Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség május 22-én megtartotta éves, rendes kongresszusát.

A levezető elnök Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetésnek elnöke volt.

Az első napirend az elnöki beszámoló volt. Kuti László, az ÉSZT elnök beszámolt az elmúl egy év eseményeiről és az elért eredményekről.

Ezután megtörtént a 2017. évi beszámoló és annak elfogadása, majd a 2018. évi költségvetési terv ismertetése és elfogadása.

Mivel a felügyelő bizottság egyik tagja lemondott a helyére Ivádi László, az FDSZ tagja került megválasztásra.

A kongresszust az elnöki zárszóval ért véget.

 

 

A visegrádi országok szakszervezeti konföderációinak, a CMKOS, ÉSZT, Liga Szakszervezetek, MASZSZ, Munkástanácsok, SZEF, Forum, OPZZ, NSZZ Solidarnosc, KOZ SR vezető képviselői 2018. május 10-11-én, Budapesten tartották soros találkozójukat, melyen áttekintették országaik gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetét, különös tekintettel a munkaerő piaci és bér, jövedelmi kérdésekre. A hagyományoknak megfelelően a találkozón részt vettek az Európai Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány képviselői.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartása, a jelentős bérkülönbségek felszámolása érdekében. Reális értékelésekre, a gazdaságok valódi teljesítőképességének figyelembevételére építve van lehetőség a kelet-nyugati bérszakadék csökkentésére. Üdvözölték, hogy az idei éves növekedési felmérés (AGS) is hangsúlyozza a reáljövedelmek növekedésének, az egyenlőtlenségek csökkentésének fontosságát.

A tagság igénye az együttműködés erősítése – indokolja Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke, miért ünnepel együtt május elsején három tömörülés.

Bővebben

Összefoglaló a Friedrich Ebert Stiftung 2018 március 27-i konferenciájáról

  

A stagnáló munkabérek hosszú évei után Magyarországon ma jelentős a bérnövekedés. Számos jele van azonban annak, hogy ez túl kevés és túl későn jött ahhoz, hogy érdemben javítsa a munkavállalók vásárló-erejét, megerősítse a jólétet szolgáló biztonsági hálót, és csökkentse a kivándorlási kedvet.

A német szociáldemokrácia értékeit képviselő Friedrich Ebert Stiftung (FES) ezért tartotta fontosnak, hogy a magyar választások előestéjén, március 27.-én konferencia keretében mutassa be az európai bérek alakulását, hitet tegyen a koordináció és a bérfelzárkózatás szükségessége mellett. Jan Niklas Engels, a FES Budapesti Irodájának vezetője köszöntőjében felidézte, hogy kormányzati adatok szerint Magyarországon tavaly 9,5%-kal emelkedett az átlagjövedelem, a minimálbér átlagosan 15%-kal, a magasan képzettek esetében 25%-kal nőtt. Ha csak a számokat nézzük, azt hihetnénk, hogy minden rendben van, ám az imponáló adatok mögött felsejlik egy másik kép is. Magyarországon a bérek még mindig jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, egymillió munkavállaló csak minimálbért kap, a szakszervezetek szerint a magyarok több mint 30%-a a létminimum alatti jövedelemből él. Ezért is fontos, hogy konferencián vegyük számba az európai bérfelzárkóztatás helyzetét. Az irodavezető köszöntötte a konferencia illusztris nemzetközi résztvevőit és köszönetet mondott Andor László közgazdásznak, volt uniós biztosnak, valamit Pogátsa Zoltánnak, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensének, a CEU oktatójának a szervezésben való közreműködésükért.

Luca Visentini a kommunista rendszer romjain épült vadkapitalizmusról

 

Túl későn és túl kevés ahhoz, hogy igazán pozitív társadalmi hatása legyen. A viszonylag gyors ütemű hazai béremelkedésről ez derült ki a Friedrich Ebert Stiftung Bérfelzárkózás Európában című nemzetközi konferenciáján. Az illusztris előadógárda meggyőző adatsorokkal bizonyította: az elmúlt években Európa szerte csökkent a rész, amit a cégek által termelt hozzáadott értékből a bérből és fizetésből élők kaptak, és ez különösen alacsony Kelet-Közép Európában. A megszorítások következtében a középosztály meggyengült, ami az Európa-ellenes populisták malmára hajtja a vizet. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadó Luca Visentini, annak az Európai Szakszervezeti Szövetségnek a főtitkára volt, amely 39 országból 89 szervezet 45 millió munkavállalóját képviseli az uniós tárgyalásokon.

