Május 1

Idén különleges időket élünk és a vészhelyzet miatt az Internet és a közösségi média segítségével szervezzük meg virtuális tömegrendezvényünket. Munkavállalóként újból kiszolgáltatottabbá váltunk, szűkítik a kollektív jogainkat és soha nem látott szolidiritásra van szükségünk, hogy biztonságban tudjunk minden családot.

A 130 évvel ezelőtti május 1-je is különleges volt, mert soha azelőtt nem volt példa a munkavállalók ilyen szervezett szintű és tudatos fellépésnek. Akkor sztrájkokkal és tüntetésekkel hívták fel a figyelmüket követeléseikre. Idén is hangot adunk ezeknek, csak most az online térben!

Tarts velünk három szakszervezeti szövetség az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma valamint több civil szervezet közös programjain az egésznapos digitális május elsején a Mércén.

Részletes program és az esemény linkje: https://bit.ly/2VP6ODK

 

Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkárának levele Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

Tárgy: Kérelem a március 18-i és április 4-i Kormányrendeletek visszavonása érdekében

 

Tisztelt Miniszterelnök,

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség és az általa képviselt 163 országbeli 200 millió dolgozó nevében erőteljes tiltakozásunkat fejezzük ki azon két közelmúltbeli, a koronavírus járvány hatásai enyhítésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó Kormányrendelettel kapcsolatban, mely a rendkívüli állapot idejére felfüggeszti a Munka Törvényt (03. 18.) és 24 hónapra kiterjeszti a munkaidőkeretet (04. 10). Ez utóbbi szabad kezet ad a munkáltatóknak, hogy egyoldalúan kényszerítsen túlmunkára, azzal, hogy a kifizetések elszámolását a 24 hónapos ciklus végére időzíti.

Miközben a szakszervezetek készek támogatni a járvány gazdasági hatásainak csökkentését szolgáló intézkedéseket, csatlakozunk magyar tagszervezeteink tiltakozásához a rendelet tartalma és egyoldalú bevezetésének módja ellen. Miközben a VKF tripartit konzultációs fórum ülésezett, a döntések egyoldalúan, a szakszervezetekkel való konzultáció nélkül kerültek meghozatalra.

A javasolt intézkedések a nemzetközi egyezményekben lefektetett és Magyarország által is elfogadott nemzetközi emberi és munkavállalói jogok egyértelmű megsértését jelentenék. Ahogy arra az ILO a közelmúltban rámutatott, a Covid-19 válságot nem szabad még időlegesen sem az emberi jogok, a szociális jogok, és különösen nem a szakszervezeti- és munkavállalói jogok lebontására használni.

A Covid-19 válság brutálisan emlékeztet a munkavállalói jogok védelmének fontosságára. Megvalósítása esetén a várható intézkedések lenyomnák a keresletet és strukturálisan aláásnák a magyar gazdaságot. Ez a felelőtlen kezdeményezés élesen szemben áll a világ sok más országa kormányainak konstruktív intézkedéseivel, melyeket a szakszervezetekkel és munkáltatói szervezetekkel együttműködésben hoztak.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség 4. kongresszusa 2018 decemberében már elfogadott egy határozatot a magyar munkavállalók dolgozó-ellenes jogszabályokkal szembeni tömeges tiltakozását támogatva. A mostani törvények tovább szélesítik ezeket a kizsákmányoló intézkedéseket. Ennek okán meg van minden okunk azt hinni, hogy a Munka Törvény módosítása szándékos kormányzati politika, megsértve a nemzetközi munkaügyi normákat, semmint egy válságra valóválasz, és félünk, hogy ezek visszavonása a helyzet stabilizálódását követően sem történik meg.

A versenyképesség javítása nem alapozható a munkavállalók pozíciójának lerontására és jogaik támadására – sem Magyarországon, sem az Európai Unió országaiban, vagy a világ más részein.

Mindezért a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség sürgeti Kormányukat, hogy késedelem nélkül vonja vissza a Rendeleteket és a jelenlegi válságra válaszul, jó hiszemben kezdjen szociális párbeszédet a munkahelyek és bérek védelmét szolgáló intézkedésekről fenntartva a munkavállalói és állampolgári jogokat.

Tisztelettel,

Sharan Burrow

főtitkár

Kérjen bocsánatot a PDSZ tagságától Maruzsa Zoltán!

A szakszervezeti konföderációk: az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma mélységes felháborodással hallotta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, az M1 Híradójában elhangzott szavait, amelyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezettel állította párhuzamba. 

