy nagyon jó döntés volt, mert egy ágazati szakszervezet szervezése, működtetése egészen más gondolkozást és tevékenységet igényelt, mint amit mi kutatóként, kutatóintézeti alapszervezeti aktivistaként, tisztségviselőként elképzeltünk. Ő tudta, hogy mit kell tenni, és tette is, tetette is velünk. Dolgozott, szervezet, és mozgatott minket, hogy erősödjünk, fejlődjünk.
Dura Laci életét a munkavállalók, a szakszervezetek érdekében végzett munka határozta meg. Kezdetben a Vasas területén dolgozott. A Ganz MÁVAG kultúrosaként kezdett, majd a kultúrház igazgatója lett. Az ELTE BTK-n szerzett történelem-filozófia szakos diplomát. Továbblépett, s a Művész szakszervezetben tevékenykedett 1984-ig. Innen ment tovább a Szakszervetek Elméleti Kutató Intézetébe (SZEKI), kutatónak. Kutatói tevékenységének eredményét jelezte a doktori cím megszerzése is. Intézeti tagsága, kutatómunkája egyértelműen meghatározta a „tudósszakszervezethez” vezető útját, s az újabb tevékenységváltását. Az új szakszervezet első titkáraként intenzív szervezőmunkába kezdett, sokat dolgozott és aktív munkára ösztönözte az elnökség tagjait is, kialakítva, létrehozva annak feltételeit. Többek közt sűrűn jártuk együtt az országot, hogy az intézetek munkavállalóit csatlakozásra ösztönözzük. Fölismerte a szakszervezeti nyilvánosság szükségességét és megteremtette a szakszervezeti nyilvánosság lehetőségét. Ugyanis a megalakulás után nem sokkal kitalálta és beindította TUDOSZ lapját, a Szószólót, készítve, szerkesztve, kiadva azóta is az utolsó pillanatig.
Ez indította el az újabb útján, a szakszervezeti újságírás, szerkesztés pályáján. Két év elteltével továbblépett a TUDOSZ-ból. Előbb még a KSZSZ-ben dolgozott sajtósként, majd létrehozta kiadóvállalatát a Dura Studiót, amely a mai napig a magyar szakszervezeti újságírás egyik fellegvára. Nyomtatott sajtótermékekkel kezdte, de korán ráismert az elektronikus sajtó fontosságára, s ezt követően honlapokkal is szolgálja immáron két évtizede a munkavállalókat, a szakszervezeteket. Jónéhány szakszervezetnek, konföderációnak dolgozott, lapot szerkesztett és adott ki, kiadványokat szerkesztett és adott ki, honlapokat szerkesztett és működtetett. Nagy álma volt a nem kis utánjárással létrehozott „szakszervezetek.hu” honlap, amely indulása óta a magyar szakszervezetek fontos megjelenési helye és információforrása.
A 26 évvel ezelőtt kezdődött közös munka, mely köztünk korán barátsággá fejlődött, az utolsó pillanatig tartott. Ő vett rá arra, amire magamtól gondolni se mertem volna, hogy tudósítsak az érdekegyeztetésről, és ő döntötte el, hogy e tudósítások gyűjteményét könyvként is kiadjuk. Meg is tette. Még néhány héttel ezelőtt is terveztük a hogyan továbbot. Mit kellene megírni, mit kellene kiadni, hogyan, mi módon. Ki mit fog csinálni. Sajnos ez most megtorpant, de tartozok a batáromnak annyival, hogy amit tudok, befejezek belőle.
Búcsúzom tőled Laci, mert más dimenzióba kerültél, de nem búcsúzom, mert itt maradtál közöttünk, ugyanis munkáddal, eredményeiddel örökre beírtad magad a magyar szakszervezeti mozgalom történelemkönyvébe, emlékedet, segítő és óvó szavaidat örökre itt őrizzük a szívünkbe.
Budapest, 2014. november 15.
Kuti László (Q-ti)
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szolidaritásáról biztosítja a szociális ágazatban dolgozókat és egyetért a Szociális Elégedetlenség Napja demonstráció céljaival!
A kormány szerint Magyarország jobban teljesít! Ezt halljuk-látjuk nap, mint nap!
