Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének (OSZSZ) Szövetségi Tanácsa a 1681/2022. (XII. 28.) Kormány határozat módosításának tervezetét megtárgyalta, és a  társadalmi egyeztetéshez kapcsolódóan kialakította az álláspontját.

Az OSZSZ stratégiai célnak tartja Magyarország számára az egészségügyi- és egészségügyben dolgozók létszámának megtartását, a szakdolgozói létszám növelését. Ehhez elsődlegesnek tartjuk az egészségügy munkavállalói számára a reálbérek szinten tartását, hogy az ágazat a működőképességét megőrizze.

A határozat módosításához az alábbi észrevételeket és javaslatokat tesszük:

• Csalódás, hogy a tervezet nem januártól 1-től, hanem csak július 1-től biztosítja a 18 %-os emelkedést, amely így éves szinten csak 9%-os növekedést jelent, ami elmarad az infláció mértékétől. Ezért kérjük, hogy a béremelés január 1-től, visszamenőleges hatállyal történjen meg.
• Az egészségügyben dolgozók tervezett fix összegű béremelésében a munkáltatót terhelő járulék is benne szerepel. Ennek következtében az emelés mértékének kb  18 százalékának megfelelő az az összeg, amelyet a munkavállaló megkap. Ez az éves inflációt szintén nem fedezi. Az egészségügyben dolgozóknál is kérjük a január 1-ei visszamenőleges hatályú béremelést.
• Javasoljuk, hogy az év második felében, a rezsi és élelmiszerek árak emelkedését egyszeri keresetkiegészítéssel kompenzálják a szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók számára.
• Az orvosok bértábla emelkedése is elmarad az infláció mértékétől, ennek felülvizsgálatát is szükségesnek tartjuk.
• Az egészségügyi bérrendszer elavult. Számos javaslatunk lenne minőségi teljesítmény bérelemekre vonatkozóan, amelynek megvitatásában szívesen részt venne szakszervezetünk.

Bízunk benne, hogy javaslataink megfontolásra kerülnek, és elkezdődhet egy szakmai alapú egyeztetés. Javasoljuk, hogy Pintér Sándor miniszter úr hívja össze az ESZÉF alakuló ülését, amely lehetőséget adna az ágazat képviselői közötti rendszeres párbeszédre.

NYÍLT LEVÉL MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁHOZ
Nem alamizsnát kérünk, hanem a járandóságunkat!

