A jelen nyilatkozatot aláíró 5 magyar szakszervezeti konföderáció kezdeményezi, hogy a Covid-19 járványhelyzet ismételt erősödése miatt Magyarország Kormánya az országos érdekegyeztetési intézményrendszer (VKF és OKÉT) keretei között folytasson érdemi konzultációt a következő negyedév és az előttünk álló két év gazdaság- és munkaerőpiaci védelmének kérdéseiről.

Bővebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma két héttel az tanév kezdete előtt küldte el az iskolaigazgatóknak a köznevelési intézményekre vonatkozó járványügyi intézkedési tervét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hosszan részletezte nyílt levelében azokat a problémákat, amelyekre nem ad megoldást a minisztérium terve. A minisztérium válaszközleményében a felvetett problémákra nem reagál érdemben, ellenben ismét a PDSZ vezetőit és tagságát sértő kijelentéseket tesz, ahogy tette ezt már korábban is, amikor nincsenek valódi érvei.

A PDSZ levelében egy sor olyan problémát vet fel, amelyek megoldásához a fenntartónak többletforrást kellene biztosítania az iskolák számára. Ezekre sincs válasza a minisztériumnak. Az intézkedési terv alapján mindenki számára kiderül, hogy a minisztériumban ülő döntéshozók nincsenek tisztában az általuk irányított terület valós helyzetével. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) felszólítja az EMMI vezetőit, hogy látszatintézkedések helyett, a szakmai- és érdekképviseletek bevonásával megalapozott cselekvési tervet dolgozzon ki.

Kedves Kollégák, Kedves Barátaim!

 Nagyon komoly aggodalommal követjük a legújabb magyarországi fejleményekről kapott tájékoztatást. Az Orbán Viktor kormánya által tett legutóbbi lépések a szakszervezetet és a munkavállalói jogok megsértését jelentik.

 A két legjelentősebb kezdeményezés egyike a 104/2020 kormányhatározat, ami a munkaadóknak egyoldalú felhatalmazást ad arra, hogy 24 hónapos munkaidő-határidőt rendeljen el, megtiltva az ettől való kollektív szerződéses eltérést. Ez az intézkedés kiegészíti a korábbi kormányrendeletet, amely felfüggeszti a Munka törvénykönyve rendelkezéseit a szükségállapot idejére.

 A magyar kormány egy másik kezdeményezése, hogy elveszik a könyvtári, múzeumi, szociális kulturális központok, színházak és zenekarok dolgozóinak közalkalmazotti státuszát. Ez mintegy 20 000 alkalmazottat érint.

 A kormány váratlan és különösen cinikus intézkedései, a szakszervezetekkel való konzultáció nélkül, minden nemzetközi munkaügyi norma megsértését jelentik. Sem ez az eljárás, sem annak szándékai nem elfogadhatók és igazolhatók, különösen most, a koronavírus-járvány idején, amikor a szakszervezetek a közegészségügyi helyzet miatt csökkentett lehetőségekkel bírnak a kommunikáció és a gyülekezés korlátozása miatt.

 Egyértelműen tiltakozunk a magyar munkavállalókkal szembeni ilyen bánásmód ellen, amelyek sajnos nem elszigetelt akciók, de a jelenlegi magyar rezsim sajátos szakszervezet- és munkásellenes politikájának része.

Szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat a magyar munkavállalók felé, támogatva kollégáinkat ezekben a nagyon nehéz időkben.

 

Szolidaritással,

 

Jozef Stredula

elnök

CMKOS

Attachments:
Download this file (Cmkos letter.pdf)Cmkos letter.pdf[ ]108 kB

 

Különleges helyzetben emlékezünk meg idén a munkavégzéssel összefüggésben megsérültekről, megbetegedettekről és elhunytakról az április 28-i nemzetközi emléknapon. Egy világméretű kihívás, a Covid-19 többszörösen is rávilágít az egészséges, biztonságos munkakörnyezet, a tudatos védekezés fontosságára.

A koronavírus járvány kitörése megmutatta, mennyire sebezhetőek vagyunk egy világméretű fertőzés esetén, és annak milyen pusztító hatása lehet: az életre, az egészségre, a társadalomra, a gazdaságunkra. Nagyon világosan rámutatott a dolgozók és minden ember védelmének fontosságára, különösen a munkahelyen.

A járvány elleni harcban egyre jobban látszik, hogy mennyire nagy szükség van a jó közegészségügybe való megfelelő befektetésre, az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók és más frontvonalbeli munkavállalók számára, a társadalom érdekében. De az is egyértelműen látszik, hogy milyen fontos biztosítani mindenki számára a bérek és munkahelyek védelmét, a társadalombiztosítási ellátást.

A Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapján megemlékezünk a koronavírus áldozatairól is. Megemlékezünk azokról az egészségügyi és szociális dolgozókról, és minden más munkavállalóról, akik munkavégzésük során fertőződnek meg.

 

Idén különleges időket élünk és a vészhelyzet miatt az Internet és a közösségi média segítségével szervezzük meg virtuális tömegrendezvényünket. Munkavállalóként újból kiszolgáltatottabbá váltunk, szűkítik a kollektív jogainkat és soha nem látott szolidiritásra van szükségünk, hogy biztonságban tudjunk minden családot.

A 130 évvel ezelőtti május 1-je is különleges volt, mert soha azelőtt nem volt példa a munkavállalók ilyen szervezett szintű és tudatos fellépésnek. Akkor sztrájkokkal és tüntetésekkel hívták fel a figyelmüket követeléseikre. Idén is hangot adunk ezeknek, csak most az online térben!

Tarts velünk három szakszervezeti szövetség az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma valamint több civil szervezet közös programjain az egésznapos digitális május elsején a Mércén.

Részletes program és az esemény linkje: https://bit.ly/2VP6ODK

 

Tárgy: Kérelem a március 18-i és április 4-i Kormányrendeletek visszavonása érdekében

 

Tisztelt Miniszterelnök,

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség és az általa képviselt 163 országbeli 200 millió dolgozó nevében erőteljes tiltakozásunkat fejezzük ki azon két közelmúltbeli, a koronavírus járvány hatásai enyhítésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó Kormányrendelettel kapcsolatban, mely a rendkívüli állapot idejére felfüggeszti a Munka Törvényt (03. 18.) és 24 hónapra kiterjeszti a munkaidőkeretet (04. 10). Ez utóbbi szabad kezet ad a munkáltatóknak, hogy egyoldalúan kényszerítsen túlmunkára, azzal, hogy a kifizetések elszámolását a 24 hónapos ciklus végére időzíti.

Miközben a szakszervezetek készek támogatni a járvány gazdasági hatásainak csökkentését szolgáló intézkedéseket, csatlakozunk magyar tagszervezeteink tiltakozásához a rendelet tartalma és egyoldalú bevezetésének módja ellen. Miközben a VKF tripartit konzultációs fórum ülésezett, a döntések egyoldalúan, a szakszervezetekkel való konzultáció nélkül kerültek meghozatalra.

A javasolt intézkedések a nemzetközi egyezményekben lefektetett és Magyarország által is elfogadott nemzetközi emberi és munkavállalói jogok egyértelmű megsértését jelentenék. Ahogy arra az ILO a közelmúltban rámutatott, a Covid-19 válságot nem szabad még időlegesen sem az emberi jogok, a szociális jogok, és különösen nem a szakszervezeti- és munkavállalói jogok lebontására használni.

A Covid-19 válság brutálisan emlékeztet a munkavállalói jogok védelmének fontosságára. Megvalósítása esetén a várható intézkedések lenyomnák a keresletet és strukturálisan aláásnák a magyar gazdaságot. Ez a felelőtlen kezdeményezés élesen szemben áll a világ sok más országa kormányainak konstruktív intézkedéseivel, melyeket a szakszervezetekkel és munkáltatói szervezetekkel együttműködésben hoztak.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség 4. kongresszusa 2018 decemberében már elfogadott egy határozatot a magyar munkavállalók dolgozó-ellenes jogszabályokkal szembeni tömeges tiltakozását támogatva. A mostani törvények tovább szélesítik ezeket a kizsákmányoló intézkedéseket. Ennek okán meg van minden okunk azt hinni, hogy a Munka Törvény módosítása szándékos kormányzati politika, megsértve a nemzetközi munkaügyi normákat, semmint egy válságra valóválasz, és félünk, hogy ezek visszavonása a helyzet stabilizálódását követően sem történik meg.

A versenyképesség javítása nem alapozható a munkavállalók pozíciójának lerontására és jogaik támadására – sem Magyarországon, sem az Európai Unió országaiban, vagy a világ más részein.

Mindezért a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség sürgeti Kormányukat, hogy késedelem nélkül vonja vissza a Rendeleteket és a jelenlegi válságra válaszul, jó hiszemben kezdjen szociális párbeszédet a munkahelyek és bérek védelmét szolgáló intézkedésekről fenntartva a munkavállalói és állampolgári jogokat.

