Tisztelt munkatársaink, egészségügyi és egészségügyben dolgozók!

Tisztelt volt, jelenlegi és majdani betegeink!

Tisztelt munkahelyi vezetőink!

Amint bizonyára mindenki tudja, közeleg az egészségügy világnapja.

  1. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet a WHO.

A WHO 1949-ben a születésnapját, április 7-ét az egészség nemzetközi világnapjává (World Health Day) nyilvánította, mely nap egyúttal az egészségügyi világnap is.

Ebből az alkalomból a belgiumi társadalmi szervezetek és szakszervezetek április 7-én felvonulnak Brüsszelben, melyhez mi, magyarok is csatlakozunk az alábbiakért felszólalva:

EURÓPAI EGÉSZSÉGÜGYI DEMONSTRÁCIÓ!

Április 7-én, az egészség világnapján ne feledjük: EGÉSZSÉGÜNK NEM ELADÓ

Csatlakozzon az európai mozgósításhoz: védjük meg egészségügyi rendszereinket az üzleti visszaélésekkel szemben, melyek veszélyeztetik társadalmi jól-létünket.

Üzeneteink egyértelműek:

1) Megfelelő nyilvánosság és finanszírozás.

2) Mondjunk nemet a kereskedelmi túlkapásokra az egészségügyben.

3) Mindenkinek legyen hozzáférése minden ellátáshoz.

4) Az egészségünk a miénk.

5) Az egészséget meghatározó tényezőket vegyék figyelembe.

6) A Big Pharma aláássa az egészséget.

7) Minden eltűnt ... az egészségügyi személyzet is.

Mozgósítsunk a tömegeket, hogy megvédjük a minőségi egészségügyi ellátáshoz való alapvető jogainkat!

Szolidaritásunk jeleként ragasszunk április 7.-én EGY FEHÉR PAPÍRLAPOT az intézményeink ablakaiba!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) döbbenten olvasta azt az éjszaka leple alatt Semjén Zsolt által benyújtott alaptörvény módosítás azon pontjait, amelyekben a honvédelmi törvényt megszünteti és helyette miniszteri rendeletekben kívánja rendezni a honvédek jogait és kötelezettségeit, valamint megtiltja a szakszervezetek működését a honvédelem területén.
A kormány  azon törekvése, hogy a munkavállalókat, közalkalmazottakat és fegyveres testületek tagjait kiszolgáltatott helyzetbe hozza, nem újdonság. Ez a lépés azonban hatalmas szintlépés. A sztrájkjog és néhány sarkalatos munkavállalói jog korlátozása a fegyveres testületeknél érthető. Azonban megfosztani a honvédeket, egy eddig alaptörvény által garantált alapjoguktól, nem csak elfogadhatatlan, hanem nemzetközi szerződéseket is súlyosan sért! Az pedig, hogy működő szakszervezet törvényileg betiltsanak az Európai Unióban példátlan.
Amennyiben ez az alaptörvény módosítás életbe lép és megszűnik a honvédelmi törvény a magyar honvédek elvesztik minden maradék jogukat, csak kötelességeik lesznek, és csendben tűrniük kell minden, rájuk nézve rendkívül hátrányos munkáltatói lépést. Ezt nem lehet magyarázni azzal a pátosszal sem, hogy “A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.”
Az ÉSZT követeli az alaptörvény módosítás visszavonását, a szakszervezetek egyre erőteljesebb üldözésének megszüntetését, a munkavállalók jogainak helyreállítását.     

 

ÉSZT

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vitanapot szervezett november hetedikén “Vitanap az országos szintű érdekképviseletek színtereiről,a módosítás lehetőségei” címmel.

A meghívott előadók a magyar érdekegyeztető fórumok működését mutatták be a résztvevőket.

Dr. Antmann Katalin, az ÉSZT elnöke rövid köszöntőjében felvázolta, hogy milyen főbb problémákat lát a rendszerben.

Az első előadó, Kisgyőri Roland, Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság, NGTT  Osztály osztályvezetője volt. Előadásában bemutatta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, feladatát és felépítését, illetve kapcsolatrendszerét. Külön kiemelte, hogy az NGTT nemzetközi szinten is aktív, más országok hasonló fórumaival szoros kapcsolatot tart.

Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa működéséről számolt be. Előadásában elmondta, hogy 2010. óta a közszolgálati érdekegyeztetés hogyan alakult át. A 2010-es évek óta ezek a fórumok kiürültek, mert a kormány, mint munkáltató, nem tartja partnernek a szakszervezeteket.

Dr. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának működését mutatta be.A tripartid egyeztető fórum munkájában a szakszervezetek a munkaadói szervezetekkel tárgyalnak, többnyire a bérek alakulásáról és a gazdasági különböző kérdéseiről. A VKF munkájában a kormány inkább csak megfigyelő szerepet lát el, és a meghozott döntéseket, szükség szerint jogszabályba foglalja.

Pásztóy András Magyar Szakszervezeti Szövetség képviseletében a VKF-ben szerzett tapasztalatairól beszélt.

Az előadásokat követően egy fórum keretében a megjelentek kérdéseket tehettek fel az előadóknak, és megbeszélték a magyarországi szociális párbeszéd rendszerben kialakult helyzetet.

A fórumon tanulsága, hogy a szociális párbeszéd fórumain kisebb-nagyobb működési problémák jellemzik, amelyek alapja, hogy a tárgyaló felek nem tekintik egyenrangúnak a szakszervezeteket.  

AZ ORSZÁGOS KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS

MUNKAVÁLLALÓI OLDALÁNAK

 

 

KÖZÖS NYILATKOZATA

 

                                                                                                                       

 

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Kormány megsérti a társadalmi és szociális párbeszéd szabályait azzal, hogy érdemi egyeztetés nélkül nyújt be olyan jogszabálytervezetet, amely a közszféra területén a szakszervezeti tagdíj levonást megszünteti, és ezzel a magyar munkavállalókat még kiszolgáltatottabbá teszi, főleg azt a réteget, amely a közszférában, esküjéhez híven teljesíti feladatait. Teszi mindezt egy olyan törvénytervezet benyújtásával, amelynek az indoklása nem fedi a valóságot, többletadminisztrációs terhet ró mind a munkavállalókra, mind pedig az őket képviselő érdekvédelmi szervezetekre.

 

Sajnálatos módon, a közszolgálatban dolgozó kormány- és közszolgálati tisztviselők, pedagógusok, közalkalmazottak, adótisztviselők, egészségügyi jogviszonyban állók stb. emberi és szabadságjogai korlátozás alá esnek, így az ő jogérvényesítésük, anyagi és szociális érdekeinek a védelme, az egyéni korlátozottságból fakadóan, más átlag állampolgártól eltérően jóval nehezebb, így a szakszervezeti tagság jelenti számukra szinte az egyetlen kollektív érdekérvényesítési módot.

 

Becsapva érzik magukat az érdeképviseletek azzal kapcsolatban is, hogy az eredeti társadalmi véleményezésre bocsájtott törvénytervezettől eltérően, jóval súlyosabb tiltó rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslat került benyújtásra az Országgyűlésben, A kormány ennek ellenére sem vállalta a jogszabályokban rögzített párbeszéd iránti kötelezettségének.

 

Különösen szomorú, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács annak ellenére sem került összehívásra, hogy a kormányzati szervek szociális, üdültetési és oktatási feladatait ellátó ingatlanok tervezett eladásával kapcsolatban kívánt konzultálni a Munkavállalói Oldal, továbbá, a konzultáció elmaradásával a Kormány nemet mond a teljes közszféra bérhelyzetének közös értékelésére és megoldási javaslatainak kidolgozásra is.

 

Az Európai Szociális Charta rögzíti, hogy a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzeti törvények sem önmagukban, sem alkalmazásuk révén nem csorbítják a munkavállalók szervezkedési szabadságát, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 154. sz. Egyezménye pedig kifejezetten rögzíti, hogy a kollektív tárgyalások elősegítése érdekében olyan intézkedéseket kell tenni, amely erősíti a párbeszéd jelentőségét, az egyezményt ratifikáló államokban.