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elengedhetetlennek tartja, követeli,
hogy a 2023-as évre tervezett 15% inflációs cél felülvizsgálata mellett, a kormány emelje
meg a nyugdíjakat legkésőbb 2023. június 1-jével, soron kívül 3%-kal, 2023 januárig
visszamenőlegesen. Korábbi követelésünknek megfelelően ugyancsak igényeljük, hogy
soron kívül, visszamenőlegesen az előző két évben elmaradt 1,5%-os nyugdíjkiigazítás
történjen meg, és januártól az idei nyugdíjakat ezzel a mértékkel emeljék meg, bázisát
képezve a 2023-as emeléseknek.
A NYUSZET növekvő aggodalommal figyeli a KSH és az EUROSTAT időszakos jelentéseit,
adatait. A KSH márciusi gyorsjelentése szerint a nyugdíjas infláció az első 3 hónapban 27,4;
26,9; illetve 26,7% volt, azaz messze nem csökken olyan mértékben, mint azt a kormányzat
láttatni szeretné. Az idős korosztály jelentős része egyre nehezebb helyzetbe kerül, az
Európai Unióban kiugróan magas hazai infláció, és ezen belül az alapvető élelmiszerek
évtizedek óta nem látott drágulása (jan-márc: 44; 43,3; illetve 42,6%) miatt. Az általános
áremelkedési ütem minimálisan csökken, lényegében stagnál. Ugyanakkor a maginfláció
márciusban 0,5 százalékponttal nőtt, ami azt jelenti, hogy az infláció érdemi csökkenésére a
következő hónapokban sem számíthatunk. Jelen helyzetben még inkább szükséges, hogy a
reálisan kiszámolt tényleges nyugdíjas infláció és a nyugdíjak korrekciója szinkronba
kerüljön!
A szükségessé vált sürgős intézkedések nem a kormány jóindulatán alapulnak, hanem a
hatályos jogszabályokon, melyek előírják a nyugdíjak értékállóságát! A 2011. évi CXCIV. sz.
törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 41.§-a (3) bekezdésében kimondja, hogy „A
nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”
A kormányzati kommunikációban rendszeresen visszatérő állítás, hogy a nyugdíjak
reálértékének megőrzése becsületbeli ügy. (Bár igazából törvényi kötelezettség.) Ahhoz,
hogy ez megvalósuljon, szükséges, hogy az éves infláció tényleges mértékének
megismerésekor végelszámolás készüljön. Ha az infláció mértéke éves szinten meghaladja a
nyugdíjak emelésének százalékát, akkor törvényben szabályozott módon, pótlólagos
emelésre kerüljön sor. Elfogadhatatlan az a tendencia, hogy az átlagnyugdíj egyre inkább
elmarad a nemzetgazdasági nettó átlagbérhez képest. A 13 évvel ezelőtti közel 70%-os arány
mára 50% alá csökkent, ami egyértelműen alátámasztja a nyugdíjasok elszegényedését,
gazdasági lecsúszását!
Az elmúlt időszakban a NYUSZET többször kért a legszegényebb nyugdíjas réteg számára egy
egyszeri, átmeneti segélyt. Az azóta lezajlott folyamatok a helyzeten csak rontottak. Ezért
most megismételjük a javaslatot, de abban a formában, hogy a medián nyugdíj alatti
ellátásban részesülők egy egyszeri, 75.000 Ft értékű juttatást kapjanak. Folytatni és szélesíteni szükséges azt a felzárkóztatási, nyugdíj-korrekciós programot, melyet
15 évvel ezelőtt a pénzügyi válság miatt felfüggesztettek. A méltányos és igazságos
rendezéshez a NYUSZET szakmai javaslatait átlátható, korrekt egyeztetési folyamatban felajánlja a kormányzat számára.

A NYUSZET által fentebb követelt évközi emelés ideje és
mértéke – az adatok tanúsága szerint – reális, sőt, a kivitelezhetőség érdekében inkább
visszafogott!
Határozottan igényeljük a rendszeres, kiszámítható párbeszéd, az egyeztetés megfelelő
intézményes formáinak kialakítását. Az idős emberek, a nyugdíjasok érdekképviseleti
szervezetei készek érdemi javaslataikkal hozzájárulni a társadalmi feszültségek
csökkentéséhez, egy élhetőbb, humánusabb Magyarország megteremtéséhez!
A nyugdíjas társadalom, különösen annak medián nyugdíj alatt részesülő, egyre inkább
nélkülöző hányada (mintegy 1 millió nyugdíjas) nevében is egyértelműen elvárjuk, hogy az
ígéreteknek megfelelő legyen a kormányzati cselekvés is!

Budapest, 2023. április 17.

NYUGDÍJAS SZERVEZETEK EGYEZTETŐ TANÁCSA

A sajtóban napvilágot látott hírek szerint a kormány arra készül, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusokat is megfossza közszolgálati jogviszonyától. Nem új keletű ez a törekvés, és nem is előzmények nélküli. A kormány az utóbbi években intézkedéseivel fokozatosan kiüresítette a közszolgálatiságot és folyamatosan egyre nagyobb munkavállalói csoportokat szorított ki belőle. Most a folyamat végeként arra törekszik, hogy a pedagógusok körében annak maradék garanciáit és kedvezményeit is felszámolja. Lehet erre az intézkedésre úgy tekinteni, mint a tanárok elégedetlenségi és engedetlenségi mozgalmával szembeni retorzió, de az sokkal többet árul el arról, hogy a kormányzat mennyire semmibe veszi a köz javát és a közösséget szolgálók munkáját. Az utóbbi évekre nem maradt olyan tényező, amely a pedagógusok és más közszolgálatban foglalkoztatottak számára vonzó lehetne a munkavállalás szempontjából. Ezzel az intézkedéssel a maradék előnyök végső felszámolása zajlik, amit a távoli jövőbe vetített béremelés ígérete semmilyen tekintetben nem ellensúlyoz. Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy ne rontsa tovább az egyébként is rendkívül súlyos és feszült helyzetet.
FDSZ elnöksége

