A SZEF és az ÉSZT állásfoglalása az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 2016 december 14-i üléséről
A szakszervezeti konföderációk elfogadták a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-re és 2018-ra történő jelentős mértékű emelését. Ugyanakkor a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) megállapítják, hogy ez az emelés "szétverte" a közszféra bértáblákat! Ezért magasan képzett és hosszú idő óta dolgozó közszférában dolgozó munkavállalók elégedetlensége tovább nőtt!
A SZEF és az ÉSZT követeli, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a képesítéseket és a szolgálati időt is figyelembe vevő közszolgálati bértáblák kidolgozására! A minimálbér és a bérminimum 2017-re és 2018-ra történő tervezett emelése a magasan képzett és régóta a pályán lévő dolgozóinkat megalázó helyzetbe hozta, ezért önmagában elfogadhatatlan!
A SZEF és az ÉSZT követeli, hogy a közalkalmazotti bérrendszer kiindulópontjává váljon 3 éves időszakban (2017 - 2018 - 2019) az A1 tételnél a minimálbér és a B1 tétel pedig a garantált bérminimum mindenkori összege!
A SZEF és az ÉSZT követeli, hogy haladéktalanul jöjjön létre Szakértői Bizottság a részletek kidolgozására, annak érdekében, hogy a január 18-i OKÉT ülésen megállapodás születhessen.
Budapest 2016 december 16.
SZEF Elnöksége, ÉSZT Elnöksége
A kormány szabálysértő módon küldi ki a kormányhivatali dolgozókkal az Erzsébet Utalványokat!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének tiltakozását, és nem ért egyet azzal a döntéssel, hogy a járási hivatalokban és a megyei kormányhivatalokban dolgozó munkavállalók kézbesítsék a nyugdíjasok részére az utalványokat.
A Kormány által kiadott utasítás szerint 2016. december 19-től szabadságot sem vehetnek ki! A munkavállalók egész évben erre készültek, és azért tartalékolták szabadságukat, hogy az ünnepekre kellő módon fel tudjanak készülni! Az előre eltervezett lekötött programokat sem tudják már visszamondani.
Véleményünk szerint a kiadott utasítás végrehajtása, többlet kiadást jelent! Az utazási- és biztonsági őrök költsége (ha lesz elegendő!) nem kerülhet kevesebbe, mint a posta költségek!
Emellett a kormány utasítása pénzkezelési és egyéb szabályokat is sért!
Követeljük, hogy a kormány haladéktalanul változtassa meg a kiadott utasítását és a szokásos módon, postai úton oldja meg a nyugdíjasuk részér utalványok kézbesítését!
Most a közszférán a sor!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) üdvözli és támogatóként aláírta a kormány, a munkaadók és az érdekképviseletek által kötött 2017. évi minimálbér és garantált bérminimum megállapodást!
Reméljük, hogy a kormány tárgyalókedve és kezdeményező képessége továbbra is kitart, és a soron következő Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésre is valami komolyan vehető ajánlattal érkezik!
A közszférában átfogó illetményrendezés immár nyolc éve nem történt! A kormány ágazati alkukkal igyekezett fenntartatni a különböző szakmák között mesterségesen gerjesztett ellentéteket.
A januári garantált bérminimum bevezetése után a most belépő, érettségivel rendelkező fiatal ugyanannyit kap majd kézhez, mint az egyetemi diplomával rendelkező, 10 éve közszolgálatban dolgozó munkatársa.
Ez hatalmas bérfeszültséghez vezet majd a munkahelyeken, amelyet feltétlenül kezelnie kell a kormánynak!
A mostani bérmegállapodást alapul véve, a közalkalmazotti illetménytáblának most már a kétharmada „összecsúszik”. Ezzel a kormány azt jelzi a munkavállalóinak, hogy a tapasztalat és a megszerzett tudás nem ér semmit. Reméljük, hogy nem ez a cél!
Itt az ideje, hogy a kormány komolyan vegye a közalkalmazottak követelését is!
ÉSZT
Kényszerhelyzetben mi a megoldás?
Egyetértek Németh Szilárd alelnök úr határozott kijelentésével, hogy „Hagyjuk már ezt a kommunista vircsaftot! …” azaz szűnjön meg az a neokommunista gyakorlat, hogy az állam a köz érdekére hivatkozva elveszi és saját céljaira használja a köz vagyonát, így pl. a szakszervezeti vagyont.
A szakszervezeti üdülővagyon megmentésére és a munkavállalók üdültetésének támogatására létre jött Nemzeti Üdülési Alapítványba (MNÜA) csak a volt szakszervezeti tulajdonú üdülők kerültek be, bár nem ez volt az eredeti elképzelés, hanem sokkal bővebb. Ugyanakkor a létrehozott alapítvány kuratóriumába ugyanannyi tagot delegáltak a szakszervezeti konföderációk és a kormány is, de az elnököt minden esetben a kormány adta, ami azért érdekes, mert szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. És döntött. Sokszor. Tehát ki herdált?
A munkavállalók és családtagjaik üdültetését szolgáló, nagyon jól kitalált Üdülési Csekket 2012-ben fölváltó, a funkciójában és lehetőségeiben jelentősen kibővült Erzsébet Utalvány már állami támogatási feladatokat látott el, az egykori szakszervezeti vagyonrész hasznosításából. Tehát ki herdált?
Természetesen nem a szakszervezeti konföderációk ötlete volt az MNÜA fölszámolása. Állami irányból jött a jelzés erre, a szakszervezetek e kényszer hatása alatt kezdtek el ötletelni. Ha veszélybe van az alapítvány, mert az állam föl akarja számolni akkor csak a megoldás csak az lehet, hogy jöjjön létre két alapítvány.
A szakszervezeti alapítvány kapja meg az MNÜA-ba bevitt vagyonelemeket illetve a hasznosításukból keletkezett értékeket, pénzt és legyen kötelezve arra, kizárólag arra, hogy a magyar munkavállalók és családtagjaik üdültetését szolgálja. A konföderációk ezt akarják! Az állam pedig, mint a „legnagyobb munkáltató” érezze kötelességének az alapítvány rendszeres, évenkénti támogatását.
Az állami alapítvány pedig segítse az állam általános üdültetési feladatait, pl. a gyermeküdültetést. Ehhez viszont infrastruktúra is kell. Ezért nem biztos, hogy ezt célt szolgálta az egyik legnagyobb, kedvelt állami gyermeküdülő egyházi tulajdonba adása. Tehát ki herdál?
Kuti László
SZEF-ÉSZT akadémia: „KÍVÁNJUK A SAJTÓ SZABADSÁGÁT!”
Társadalmi nyilvánosság, közszolgálati média, kereskedelmi médiarendszer Magyarországon.