Széleskörű tájékoztatást, érdemi részvételt, garanciát a dolgozók szerzett jogainak megtartására!
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elkötelezett a felsőoktatás működésének javításában!
Az elmúlt hónapokban az akadémiai, egyetemi közösségeket mélyen érintő több, a szervezeti felépítést, az oktatási, kutatási feladatok finanszírozását befolyásoló átalakítást kezdeményezett a Kormány. Mindezt tette a közvélemény tájékoztatása és az érintettek véleményének megismerése nélkül! A Corvinus Egyetem fenntartási struktúra átalakítását célzó kormányzati döntés ismét mellőzte a dolgozói, érdekvédelmi egyeztetést. Már az új fenntartói működési elképzelések összes állami felsőoktatási intézményre történő kiterjesztésének szükségességét is deklarálták a tervezett átalakítás fő elemeinek ismertetése nélkül.
Az FDSZ joga és kötelessége a felsőoktatás munkavállalóinak státuszát, bérezését, munkakörülményeit érintő kérdésekben tájékozódni, véleményt alkotni. Mivel egyeztetésre vonatkozó megkeresést, tájékoztatást nem kaptunk a kormányzati oldaltól, ezért aggodalommal fogadtuk e híreket. Veszélyeztetve látjuk az akadémiai szabadságot, az egyetemi autonómiát, szerzett jogainkat!
Az FDSZ felszólítja a Kormányt: a felsőoktatás új fenntartói modelljeinek kidolgozása során garantálja jogaink érvényesítése, a tárgyalások, az érdemi részvétel lehetőségét! Teremtse meg az ágazati kollektív szerződés megkötésének kereteit.
FDSZ Elnökség
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Tudományos és Innovációs Dolgozók szakszervezete (TUDOSZ), és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közös nyilatkozata
A négy aláíró szakszervezet üdvözli, hogy az idei évben is megrendezésre kerül a Kutatók Éjszakája, mely az elmúlt több mint egy évtizedben jelentős népszerűségre tett szert Magyarországon. Külön öröm a tudomány elkötelezettjei számára, hogy az idei évben két napossá bővült a rendezvény.
A kutatóintézetekben, egyetemeken, közgyűjteményekben és közművelődési intézményekben szeptember 28-29-én a nagyközönség megismerkedhet az alkalmazott tudományok, a természettudományok és a humán kutatások számos eredményével, méghozzá népszerű, ismeretterjesztő bemutatókon, előadásokon, nem egyszer játékokon keresztül. Ez az esemény fontos az oktatás, a nevelés, a társadalmi szemléletfejlesztés szempontjából egyaránt.
Azonban arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a tudomány társadalmi megbecsültségét, a kutatás szabadságát számos támadás éri. Elég a sok áltudományos nyilatkozatra gondolni, melyek a magyar nemzet történelmének, az élettudományok egyes kérdéseinek leegyszerűsítésével igyekeznek népszerűségre szert tenni. Nem véletlenül indított ezzel kapcsolatban a kutatóintézeti hálózatot összefogó Magyar Tudományos Akadémia felvilágosító, népszerűsítő-ismeretterjesztő kampányt. Mint szakmai érdekképviseleti szervezetek, ezt épp oly támogatandónak tartjuk, mint az MTA autonómiájának megőrzését.
A tudományos kutatást végző kollégák teljes autonómiáját csak a magyar hagyományként kialakult intézményhálózat tudja jelenleg biztosítani. Magyarország szerencsés ország, hiszen kutatások az akadémiai és más kutatóintézetekben épp úgy folynak, mint egyetemeinken, múzeumainkban, levéltárainkban, könyvtárainkban. Ez a sokszínűség olyan érték, mellyel kevés ország dicsekedhet ma Európában.
Szakszervezeteink aggasztónak tartják, hogy a tudományos kutatás presztízsének lebecsülése mellett megjelent a kutatómunkát végző kollégák között az egzisztenciális bizonytalanság is. A 2018. évre vonatkozó minimálbér- és garantált bérminimum emelést nem követte kollégáink bérének indexálása. A jövő évre vonatkozó garantált bérminimum emeléssel párhuzamosan sürgető szükség van az e területeken dolgozók bérrendezésére! Nem engedhető meg, hogy főállású kutatóink, kutatómunkát végző egyetemi oktatóink és a közgyűjtemények kutatóinak bére ne igazodjon az általuk előállított tudás értékéhez!
A kutatóhálózatokat nem kizárólag a tudományos fokozatot szerzett kollégák működtetik. A kutatást segítő munkatársak, akik nélkül egyetlen intézet, egyetemi labor vagy éppen könyvtár és múzeum sem működhetne, anyagi megbecsülése egy évtizede reálértékben folyamatosan csökken! A többségében közalkalmazottként dolgozó intézeti, felsőoktatási kutatást segítők és a közgyűjteményi-közművelődési dolgozók bérrendezése elengedhetetlen!