 

 

Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) egyeztetést kezdeményezett Palkovics László oktatásért felelős államtitkárral. Az egyeztetés célja, a magyar felsőoktatásban három éve bevezetett kancellári rendszer felülvizsgálata, a felmerült problémák feltárása és a rendszer újratervezése a nemzetközi példákat is figyelembe véve.

A kancellári rendszer bevezetése óta a legfontosabb mutató a fenntartó szemében a pénzügyi megtakarítások nagysága. Az OSZSZ véleménye szerint a felsőoktatásban ez nem lehet egyedüli mutató.  Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás versenyképes és világszínvonalú legyen, a felsőoktatás hagyományos, a nemzetközi gyakorlatban is használatos minőségi indikátorait szükséges előtérbe helyezni. 

Az orvosképző egyetemeken három főtevékenység zajlik. Oktatás, kutatás és betegellátás. Az elmúlt években egyre gyakrabban jelentkeznek működési zavarok, amelyeknek a hátterében az intézményeken belüli nem megfelelő feladatelosztás, az akadémiai és a kancellári területek közötti egyensúly hiánya áll. Ezek közül kiemelkednek az emberi erőforrásokkal kapcsolatos problémák. Jelenleg négy bértábla (felsőoktatási, orvosi, szakdolgozói és az alap közalkalmazotti bértábla) alapján kapják az illetményüket a dolgozók. Így alakulhatnak ki olyan anomáliák, hogy ugyanazzal a végzettséggel azonos, vagy nagyon hasonló munkakört betöltő munkatársak jelentősen eltérő béreket kapnak. A munkavállalói elégedettség alacsony szintje miatt hatalmas a fluktuáció, amely egyértelműen tovább rontja a helyzetet.

Az egészségügy működésének visszásságai is rendszeresen visszatérő napi téma a médiában. Ezek a gondok természetesen érintik az orvosképző egyetemeket is, kiegészülve a felsőoktatásban máshol is fellelhető nehézségekkel és a véleményünk szerint a főtevékenységeket lassító, vagy gátló, indokolatlanul megnövekedett adminisztratív terhekkel. 

Az orvosképző egyetemek munkavállalóinak közel egyharmada gazdasági- műszaki- adminisztratív területen és nem oktató- nem kutató munkakörben dolgozik. Ők valódi illetményemelést tíz éve nem kaptak! A minimálbér és garantált bérminimum emelése pedig csak további feszültségek forrása lett. Egy több évtizede az egyetemen dolgozó nem, vagy csak alig kap magasabb illetményt, mint az újonnan belépő kollégája.

Az OSZSZ szerint ezek a leggyorsabban megoldásra váró problémák! Mint a felsőoktatásban egyedüli reprezentatív szakszervezetként kezdeményeztük az államtitkárral az egyeztetések megkezdését egy középtávú együttműködés érdekében, amely garanciát adhat a felsőoktatási intézményeken belüli folyamatok hatékony működéséhez, az emberi erőforrások megtartásához, a különböző munkavállalói csoportok életpályájához!

 

A magyarországi szervezett munkavállalók képviseletében a magyar szakszervezeti konföderációk (ÉSZT, Liga, MASZSZ, MOSZ, SZEF) szolidárisak az önkormányzati hivatalok köztisztviselőinek érdekében sztrájkoló munkavállalókkal, szolidárisak a „Kék sztrájk”-kal, és e szolidaritásra kérik tagszervezeteiket is.
Támogatják az önkormányzati munkavállalók bérrendezési követeléseit, mert e követelések az önkormányzati szolgáltatások magas színvonalának biztosítását is szolgálják és a megfelelő munkakörülmények megteremtéséhez szükségesek.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a közszolgálatban dolgozó önkormányzati tisztviselők bére 10 éve változatlan, szükségesnek tartják a garantált illetményrendszerben kialakult bérfeszültségek feloldását, a bérintézkedések által nem érintett közszolgálati dolgozók fizetésének rendezését.
A konföderációk kérik tagszervezeteik tagságát, és szimpatizánsaikat, hogy a „Kék sztrájk”-ot szervező MKKSZ kérésének eleget téve szolidaritásukat a meghirdetett napokon valamilyen kék jelzés (pl.: kék szalag, nyakkendő kendő, ruha) viselésével fejezzék ki.
Budapest, 2018. február 13.