Ha ez így van, akkor hogyan fordulhat elő, hogy félelmetes gyorsasággal növekszik a munkavállalói szegénység azok körében, akiknek küldetése, hogy segítsenek a szegényeken, elesetteken, gyerekeken?
Ez elfogadhatatlan és megengedhetetlen!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Veletek van, támogatunk Benneteket céljaitok elérésében!
Dr. Kuti László
az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozását fejezi ki, a sajtóban megjelent adótervek miatt. A kormány egyértelmű célja, hogy a cafetéria rendszert eltörölje! Ehhez olyan eszközt választott, amelynek elsődleges kárvallottjai azok a munkavállalók, akik jelenleg még kapnak valamilyen béren kívüli juttatást!
Bővebben: Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés tiltakozik az adótervek miatt
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár válaszolt, egy írásban feltett képviselői kérdésre, melyben arra kértek választ, hogy mikor várható végre a közszféra illetményalapjának emelése.
A válaszában a miniszterhelyettes azt írta, hogy nincs szükség az illetményalap emelésére, mert a kormány számos intézkedése pozitív hatású volt. Ilyennek minősítette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, a minimálbér illetve a garantált bérminimum összegének emelését, de a családi adókedvezményt és a rezsicsökkentést.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a közszférában immár hetedik éve nem volt átfogó béremelés és elvették a 13. havi illetményt is!
A közszférában dolgozóknak az elmúlt hét évben több mint 20 százalékkal csökkent a reálkeresete!
A közalkalmazotti bértábla szerint a bérek az öt első kategóriában „összecsúsztak”!
Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy pályakezdő közalkalmazott ugyanannyit keres, mint a vele azonos végzettségű, de már a nyugdíj előtt álló kollégája! Erre azt mondani, hogy nincs szükség az illetményalap rendezésére és javult a közszférában dolgozók helyzete, arcpirító cinizmusra vall!
Az egykulcsos SZJA köztudottan a magasabb jövedelműeknek kedvez, nem a minimálbért kereső munkavállalóknak!
Az alacsony keresetű közalkalmazottak nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt sem! A rezsicsökkentés nem jelent megoldást sem a közszféra dolgozói, sem a többi kiskeresetű munkavállaló problémáira!
A közszférában egyre nagyobb méreteket ölt a munkavállalói szegénység, ez egyre nagyobb elégedetlenséget szül!
Felszólítjuk a Kormányt, hogy vizsgálja felül a jövő évi terveit és ne halogassa tovább az elkerülhetetlen közalkalmazotti béremelést!
Dr. Kuti László
elnök
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozását fejezi ki, a mai napon a sajtóban megjelent adótervek miatt!
A kormány egyértelmű célja, hogy a cafetéria rendszert eltörölje! Ehhez olyan eszközt választott, amelynek elsődleges kárvallottjai azok a munkavállalók, akik jelenleg még kapnak valamilyen béren kívüli juttatást!
Az Erzsébet Utalvány, SZÉP Kártya és egyéb béren kívüli juttatások jelenlegi 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásának mértékét jövőre 27 százalékra kívánják emelni! Ez elfogadhatatlan és megengedhetetlen!
Ekkora adóteher növekedést a magyarországi munkaadók nem tudnak, nem akarnak átvállalni a jelenlegi gazdasági helyzetben. Borítékolható, hogy többségük megszünteti a béren kívüli juttatásokat!
A kormány más adóötletei is a bérből és fizetésből élőket sújtanák!
Az internet megadóztatásának ötletét a FIDESZ ellenzékben még elvetette! Most azonban brutális mértékű adót kíván beszedni az emberektől! Az internet megadóztatása az információ szabadsága elleni támadás!
Az internet adóztatása a felsőoktatási, kutatási, hivatali szférát súlyosan érinti, mert ez itt munkaeszköz! Gondot jelent a hallgatói kapcsolattartásban, a diákokat is sújtja! A kutatók nemzetközi kapcsolattartását szinte ellehetetleníti. Az e- adatszolgáltatás és e-ügyintézés bevezetése után az internetadó bevezetése a kéményadóval egyenértékű!
A „szappan-adó” bevezetésének terve is a kis és középkeresetűek elleni támadás!
Bár az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb az ÁFA kulcs, a kormány újabb és újabb különadók és termékdíjak bevezetését tervezi!