   Kiadó: Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöksége megdöbbenve olvasta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatát, amelyben megszüntetné a kötelező kamarai tagságot az orvostársadalom számára. A kormány ezen lépésével átgondolatlanul, sértődötten és csapkodva reagál a Magyar Orvosi Kamara figyelemfelhívó akcióira. A törvény általános indoklásában leírtak nem felelnek meg az igazságnak. Ezt többször, több helyen is elmondta a MOK. 

A törvénytervezet további kérdéseket is felvet. Mi fog történni a többi kötelező kamarai tagsággal, például a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai vagy a Magyar Gyógyszerészi Kamarai tagsággal? Esetleg megszüntetik a vállalkozók számára kötelező kamarai hozzájárulást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére? Veszélyes útnak tartjuk, hogy a kormány politikai kérdést kreál szakmai kérdésekből, és visszaélve a törvényalkotás lehetőségével a számára nem kellemes hangokat jogi úton kívánja elhallgattatni. 

Emlékeztetjük a kormányt, hogy az ÉSZT és tagszakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége tavaly decemberben kérte Pintér Sándort, hogy hívja össze az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórumot (ESZÉF), amelynek megalakításával három éve adós a Belügyminisztérium, holott saját törvénye kötelezi rá. Az ESZÉF lehetőséget adott volna a félreértések tisztázására és a társadalmi egyeztetés lefolytatására. Még választ sem kaptunk levelünkre, amely jelzés értékű az egészségügyi dolgozók számára. 

Ezért az ÉSZT kéri, hogy a törvényjavaslatot vonja vissza a kormány, és politikai lépések helyett kezdjen szakmai párbeszédet a jelenlegi jogi keretek betartásával. 

A NYUSZET nyilatkozata

a nyugdíjemelés és az infláció kapcsolatáról

Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell megemelni a nyugdíjakat!

A kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ennek következtében nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat és különösen az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hiteleznek a költségvetésnek. Már 2021-ben úgy zárult az év, hogy a nyugdíjak nominális értékének éves emelése 0,3%-os reálérték-csökkenést eredményezett. 2022-ben – elfogadva a kormány számítását – 14%-kal emelkedett a nyugdíjak nominális értéke, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 15,2% volt, vagyis a nyugdíjak reálértéke a múlt évben is csökkent. A jelenlegi nyugdíjak tehát 1,5 százalékkal alacsonyabbak, mintha a nyugdíjak 2021-22-ben a tényleges inflációnak megfelelő mértékben növekedtek volna.

A hibás prognózis nyugdíjasokat hátrányosan érintő következményei a nyugdíjprémium számításánál is tetten érhető. A kifizetést 4%-os GDP-növekedést feltételezve (0,5-es szorzóval) számolták ki, minek következtében a nyugdíjasok maximum 10.000 Ft-ot kaptak ezen a jogcímen. Valójában azonban – mint ahogyan a KSH bejelentette – a GDP 4,6%-kal bővült. E szerint 1,1-es szorzóval kellett volna számolni, ami maximum 22.000 Ft-os nyugdíjprémiumot jelent, vagyis a nyugdíjasokat ebben az esetben maximum 12.000 Ft veszteség érte.

Mindez összesen közel 100 milliárd Ft veszteséget okozott a nyugdíjasoknak, ami személyenként átlagosan közel 40 ezer forintot jelent évente.