Dr. Kuti László
elnök
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

 


Dr. Mészáros Melinda
elnök
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája


Kordás László
elnök
Magyar Szakszervezeti Szövetség


Palkovics Imre
elnök
Munkástanácsok Országos Szövetsége


Földiák András
elnök
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

A SZEF nem fogadja el a VOSZ (Dávid Ferenc) válaszát.

Demján Sándor elnök úr

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Tisztelt Elnök Úr!

A 2017. december 7- én megjelent nyílt levelünkre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által másnap feladott viszonthirdetés olyan sok szempontból kifogásolható, hogy azt képtelenség egyetlen levélben összefoglalni. Nem is tesszük, csak a leglényegesebb tényezőkre utalunk.

 

 

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Ifjúsági Szövetsége ma Brüsszelben elnökévé választotta Nagy Viktóriát, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma irodavezetőjét.

 

Nagy Viktória 32 éves; 2012 óta vesz részt az ETUC Ifjúsági Szövetség munkájában; 2008 óta a SZEF alkalmazottja; 5 éve az itteni ifjúsági szervezet, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Ifjúsági Tagozat (SZEFIT) elnöke.

Nagy Viktória az első nő, akit elnöké választott az ETUC Ifjúsági Szövetsége.

 

 

Amint a mellékelt angol nyelvű közleményből is kitűnik a megválasztott 6 fős elnökségben nincs más Kelet-Közép Európából és általában is csak elvétve fordul elő, hogy tágan vett térségünkből bárki fontosabb tisztséget tölt be az európai szakszervezeti szinten.

Büszkén és megkülönböztetett örömmel gratulálunk!

 

SZEF Sajtóiroda

 

 

Az ÉSZT szívből gratulál Nagy Viktóriának a megválasztásához és további sikeres munkát kíván!

 

Az ETUC honlapján megjelent hír angolul itt olvasható.

Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a Vállalkozók Napján olyan beszédet mondott, amellyel nem csak az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) és tagjait, hanem az összes magyar közszolgálatban dolgozót megsértette!

Demján Sándor kijelentette, hogy a közszférában dolgozók, csak koloncok a társadalom nyakán, és miattuk fog elbukni Magyarország! Véleménye szerint nincs szükség ennyi pedagógusra, nincs szükség ennyi egyetemi oktatóra. Sőt, nem kell ennyi kórház sem Magyarországnak! Elég lenne, összesen húsz! Ezek szerint Demján Sándorban egy új köz-, felsőoktatási és egészségügyi, valamint államigazgatási szakértőt tisztelhetünk! Azt, hogy az új szakértelmét honnan szerezte nem tudni, a célja azonban nyilvánvaló. Azt mondta, hogy a versenyszféra várja a közszférából elbocsájtandó százezreket!

Tisztelt Demján Úr!

Ön leépítené a közoktatást és a felsőoktatást? Persze, Önnek olcsó és képzetlen munkaerőre lenne szüksége, hogy tovább gazdagodhasson. Ön leépítené a magyar egészségügyi ellátó rendszert? Persze Ön nevetve kifizeti a magánklinikák számláit, a többiek nem számítanak! Ön leépítené a közszolgáltatásokat? Persze, Önnek például nincs szüksége arra, hogy időben számfejtsék köztisztviselők a nyugdíját, hiszen már kivette a közösből a rendszerváltás előtt, mostani vagyonának az alapját! Mint mondta, az adócsökkentések gátja a közszféra mérete! Persze, hiszen ha nem kellene adóznia, még több maradna az Ön zsebében! Valójában az adócsökkentés gátja az alacsony bér, ugyanis ha a magyarországi bérek elérnék az európai szintet a kisebb adószázalék is magasabb bevételt hozna.

Tisztelt Demján Úr!

