AZ OSZSZ ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉREMELÉS TÁRSADALMI VITÁJÁHOZ

Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének (OSZSZ) Szövetségi Tanácsa a 1681/2022. (XII. 28.) Kormány határozat módosításának tervezetét megtárgyalta, és a  társadalmi egyeztetéshez kapcsolódóan kialakította az álláspontját.

Az OSZSZ stratégiai célnak tartja Magyarország számára az egészségügyi- és egészségügyben dolgozók létszámának megtartását, a szakdolgozói létszám növelését. Ehhez elsődlegesnek tartjuk az egészségügy munkavállalói számára a reálbérek szinten tartását, hogy az ágazat a működőképességét megőrizze.

A határozat módosításához az alábbi észrevételeket és javaslatokat tesszük:

 

• Csalódás, hogy a tervezet nem januártól 1-től, hanem csak július 1-től biztosítja a 18 %-os emelkedést, amely így éves szinten csak 9%-os növekedést jelent, ami elmarad az infláció mértékétől. Ezért kérjük, hogy a béremelés január 1-től, visszamenőleges hatállyal történjen meg.
• Az egészségügyben dolgozók tervezett fix összegű béremelésében a munkáltatót terhelő járulék is benne szerepel. Ennek következtében az emelés mértékének kb  18 százalékának megfelelő az az összeg, amelyet a munkavállaló megkap. Ez az éves inflációt szintén nem fedezi. Az egészségügyben dolgozóknál is kérjük a január 1-ei visszamenőleges hatályú béremelést.
• Javasoljuk, hogy az év második felében, a rezsi és élelmiszerek árak emelkedését egyszeri keresetkiegészítéssel kompenzálják a szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók számára.
• Az orvosok bértábla emelkedése is elmarad az infláció mértékétől, ennek felülvizsgálatát is szükségesnek tartjuk.
• Az egészségügyi bérrendszer elavult. Számos javaslatunk lenne minőségi teljesítmény bérelemekre vonatkozóan, amelynek megvitatásában szívesen részt venne szakszervezetünk.

 

Bízunk benne, hogy javaslataink megfontolásra kerülnek, és elkezdődhet egy szakmai alapú egyeztetés. Javasoljuk, hogy Pintér Sándor miniszter úr hívja össze az ESZÉF alakuló ülését, amely lehetőséget adna az ágazat képviselői közötti rendszeres párbeszédre.

 

Nem alamizsnát kérünk, hanem a járandóságunkat!

NYÍLT LEVÉL MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁHOZ
Nem alamizsnát kérünk, hanem a járandóságunkat!

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elengedhetetlennek tartja, követeli,
hogy a 2023-as évre tervezett 15% inflációs cél felülvizsgálata mellett, a kormány emelje
meg a nyugdíjakat legkésőbb 2023. június 1-jével, soron kívül 3%-kal, 2023 januárig
visszamenőlegesen. Korábbi követelésünknek megfelelően ugyancsak igényeljük, hogy
soron kívül, visszamenőlegesen az előző két évben elmaradt 1,5%-os nyugdíjkiigazítás
történjen meg, és januártól az idei nyugdíjakat ezzel a mértékkel emeljék meg, bázisát
képezve a 2023-as emeléseknek.
A NYUSZET növekvő aggodalommal figyeli a KSH és az EUROSTAT időszakos jelentéseit,
adatait. A KSH márciusi gyorsjelentése szerint a nyugdíjas infláció az első 3 hónapban 27,4;
26,9; illetve 26,7% volt, azaz messze nem csökken olyan mértékben, mint azt a kormányzat
láttatni szeretné. Az idős korosztály jelentős része egyre nehezebb helyzetbe kerül, az
Európai Unióban kiugróan magas hazai infláció, és ezen belül az alapvető élelmiszerek
évtizedek óta nem látott drágulása (jan-márc: 44; 43,3; illetve 42,6%) miatt. Az általános
áremelkedési ütem minimálisan csökken, lényegében stagnál. Ugyanakkor a maginfláció
márciusban 0,5 százalékponttal nőtt, ami azt jelenti, hogy az infláció érdemi csökkenésére a
következő hónapokban sem számíthatunk. Jelen helyzetben még inkább szükséges, hogy a
reálisan kiszámolt tényleges nyugdíjas infláció és a nyugdíjak korrekciója szinkronba
kerüljön!
A szükségessé vált sürgős intézkedések nem a kormány jóindulatán alapulnak, hanem a
hatályos jogszabályokon, melyek előírják a nyugdíjak értékállóságát! A 2011. évi CXCIV. sz.
törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 41.§-a (3) bekezdésében kimondja, hogy „A
nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”
A kormányzati kommunikációban rendszeresen visszatérő állítás, hogy a nyugdíjak
reálértékének megőrzése becsületbeli ügy. (Bár igazából törvényi kötelezettség.) Ahhoz,
hogy ez megvalósuljon, szükséges, hogy az éves infláció tényleges mértékének
megismerésekor végelszámolás készüljön. Ha az infláció mértéke éves szinten meghaladja a
nyugdíjak emelésének százalékát, akkor törvényben szabályozott módon, pótlólagos
emelésre kerüljön sor. Elfogadhatatlan az a tendencia, hogy az átlagnyugdíj egyre inkább
elmarad a nemzetgazdasági nettó átlagbérhez képest. A 13 évvel ezelőtti közel 70%-os arány
mára 50% alá csökkent, ami egyértelműen alátámasztja a nyugdíjasok elszegényedését,
gazdasági lecsúszását!
Az elmúlt időszakban a NYUSZET többször kért a legszegényebb nyugdíjas réteg számára egy
egyszeri, átmeneti segélyt. Az azóta lezajlott folyamatok a helyzeten csak rontottak. Ezért
most megismételjük a javaslatot, de abban a formában, hogy a medián nyugdíj alatti
ellátásban részesülők egy egyszeri, 75.000 Ft értékű juttatást kapjanak. Folytatni és szélesíteni szükséges azt a felzárkóztatási, nyugdíj-korrekciós programot, melyet
15 évvel ezelőtt a pénzügyi válság miatt felfüggesztettek. A méltányos és igazságos
rendezéshez a NYUSZET szakmai javaslatait átlátható, korrekt egyeztetési folyamatban felajánlja a kormányzat számára.