 

Az említett témákkal kapcsolatban a Munkavállalói Oldal aggodalmát fejezi ki a magyarországi társadalmi és szociális párbeszédben zajló folyamatok miatt, és kifejezett igényként rögzítik közös nyilatkozatban, hogy az európai normákhoz megfelelően, a magyarországi érdekegyeztetés rendszerét, érdemi és tartalmi párbeszéd formájában fenn kell tartani és meg kell erősíteni, ezért a törvény egyeztetés nélküli elfogadásának napját, a magyar társadalmi párbeszéd gyásznapjává nyilvánítja. 

 

Budapest, 2023. szeptember 29.

 

 

Dr. Antmann Katalin sk.

elnök

Doszpolyné dr. Mészáros Melinda sk.

elnök

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

 

 

dr. Cser Ágnes sk.

elnök

Csóti Csaba sk.

elnök

Hetedik Szövetség

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

 

Palkovics Imre sk.

elnök

 

Zlati Róbert sk.

elnök

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

Tisztelt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke!

 

Azért fordulok Önhöz, hogy kifejezzem az európai szakszervezeti mozgalom aggodalmát az állam működésének további egyszerűsítésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvénytervezet miatt.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatja tagszervezeteink azon értékelését, hogy a közszférában működő szakszervezeteket hátrányosan megkülönböztető rendelkezések tervezete nyilvánvalóan szakszervezet-ellenes diszkriminációt jelent, és súlyosan sérti az érintett munkavállalók és szakszervezetek jogait.

Az intézkedések indoklása az adminisztratív terhek csökkentése. Egyértelmű azonban, hogy az intézkedések a törvényjavaslat címével ellentétben semmilyen adminisztratív terhet nem fognak csökkenteni. Ráadásul az, hogy az egyes közszektorbeli munkáltatóknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy megtagadják a tagdíj automatikus levonását, új és jelentős további adminisztratív terhet ró a közszektorbeli szakszervezetekre.

Ezért támogatjuk a felhívást a tervezet azonnali visszavonására és érdemi tárgyalások megkezdésére, lehetőleg az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretében. Emlékeztetünk arra, hogy a kormányoknak eleget kell tenniük a szakszervezetekkel folytatott konzultációban betöltött munkáltatói szerepükkel kapcsolatos kötelezettségeiknek, és teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az EU szociális vívmányait és a nemzetközi munkaügyi normákat. Az ESZSZ kérésre további információkkal áll rendelkezésre az érintett munkajogi szabályokkal kapcsolatban.

Üdvözlettel,

Esther Lynch,

az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára

Felháborodtak a szakszervezetek egy salátatörvénybe bújtatott életveszélyes következményekkel járó törvénymódosítási tervezeten. A kormány ugyanis arra készül, hogy levegye a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget, s teljes egészében a munkavállalókra hárítsa azt. A szakszervezeti szövetségek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt e szakszerűtlen módosításról döntene – olvasható öt szakszervezeti szövetség közleményében.

Megdöbbentek a szakszervezetek munkavédelmi szakértői azon a törvénymódosítási tervezeten, amellyel a kormány gyakorlatilag teljesen levenné a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget a munkáltatók válláról, s kontroll nélkül a munkavállalókra bízza, ismerjék meg a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek megelőzésének módját. Ráadásul, a munkavállalók millióinak az egészségéről és életéről szóló változtatási tervről a szakszervezetek és szakértőik „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló salátatörvénybe bújtatva szembesültek. A konföderációs vezetők úgy vélik, a törvénymódosítás legijesztőbb eleme szerint a munkáltató letudhatja egyetlen, kézbe adott vagy emailen küldött írásos „oktatási tematikával” a munkavédelmi tájékoztatást, s az egyénre bízza, elolvassa-e, megérti-e azt egyáltalán. Ennek akár végzetes következményei lehetnek, amit a szakszervezetek nem nézhetnek tétlenül – jelentették ki egybehangzóan. Különösen sérelmesnek tartják az érdekvédők azt, hogy egy ilyen fontos, munkavállalók millióinak egészségét, testi épségét, életét érintő kérdésben ismét elmaradt a szakmai egyeztetés. A kormány ezzel megint azt üzeni, hogy nem számít, mit gondolnak a szakszervezetek és a munkavédelmi szakértők a munkavállalók biztonságáról. Ez végtelenül felháborító, ám ami még ennél is rosszabb, a módosítás súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel járhat – szögezték le a közlemény aláírói.

