Az ÉSZT állásfoglalása a lex MOK-ról

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöksége megdöbbenve olvasta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatát, amelyben megszüntetné a kötelező kamarai tagságot az orvostársadalom számára. A kormány ezen lépésével átgondolatlanul, sértődötten és csapkodva reagál a Magyar Orvosi Kamara figyelemfelhívó akcióira. A törvény általános indoklásában leírtak nem felelnek meg az igazságnak. Ezt többször, több helyen is elmondta a MOK. 

A törvénytervezet további kérdéseket is felvet. Mi fog történni a többi kötelező kamarai tagsággal, például a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai vagy a Magyar Gyógyszerészi Kamarai tagsággal? Esetleg megszüntetik a vállalkozók számára kötelező kamarai hozzájárulást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére? Veszélyes útnak tartjuk, hogy a kormány politikai kérdést kreál szakmai kérdésekből, és visszaélve a törvényalkotás lehetőségével a számára nem kellemes hangokat jogi úton kívánja elhallgattatni. 

Emlékeztetjük a kormányt, hogy az ÉSZT és tagszakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége tavaly decemberben kérte Pintér Sándort, hogy hívja össze az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórumot (ESZÉF), amelynek megalakításával három éve adós a Belügyminisztérium, holott saját törvénye kötelezi rá. Az ESZÉF lehetőséget adott volna a félreértések tisztázására és a társadalmi egyeztetés lefolytatására. Még választ sem kaptunk levelünkre, amely jelzés értékű az egészségügyi dolgozók számára. 

Ezért az ÉSZT kéri, hogy a törvényjavaslatot vonja vissza a kormány, és politikai lépések helyett kezdjen szakmai párbeszédet a jelenlegi jogi keretek betartásával. 

 

A NYUSZET nyilatkozata a nyugdíjemelés és az infláció kapcsolatáról

A NYUSZET nyilatkozata

a nyugdíjemelés és az infláció kapcsolatáról

 

 

Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell megemelni a nyugdíjakat!

A kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ennek következtében nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat és különösen az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hiteleznek a költségvetésnek. Már 2021-ben úgy zárult az év, hogy a nyugdíjak nominális értékének éves emelése 0,3%-os reálérték-csökkenést eredményezett. 2022-ben – elfogadva a kormány számítását – 14%-kal emelkedett a nyugdíjak nominális értéke, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 15,2% volt, vagyis a nyugdíjak reálértéke a múlt évben is csökkent. A jelenlegi nyugdíjak tehát 1,5 százalékkal alacsonyabbak, mintha a nyugdíjak 2021-22-ben a tényleges inflációnak megfelelő mértékben növekedtek volna.

A hibás prognózis nyugdíjasokat hátrányosan érintő következményei a nyugdíjprémium számításánál is tetten érhető. A kifizetést 4%-os GDP-növekedést feltételezve (0,5-es szorzóval) számolták ki, minek következtében a nyugdíjasok maximum 10.000 Ft-ot kaptak ezen a jogcímen. Valójában azonban – mint ahogyan a KSH bejelentette – a GDP 4,6%-kal bővült. E szerint 1,1-es szorzóval kellett volna számolni, ami maximum 22.000 Ft-os nyugdíjprémiumot jelent, vagyis a nyugdíjasokat ebben az esetben maximum 12.000 Ft veszteség érte.

Mindez összesen közel 100 milliárd Ft veszteséget okozott a nyugdíjasoknak, ami személyenként átlagosan közel 40 ezer forintot jelent évente.

A 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról tartalmazza a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény 41.§ (3) bekezdése kimondja: „A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”

Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról csupán azt szabályozza, hogyan, milyen eljárással kell évente megemelni az öregségi nyugdíjakat, illetve korrigálni az esetleg keletkező eltéréseket. A törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nyugdíjakat „…az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.” A törvény (3) bekezdése szerint „Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.” A törvény (4) bekezdése ehhez hozzáteszi, hogy „…a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.” Év végi elszámolás, és ezáltal korrekció azonban nem szerepel a törvényben, noha a helyzet ugyanaz. A miniszterelnök is számtalan alkalommal hangoztatta a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, amit nem lehet másképpen értelmezni, mint hogy a nyugdíjak emelése egyezzen meg az infláció tényleges mértékével.

A nyugdíjak reálértékének megőrzését becsületbeli ügynek tekintjük. A NYUSZET ezért elvárja a kormánytól, hogy – ígérete betartása érdekében – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával – dolgozzon ki egy olyan mechanizmust, amely garantálja, hogy a nyugdíjak a tényleges inflációnak megfelelő mértékben emelkedjenek, vagyis ha a nyugdíjak emelése elmaradt a tényleges inflációtól, akkor tárgyév január elsejei visszamenőleges hatállyal pótlólagos emelésre kerüljön sor! Ezt az intézkedést már az eddigi elmaradás korrekciójára is alkalmazni kell 2022. január elsejei hatállyal. Ugyanilyen módon módosítani kell a nyugdíjprémiumra vonatkozó törvényi szabályokat is!

