Kancellár nélkül még izzócsere sincs
Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.
Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.
A demokrácia alapintézményeit veszélyezteti a szakemberhiány
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajtótájékoztatót tartott november 29-én a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt. Részt vett Földiák András, a SZEF elnöke, Kuti László, az ÉSZT elnöke, Boros Péterné a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint Csóti Csaba a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Elsőként Földiák András beszélt, aki hogy a szakszervezeti oldal felveti az érdekegyeztetés rendszerének megváltoztatását az OKÉT ülésen, valamint kifogásolta, hogy az ülések elvileg nyilvánosak, a sajtót mégsem engedi be a minisztérium.
Kuti László kiemelten fontosnak tartotta, hogy a közszférában dolgozó és a béremelésekből eddig kimaradók is megkapják a kompenzációt.
Boros Péterné elmondta, hogy az önkormányzatokat elhagyják a munkatársak az alacsony bérek és a nagy munkaterhelés miatt. Mint említette, ha most hétvégén lennének a választások, több helyen nem lehetne azt megtartani törvényesen azt, mivel azok a munkatársak is elmennek, akiknek a feladata lenne a választások megszervezése és lebonyolítása.
Csóti Csaba elmondta, hogy 2017. végén kimondható, nincs érdemi egyeztetés a magyar állam és a magyar állam alkalmazottai között. Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és garantált bérminimummal folyamatosan arra presszionálja, hogy minél feljebb húzza a béreket, közben a magyar állam, mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért.
A sajtótájékoztató végén a szakszervezetek meginvitálták a sajtó munkatársait, hogy vegyenek részt az OKÉT ülésen. Azonban a minisztérium nem járult hozzá, hogy a sajtó is részt vegyen, így kitessékelték az épületből a stábokat.
„Quo vadis” magyar felsőoktatás
A fenti címen került megrendezésre a SZEF-ÉSZT Akadémia november 18-i előadása.
A rendezvényt Tőrös Szilárd, az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, mint a nap házigazdája. Elmondta, hogy az eddigiektől eltérően csak négy rövidebb előadás lesz, gondolatébresztőnek. Az eddigi gyakorlattól eltérően az előadások után az előadóktól lehetett kérdezni, ezzel nagyobb szerepet szánva a vitának.
Az első előadó Fábián István, a Debreceni Egyetem egykori rektora volt. Előadásában kiemelte, hogy nem lehet egyetemi autonómiáról beszélni, ha a politika közvetlenül beleszól az egyetemek döntéshozatalába. Kijelentette, hogy feleslegesek az egyetemi testületek és a rektor, hiszen a kancellár rendelkezik csak valódi döntési jogosultsággal.
Padisák Júlia, a Pannon Egyetem professzora a második előadásban szemléltette, hogy mennyivel lett bonyolultabb az egyetemek élete, mennyire ellehetetleníti működésüket a kancellári rendszer bevezetése óta.
Harmadikként Kenesei István, a Szegedi Egyetem oktatója mutatta be, hogy a politika milyen eszközökkel avatkozik be a felsőoktatásba és annak milyen következményei vannak. Az előadásában kitért a magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyére és a Magyar Akkreditációs Bizottság helyzetére.
Az előadásokat Földesi Gabriella, az EMMI főosztályvezetője zárta. Elmondta, hogy a kormány véleménye szerint a felsőoktatás anyagi helyzete megszilárdult. Eredményként említette, hogy az intézmények számláin szinte kivétel nélkül tartalékok keletkeztek. Ez kancellári rendszer bevezetésének is köszönhető. Elmondta, hogy ha az állam pénzt ad valamire, akkor joga azt szigorúan felügyelni és a szükséges iránymutatásokat megtenni.
Az előadásokhoz hozzászólok egyetértettek az első három előadóval, és többnyire kiegészítették a saját intézményükben tapasztaltakkal. Földesi Gabriella előadása váltotta ki a leghevesebb reakciókat. A felszólalók kétségbe vonták, hogy mindenben olyan eredményes a kormány munkája ahogyan azt a főosztályvezető bemutatta.
ELHUNYT DR. THURZÓ LÁSZLÓ EMERITUS PROFESSZOR A SZETESZ ELNÖKE
Mély fájdalommal és megrendülve tudatjuk, hogy Dr. Thurzó László emeritus professzor életének 72. évében, türelemmel viselt hosszú betegség után 2017. október 12-elhunyt.