Tisztelettel,

Sharan Burrow

főtitkár

A szakszervezeti konföderációk: az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma mélységes felháborodással hallotta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, az M1 Híradójában elhangzott szavait, amelyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezettel állította párhuzamba. 

A szakszervezetek mindig a munkavállalók érdekében szólalnak fel. Ezt terrorizmushoz hasonlítani szerencsétlen, ízléstelen és rossz érzést keltő. Szomorú, hogy megalapozott szakmai érvek és érdemi párbeszéd helyett inkább az ellenségkép gyártás egyszerű eszközéhez nyúl ismét a kormány a szakszervezetekkel szemben. Az államtitkár úr, azért nevezte terroristának a PDSZ-t és tagjait, mert a pedagógus társadalom elégedetlenségének adtak hangot amiatt, hogy a kormány az érintettek bevonása nélkül döntötte el az idei érettségi lebonyolításának idejét és módját. Ez ellen nem csak a szakszervezetek, hanem civil- diák- és szülői szervezetek is felszólaltak.

Természetes, hogy a járványügyi veszélyhelyzetben nem lehet lebonyolítani az érettségi vizsgákat a megszokott módon. Azonban ésszerű lett volna az érettségi vizsgák idejéről és módjáról egyeztetni, és azt nem két és fél héttel előtte bejelenteni. A miniszterelnök vasárnapi bejelentéséből megtudhattuk, hogy a szakemberek szerint május harmadikára fut fel a csúcsra a járvány. Már csak ezért sem szabad május negyedikén elkezdeni a vizsgáztatást.

A diákok és a tanárok amúgy is fokozottabb stresszhelyzetben vannak, hiszen egy hétvégéjük volt átállni a digitális oktatási rendre néhány héttel a vizsgák előtt, amely nem ment mindenhol zökkenőmentesen. Rengeteg csalódott diák is van, akik előrehozott érettségi vizsgát kívántak tenni és hónapok óta erre készültek. Egy körültekintőbb megoldással az ő lehetőségüket sem kellett volna feltétlenül elvenni.

Emellett a diákok és szüleik, valamint természetesen a pedagógusok is joggal aggódnak a fertőzésveszély miatt. A pedagógusok nem tudják betartani az ajánlott szociális távolságot a diákokkal a vizsgák alatt, hiszen ki kell osztani a vizsgalapokat.

Többek között ezért szólalt fel a PDSZ - más szakszervezetek és egyéb civil szervezetek mellett - a érettségi vizsgák ilyentén lebonyolítása ellen.

A PDSZ felhívását mindenki értékelheti vérmérséklete és világnézete alapján, de egy szakszervezet több ezer fős tagságát terroristákhoz hasonlítani és ennek a közmédiában hangot is adni elfogadhatatlan! Felszólítjuk Maruzsa Zoltán államtitkár urat, hogy a jövőbeni együttműködés érdekében kérjen bocsánatot a PDSZ vezetésétől valamint a pedagógus és oktatásban dolgozó tagjaitól!

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT) , a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény olyan módosítását készül Magyarország Kormánya beterjeszteni a parlament elé, mely alapos és részletes társadalmi konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi közalkalmazotti jogállásától.

A napvilágot látott tervezet szerint a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá a színházi és nagyzenekari munkavállók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását 2020. november 1-jével, a nélkül, hogy az e területeken jelen lévő szakszervezeti szövetségekkel (konföderációkkal) előzetes tárgyalásokat folytattak volna, továbbá a nélkül, hogy az e területeken szervezetten jelen lévő ágazati szakszervezetekkel érdemi egyeztetésekre került volna sor, kívánják a parlament elé terjeszteni a közel 20 ezer ember munkajogi viszonyait megváltoztató törvényjavaslatot.

Ez az eljárási mód és törekvés elfogadhatatlan és indokolatlan, különösen most, a koronavírus járvány idején, amikor a szakszervezeti és társadalmi cselekvőképesség korlátozottabb, hiszen a közegészségügyi helyzet miatt minden szervezet igyekszik az összejövetelek, értekezletek számát a szükséges minimumra korlátozni!

Az aláíró szakszervezeti szövetségek vezetői emlékeztetik a magyar kormányt és a társadalmat arra, hogy – több kisebb és részleges kiszervezés (pl. egyetemeken) után – a múlt év novemberében elindult a szakoktatók Kjt. alóli kiszervezésének folyamata, most pedig 6 teljes szakma munkavállalóit kívánják minél gyorsabban új jogszabályi környezetbe helyezni. E gyors törvényalkotási folyamat végrehajtásával, lényeges egyeztetések és a társadalmi konzultációs folyamatok lerövidítésével, illetve – a szakszervezeti szövetségek esetében – azok teljes mellőzésével!