Követeljük, hogy kérjen bocsánatot a megsértett közszféra dolgozóitól, és ne ártsa magát olyan dolgokba, amelyekhez látható módon nem ért! Éppen elég megaláztatást kell elviselnie ezeknek az embereknek minden nap, nincs szükségük az ilyen sértésekre!

 

 

ÉSZT

Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.

 

 

Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajtótájékoztatót tartott november 29-én a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt. Részt vett Földiák András, a SZEF elnöke, Kuti László, az ÉSZT elnöke, Boros Péterné a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint Csóti Csaba a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

 

                Elsőként Földiák András beszélt, aki hogy a szakszervezeti oldal felveti az érdekegyeztetés rendszerének megváltoztatását az OKÉT ülésen, valamint kifogásolta, hogy az ülések elvileg nyilvánosak, a sajtót mégsem engedi be a minisztérium.

                Kuti László kiemelten fontosnak tartotta, hogy a közszférában dolgozó és a béremelésekből eddig kimaradók is megkapják a kompenzációt.

                Boros Péterné elmondta, hogy az önkormányzatokat elhagyják a munkatársak az alacsony bérek és a nagy munkaterhelés miatt. Mint említette, ha most hétvégén lennének a választások, több helyen nem lehetne azt megtartani törvényesen azt, mivel azok a munkatársak is elmennek, akiknek a feladata lenne a választások megszervezése és lebonyolítása.

                Csóti Csaba elmondta, hogy 2017. végén kimondható, nincs érdemi egyeztetés a magyar állam és a magyar állam alkalmazottai között. Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és garantált bérminimummal folyamatosan arra presszionálja, hogy minél feljebb húzza a béreket, közben a magyar állam, mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért.

 

                A sajtótájékoztató végén a szakszervezetek meginvitálták a sajtó munkatársait, hogy vegyenek részt az OKÉT ülésen. Azonban a minisztérium nem járult hozzá, hogy a sajtó is részt vegyen, így kitessékelték az épületből a stábokat.    

 

A fenti címen került megrendezésre a SZEF-ÉSZT Akadémia november 18-i előadása.

A rendezvényt Tőrös Szilárd, az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, mint a nap házigazdája. Elmondta, hogy az eddigiektől eltérően csak négy rövidebb előadás lesz, gondolatébresztőnek. Az eddigi gyakorlattól eltérően az előadások után az előadóktól lehetett kérdezni, ezzel nagyobb szerepet szánva a vitának.

 

Az első előadó Fábián István, a Debreceni Egyetem egykori rektora volt. Előadásában kiemelte, hogy nem lehet egyetemi autonómiáról beszélni, ha a politika közvetlenül beleszól az egyetemek döntéshozatalába. Kijelentette, hogy feleslegesek az egyetemi testületek és a rektor, hiszen a kancellár rendelkezik csak valódi döntési jogosultsággal.  

 

Padisák Júlia, a Pannon Egyetem professzora a második előadásban szemléltette, hogy mennyivel lett bonyolultabb az egyetemek élete, mennyire ellehetetleníti működésüket a kancellári rendszer bevezetése óta.

 

Harmadikként Kenesei István, a Szegedi Egyetem oktatója mutatta be, hogy a politika milyen eszközökkel avatkozik be a felsőoktatásba és annak milyen következményei vannak. Az előadásában kitért a magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyére és a Magyar Akkreditációs Bizottság helyzetére.

 

Az előadásokat Földesi Gabriella, az EMMI főosztályvezetője zárta. Elmondta, hogy a kormány véleménye szerint a felsőoktatás anyagi helyzete megszilárdult. Eredményként említette, hogy az intézmények számláin szinte kivétel nélkül tartalékok keletkeztek. Ez kancellári rendszer bevezetésének is köszönhető. Elmondta, hogy ha az állam pénzt ad valamire, akkor joga azt szigorúan felügyelni és a szükséges iránymutatásokat megtenni.

 

Az előadásokhoz hozzászólok egyetértettek az első három előadóval, és többnyire kiegészítették a saját intézményükben tapasztaltakkal. Földesi Gabriella előadása váltotta ki a leghevesebb reakciókat. A felszólalók kétségbe vonták, hogy mindenben olyan eredményes a kormány munkája ahogyan azt a főosztályvezető bemutatta.    

 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Wednesday the 20th. .