A 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról tartalmazza a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény 41.§ (3) bekezdése kimondja: „A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”

Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról csupán azt szabályozza, hogyan, milyen eljárással kell évente megemelni az öregségi nyugdíjakat, illetve korrigálni az esetleg keletkező eltéréseket. A törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nyugdíjakat „…az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.” A törvény (3) bekezdése szerint „Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.” A törvény (4) bekezdése ehhez hozzáteszi, hogy „…a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.” Év végi elszámolás, és ezáltal korrekció azonban nem szerepel a törvényben, noha a helyzet ugyanaz. A miniszterelnök is számtalan alkalommal hangoztatta a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, amit nem lehet másképpen értelmezni, mint hogy a nyugdíjak emelése egyezzen meg az infláció tényleges mértékével.

A nyugdíjak reálértékének megőrzését becsületbeli ügynek tekintjük. A NYUSZET ezért elvárja a kormánytól, hogy – ígérete betartása érdekében – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával – dolgozzon ki egy olyan mechanizmust, amely garantálja, hogy a nyugdíjak a tényleges inflációnak megfelelő mértékben emelkedjenek, vagyis ha a nyugdíjak emelése elmaradt a tényleges inflációtól, akkor tárgyév január elsejei visszamenőleges hatállyal pótlólagos emelésre kerüljön sor! Ezt az intézkedést már az eddigi elmaradás korrekciójára is alkalmazni kell 2022. január elsejei hatállyal. Ugyanilyen módon módosítani kell a nyugdíjprémiumra vonatkozó törvényi szabályokat is!

Az alacsony nyugellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében megismételjük két korábbi követelésünket:

- Az első negyedéves statisztikai adatok alapján már júniusban korrigálja a kormány az időseknek járó ellátásokat olyan módon, hogy az megfeleljen az idei évben várható tényleges nyugdíjas fogyasztói árindexnek.

- Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők krízishelyzetének mérséklése érdekében 2020 óta kérjük, hogy az átlagnyugdíj alatti nyugdíjjal rendelkezők kapjanak 50 ezer forintos egyszeri kiegészítést. Ezt most megismételjük azzal, hogy tekintettel az időközben bekövetkezett inflációra, illetve az élelmiszerárak ez év januári 44%-os emelkedésére, az átlagnyugdíjnál kevesebb nyugdíjat kapók egyszeri 75.000 forintos támogatást kapjanak.

Megrendülve értesültünk, hogy Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség korábbi elnöke, a Magyar Országgyűlés képviselője  - 2023.január 30-án – tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Kordás László 1969. november 28-án született, 1984-ben, még tanulóként lett a Vasas Szakszervezet tagja. A budapesti Ikarus Járműgyárban kezdett dolgozni, először helyben, majd az országos Vasas munkájába bekapcsolódva részt vett az ifjúsági szervezet megalapításában. 1997-ben alapító elnöke volt az Autóbuszgyártók Vasas Szakszervezetének, a NABI Kft.-nél. A Vasas Ifjúsági Bizottság titkára, majd elnöke lett, ebben a minőségében részt vett a Vasas elnökségének és szövetségi tanácsának tevékenységében. A Vasas vezetésének bíztatására munkája mellett tanult, hogy magasabb szintű kihívásoknak is eleget tudjon tenni. Közgazdász diplomát, később pedig energiagazdálkodási szakközgazdász képesítést szerzett.

Mindig harcos, elkötelezett tisztségviselő, a munkavállalói érdekekért kiálló, azokat képviselő, közösségteremtő ember volt. Ezt felismerve, az ezredfordulón a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége ifjúsági szervezetének, a Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének titkára, majd elnöke lett.

2015-től 2021-ig állt a Magyar Szakszervezeti Szövetség élén. Elnöksége idején, akárcsak korábban a Vasas Szakszervezetben, illetve a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége alelnökeként, mindvégig következetes kitartással küzdött a munkások érdekeiért, erkölcsi és anyagi megbecsüléséért azért, hogy a magyar munkavállalók valóban európai körülmények között dolgozhassanak. Szakszervezeti elkötelezettségét – melyet vasas tagságával is mindvégig kifejezett –, szakértelmét tárgyalópartnerei is elismerték és nagyra becsülték. Szívügyének tekintette a közös fellépést, a szakszervezetek és konföderációk együttműködését is. Meggyőződése volt, hogy valós eredményeket csak fáradhatatlan, szakmailag hiteles munkával lehet elérni.