A NYUSZET által fentebb követelt évközi emelés ideje és
mértéke – az adatok tanúsága szerint – reális, sőt, a kivitelezhetőség érdekében inkább
visszafogott!
Határozottan igényeljük a rendszeres, kiszámítható párbeszéd, az egyeztetés megfelelő
intézményes formáinak kialakítását. Az idős emberek, a nyugdíjasok érdekképviseleti
szervezetei készek érdemi javaslataikkal hozzájárulni a társadalmi feszültségek
csökkentéséhez, egy élhetőbb, humánusabb Magyarország megteremtéséhez!
A nyugdíjas társadalom, különösen annak medián nyugdíj alatt részesülő, egyre inkább
nélkülöző hányada (mintegy 1 millió nyugdíjas) nevében is egyértelműen elvárjuk, hogy az
ígéreteknek megfelelő legyen a kormányzati cselekvés is!

Budapest, 2023. április 17.

NYUGDÍJAS SZERVEZETEK EGYEZTETŐ TANÁCSA

 

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete közleménye

A sajtóban napvilágot látott hírek szerint a kormány arra készül, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusokat is megfossza közszolgálati jogviszonyától. Nem új keletű ez a törekvés, és nem is előzmények nélküli. A kormány az utóbbi években intézkedéseivel fokozatosan kiüresítette a közszolgálatiságot és folyamatosan egyre nagyobb munkavállalói csoportokat szorított ki belőle. Most a folyamat végeként arra törekszik, hogy a pedagógusok körében annak maradék garanciáit és kedvezményeit is felszámolja. Lehet erre az intézkedésre úgy tekinteni, mint a tanárok elégedetlenségi és engedetlenségi mozgalmával szembeni retorzió, de az sokkal többet árul el arról, hogy a kormányzat mennyire semmibe veszi a köz javát és a közösséget szolgálók munkáját. Az utóbbi évekre nem maradt olyan tényező, amely a pedagógusok és más közszolgálatban foglalkoztatottak számára vonzó lehetne a munkavállalás szempontjából. Ezzel az intézkedéssel a maradék előnyök végső felszámolása zajlik, amit a távoli jövőbe vetített béremelés ígérete semmilyen tekintetben nem ellensúlyoz. Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy ne rontsa tovább az egyébként is rendkívül súlyos és feszült helyzetet.
FDSZ elnöksége

   Kiadó: Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete

Az ÉSZT állásfoglalása a lex MOK-ról

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöksége megdöbbenve olvasta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatát, amelyben megszüntetné a kötelező kamarai tagságot az orvostársadalom számára. A kormány ezen lépésével átgondolatlanul, sértődötten és csapkodva reagál a Magyar Orvosi Kamara figyelemfelhívó akcióira. A törvény általános indoklásában leírtak nem felelnek meg az igazságnak. Ezt többször, több helyen is elmondta a MOK. 

A törvénytervezet további kérdéseket is felvet. Mi fog történni a többi kötelező kamarai tagsággal, például a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai vagy a Magyar Gyógyszerészi Kamarai tagsággal? Esetleg megszüntetik a vállalkozók számára kötelező kamarai hozzájárulást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére? Veszélyes útnak tartjuk, hogy a kormány politikai kérdést kreál szakmai kérdésekből, és visszaélve a törvényalkotás lehetőségével a számára nem kellemes hangokat jogi úton kívánja elhallgattatni. 