Teszik ezt annak ellenére, hogy a Kjt. 6. § (1) értelmében e kérdések megvitatásának terepe a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT).

A SZEF, az ÉSZT, a LIGA Szakszervezetek, a MASZSZ és a MOSZ ezért egyrészt kezdeményezik a Kjt. tervezett módosítása kapcsán a közalkalmazotti érdekegyeztetés két hivatalos testületének, az OKÉT és a KOMT együttes ülésének összehívását, másrészt a parlament elnökének segítségét kérik azzal kapcsolatban, hogy a jelen törvénytervezet ne kerüljön tárgyalásra mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszüntetése kimondásra nem kerül és lehetőség nem nyílik a részletes és ütemezett társadalmi vita lefolytatására a Kjt. jövőjét illetően!

 

Csóti Csaba        dr. Kuti László    dr. Mészáros Melinda    Kordás László    Palkovics Imre

elnök                    elnök                    elnök                                  elnök                    elnök

s.k.                       sk.                         s.k.                                      s.k.                       s.k.

SZEF                     ÉSZT                     Liga Szakszervezetek      MASZSZ              MOSZ

 

A Nemzeti Felsőoktatási Törvény napokban – minden előzetes egyeztetés nélkül – benyújtott módosítási javaslata a nagy múltú magyar agrárfelsőoktatás kemény átszervezését tartalmazza, melynek nem látjuk racionális szakmai indokait.

A javaslat szerint a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Pannon Egyetem szervezeti egységéből 2020. július 31-én kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be. 2020. augusztus 1. napjától a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával a Szent István Egyetem jön létre. A tervezett törvénymódosítással két nagy múltú agrárfelsőoktatási intézmény elveszíti önállóságát. Gond az is, hogy fizikailag ezeket az intézményeket jelentős távolság választja el. A minőségi oktatás alapvető kritériuma, hogy az intézményi infrastruktúra és a személyi állomány fizikailag ne különüljön el és ezzel az átalakítással a jelenlegi helyzethez képest ez romlani fog. Az átalakítás kivitelezése előtt tisztázni kell, hogy a keszthelyi és a kaposvári intézményeknek mi lesz a jogi státusza, - mi történik a személyi állománnyal, az új intézményi formában mi lesz az oktatói és nem oktatói alkalmazotti státusz. Kérdés, hogy megmaradnak-e a jelenleg folyó képzések hosszú távon? Mi a garancia, hogy ezeket az intézményeket az átszervezés során nem számolják fel teljesen?

Véleményünk szerint a törvénytervezet alkotói az agrárfelsőoktatás mélyebb ismerete nélkül alkották meg e törvénytervezetet. Ami azért is gond, mert a magyar mezőgazdaság a jövőben is Magyarország gazdaságát meghatározó nemzetgazdasági ágazata.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy mielőtt a parlament tárgyalná e törvénytervezetet hívják össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot, ahol e tervezet szakmai vonatkozásairól érdemi egyeztető tárgyalást folytatnánk az érdemi megegyezés, a probléma megoldásának céljából.

A tervezet szerint a Kormány újabb hat egyetem alapítványi fenntartói és finanszírozási modellváltásáról, továbbá számos intézményt érintő szervezeti átalakításokról döntött. A módosítási javaslatok között olyanok is szerepelnek, amelyek a nem állami intézményeknél a fenntartó jogává teszik a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását. Egy ilyen szabályozás törvényerőre emelése utat nyit az intézményi autonómia teljes felszámolásához. A javaslatok továbbra sem tartalmaznak garanciákat a szerzett munkavállalói jogok megőrzésére az átalakuló intézményeknél.

Javasoljuk, hogy a végső döntés előtt készüljön hatástanulmány a modellváltással kapcsolatos folyamatokról, az intézmény működésére gyakorolt kedvező és kedvezőtlen hatásokról, az átalakítás munkavállalói jogokat érintő elemeiről.

Ezt követően az ITM az érdekvédelmi szervezetek bevonásával folytasson valódi egyeztetéseket a kor kihívásainak, a gazdasági és a társadalmi elvárásoknak megfelelni képes felsőoktatás kialakításához szükséges feltételek megteremtéséről.

Ezért egyetértve érintett tagszervezeteinkkel kezdeményezzük a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács haladéktalan összehívását, és csak azt követően kerüljön sor a törvénytervezet parlamenti megtárgyalására.

 

Budapest, 2020. április 5.