A munkavállalói képviselők nem értik, hogyan készülhet ilyen szakszerűtlen módosításra a foglalkoztatásért felelős miniszter, akinek tudnia kell, hogy munkahelyi baleset miatt évente több tucat ember meghal vagy élete végéig rokkant marad. Erre a szakszervezetek minden évben külön, a munkahelyi balesetben elhunytak világnapján is felhívják a figyelmet, arra a nehezen elképzelhető esetre is gondolva, ha netán az illetékesek nem tartanák számon a szomorú statisztikát. A tervezett módosítás hatására viszont nemhogy javulni fog a munkavédelmi helyzet, hanem még jobban leértékelődik annak fontossága, s elképzelhető, hogy a jövőben jelentősen megugrik a munkahelyi és foglalkozási balesetek száma – érvelnek közös nyilatkozatukban az aláírók.

A jelzett intézkedés nemcsak felelőtlen – amennyiben megvalósul –, hanem ellentétes a munkavédelem alapvető elveivel és a 81/391/EGK Európai Tanács irányelvével is – szögezték le a szakszervezetek, hozzátéve: a módosítás még diszkriminatív is lehet, ha az – ahogy a tervezetben szerepel – csak bizonyos munkáltatókra, munkakörökre vonatkozik majd.

A szakszervezetek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt végzetes következményekkel járó változtatásról döntene.

Az Értelmiség Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozik a pedagógus státusztörvény elfogadása miatt és kéri a Köztársasági Elnök asszonyt, hogy ne írja alá.
A törvény most elfogadott formájában feleslegesen szünteti meg a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, korlátozza, vagy veszi el eddig szerzett jogaikat. Nem véletlenül nevezik pedagógus körökben bosszútörvénynek.
A törvény szövegéből kiolvasható- akár 180 napot elérő kirendelhetőség -, hogy a kormány elismeri, pedagógus hiány van, amely probléma csak fokozódik a pedagógus társadalom elöregedésével. A belügyminisztérium nem tud másban gondolkodni, csak a fegyveres testületeknél szokásos vezénylésben, mint látszat problémamegoldásban. Az ÉSZT javasolja, hogy a kormány inkább tegye vonzóvá a pedagógus pályát a fiatalok számára.
A törvény egyik indokaként a kormányzat rendszeresen azt kommunikálja, hogy csak a törvény elfogadása teszi lehetővé a bérek emelését, amelyet Uniós forrásokból kívánnak fedezni, de a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztésre kerültek. Béreket emelni közalkalmazotti jogviszonyban is lehetne, ebben jogszabály nem akadályozza a kormányt. Az Uniós források pedig előfinanaszírozottak, vagyis, amennyiben a kormány teljesíti a jogi feltételeket, hozzájut a Magyarországot megillető összeghez visszamenőleg.
Az ÉSZT támogatja, hogy egy olyan bérrendszer kerüljön bevezetésre, amely minőségi - mennyiségi mutatókat vesz figyelembe, és ösztönző jellegű. Azonban ennek kidolgozásakor a szakmát és az érdekképviseleteket be kell vonni, és nem csak látszat egyeztetéseket folytatni, mint tette eddig a kormány.

Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének (OSZSZ) Szövetségi Tanácsa a 1681/2022. (XII. 28.) Kormány határozat módosításának tervezetét megtárgyalta, és a  társadalmi egyeztetéshez kapcsolódóan kialakította az álláspontját.

Az OSZSZ stratégiai célnak tartja Magyarország számára az egészségügyi- és egészségügyben dolgozók létszámának megtartását, a szakdolgozói létszám növelését. Ehhez elsődlegesnek tartjuk az egészségügy munkavállalói számára a reálbérek szinten tartását, hogy az ágazat a működőképességét megőrizze.