A szakszervezetek képviselői kezdeményezik, hogy a bérek fedezetének biztosításáért felelős magyar kormány folytasson érdemi tárgyalásokat a kutatói, felsőoktatási és közgyűjteményi-közművelődési bérrendszerek kapcsán az e területeket képviselő szakszervezetekkel és munkáltatókkal.
A négy aláíró szervezet határozott álláspontja, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével a tárgyalást az akadémiai kutatás jövőjének ügyében. Ne akarja két hónap alatt gyökeresen átalakítani a kutatást/kutatóhálózatot, ezzel külföldre kergetni a kutatókat. Mert ha a kutatást veszélyezteti, azzal Magyarország jövőjét kockáztatja.
A jövő megalapozásához, a kutatás szabadságának biztosításához, az értékalapú társadalom kialakításához elengedhetetlen a kutató és a kutatást segítő munkatársak anyagi megbecsülése is!
Budapest, 2018. szeptember 28.
Dr. Kuti László nevében Dr. Koreczné Kazinczi Ilona
ÉSZT elnök nevében elnök
Kiss Balázs TUDOSZ
ÉSZT
Tőrös Szilárd nevében
Csóti Csaba Pálfia Zsolt
elnök nevében
KKDSZ FDSZ
ÉSZT: A kormány hatástanulmányok nélkül akar elbocsájtani több ezer közalkalmazottat?
Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT) kéri a kormányt, hogy mutassa be azokat a hatástanulmányokat, amelyek alapján a januári elbocsájtásokat tervezi a közszférában! A kormánynak tájékoztatnia kellene az érintett munkavállalókat, azonban nem látszik, milyen elvek mentén akarják a létszámcsökkentést véghezvinni!
A kormányhivatalok a létszámát már a létrehozásakor is irreálisan alacsonyan határozták meg. A munkatársak most is túlterheltek, munkájukat rendszeres túlmunka mellett képesek csak elvégezni. A kormány azt mondja, hogy a határozott idejű szerződéssel dolgozó kollégák státuszát vizsgálják felül elsőként. Ezek a kollégák azonban olyanokat helyettesítenek, akik például szülési szabadságra mentek. Így az ő pozíciójukat nem lehet megszüntetni. Ezért tartja az ÉSZT fontosnak, hogy az érdekképviseletek megkapják a hatástanulmányokat, már ha léteznek!
A munkavállalók között egyre nagyobb a feszültség, ezért az ÉSZT felméri tagjai körében a sztrájkhajlandóságot és egyeztetést kezd a többi közszférában érdekelt szakszervezeti konföderációval!
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban
Véget ért a GINOP-5.3.4-16-2016-00011 – „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban” nevű GINOP pályázat, amelyben konzorciumi tagként az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is részt vett, és célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása volt.
A pályázat lebonyolításában részt vett még a Magyar Iparszövetség (OKISZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). A projekt a dél-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régióban valósult meg.
A pályázat támogatási összege 78,573 millió Ft, melynek támogatási mértéke 100 % volt.
Az elmúlt egy évben a konzorciumi tagok több konferenciát tartottak, amelyek kiemelt témája az ágazati és munkakör specifikus munkavédelmi kérdések voltak.
A pályázat keretében készült tájékoztató kiadványokat és szakmai anyagokat az oktatasbiztonsag.hu oldalról lehet letölteni.
Az ÉSZT egyeztetést sürget a tervezett létszámleépítések miatt!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) álláspontja szerint, a sajtóban is megjelent leépítési tervekről, a kormánynak azonnal tárgyalásokat kell kezdenie az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT).
A közszféra jelenleg is szakember hiánnyal küzd. Elegendő megtekinteni a kozigallas.gov.hu portált. A mai napon (2018. 08. 16.) 4720 álláshirdetés található. Ezek csak azok a pozíciók, amelyeket meghirdettek, hiszen sok esetben a munkáltatók lemondtak arról, hogy a felkínált megalázó bérért megfelelő szakembert találjanak. Ezért érthetetlen, hogy a kormányzat miért beszél elbocsájtásról.
A közszférában sokaknak tíz éve nem emelkedett a bére! Ezt a kormány most egy olyan „kannibál” módszerrel kívánja korrigálni, hogy az elbocsájtott dolgozók illetményét használná fel emelésre. Ezzel nem juttatnak többletforrást a szektorba, hanem drasztikusan megemelik a már jelenleg is magas munkaterhelést. Az ÉSZT ezt elfogadhatatlannak tartja!
Egy átgondolatlan és értelmetlen leépítés a közszférában tragikus következményekkel járhat, az ország működőképessége veszélybe kerülhet!
Ezért az ÉSZT követeli az OKÉT összehívását és a szakértői tárgyalások mielőbbi megkezdését!
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
