El a kezekkel a honvéd szakszervezetektől!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) döbbenten olvasta azt az éjszaka leple alatt Semjén Zsolt által benyújtott alaptörvény módosítás azon pontjait, amelyekben a honvédelmi törvényt megszünteti és helyette miniszteri rendeletekben kívánja rendezni a honvédek jogait és kötelezettségeit, valamint megtiltja a szakszervezetek működését a honvédelem területén.
A kormány  azon törekvése, hogy a munkavállalókat, közalkalmazottakat és fegyveres testületek tagjait kiszolgáltatott helyzetbe hozza, nem újdonság. Ez a lépés azonban hatalmas szintlépés. A sztrájkjog és néhány sarkalatos munkavállalói jog korlátozása a fegyveres testületeknél érthető. Azonban megfosztani a honvédeket, egy eddig alaptörvény által garantált alapjoguktól, nem csak elfogadhatatlan, hanem nemzetközi szerződéseket is súlyosan sért! Az pedig, hogy működő szakszervezet törvényileg betiltsanak az Európai Unióban példátlan.
Amennyiben ez az alaptörvény módosítás életbe lép és megszűnik a honvédelmi törvény a magyar honvédek elvesztik minden maradék jogukat, csak kötelességeik lesznek, és csendben tűrniük kell minden, rájuk nézve rendkívül hátrányos munkáltatói lépést. Ezt nem lehet magyarázni azzal a pátosszal sem, hogy “A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.”
Az ÉSZT követeli az alaptörvény módosítás visszavonását, a szakszervezetek egyre erőteljesebb üldözésének megszüntetését, a munkavállalók jogainak helyreállítását.     

 

ÉSZT

Vitanap a hazai, országos szintű érdekképviselet helyzetéről

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vitanapot szervezett november hetedikén “Vitanap az országos szintű érdekképviseletek színtereiről,a módosítás lehetőségei” címmel.

A meghívott előadók a magyar érdekegyeztető fórumok működését mutatták be a résztvevőket.

Dr. Antmann Katalin, az ÉSZT elnöke rövid köszöntőjében felvázolta, hogy milyen főbb problémákat lát a rendszerben.

Az első előadó, Kisgyőri Roland, Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság, NGTT  Osztály osztályvezetője volt. Előadásában bemutatta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, feladatát és felépítését, illetve kapcsolatrendszerét. Külön kiemelte, hogy az NGTT nemzetközi szinten is aktív, más országok hasonló fórumaival szoros kapcsolatot tart.

Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa működéséről számolt be. Előadásában elmondta, hogy 2010. óta a közszolgálati érdekegyeztetés hogyan alakult át. A 2010-es évek óta ezek a fórumok kiürültek, mert a kormány, mint munkáltató, nem tartja partnernek a szakszervezeteket.

Dr. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának működését mutatta be.A tripartid egyeztető fórum munkájában a szakszervezetek a munkaadói szervezetekkel tárgyalnak, többnyire a bérek alakulásáról és a gazdasági különböző kérdéseiről. A VKF munkájában a kormány inkább csak megfigyelő szerepet lát el, és a meghozott döntéseket, szükség szerint jogszabályba foglalja.

Pásztóy András Magyar Szakszervezeti Szövetség képviseletében a VKF-ben szerzett tapasztalatairól beszélt.

Az előadásokat követően egy fórum keretében a megjelentek kérdéseket tehettek fel az előadóknak, és megbeszélték a magyarországi szociális párbeszéd rendszerben kialakult helyzetet.

A fórumon tanulsága, hogy a szociális párbeszéd fórumain kisebb-nagyobb működési problémák jellemzik, amelyek alapja, hogy a tárgyaló felek nem tekintik egyenrangúnak a szakszervezeteket.  