A határozat módosításához az alábbi észrevételeket és javaslatokat tesszük:

 

  • Csalódás, hogy a tervezet nem januártól 1-től, hanem csak július 1-től biztosítja a 18 %-os emelkedést, amely így éves szinten csak 9%-os növekedést jelent, ami elmarad az infláció mértékétől. Ezért kérjük, hogy a béremelés január 1-től, visszamenőleges hatállyal történjen meg.
  • Az egészségügyben dolgozók tervezett fix összegű béremelésében a munkáltatót terhelő járulék is benne szerepel. Ennek következtében az emelés mértékének kb  18 százalékának megfelelő az az összeg, amelyet a munkavállaló megkap. Ez az éves inflációt szintén nem fedezi. Az egészségügyben dolgozóknál is kérjük a január 1-ei visszamenőleges hatályú béremelést.
  • Javasoljuk, hogy az év második felében, a rezsi és élelmiszerek árak emelkedését egyszeri keresetkiegészítéssel kompenzálják a szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók számára.
  • Az orvosok bértábla emelkedése is elmarad az infláció mértékétől, ennek felülvizsgálatát is szükségesnek tartjuk.
  • Az egészségügyi bérrendszer elavult. Számos javaslatunk lenne minőségi teljesítmény bérelemekre vonatkozóan, amelynek megvitatásában szívesen részt venne szakszervezetünk.

 

Bízunk benne, hogy javaslataink megfontolásra kerülnek, és elkezdődhet egy szakmai alapú egyeztetés. Javasoljuk, hogy Pintér Sándor miniszter úr hívja össze az ESZÉF alakuló ülését, amely lehetőséget adna az ágazat képviselői közötti rendszeres párbeszédre.

 

NYÍLT LEVÉL MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁHOZ
Nem alamizsnát kérünk, hanem a járandóságunkat!


A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elengedhetetlennek tartja, követeli,
hogy a 2023-as évre tervezett 15% inflációs cél felülvizsgálata mellett, a kormány emelje
meg a nyugdíjakat legkésőbb 2023. június 1-jével, soron kívül 3%-kal, 2023 januárig
visszamenőlegesen. Korábbi követelésünknek megfelelően ugyancsak igényeljük, hogy
soron kívül, visszamenőlegesen az előző két évben elmaradt 1,5%-os nyugdíjkiigazítás
történjen meg, és januártól az idei nyugdíjakat ezzel a mértékkel emeljék meg, bázisát
képezve a 2023-as emeléseknek.
A NYUSZET növekvő aggodalommal figyeli a KSH és az EUROSTAT időszakos jelentéseit,
adatait. A KSH márciusi gyorsjelentése szerint a nyugdíjas infláció az első 3 hónapban 27,4;
26,9; illetve 26,7% volt, azaz messze nem csökken olyan mértékben, mint azt a kormányzat
láttatni szeretné. Az idős korosztály jelentős része egyre nehezebb helyzetbe kerül, az
Európai Unióban kiugróan magas hazai infláció, és ezen belül az alapvető élelmiszerek
évtizedek óta nem látott drágulása (jan-márc: 44; 43,3; illetve 42,6%) miatt. Az általános
áremelkedési ütem minimálisan csökken, lényegében stagnál. Ugyanakkor a maginfláció
márciusban 0,5 százalékponttal nőtt, ami azt jelenti, hogy az infláció érdemi csökkenésére a
következő hónapokban sem számíthatunk. Jelen helyzetben még inkább szükséges, hogy a
reálisan kiszámolt tényleges nyugdíjas infláció és a nyugdíjak korrekciója szinkronba
kerüljön!
A szükségessé vált sürgős intézkedések nem a kormány jóindulatán alapulnak, hanem a
hatályos jogszabályokon, melyek előírják a nyugdíjak értékállóságát! A 2011. évi CXCIV. sz.
törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 41.§-a (3) bekezdésében kimondja, hogy „A
nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”
A kormányzati kommunikációban rendszeresen visszatérő állítás, hogy a nyugdíjak
reálértékének megőrzése becsületbeli ügy. (Bár igazából törvényi kötelezettség.) Ahhoz,
hogy ez megvalósuljon, szükséges, hogy az éves infláció tényleges mértékének
megismerésekor végelszámolás készüljön. Ha az infláció mértéke éves szinten meghaladja a
nyugdíjak emelésének százalékát, akkor törvényben szabályozott módon, pótlólagos
emelésre kerüljön sor. Elfogadhatatlan az a tendencia, hogy az átlagnyugdíj egyre inkább
elmarad a nemzetgazdasági nettó átlagbérhez képest. A 13 évvel ezelőtti közel 70%-os arány
mára 50% alá csökkent, ami egyértelműen alátámasztja a nyugdíjasok elszegényedését,
gazdasági lecsúszását!
Az elmúlt időszakban a NYUSZET többször kért a legszegényebb nyugdíjas réteg számára egy
egyszeri, átmeneti segélyt. Az azóta lezajlott folyamatok a helyzeten csak rontottak. Ezért
most megismételjük a javaslatot, de abban a formában, hogy a medián nyugdíj alatti
ellátásban részesülők egy egyszeri, 75.000 Ft értékű juttatást kapjanak. Folytatni és szélesíteni szükséges azt a felzárkóztatási, nyugdíj-korrekciós programot, melyet
15 évvel ezelőtt a pénzügyi válság miatt felfüggesztettek. A méltányos és igazságos
rendezéshez a NYUSZET szakmai javaslatait átlátható, korrekt egyeztetési folyamatban felajánlja a kormányzat számára.