Az alacsony nyugellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében megismételjük két korábbi követelésünket:

- Az első negyedéves statisztikai adatok alapján már júniusban korrigálja a kormány az időseknek járó ellátásokat olyan módon, hogy az megfeleljen az idei évben várható tényleges nyugdíjas fogyasztói árindexnek.

- Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők krízishelyzetének mérséklése érdekében 2020 óta kérjük, hogy az átlagnyugdíj alatti nyugdíjjal rendelkezők kapjanak 50 ezer forintos egyszeri kiegészítést. Ezt most megismételjük azzal, hogy tekintettel az időközben bekövetkezett inflációra, illetve az élelmiszerárak ez év januári 44%-os emelkedésére, az átlagnyugdíjnál kevesebb nyugdíjat kapók egyszeri 75.000 forintos támogatást kapjanak.

 

Elhunyt Kordás László, a MASZSZ korábbi elnöke

Megrendülve értesültünk, hogy Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség korábbi elnöke, a Magyar Országgyűlés képviselője  - 2023.január 30-án – tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Kordás László 1969. november 28-án született, 1984-ben, még tanulóként lett a Vasas Szakszervezet tagja. A budapesti Ikarus Járműgyárban kezdett dolgozni, először helyben, majd az országos Vasas munkájába bekapcsolódva részt vett az ifjúsági szervezet megalapításában. 1997-ben alapító elnöke volt az Autóbuszgyártók Vasas Szakszervezetének, a NABI Kft.-nél. A Vasas Ifjúsági Bizottság titkára, majd elnöke lett, ebben a minőségében részt vett a Vasas elnökségének és szövetségi tanácsának tevékenységében. A Vasas vezetésének bíztatására munkája mellett tanult, hogy magasabb szintű kihívásoknak is eleget tudjon tenni. Közgazdász diplomát, később pedig energiagazdálkodási szakközgazdász képesítést szerzett.

Mindig harcos, elkötelezett tisztségviselő, a munkavállalói érdekekért kiálló, azokat képviselő, közösségteremtő ember volt. Ezt felismerve, az ezredfordulón a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége ifjúsági szervezetének, a Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének titkára, majd elnöke lett.

2015-től 2021-ig állt a Magyar Szakszervezeti Szövetség élén. Elnöksége idején, akárcsak korábban a Vasas Szakszervezetben, illetve a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége alelnökeként, mindvégig következetes kitartással küzdött a munkások érdekeiért, erkölcsi és anyagi megbecsüléséért azért, hogy a magyar munkavállalók valóban európai körülmények között dolgozhassanak. Szakszervezeti elkötelezettségét – melyet vasas tagságával is mindvégig kifejezett –, szakértelmét tárgyalópartnerei is elismerték és nagyra becsülték. Szívügyének tekintette a közös fellépést, a szakszervezetek és konföderációk együttműködését is. Meggyőződése volt, hogy valós eredményeket csak fáradhatatlan, szakmailag hiteles munkával lehet elérni.

Halála pótolhatatlan veszteség mindannyiunk, az egész magyar szakszervezeti mozgalom számára.

Őszinte részvétünk a családjának és osztozunk gyászukban!

Forrás:http://www.szakszervezet.net/hirek/97/Elhunyt%20Kord%C3%A1s%20L%C3%A1szl%C3%B3,%20a%20MASZSZ%20kor%C3%A1bbi%20eln%C3%B6ke

Az NGTT állásfoglalása

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 2022. 12. 09. megtartott plenáris ülésén az alábbi dokumentumot fogadta el a jelenleg kialakult energiaválság kapcsán. 

Az ÉSZT és az OSZSZ kezdeményezi az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórum összehívását

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) kezdeményezte Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy alakítsa meg és hívja össze az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórumot (ESZÉF).
Az ESZÉF létrehozásáról, a korona vírus járvány alatt bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. C. törvény rendelkezik. A kormány a törvény életbe lépése óta ezt a fórumot még nem hívta össze
A jelenlegi jogi környezetben az ESZÉF lehet az egyetlen olyan fórum az egészségügy szereplői számára, amelyen közös, a pártpolitikától független, szakmai és érdekképviseleti egyeztetésre nyílna lehetőség, olyan kérdésekről, amelyek társadalmi egyetértést igényelnek. A most elfogadott salátörvényben szereplő egészségügyi átalakításról is célszerű lett volna az ESZÉF keretein belül előzetesen egyeztetni, mert az ÉSZT és az OSZSZ véleménye szerint, a média különböző felületein nem lehet érdemi és konstruktív párbeszédet folytatni, konszenzusos eredményeket elérni.