Erőszakkal akarja a kormány ellehetetleníteni a gimnáziumokat!
A Nemzetgazdasági Minisztérium napvilágra került tervét, amelyben a gimnáziumok működését kívánják ellehetetleníteni, az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT) Magyarország egyik legsötétebb tervének tartja a tankötelezettség leszállítása óta!
A magyar kormány 2010-es győzelme óta szisztematikusan dolgozik az oktatás leépítésén, az általános iskolától a felsőoktatásig. Ez sajnos nem újdonság. A kormány, és a magyar oktatás sírásója, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke számtalanszor bebizonyította, hogy félnek a tudástól, félnek a tanult, világra nyitott, önállóan gondolkodni képes állampolgároktól!
Magyarországon jelenleg az összeszerelő üzemek létesítését támogatja a kormány, és rövidlátó módon ennek rendeli alá az oktatáspolitikáját is. Néhány éven belül megszűnhetnek olyan szakmák, amelyek felé most a kormány terelni kívánja a gyerekeket. Akkor igen nehéz helyzetben találják majd magukat a munkavállalók, mert nem lesz meg a képességük, hogy új szakmát sajátítsanak el. Ahhoz, hogy valaki 30-40-50 éves korában is képes legyen tanulni, fiatalon kell megalapoznia tudását! Ennek helye a gimnázium! A kormány az oktatás lezüllesztésével ezt a lehetőséget veszi el a fiataloktól! Ez azonban nem csak az egyénnek fog nehézséget jelenteni, hanem az országnak és a magyarságnak is! Egy elbutított ország nem lesz képes lépést tartani a világgal!
Ezekkel a döntésekkel a kormány és Parragh László elévülhetetlen bűnt követ el, amelynek hatásait nemzedékek fogják szenvedni!
Itt a felsőoktatási bérreform – Palkovics módra!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) örömmel értesült, hogy Palkovics államtitkár úr magáévá tette az „egyenlő munkáért járó értékarányos, lehetőség szerint egyenlő juttatás követelményének” elvét. Azt azonban nem értjük, hogy miért pont a minisztériumi főosztályvezetők és osztályvezetők bérével méri össze a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozó, magasan kvalifikált egyetemi oktatók bérét?!
A munkaerőpiac magasabbra értékeli az informatikusok tudását, mint a minisztériumi vezetőkét. Ez miért baj Államtitkár Úr? A legtöbb elemzésből az derül ki, hogy képzett informatikusból van hiány. A minisztériumi osztályvezetőket, főosztályvezetőket egyik statisztikában sem említik, mint hiányszakmát. Lassan többen dolgoznak osztályvezetőként, főosztályvezetőként, helyettes államtitkárként és államtitkárként a kormányban, mint ahány egyetemi oktató marad az országban!
Miközben a magyar felsőoktatás legnagyobb problémája az agyelszívás, egy ilyen utasítással csak azt lehet elérni, hogy az érintett oktatók, otthagyják munkahelyüket.
Ezért javasoljuk Államtitkár Úrnak, hogy inkább az országban dolgozó egyetemi oktatók-kutatók bérét emelje, ne a BME oktatóinak bérét csökkentse!
ÉSZT
Visegrádi Négyek szakszervezeti találkozó
A V4 országok szakszervezetei szokásos találkozójukat tartották május negyedikén és ötödikén Prágában.
A két napos konferenciát a cseh CMKOS szakszervezeti szövetség szervezete a Friedrich Eber Alapítvány közreműködésével. Részt vevők között lengyel részről a NZZ Solidarnosc, az OPZZ és az FZZ volt jelen. Szlovákiát a KOZ SR szövetség képviselte. Magyarországról az ÉSZT és a SZEF küldöttei vettek részt.
Az első nap programja az Európai Szociális Pillérek megvitatásával kezdődött. A szakszervezetek elmondták, hogy ők mit képviselnek ezekben a kérdésekben, országaikban, és milyen a kormányaik hozzáállása a tervezethez.
Az első nap második napirendje az ETUC működésének kérdéseiről szólt. Az ETUC elnökségéből Esther Lynch személyesen részt vett, így ő vázolta fel a közeljövőben megoldandó feladatokat. Az egyik ilyen sarkalatos pont az ETUC tagdíjak emelése volt, amely a V4 országokat és a többi kelet-európai ország szakszervezeteit érintené. A jelenlévők egyet értettek abban, hogy szükség lehet a tagdíjak emelésére. Azonban közösen kérték, hogy a díjak megállapításánál az érintett országok átlagfizetéseit vegye figyelembe az ETUC elnöksége, ne az országok GDP-jét. Ez azért fontos, mert a kelet-európai országokban a bérek növekedése nincs összhangban az országok teljesítőképességével. Erről a problémáról további egyeztetések lesznek az ETUC elnöksége és az érintett országok szakszervezetei között.
A második napon a digitalizáció és automatizáció munkapiaci hatásairól volt szó, valamint a Társadalom 4.0 programról.
A hozzászólók egyet értettek abban, hogy nem lehet megállítani a technikai fejődést. Inkább a változásokra szükséges össztársadalmi válaszok kidolgozásában kell nagyobb szerepet vállalniuk a szakszervezeteknek. Ilyen például a képzés, továbbképzés rendszerének a jelenhez és a várható jövőhöz igazítása. Ebben lehet segítség, ha a hasonló munkaerő piaci helyzetű V4 országok szakszervezetei összefognak.
A találkozó végén a részt vevők megállapodtak, hogy októberben Varsóban találkoznak ismét.
Elfogadhatatlan a Munka törvénykönyvének tervezett változtatása!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja a Munka törvénykönyvének újabb változtatását, amely lehetővé tenné a munkáltatónak, hogy akár három évre emelje a munkaidőkeret számítását. Ez nem más, mint egy rabszolga törvény!
A kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva, gyáva módon, kívánja a multik érdekeit védeni a munkavállalók kárára!
Elfogadhatatlan, hogy társadalmi vita és a munkavállalói érdek-képviseletekkel folytatott egyeztetések nélkül egy ilyen munkavállaló ellenes törvénymódosítást a Parlament elé terjesztettek!
Ez a törvényváltoztatás is egyértelműen mutatja, hogy a kormány nem az emberek oldalán áll, hanem a multik érdekeit tartja szem előtt!
A törvény elfogadása esetén a munkavállalók számára követhetetlen lesz, hogy három év távlatában a munkáltatója miként számolja el a túlmunkát. Borítékolható, hogy ezzel a módosítással csak a nagy, több ezer főt foglalkoztató cégek járnak jól!
ÉSZT
Kérjük a kormányt, hogy a keresse a megegyezést a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésével kapcsolatban!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) kéri a kormányt, hogy gondolja át és vonja vissza a tegnap este benyújtott 2011. évi CCIV. törvény módosítását.
Az ÉSZT véleménye, hogy minden Magyarországon működő, komoly eredményeket elérő felsőoktatási intézmény az ország jövője szempontjából kiemelten fontos. Ezért úgy véljük, hogy az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények éppen olyan fontos szerepet játszanak hazánk felsőoktatásában, mint a többi egyetem.
Kérjük, hogy ne politikai érdekek, hanem össztársadalmi értékek mentén döntsön a kormány az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézményekről!
Az ÉSZT a szolidaritásáról biztosítja ezen intézmények diákjait és oktatóit!
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