 

Dr. Kuti László

az ÉSZT elnöke

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) elnöke, Luca Visentini levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek és Áder János köztársasági elnöknek.

A levélben az ETUC elnöke jelzi aggályait a kormány, koronavírus által okozott gazdasági következményeinek enyhítésére hozott intézkedései miatt. A levélben kifogásolja, hogy a kormány a szociális partnerek bevonása nélkül hozott határozatokat, amelyek védelem nélkül hagyják a munkavállalókat és bizonyos ágazatokat az Európai Unió más tagállamaihoz képest. Luca Visentini a levelében hangsúlyozza, hogy az azonnali és hosszú távú terveknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük és azokat az összes ágazatra alkalmazni kell az emberek foglalkoztatásának megőrzése érdekében, ideértve a rövidített munkaidős foglalkoztatást és a jövedelemkompenzációt.

Az ETUC elnöke levelében felszólítja a magyar kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a szociális partnerekkel, a munkavállalók támogatására dolgozzon ki állami támogatási rendszert, és garantálja a munkajogi erőegyensúlyt munkavállalók és munkáltatók között.

 

Luca Visentini, ETUC elnök levele angolul itt olvasható.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) legutóbbi javaslatai a koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére, több mint egyszerű válságkezelési kívánság a kormány felé. Ez egy nyílt támadás a munkavállalók jogai ellen. Az MGYOSZ tagjai kimutatták, hogy mennyire tartják azokat a magyar munkavállalókat, akik munkájából származik a profitjuk.  

A kormány a 47/2020. (III. 18.) kormányrendeletében megszüntette a kollektív munkavállalói jogokat, a vészhelyzet időtartamára. Azonban láttuk már, hogy a válságok kezelésére a munkavállalók kárára hozott törvények, a kormányok ígéretei ellenére sem szűnnek meg azok megszűnése után. Ha az MGYOSZ javaslatai fogadókészségre találnának a kormányzatnál, akkor visszafordíthatatlan károkat okoznának a vészhelyzet utáni gazdasági talpra állásban is.

A munkaköri leírástól eltérés, a csoportos létszámcsökkentési szabályok enyhítése vagy a munkaidő beosztásának enyhítése mind olyan kérés, ami megvalósulása esetén a munkaadók kényúrként rendelkeznének a munkavállalóik felett.

Ezek a munkaadók pár hónapja még azért panaszkodtak, hogy nem találnak elegendő szakképzett munkavállalót. Most ahelyett, hogy igyekeznének megtalálni a kompromisszumot, megtartanák a kollégáikat, inkább rövidtávú érdekeik mentén alakítatnák át a Munka törvénykönyvét, hogy könnyebben elbocsájthassák, vagy éppen korlátlanul túlóráztathassák őket.

Remélhetőleg a világ és Magyarország gazdasága pár hónapon belül ismét növekedési pályára áll. Akkor a MGYOSZ tagjai ismét tanácstalanul fognak szétnézni a munkaerőpiacon, nem lesz elegendő „rabszolgájuk”, hiszen a ma még itthon maradtak közül is külföldre menekül majd aki teheti.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek inkább a jövedelmüktől eleső munkavállalókat támogatná. Európa több országában akad jó példa a vírusjárvány miatt kialakuló szociális válság elleni lépésekre. Az ÉSZT inkább ezeket ajánlja a kormány figyelmébe.

 

ÉSZT

  

A Széchenyi 2020 programban, a GINOP-5.3.3-18 kódszámú felhívás keretében megvalósuló régiós JOGpontok projektek díjmentesen nyújtanak jogi segítséget a munka világában. Magyarország Kormánya által kihirdetett rendkívüli intézkedésekre való tekintettel a JOGpontok projektek keretében működtetett ingyenesen hívható telefonos és elektronikusan igénybe vehető jogsegélyszolgálati formák működési ideje bővítésre kerül.

A Magyarország Kormánya által meghirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a JOGpontok projektek keretében a személyes ügyfélfogadási irodák korlátozott számban érhetőek el.

Más szolgáltatások keretében (chat, online, e-mail, telefon), azonban továbbra is várja a projekt a munka világához kapcsolódó munkajogi, cégjogi, társadalombiztosítási és adójogi kérdésekben az érdeklődő ügyfeleket, online, chaten és e-mailen 2020. március 23-ától, telefonon pedig 2020. áprilisától kibővített óraszámban.

 

 

A JOGpontok projektek elérhetőségeiről és a megemelt óraszámokkal kapcsolatos részletekről, valamint további információkról a www.jogpontok.hu oldalon tájékozódhat. 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Monday the 15th. .