A NYUSZET által fentebb követelt évközi emelés ideje és
mértéke – az adatok tanúsága szerint – reális, sőt, a kivitelezhetőség érdekében inkább
visszafogott!
Határozottan igényeljük a rendszeres, kiszámítható párbeszéd, az egyeztetés megfelelő
intézményes formáinak kialakítását. Az idős emberek, a nyugdíjasok érdekképviseleti
szervezetei készek érdemi javaslataikkal hozzájárulni a társadalmi feszültségek
csökkentéséhez, egy élhetőbb, humánusabb Magyarország megteremtéséhez!
A nyugdíjas társadalom, különösen annak medián nyugdíj alatt részesülő, egyre inkább
nélkülöző hányada (mintegy 1 millió nyugdíjas) nevében is egyértelműen elvárjuk, hogy az
ígéreteknek megfelelő legyen a kormányzati cselekvés is!


Budapest, 2023. április 17.

NYUGDÍJAS SZERVEZETEK EGYEZTETŐ TANÁCSA

 

A sajtóban napvilágot látott hírek szerint a kormány arra készül, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusokat is megfossza közszolgálati jogviszonyától. Nem új keletű ez a törekvés, és nem is előzmények nélküli. A kormány az utóbbi években intézkedéseivel fokozatosan kiüresítette a közszolgálatiságot és folyamatosan egyre nagyobb munkavállalói csoportokat szorított ki belőle. Most a folyamat végeként arra törekszik, hogy a pedagógusok körében annak maradék garanciáit és kedvezményeit is felszámolja. Lehet erre az intézkedésre úgy tekinteni, mint a tanárok elégedetlenségi és engedetlenségi mozgalmával szembeni retorzió, de az sokkal többet árul el arról, hogy a kormányzat mennyire semmibe veszi a köz javát és a közösséget szolgálók munkáját. Az utóbbi évekre nem maradt olyan tényező, amely a pedagógusok és más közszolgálatban foglalkoztatottak számára vonzó lehetne a munkavállalás szempontjából. Ezzel az intézkedéssel a maradék előnyök végső felszámolása zajlik, amit a távoli jövőbe vetített béremelés ígérete semmilyen tekintetben nem ellensúlyoz. Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy ne rontsa tovább az egyébként is rendkívül súlyos és feszült helyzetet.
FDSZ elnöksége

   Kiadó: Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöksége megdöbbenve olvasta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatát, amelyben megszüntetné a kötelező kamarai tagságot az orvostársadalom számára. A kormány ezen lépésével átgondolatlanul, sértődötten és csapkodva reagál a Magyar Orvosi Kamara figyelemfelhívó akcióira. A törvény általános indoklásában leírtak nem felelnek meg az igazságnak. Ezt többször, több helyen is elmondta a MOK. 