AZ ORSZÁGOS KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS MUNKAVÁLLALÓI OLDALÁNAK

AZ ORSZÁGOS KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS

MUNKAVÁLLALÓI OLDALÁNAK

 

 

KÖZÖS NYILATKOZATA

 

                                                                                                                       

 

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Kormány megsérti a társadalmi és szociális párbeszéd szabályait azzal, hogy érdemi egyeztetés nélkül nyújt be olyan jogszabálytervezetet, amely a közszféra területén a szakszervezeti tagdíj levonást megszünteti, és ezzel a magyar munkavállalókat még kiszolgáltatottabbá teszi, főleg azt a réteget, amely a közszférában, esküjéhez híven teljesíti feladatait. Teszi mindezt egy olyan törvénytervezet benyújtásával, amelynek az indoklása nem fedi a valóságot, többletadminisztrációs terhet ró mind a munkavállalókra, mind pedig az őket képviselő érdekvédelmi szervezetekre.

 

Sajnálatos módon, a közszolgálatban dolgozó kormány- és közszolgálati tisztviselők, pedagógusok, közalkalmazottak, adótisztviselők, egészségügyi jogviszonyban állók stb. emberi és szabadságjogai korlátozás alá esnek, így az ő jogérvényesítésük, anyagi és szociális érdekeinek a védelme, az egyéni korlátozottságból fakadóan, más átlag állampolgártól eltérően jóval nehezebb, így a szakszervezeti tagság jelenti számukra szinte az egyetlen kollektív érdekérvényesítési módot.

 

Becsapva érzik magukat az érdeképviseletek azzal kapcsolatban is, hogy az eredeti társadalmi véleményezésre bocsájtott törvénytervezettől eltérően, jóval súlyosabb tiltó rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslat került benyújtásra az Országgyűlésben, A kormány ennek ellenére sem vállalta a jogszabályokban rögzített párbeszéd iránti kötelezettségének.

 

Különösen szomorú, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács annak ellenére sem került összehívásra, hogy a kormányzati szervek szociális, üdültetési és oktatási feladatait ellátó ingatlanok tervezett eladásával kapcsolatban kívánt konzultálni a Munkavállalói Oldal, továbbá, a konzultáció elmaradásával a Kormány nemet mond a teljes közszféra bérhelyzetének közös értékelésére és megoldási javaslatainak kidolgozásra is.

 

Az Európai Szociális Charta rögzíti, hogy a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzeti törvények sem önmagukban, sem alkalmazásuk révén nem csorbítják a munkavállalók szervezkedési szabadságát, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 154. sz. Egyezménye pedig kifejezetten rögzíti, hogy a kollektív tárgyalások elősegítése érdekében olyan intézkedéseket kell tenni, amely erősíti a párbeszéd jelentőségét, az egyezményt ratifikáló államokban.

 

Az említett témákkal kapcsolatban a Munkavállalói Oldal aggodalmát fejezi ki a magyarországi társadalmi és szociális párbeszédben zajló folyamatok miatt, és kifejezett igényként rögzítik közös nyilatkozatban, hogy az európai normákhoz megfelelően, a magyarországi érdekegyeztetés rendszerét, érdemi és tartalmi párbeszéd formájában fenn kell tartani és meg kell erősíteni, ezért a törvény egyeztetés nélküli elfogadásának napját, a magyar társadalmi párbeszéd gyásznapjává nyilvánítja. 

 

Budapest, 2023. szeptember 29.

 

 

Dr. Antmann Katalin sk. elnök	Doszpolyné dr. Mészáros Melinda sk. elnök
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés	Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
dr. Cser Ágnes sk. elnök	Csóti Csaba sk. elnök
Hetedik Szövetség	Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Palkovics Imre sk. elnök	Zlati Róbert sk. elnök
Munkástanácsok Országos Szövetsége	Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

Az Európai Szakszervezeti Szövetség sürgős levele "Az állam működésének további egyszerűsítésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvénytervezetről"

Tisztelt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke!

 

Azért fordulok Önhöz, hogy kifejezzem az európai szakszervezeti mozgalom aggodalmát az állam működésének további egyszerűsítésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvénytervezet miatt.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatja tagszervezeteink azon értékelését, hogy a közszférában működő szakszervezeteket hátrányosan megkülönböztető rendelkezések tervezete nyilvánvalóan szakszervezet-ellenes diszkriminációt jelent, és súlyosan sérti az érintett munkavállalók és szakszervezetek jogait.