Az ÉSZT felszólítja a kormányt, hogy a napvilágra került terveit vonja vissza, ne az emberekkel fizetesse meg hibás politikájának árát!
Idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség. Ez alkalomból a Benczúr Hotelben október 14-én ünnepi ülést tartott, amelyen részt vettek az EUROCADRES és a társ konföderációk képviselői is.
A megjelenteket Kuti László, az ÉSZT elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Vígh László az ÉSZT tiszteletbeli elnökének, a rendezvény levezető elnökének. Vígh László felkérte Kis Papp Lászlót, az ÉSZT másik tiszteletbeli elnökét, az ünnepi beszédének megtartására.
Kis Papp László beszédében bemutatta az ÉSZ történelmének fontosabb eseményeit az alakulástól napjainkig. Beszélt a kezdeti nehézségekről, a sikerekről, a nagyobb demonstrációk szervezéséről és az ÉSZT állandó tárgyalási készségéről.
Ezt követően Martin Jefflén, az EUROCADRES elnöke köszöntötte angol nyelven az ünneplőket. Őt Józef Neimiec ETUC főtitkárhelyettes követte.
Az angol nyelvű köszöntők után társkonföderációk képviselői köszöntötték a megjelenteket.
Elsőként Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kapott szót. Őt Palkovics Imre a Munkástanácsok elnöke és Varga László a Magyar Szakszervezetek Szövetségének alelnöke követte.
A köszöntések után Kuti László elnök mondott beszédet, amelyben kitért arra, hogy mik a rövid és hosszú távú tervek és milyen kihívások előtt áll az ÉSZT.
A beszédek után oklevelekkel köszönték meg azoknak a munkáját, akik az elmúlt huszonöt évben sokat tettek az ÉSZT sikereiért.
A nap végén egy beszélgetéssel egybekötött vacsora várta a vendégeket.
További képek az ÉSZT Facebook oldalán.
A magyarországi szakszervezeti konföderációk ifjúsági tagozatai üdvözlik, hogy az oktatással, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosi pozíciót töltheti be a jövőben Navracsics Tibor.
„Az ifjúságé a jövő”. Azé az ifjúságé, amely a gazdasági válság következményeként nagyon nehéz munkaerő-piaci helyzetbe került. Jelenleg az Európai Unióban több mint 5,7 millió fiatal van munka nélkül; a fiatalok átlagos munkanélküliségi rátája (23,4%) az összesített munkanélküliségi rátának (10,7%) több mint a duplája. Ez Európa egyik legaggasztóbb problémája, amelyre mindenképpen megoldást kell találni a következő biztosi ciklusban.
Európa és a Bizottság számára az egyik legnagyobb kihívást továbbra is a gazdasági növekedés visszaállítása és olyan munkahelyteremtés jelenti, amely mindenki számára garantálja a megfelelő munkakörülményeket. A fiataloknak különösen fontos az oktatás és a munka világa közötti átmenet biztosítása, amelyhez a már elfogadott Ifjúsági Garancia program hathatós segítséget nyújthat.
Bízunk benne, hogy az új Európai Bizottság valamennyi tagállammal együtt továbbra is elkötelezett a fiatalok helyzetének javítása mellett. Navracsics Tibor jövőbeli biztosi tevékenysége e tekintetben különös jelentőséggel bír.
Felhívjuk a figyelmet továbbá a szociális partnerek által tavaly nyáron elkészített cselekvési kerettervre a fiatalok foglalkoztatásáról, amely tartalmazza a magyar szakszervezetek javaslatait is. Az abban foglalt célok elérése érdekében a jövőben felajánljuk minden szakmai segítségünket és európai szakszervezeti hálózatrendszerünket, hogy a magyar, és az európai fiatalok számára a legkedvezőbb döntések születhessenek.
Budapest, 2014. 09. 11.
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Ifjúsági Tagozata, Dorogi Péter, elnök
LIGA Szakszervezetek Ifjúsági Bizottsága (Fiatalok Ligája), dr. Szilágyi Veronika, elnök
Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozata, Ferencz Norbert, elnök
Munkástanácsok Ifjúsági Tagozata, dr. Szabó Imre, elnök
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