A törvénytervezet további kérdéseket is felvet. Mi fog történni a többi kötelező kamarai tagsággal, például a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai vagy a Magyar Gyógyszerészi Kamarai tagsággal? Esetleg megszüntetik a vállalkozók számára kötelező kamarai hozzájárulást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére? Veszélyes útnak tartjuk, hogy a kormány politikai kérdést kreál szakmai kérdésekből, és visszaélve a törvényalkotás lehetőségével a számára nem kellemes hangokat jogi úton kívánja elhallgattatni. 

Emlékeztetjük a kormányt, hogy az ÉSZT és tagszakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége tavaly decemberben kérte Pintér Sándort, hogy hívja össze az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórumot (ESZÉF), amelynek megalakításával három éve adós a Belügyminisztérium, holott saját törvénye kötelezi rá. Az ESZÉF lehetőséget adott volna a félreértések tisztázására és a társadalmi egyeztetés lefolytatására. Még választ sem kaptunk levelünkre, amely jelzés értékű az egészségügyi dolgozók számára. 

Ezért az ÉSZT kéri, hogy a törvényjavaslatot vonja vissza a kormány, és politikai lépések helyett kezdjen szakmai párbeszédet a jelenlegi jogi keretek betartásával. 

 

A NYUSZET nyilatkozata

a nyugdíjemelés és az infláció kapcsolatáról

 

 

Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell megemelni a nyugdíjakat!

A kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ennek következtében nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat és különösen az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hiteleznek a költségvetésnek. Már 2021-ben úgy zárult az év, hogy a nyugdíjak nominális értékének éves emelése 0,3%-os reálérték-csökkenést eredményezett. 2022-ben – elfogadva a kormány számítását – 14%-kal emelkedett a nyugdíjak nominális értéke, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 15,2% volt, vagyis a nyugdíjak reálértéke a múlt évben is csökkent. A jelenlegi nyugdíjak tehát 1,5 százalékkal alacsonyabbak, mintha a nyugdíjak 2021-22-ben a tényleges inflációnak megfelelő mértékben növekedtek volna.

A hibás prognózis nyugdíjasokat hátrányosan érintő következményei a nyugdíjprémium számításánál is tetten érhető. A kifizetést 4%-os GDP-növekedést feltételezve (0,5-es szorzóval) számolták ki, minek következtében a nyugdíjasok maximum 10.000 Ft-ot kaptak ezen a jogcímen. Valójában azonban – mint ahogyan a KSH bejelentette – a GDP 4,6%-kal bővült. E szerint 1,1-es szorzóval kellett volna számolni, ami maximum 22.000 Ft-os nyugdíjprémiumot jelent, vagyis a nyugdíjasokat ebben az esetben maximum 12.000 Ft veszteség érte.

Mindez összesen közel 100 milliárd Ft veszteséget okozott a nyugdíjasoknak, ami személyenként átlagosan közel 40 ezer forintot jelent évente.

A 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról tartalmazza a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény 41.§ (3) bekezdése kimondja: „A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.

Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról csupán azt szabályozza, hogyan, milyen eljárással kell évente megemelni az öregségi nyugdíjakat, illetve korrigálni az esetleg keletkező eltéréseket. A törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nyugdíjakat „…az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.” A törvény (3) bekezdése szerint „Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.” A törvény (4) bekezdése ehhez hozzáteszi, hogy „…a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.” Év végi elszámolás, és ezáltal korrekció azonban nem szerepel a törvényben, noha a helyzet ugyanaz. A miniszterelnök is számtalan alkalommal hangoztatta a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, amit nem lehet másképpen értelmezni, mint hogy a nyugdíjak emelése egyezzen meg az infláció tényleges mértékével.