Halála pótolhatatlan veszteség mindannyiunk, az egész magyar szakszervezeti mozgalom számára.

Őszinte részvétünk a családjának és osztozunk gyászukban!

Forrás:http://www.szakszervezet.net/hirek/97/Elhunyt%20Kord%C3%A1s%20L%C3%A1szl%C3%B3,%20a%20MASZSZ%20kor%C3%A1bbi%20eln%C3%B6ke

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 2022. 12. 09. megtartott plenáris ülésén az alábbi dokumentumot fogadta el a jelenleg kialakult energiaválság kapcsán. 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) kezdeményezte Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy alakítsa meg és hívja össze az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórumot (ESZÉF).
Az ESZÉF létrehozásáról, a korona vírus járvány alatt bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. C. törvény rendelkezik. A kormány a törvény életbe lépése óta ezt a fórumot még nem hívta össze
A jelenlegi jogi környezetben az ESZÉF lehet az egyetlen olyan fórum az egészségügy szereplői számára, amelyen közös, a pártpolitikától független, szakmai és érdekképviseleti egyeztetésre nyílna lehetőség, olyan kérdésekről, amelyek társadalmi egyetértést igényelnek. A most elfogadott salátörvényben szereplő egészségügyi átalakításról is célszerű lett volna az ESZÉF keretein belül előzetesen egyeztetni, mert az ÉSZT és az OSZSZ véleménye szerint, a média különböző felületein nem lehet érdemi és konstruktív párbeszédet folytatni, konszenzusos eredményeket elérni. 

Egyre abszurdabb helyzetet idéznek elő a tankerületi vezetők és a kormány.

Miközben általános pedagógushiány van, és hatalmas óra terheléssel dolgoznak, megalázó bérekért a tanárok, aközben a tankerületi vezetők kirúgják azokat, akik felemelik hangjukat a tarthatatlan állapotok miatt. A kormány ellehetetlenítette a sztrájkot a pedagógus társadalom számára. Ezért a demonstrációk mellett az egyetlen járható út, a polgári engedetlenség maradt. 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés a jogszerűen megszervezett munkabeszüntetést támogatja. Ugyanakkor megértjük azoknak az elkeseredett tanároknak a döntését, akik vállalják a retorziókkal fenyegető tankerületi levelek ellenére a vad sztrájkot. Minden tiszteletünk az övék. Igazi hősök. 

A november 30-án kirúgott nyolc pedagógussal szolidárisak vagyunk! 

Felháborító, hogy ilyen megalázó módon közlik velük a felmentésüket. Ezzel nem csak a felmentett tanárok kerültek nehéz helyzetbe, hanem a tanítványaik is. Mit gondol vajon a kormányról, a hazájáról az a fiatal, aki azt látja, hogy kegyetlenül megtorolja a hatalom, ha valaki szólni mer? A tankerületek fenyegető leveleikben folyton a tanulók jogait “védik”, közben az ilyen azonnali felmentésekkel ők sértik meg ezeket a jogokat.

Felszólítjuk a Kormányt, hogy azonnal kezdjen érdemi tárgyalásokat a pedagógus szakszervezetekkel, a tankerületek pedig foglalkozzanak a zavartalan oktatás feltételeinek megteremtésével.

Budapest, 2022. december 2. 

ÉSZT

Dr. Kuti László elnök úr halála miatt rendkívüli tisztújító kongresszust tartott az ÉSZT 2022. november 29-én.

A küldöttek az ÉSZT elnökének dr. Antmann Katalint választották. Dr. Antmann Katalin elnökké választásával és Fehér Tibor lemondásával két alelnök választása is szükségessé vált. Alelnökké dr. Berki Zoltánt és Schumacher Ferencet választotta az ÉSZT kongresszusa.

Gratulálunk a megválasztásukhoz, munkájukhoz sok sikert kívánunk!