Az intézkedések indoklása az adminisztratív terhek csökkentése. Egyértelmű azonban, hogy az intézkedések a törvényjavaslat címével ellentétben semmilyen adminisztratív terhet nem fognak csökkenteni. Ráadásul az, hogy az egyes közszektorbeli munkáltatóknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy megtagadják a tagdíj automatikus levonását, új és jelentős további adminisztratív terhet ró a közszektorbeli szakszervezetekre.

Ezért támogatjuk a felhívást a tervezet azonnali visszavonására és érdemi tárgyalások megkezdésére, lehetőleg az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretében. Emlékeztetünk arra, hogy a kormányoknak eleget kell tenniük a szakszervezetekkel folytatott konzultációban betöltött munkáltatói szerepükkel kapcsolatos kötelezettségeiknek, és teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az EU szociális vívmányait és a nemzetközi munkaügyi normákat. Az ESZSZ kérésre további információkkal áll rendelkezésre az érintett munkajogi szabályokkal kapcsolatban.

Üdvözlettel,

Esther Lynch,

az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára

Öt szakszervezeti szövetség követel sürgős érdemi szakmai egyeztetést

Felháborodtak a szakszervezetek egy salátatörvénybe bújtatott életveszélyes következményekkel járó törvénymódosítási tervezeten. A kormány ugyanis arra készül, hogy levegye a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget, s teljes egészében a munkavállalókra hárítsa azt. A szakszervezeti szövetségek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt e szakszerűtlen módosításról döntene – olvasható öt szakszervezeti szövetség közleményében.

Megdöbbentek a szakszervezetek munkavédelmi szakértői azon a törvénymódosítási tervezeten, amellyel a kormány gyakorlatilag teljesen levenné a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget a munkáltatók válláról, s kontroll nélkül a munkavállalókra bízza, ismerjék meg a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek megelőzésének módját. Ráadásul, a munkavállalók millióinak az egészségéről és életéről szóló változtatási tervről a szakszervezetek és szakértőik „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló salátatörvénybe bújtatva szembesültek. A konföderációs vezetők úgy vélik, a törvénymódosítás legijesztőbb eleme szerint a munkáltató letudhatja egyetlen, kézbe adott vagy emailen küldött írásos „oktatási tematikával” a munkavédelmi tájékoztatást, s az egyénre bízza, elolvassa-e, megérti-e azt egyáltalán. Ennek akár végzetes következményei lehetnek, amit a szakszervezetek nem nézhetnek tétlenül – jelentették ki egybehangzóan. Különösen sérelmesnek tartják az érdekvédők azt, hogy egy ilyen fontos, munkavállalók millióinak egészségét, testi épségét, életét érintő kérdésben ismét elmaradt a szakmai egyeztetés. A kormány ezzel megint azt üzeni, hogy nem számít, mit gondolnak a szakszervezetek és a munkavédelmi szakértők a munkavállalók biztonságáról. Ez végtelenül felháborító, ám ami még ennél is rosszabb, a módosítás súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel járhat – szögezték le a közlemény aláírói.

A munkavállalói képviselők nem értik, hogyan készülhet ilyen szakszerűtlen módosításra a foglalkoztatásért felelős miniszter, akinek tudnia kell, hogy munkahelyi baleset miatt évente több tucat ember meghal vagy élete végéig rokkant marad. Erre a szakszervezetek minden évben külön, a munkahelyi balesetben elhunytak világnapján is felhívják a figyelmet, arra a nehezen elképzelhető esetre is gondolva, ha netán az illetékesek nem tartanák számon a szomorú statisztikát. A tervezett módosítás hatására viszont nemhogy javulni fog a munkavédelmi helyzet, hanem még jobban leértékelődik annak fontossága, s elképzelhető, hogy a jövőben jelentősen megugrik a munkahelyi és foglalkozási balesetek száma – érvelnek közös nyilatkozatukban az aláírók.

A jelzett intézkedés nemcsak felelőtlen – amennyiben megvalósul –, hanem ellentétes a munkavédelem alapvető elveivel és a 81/391/EGK Európai Tanács irányelvével is – szögezték le a szakszervezetek, hozzátéve: a módosítás még diszkriminatív is lehet, ha az – ahogy a tervezetben szerepel – csak bizonyos munkáltatókra, munkakörökre vonatkozik majd.

A szakszervezetek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt végzetes következményekkel járó változtatásról döntene.