A szakszervezetek mindig a munkavállalók érdekében szólalnak fel. Ezt terrorizmushoz hasonlítani szerencsétlen, ízléstelen és rossz érzést keltő. Szomorú, hogy megalapozott szakmai érvek és érdemi párbeszéd helyett inkább az ellenségkép gyártás egyszerű eszközéhez nyúl ismét a kormány a szakszervezetekkel szemben. Az államtitkár úr, azért nevezte terroristának a PDSZ-t és tagjait, mert a pedagógus társadalom elégedetlenségének adtak hangot amiatt, hogy a kormány az érintettek bevonása nélkül döntötte el az idei érettségi lebonyolításának idejét és módját. Ez ellen nem csak a szakszervezetek, hanem civil- diák- és szülői szervezetek is felszólaltak.

Természetes, hogy a járványügyi veszélyhelyzetben nem lehet lebonyolítani az érettségi vizsgákat a megszokott módon. Azonban ésszerű lett volna az érettségi vizsgák idejéről és módjáról egyeztetni, és azt nem két és fél héttel előtte bejelenteni. A miniszterelnök vasárnapi bejelentéséből megtudhattuk, hogy a szakemberek szerint május harmadikára fut fel a csúcsra a járvány. Már csak ezért sem szabad május negyedikén elkezdeni a vizsgáztatást.

A diákok és a tanárok amúgy is fokozottabb stresszhelyzetben vannak, hiszen egy hétvégéjük volt átállni a digitális oktatási rendre néhány héttel a vizsgák előtt, amely nem ment mindenhol zökkenőmentesen. Rengeteg csalódott diák is van, akik előrehozott érettségi vizsgát kívántak tenni és hónapok óta erre készültek. Egy körültekintőbb megoldással az ő lehetőségüket sem kellett volna feltétlenül elvenni.

Emellett a diákok és szüleik, valamint természetesen a pedagógusok is joggal aggódnak a fertőzésveszély miatt. A pedagógusok nem tudják betartani az ajánlott szociális távolságot a diákokkal a vizsgák alatt, hiszen ki kell osztani a vizsgalapokat.

Többek között ezért szólalt fel a PDSZ - más szakszervezetek és egyéb civil szervezetek mellett - a érettségi vizsgák ilyentén lebonyolítása ellen.

A PDSZ felhívását mindenki értékelheti vérmérséklete és világnézete alapján, de egy szakszervezet több ezer fős tagságát terroristákhoz hasonlítani és ennek a közmédiában hangot is adni elfogadhatatlan! Felszólítjuk Maruzsa Zoltán államtitkár urat, hogy a jövőbeni együttműködés érdekében kérjen bocsánatot a PDSZ vezetésétől valamint a pedagógus és oktatásban dolgozó tagjaitól!

Sajtóközlemény

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT) , a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény olyan módosítását készül Magyarország Kormánya beterjeszteni a parlament elé, mely alapos és részletes társadalmi konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi közalkalmazotti jogállásától.

A napvilágot látott tervezet szerint a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá a színházi és nagyzenekari munkavállók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását 2020. november 1-jével, a nélkül, hogy az e területeken jelen lévő szakszervezeti szövetségekkel (konföderációkkal) előzetes tárgyalásokat folytattak volna, továbbá a nélkül, hogy az e területeken szervezetten jelen lévő ágazati szakszervezetekkel érdemi egyeztetésekre került volna sor, kívánják a parlament elé terjeszteni a közel 20 ezer ember munkajogi viszonyait megváltoztató törvényjavaslatot.

Ez az eljárási mód és törekvés elfogadhatatlan és indokolatlan, különösen most, a koronavírus járvány idején, amikor a szakszervezeti és társadalmi cselekvőképesség korlátozottabb, hiszen a közegészségügyi helyzet miatt minden szervezet igyekszik az összejövetelek, értekezletek számát a szükséges minimumra korlátozni!

Az aláíró szakszervezeti szövetségek vezetői emlékeztetik a magyar kormányt és a társadalmat arra, hogy – több kisebb és részleges kiszervezés (pl. egyetemeken) után – a múlt év novemberében elindult a szakoktatók Kjt. alóli kiszervezésének folyamata, most pedig 6 teljes szakma munkavállalóit kívánják minél gyorsabban új jogszabályi környezetbe helyezni. E gyors törvényalkotási folyamat végrehajtásával, lényeges egyeztetések és a társadalmi konzultációs folyamatok lerövidítésével, illetve – a szakszervezeti szövetségek esetében – azok teljes mellőzésével!