Professzor Úr 1946. május 26-án született Szegeden. 1964-ben nyert felvétel a Szegedi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1970-ben kapott orvosdoktori diplomát. Szülészet-nőgyógyászat, klinikai onkológia és sugárterápia szakképesítést szerzett.Bővebben: ELHUNYT DR. THURZÓ LÁSZLÓ EMERITUS PROFESSZOR A SZETESZ ELNÖKE
MEGHÍVÓ Tisztes Munka Világnapja
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
- október 7-én, szombaton 10 órakor
/regisztráció 9:30-tól/
a Tisztes Munka Világnapján
A MINŐSÉGI KÖZSZOLGÁLATÉRT
címmel konferenciát rendez
a Fővárosi Önkormányzat Új városháza, Budapest V,. Váci utca 60-62.
Megfelelő feltételek között, minőségi szinten működő
- egészségügyi intézményrendszer nélkül nincs aktív, harmonikus élet,
- rendvédelem nélkül nincs biztonság,
- kulturális intézmények nélkül nincs nemzeti önazonosság,
- igazságügyi rendszer nélkül nincs társadalmi béke,
- közigazgatás nélkül nincs versenyképes gazdasági környezet,
- szociális ellátás nélkül nincs komfortos jelen,
- közoktatás, felső- és felnőttoktatás nélkül nincs jövő.
A közszolgáltatások mai helyzete egyaránt veszélyezteti múltunkat, jelenünket és a jövőnket.
A konferencián a rendkívül kedvezőtlen és ellentmondásos hazai helyzetet kívánjuk áttekinteni, valamint annak a tisztázásában előrelépni, hogy melyek a legfontosabb jogi, gazdasági, szervezeti lépések a megfelelő feltételek között működő a minőségi közszolgáltatás létrehozásához.
Moderátor: Ferencz Norbert, az MKKSZ Szociális Szakmai Tanács társelnöke
10.00 A vendégeket köszönti Árva János MKKSZ alelnök, az MKKSZ Főpolgármesteri Hivatal és Intézmények Munkavállalói Szervezetének elnöke
Megnyitó: Galló Istvánné, a SZEF alelnöke
Romain Wolf, a CESI elnöke: A CESI tevékenysége az Európai szakszervezeti béremelési törekvésekben
Tájékoztató az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) béremelési kampányáról és az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) köszöntője
Dr. Latorcai Csaba, Miniszterelnökség, helyettes államtitkár előadása
Dr. Simon Attila István, Nemzetgazdasági Minisztérium, helyettes államtitkár: A közszolgáltatások helyzete és a fejlesztés irányai
Dr. Mélypataki Gábor, PhD egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem ÁJK, Agrár - és Munkajogi Tanszék: Tájékoztató „A közszolgálat fogalma, érdekvédelmi szempontú vizsgálata” című tanulmány legfontosabb konklúzióiról
Szünet 11.30 – 12.00
Dr. Kuti László az ÉSZT elnöke: Életpálya vagy sem, mit akarunk a közszféra érdekegyeztetésében
Fehér József az OKÉT ügyvivője: A közszolgálati érdekegyeztetés helyzete
Dr. P. Horváth István, c. egyetemi docens, PhD, ELTE ÁJTK Munkajogi és Szociális jogi Tanszék: Aa közszolgáltatásokra vonatkozó jogállási törvények ellentmondásai
Boros Péterné, a SZEF alelnöke: A SZEF-ÉSZT Akadémia kirajzolódott kép a közszolgálati ágazatok helyzetéről
Lajtai György közgazdász, az ÉTOSZ igazgatója: Adalékok az európai bér-konvergencia kérdésköréhez
Hozzászólások, összefoglalás: 13.30 – 15.00
- Földiák András, a SZEF elnöke: Milyen közszolgálatot akarunk? – összefoglalási kísérlet
A rendezvény szünetében a résztvevők számára szendvicsebédet biztosítunk.
Minden érdeklődőt és a közszolgáltatások iránt elkötelezett kollégánkat szeretettel várjuk, reméljük sikerül közösen megalapozni a következő parlamenti ciklus kormányzatának megfelelő közszolgálati politikáját.
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