A nyugdíjak reálértékének megőrzését becsületbeli ügynek tekintjük. A NYUSZET ezért elvárja a kormánytól, hogy – ígérete betartása érdekében – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával – dolgozzon ki egy olyan mechanizmust, amely garantálja, hogy a nyugdíjak a tényleges inflációnak megfelelő mértékben emelkedjenek, vagyis ha a nyugdíjak emelése elmaradt a tényleges inflációtól, akkor tárgyév január elsejei visszamenőleges hatállyal pótlólagos emelésre kerüljön sor! Ezt az intézkedést már az eddigi elmaradás korrekciójára is alkalmazni kell 2022. január elsejei hatállyal. Ugyanilyen módon módosítani kell a nyugdíjprémiumra vonatkozó törvényi szabályokat is!

Az alacsony nyugellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében megismételjük két korábbi követelésünket:

- Az első negyedéves statisztikai adatok alapján már júniusban korrigálja a kormány az időseknek járó ellátásokat olyan módon, hogy az megfeleljen az idei évben várható tényleges nyugdíjas fogyasztói árindexnek.

- Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők krízishelyzetének mérséklése érdekében 2020 óta kérjük, hogy az átlagnyugdíj alatti nyugdíjjal rendelkezők kapjanak 50 ezer forintos egyszeri kiegészítést. Ezt most megismételjük azzal, hogy tekintettel az időközben bekövetkezett inflációra, illetve az élelmiszerárak ez év januári 44%-os emelkedésére, az átlagnyugdíjnál kevesebb nyugdíjat kapók egyszeri 75.000 forintos támogatást kapjanak.

 

Megrendülve értesültünk, hogy Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség korábbi elnöke, a Magyar Országgyűlés képviselője  - 2023.január 30-án – tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Kordás László 1969. november 28-án született, 1984-ben, még tanulóként lett a Vasas Szakszervezet tagja. A budapesti Ikarus Járműgyárban kezdett dolgozni, először helyben, majd az országos Vasas munkájába bekapcsolódva részt vett az ifjúsági szervezet megalapításában. 1997-ben alapító elnöke volt az Autóbuszgyártók Vasas Szakszervezetének, a NABI Kft.-nél. A Vasas Ifjúsági Bizottság titkára, majd elnöke lett, ebben a minőségében részt vett a Vasas elnökségének és szövetségi tanácsának tevékenységében. A Vasas vezetésének bíztatására munkája mellett tanult, hogy magasabb szintű kihívásoknak is eleget tudjon tenni. Közgazdász diplomát, később pedig energiagazdálkodási szakközgazdász képesítést szerzett.

Mindig harcos, elkötelezett tisztségviselő, a munkavállalói érdekekért kiálló, azokat képviselő, közösségteremtő ember volt. Ezt felismerve, az ezredfordulón a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége ifjúsági szervezetének, a Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének titkára, majd elnöke lett.

2015-től 2021-ig állt a Magyar Szakszervezeti Szövetség élén. Elnöksége idején, akárcsak korábban a Vasas Szakszervezetben, illetve a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége alelnökeként, mindvégig következetes kitartással küzdött a munkások érdekeiért, erkölcsi és anyagi megbecsüléséért azért, hogy a magyar munkavállalók valóban európai körülmények között dolgozhassanak. Szakszervezeti elkötelezettségét – melyet vasas tagságával is mindvégig kifejezett –, szakértelmét tárgyalópartnerei is elismerték és nagyra becsülték. Szívügyének tekintette a közös fellépést, a szakszervezetek és konföderációk együttműködését is. Meggyőződése volt, hogy valós eredményeket csak fáradhatatlan, szakmailag hiteles munkával lehet elérni.

Halála pótolhatatlan veszteség mindannyiunk, az egész magyar szakszervezeti mozgalom számára.

Őszinte részvétünk a családjának és osztozunk gyászukban!

Forrás:http://www.szakszervezet.net/hirek/97/Elhunyt%20Kord%C3%A1s%20L%C3%A1szl%C3%B3,%20a%20MASZSZ%20kor%C3%A1bbi%20eln%C3%B6ke

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Sunday the 14th. .