(A képen balról jobbra: dr. Berki Zoltán, dr. Dráviczki Sándor, dr. Antmann Katalin, Schumacher Ferenc)

Kuti László 1946 január huszadikán született Szegeden.

A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a József Attila Tudományegyetemen 1969-ben szerzett geológusi és okleveles földrajz szakos tanári diplomát. 1977-ben doktorált földtanból.

Egyetem után a Magyar Állami Földtani Intézetben helyezkedett el.

Szakmai pályáját tudományos segédmunkatársként kezdte és tudományos főmunkatársi fokozatig jutott el. Közben 25 évig osztály illetve főosztályvezető tisztet is betöltött. 2013-ban nyugállományba helyezték, de kutatásait még évekig folytatta. Kutatási eredményeit 188 cikkben, 6 könyvben, 19 könyvrészletben, 6 ismeretterjesztő cikkben illetve könyvrészletben publikálta.

1984 óta oktatott a felsőoktatásban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szedimentológiát, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán Magyarország földtanát, a szegedi József Attila Tudományegyetemen környezetföldtant tanított, a Miskolci Egyetemen agrogeológiát tanít. 1989 óta a gödöllői Szent István Egyetemen, mint címzetes egyetemi docens a földtan alapjaira, hidrológiára, hidrogeológiára oktatott. A doktorandusz képzésben agrogeológiát is tanított.

Aktív szakszervezeti tevékenységét 1985-ben kezdte, amikor a földtani intézett szakszervezeti titkárának választották. 1988-1990. között részt vett a TUDOSZ, az ÉSZT, a KSZSZ és a SZEF alapításában. 1990-től 2014-ig a TUDOSZ elnöke volt.

1990-től az ÉSZT elnökségi tagja, alelnöke, 2008-tól az ÉSZT elnöke. 1990-től képviselte az ÉSZT-et az Érdekegyeztető Tanácsban, valamint különböző közszolgálati érdekegyeztető fórumokban.

Szakszervezeti publikációs tevékenységének eredménye három könyv az érdekegyeztetésről, két könyv társszerzőségben az ÉSZT történetéről és tevékenységéről, több mint 100 cikk különböző lapokban, kiadványokban, előadások tartása szakszervezeti konferenciákon és egyéb fórumokon.

Dr. Kuti László szívügyének tekintette a munkavállalók érdekképviseletét, a szakszervezeti mozgalmat. Konszenzus kereső személye garancia volt az ÉSZT-en belüli, és a konföderációk közötti együttműködésre egyaránt.

Dr. Kuti László 2022. október hatodikán hunyt el. Hiánya hatalmas űrt hagy maga után.

Az ÉSZT saját halottjának tekinti.

Temetéséről később gondoskodnak.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT) továbbra is szolidáris a sztrájkoló pedagógusokkal.

Bár sokan és sokszor elmondták, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, a pedagógus a sikeres ország záloga. Ha elfogynak a tanárok, nem lesz jövőnk!

A pedagógusok hivatástudatára nem lehet a végsőkig hagyatkozni. Ezt észre kell vennie a magyar kormánynak. Nem a Vodafone megvásárlása a legjobb befektetés Magyarország számára, hanem a tanárok bérének emelése és az oktatás szabadságának visszaállítása.

A kormány 2013-ban tett ígéretet a pedagógusoknak tisztességes fizetésre, amit egy év múlva alattomos módon felrúgott. Már nem is hajlandó érdemi sztrájktárgyalásokat folytatni, sőt, gyáván, még a tanárok sztrájkhoz való jogát is el akarja venni. Ha pedig mégis tiltakoznak, akkor fenyegető leveleket küld a jogaiért kiálló pedagógusoknak. A múlt héten pedig a Rubicont is átlépve, a Belső-Pesti Tankerületi Központ felmondott öt tanárnak a Kölcsey Gimnáziumban. Ez az utolsó kétségbeesett próbálkozása volt a kormánynak, hogy megfélemlítse a tanárokat.