Teszik ezt annak ellenére, hogy a Kjt. 6. § (1) értelmében e kérdések megvitatásának terepe a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT).

A SZEF, az ÉSZT, a LIGA Szakszervezetek, a MASZSZ és a MOSZ ezért egyrészt kezdeményezik a Kjt. tervezett módosítása kapcsán a közalkalmazotti érdekegyeztetés két hivatalos testületének, az OKÉT és a KOMT együttes ülésének összehívását, másrészt a parlament elnökének segítségét kérik azzal kapcsolatban, hogy a jelen törvénytervezet ne kerüljön tárgyalásra mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszüntetése kimondásra nem kerül és lehetőség nem nyílik a részletes és ütemezett társadalmi vita lefolytatására a Kjt. jövőjét illetően!

 

Csóti Csaba        dr. Kuti László    dr. Mészáros Melinda    Kordás László    Palkovics Imre

elnök                    elnök                    elnök                                  elnök                    elnök

s.k.                       sk.                         s.k.                                      s.k.                       s.k.

SZEF                     ÉSZT                     Liga Szakszervezetek      MASZSZ              MOSZ

 

Nyílt levél Magyarország Kormányához és Parlamentjéhez

A Nemzeti Felsőoktatási Törvény napokban – minden előzetes egyeztetés nélkül – benyújtott módosítási javaslata a nagy múltú magyar agrárfelsőoktatás kemény átszervezését tartalmazza, melynek nem látjuk racionális szakmai indokait.

A javaslat szerint a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Pannon Egyetem szervezeti egységéből 2020. július 31-én kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be. 2020. augusztus 1. napjától a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával a Szent István Egyetem jön létre. A tervezett törvénymódosítással két nagy múltú agrárfelsőoktatási intézmény elveszíti önállóságát. Gond az is, hogy fizikailag ezeket az intézményeket jelentős távolság választja el. A minőségi oktatás alapvető kritériuma, hogy az intézményi infrastruktúra és a személyi állomány fizikailag ne különüljön el és ezzel az átalakítással a jelenlegi helyzethez képest ez romlani fog. Az átalakítás kivitelezése előtt tisztázni kell, hogy a keszthelyi és a kaposvári intézményeknek mi lesz a jogi státusza, - mi történik a személyi állománnyal, az új intézményi formában mi lesz az oktatói és nem oktatói alkalmazotti státusz. Kérdés, hogy megmaradnak-e a jelenleg folyó képzések hosszú távon? Mi a garancia, hogy ezeket az intézményeket az átszervezés során nem számolják fel teljesen?

Véleményünk szerint a törvénytervezet alkotói az agrárfelsőoktatás mélyebb ismerete nélkül alkották meg e törvénytervezetet. Ami azért is gond, mert a magyar mezőgazdaság a jövőben is Magyarország gazdaságát meghatározó nemzetgazdasági ágazata.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy mielőtt a parlament tárgyalná e törvénytervezetet hívják össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot, ahol e tervezet szakmai vonatkozásairól érdemi egyeztető tárgyalást folytatnánk az érdemi megegyezés, a probléma megoldásának céljából.

A tervezet szerint a Kormány újabb hat egyetem alapítványi fenntartói és finanszírozási modellváltásáról, továbbá számos intézményt érintő szervezeti átalakításokról döntött. A módosítási javaslatok között olyanok is szerepelnek, amelyek a nem állami intézményeknél a fenntartó jogává teszik a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását. Egy ilyen szabályozás törvényerőre emelése utat nyit az intézményi autonómia teljes felszámolásához. A javaslatok továbbra sem tartalmaznak garanciákat a szerzett munkavállalói jogok megőrzésére az átalakuló intézményeknél.

Javasoljuk, hogy a végső döntés előtt készüljön hatástanulmány a modellváltással kapcsolatos folyamatokról, az intézmény működésére gyakorolt kedvező és kedvezőtlen hatásokról, az átalakítás munkavállalói jogokat érintő elemeiről.

Ezt követően az ITM az érdekvédelmi szervezetek bevonásával folytasson valódi egyeztetéseket a kor kihívásainak, a gazdasági és a társadalmi elvárásoknak megfelelni képes felsőoktatás kialakításához szükséges feltételek megteremtéséről.

Ezért egyetértve érintett tagszervezeteinkkel kezdeményezzük a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács haladéktalan összehívását, és csak azt követően kerüljön sor a törvénytervezet parlamenti megtárgyalására.

 

Budapest, 2020. április 5.

 

Dr. Kuti László

az ÉSZT elnöke