Emlékeztetjük a kormányt, hogy az ÉSZT és tagszakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége tavaly decemberben kérte Pintér Sándort, hogy hívja össze az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórumot (ESZÉF), amelynek megalakításával három éve adós a Belügyminisztérium, holott saját törvénye kötelezi rá. Az ESZÉF lehetőséget adott volna a félreértések tisztázására és a társadalmi egyeztetés lefolytatására. Még választ sem kaptunk levelünkre, amely jelzés értékű az egészségügyi dolgozók számára. 

Ezért az ÉSZT kéri, hogy a törvényjavaslatot vonja vissza a kormány, és politikai lépések helyett kezdjen szakmai párbeszédet a jelenlegi jogi keretek betartásával. 

 

A NYUSZET nyilatkozata a nyugdíjemelés és az infláció kapcsolatáról

A NYUSZET nyilatkozata

a nyugdíjemelés és az infláció kapcsolatáról

 

 

Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell megemelni a nyugdíjakat!

A kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ennek következtében nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat és különösen az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hiteleznek a költségvetésnek. Már 2021-ben úgy zárult az év, hogy a nyugdíjak nominális értékének éves emelése 0,3%-os reálérték-csökkenést eredményezett. 2022-ben – elfogadva a kormány számítását – 14%-kal emelkedett a nyugdíjak nominális értéke, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 15,2% volt, vagyis a nyugdíjak reálértéke a múlt évben is csökkent. A jelenlegi nyugdíjak tehát 1,5 százalékkal alacsonyabbak, mintha a nyugdíjak 2021-22-ben a tényleges inflációnak megfelelő mértékben növekedtek volna.

A hibás prognózis nyugdíjasokat hátrányosan érintő következményei a nyugdíjprémium számításánál is tetten érhető. A kifizetést 4%-os GDP-növekedést feltételezve (0,5-es szorzóval) számolták ki, minek következtében a nyugdíjasok maximum 10.000 Ft-ot kaptak ezen a jogcímen. Valójában azonban – mint ahogyan a KSH bejelentette – a GDP 4,6%-kal bővült. E szerint 1,1-es szorzóval kellett volna számolni, ami maximum 22.000 Ft-os nyugdíjprémiumot jelent, vagyis a nyugdíjasokat ebben az esetben maximum 12.000 Ft veszteség érte.

Mindez összesen közel 100 milliárd Ft veszteséget okozott a nyugdíjasoknak, ami személyenként átlagosan közel 40 ezer forintot jelent évente.

A 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról tartalmazza a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény 41.§ (3) bekezdése kimondja: „A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”

Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról csupán azt szabályozza, hogyan, milyen eljárással kell évente megemelni az öregségi nyugdíjakat, illetve korrigálni az esetleg keletkező eltéréseket. A törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nyugdíjakat „…az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.” A törvény (3) bekezdése szerint „Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.” A törvény (4) bekezdése ehhez hozzáteszi, hogy „…a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.” Év végi elszámolás, és ezáltal korrekció azonban nem szerepel a törvényben, noha a helyzet ugyanaz. A miniszterelnök is számtalan alkalommal hangoztatta a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, amit nem lehet másképpen értelmezni, mint hogy a nyugdíjak emelése egyezzen meg az infláció tényleges mértékével.

A nyugdíjak reálértékének megőrzését becsületbeli ügynek tekintjük. A NYUSZET ezért elvárja a kormánytól, hogy – ígérete betartása érdekében – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával – dolgozzon ki egy olyan mechanizmust, amely garantálja, hogy a nyugdíjak a tényleges inflációnak megfelelő mértékben emelkedjenek, vagyis ha a nyugdíjak emelése elmaradt a tényleges inflációtól, akkor tárgyév január elsejei visszamenőleges hatállyal pótlólagos emelésre kerüljön sor! Ezt az intézkedést már az eddigi elmaradás korrekciójára is alkalmazni kell 2022. január elsejei hatállyal. Ugyanilyen módon módosítani kell a nyugdíjprémiumra vonatkozó törvényi szabályokat is!

Az alacsony nyugellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében megismételjük két korábbi követelésünket:

- Az első negyedéves statisztikai adatok alapján már júniusban korrigálja a kormány az időseknek járó ellátásokat olyan módon, hogy az megfeleljen az idei évben várható tényleges nyugdíjas fogyasztói árindexnek.

- Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők krízishelyzetének mérséklése érdekében 2020 óta kérjük, hogy az átlagnyugdíj alatti nyugdíjjal rendelkezők kapjanak 50 ezer forintos egyszeri kiegészítést. Ezt most megismételjük azzal, hogy tekintettel az időközben bekövetkezett inflációra, illetve az élelmiszerárak ez év januári 44%-os emelkedésére, az átlagnyugdíjnál kevesebb nyugdíjat kapók egyszeri 75.000 forintos támogatást kapjanak.