Az ÉSZT elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja, hogy a magyar kormány, több mit egy évtizede folyamatosan szűkíti a munkavállalók jogait. Kiüresíti és megfosztja őket a legerősebb érdekérvényesítési formától, a sztrájktól, de az egészségügyben még a kollektív szerződéshez való joguktól is. Ez Alaptörvény ellenes, és nemzetközi szerződéseket is sért, emellett súlyosan korlátozza a szakszervezetek érdekképviseleti tevékenységét. Erre már a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is figyelmeztette a magyar kormányt. Azonban a kormányzat továbbra sem változtat gyakorlatán, amelynek komoly nemzetközi következményei lehetnek.

Ezért az ÉSZT minden pedagógust hív, hogy csatlakozzon október ötödikén a sztrájkhoz. Ez a sztrájk már nem csak a tisztességes bérekről szól, hanem kiállás is, a kirúgott kollégákért, és kiállás saját magunkért. Jelezzük a mindenkori hatalomnak, hogy eddig, és ne tovább!

Az ÉSZT kéri, hogy akinek fontos az oktatás ügye, az csatlakozzon az október ötödikei megmozdulásokhoz, amelyek részleteit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) honlapján találják meg.     

Az aláíró magyar szakszervezeti szövetségek nevében tiltakozunk azok ellen a kormányzati és egyes munkáltatói nyilatkozatok és intézkedések ellen, melyek alkalmasak a pedagógus társadalom érdekeiért kiálló, oktatásban dolgozó kollégák megfélemlítésére!

Az elmúlt hetekben több tankerületi vezető próbált nyomást gyakorolni a kormány által is elismert jogos bérigény mellett kiálló pedagógus kollégákra, sőt, olyan államtitkári kijelentésre is sor került, mely a pedagógusok morális meggyőződését kívánta kétségbe vonni!

A jelen nyilatkozatot megfogalmazó szakszervezeti szövetségek vezetői emlékeztetik a magyar politikai élet szereplőit és a társadalom egészét arra, hogy a pedagógusok sztrájkjogát előbb adminisztratív eszközökkel korlátozták, majd ezeket a korlátozásokat, a kétharmados parlamenti többség bírtokában, a pedagógusokkal történő egyeztetés nélkül, jogszabályba emelték! Ennek az lett a következménye, hogy a tiltakozó akciókat a polgári engedetlenség irányába tolta el a kormány. Ez álláspontunk szerint tisztességtelen munkáltatói magatartás.

Az oktatási kormányzat a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete esetében méltánytalan, a tárgyalási folyamatot pusztán színjátéknak tekintő eljárást folytatott eddig és folytat jelenleg is.

A tanárok és az őket segítő oktatásban dolgozók munkájának leértékelése már most is megmutatja az egész társadalom számára káros következményekkel járó hatásait. A pedagógus társadalom relatív elöregedése, a pályakezdő pedagógusok alacsony létszáma, mind azt mutatja, hogy sem a bérezés, sem a munkaterhelés nem megfelelő a közoktatás területén. A problémák megoldását a távoli jövőbe akarja kitolni a kormány.

Demokratikus társadalmakban és demokratikus politikai rendszerekben minden munkavállaló alapvető joga a sztrájk eszközével élni, amikor a tárgyalási lehetőségei kimerültek. A párbeszéd egyik feltétele ezen jogok maradéktalan tiszteletben tartása, a munkaadói és a politikai nyomásgyakorlástól történő tartózkodás!

Az aláíró szakszervezeti szövetségek támogatják a PSZ és a PDSZ sztrájkszervezését és szolidaritásukat fejezik ki, továbbá ennek a szolidaritásnak a kifejezésére szólítják fel tagszakszervezeteiket!

Elkötelezettek vagyunk a mellett, hogy a PSZ és a PDSZ által október elején az Alapvető Jogok Biztosának területei hivatalai elé szervezett demonstrációkra mozgósítsuk szövetségeink tagszervezeteit.

                     Csóti Csaba                                                                           Zlati Róbert                                                

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma                             Magyar Szakszervezeti Szövetség

 Dr. Kuti László

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés