Orbán Viktor miniszterelnök

Miniszterelnökség

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében, 2014. december 29-én született megállapodás alapján a kormány és a VKF-ben képviselettel rendelkező munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek az elmúlt években mind szakértői bizottságok, mind pedig a VKF Monitoring Bizottsága keretében több körben egyeztetést folytattak a munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról. Megállapodás egyetlenegy kérdésben sem jött létre, annak ellenére sem, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal több kérdésben egyetértésre jutott.

 Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében 2010 óta szintén folyamatosan eredménytelen tárgyalások folynak a közszféra bér- és foglalkoztatási helyzetével, munkajogi szabályozásával kapcsolatban.

 Tapasztalatunk szerint a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése óta a szociális partnerekkel történő egyeztetéseken nem a megállapodás szándékával vesz részt, azokat lényegében csak tájékoztatásnak, esetleg konzultációnak és nem érdemi tárgyalásnak tekinti. Határozott álláspontunk, hogy ez az eljárás elfogadhatatlan és sérti az európai normákat is.  

 Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 Tájékoztatjuk, hogy 2018. december 19-én 15 szakszervezet, illetve szakszervezeti szövetség megalakította az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot. A Bizottság megfogalmazta követeléseit:

  • a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret szabályozására és a munkavállalókra nézve kedvező módosítása;
  • a sztrájkjog újraszabályozása, a szociális párbeszéd munkavállalói érdekeket is tükröző érdemi megállapodásokra törekvő működtetése;
  • tisztességes munkáért tisztességes béreket a béregyenlőtlenségek mérséklésére is figyelemmel, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok visszaállítása, a közszféra bérhelyzetének rendezése, különös tekintettel a Kjt. illetménytáblájának rendezésére és a diplomás bérminimum bevezetésére;
  • egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszaállítása, a megváltozott képességű dolgozók támogatása.

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 2. §. (2) alapján kérjük, hogy a Kormány öt napon belül jelölje ki az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Kérjük, hogy az egyeztetés helyéről és időpontjáról szóló értesítését haladéktalanul küldje meg részünkre.

Budapest, 2019. január 8.

Üdvözlettel:

Kordás László

elnök

Magyar Szakszervezeti Szövetség

Földiák András

elnök

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

 Kuti László

elnök

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

December 17-én kora délelőtt kaptuk egy korábbi közös munkatársunktól a döbbenetes hírt, hogy a már hosszú hónapok óta betegségével küzdő barátunk, kollegánk Kis-Papp László december 16-án lezárva addigi küzdelmét eltávozott közülünk. Eltávozott, bár korábban, a betegséget megelőző időben komoly tervei voltak a közszféra érdekegyeztetésének területén, kiemelten az előmeneteli és bérrendszerrel kapcsolatban.

Elment Prof. Dr. Kis-Papp László nyugalmazott egyetemi tanár a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) tiszteletbeli elnöke.

Kis-Papp László 1940-ben született Pécsen, gyermekéveit falun, Kárászon töltötte, majd  a pécsi bányaipari technikumban letett érettségit követően a Budapesti Műszaki Egyetemre (BME) ment tanulni, amelynek geodézia szakán szerzett okleveles építőmérnök diplomát, s ez meghatározta szakmai pályáját. Ugyanis a diploma megszerzését követően bennmaradt gyakornokként, majd oktatóként a Fotogrammetria és az Általános Geodézia Tanszéken, ahol végigjárta a teljes oktatói életpályát és 1989-ben eljutott a csúcsra, kinevezték egyetemi tanárnak. Szakmai fő szakterületei a műemlékvédelemhez kapcsolódó fotogrammetriai felmérések és a térinformatikai eljárások voltak. 2011-ben nyugállományba helyezték, de az oktatásból ekkor sem lépett ki, továbbra is rész vett a mester- és a szakmérnök képzésben. Az oktatás mellett jelentős volt a tudományos tevékenysége is. Eredményeit, szakmai elképzeléseit felsőfokú szakkönyvben, öt egyetemi jegyzetben és több mint ötven szakcikkben jelentette meg.

Kis-Papp László is azon szakemberek közé tartozott, akik úgy vélik szakmai, tudományos, oktatási tevékenységük végzése mellett tevékenyen részt kell vállalni szakterületük, munkatársaik, munkahelyük érdekének védelmében is. Ezért 1972-ben szerepet vállalt az egyetem szakszervezeti életébe. Ekkor ő lett a kari titkár helyettese, majd tíz évvel később munkája elismeréseként megválasztották az egyetemi szb titkárhelyettesének, 1986-ban pedig az egyetem szakszervezeti titkárának. De itt nem állt meg ugyanis a nagy megújulás idején, 1988-ban részt vesz az FDSZ alapításában, amelynek ő lett az első elnöke. Ezt a tisztséget 2011-ig látta el, majd ezt követően tiszteletbeli elnöknek választották.

Mint FDSZ elnök aktívan részt vállalt konföderációnk az ÉSZT 1989. évi létrehozásában. Az ÉSZT-ben, az akkori szabályoknak megfelelően többször töltött be egy-egy éves időszakra elnöki, alelnöki tisztséget, majd a szabályok megváltozását követően alelnökként tevékenykedett 2011-íg, amikortól alelnöki pozíciójától megvált, de azonnal az ÉSZT tiszteletbeli elnökévé választották. Munkáját nem adta föl, s e pozíciójában is tovább tevékenykedett a képviselt munkavállalók érdekében.

Kis-Papp László bármilyen pozíciót is töltött be, aktívan kivette a részét honi és nemzetközi szinten egyaránt a szakszervezeti munkából, az érdekegyeztetésből. Betöltött tisztségeiben mindig az oktatás és ezen belül a magyar felsőoktatás érdekegyeztetése állt feladatainak középpontjában, de nyitott volt a teljes közszféra munkavállalói problémái iránt is. Aktív részt vállalat a közoktatási és a szakképzési rendszer igényeinek megfelelő kialakításában, a közszolgálati előmeneteli és bérezési rendszer alakításában is. Az érdekegyeztető feladatokat mindig harmonikusan, a tagság és az érintett kör legnagyobb megelégedésére végezte úgy, hogy tárgyaló partnerei is eredményesnek ítélték sokrétű munkáját.

Az érdekegyeztetések során különösen következő területeken és feladatok megoldásában vett eredményesen részt:

  • Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) tagja 1991 – 1997-ig, majd 1997-től tanácskozási jogú tagja,
  • OKM Munkabizottsági tag, melyben az Ágazati Kollektív Szerződések előkészítése történt,
  • Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) tagja több cikluson keresztül, ahol nagyon sok alkalommal a Felsőoktatási törvény módosításait kellett véleményezni, illetve megvitatni, és amelynek egyeztetése napjainkban is tart,
  • Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagja, az ÉSZT képviseletében több cikluson keresztül, ahol a rendszeresen felmerült létszámleépítések véghezvitelét sikeresen akadályozta meg,
  • Országos Felnőttképzési Tanács, ahol komoly erőfeszítések történtek a felnőttképzés minőségi színvonalának emelése érdekében,
  • Felnőttképzési Akkreditáló Testület tagja a Testület 2011. évi átalakulás miatti megszűnéséig,
  • Országos Szakképzési Tanács tagja.

Szakszervezeti munkája során mindig a tárgyalásos rendezés híve volt és azt a gyakorlatot követte, hogy a problémákról addig kell a partnerekkel tárgyalni, amíg a közös álláspont ki nem alakul.

 

Dr. Kuti László

 

 

 

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

Ahogy az Ön előtt is ismeretes, a magyar szakszervezeti konföderációk a Munka törvénykönyve legutóbbi módosítását megelőzően egyeztetést kezdeményeztek a benyújtó Kósa Lajos képviselő úrral annak érdekében, hogy a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret tervezett szabályozási módosítása során a multinacionális vállalatok érdekei mellett munkavállalói szempontok is megjelenhessenek.

 

Tettük ezt annak ellenére, hogy világosan tudtuk, a Munka törvénykönyvének módosítása egyéni képviselői indítvány által a társadalmi egyeztetési kötelezettség megkerülésére irányul.

 

A konzultációk alkalmával az indítványt jegyző országgyűlési képviselő több alkalommal is kifejtette, hogy van lehetőség a kompromisszumra, mind a rendkívüli munkaidő, mind a munkaidőkeret tekintetében. Ezt követően azonban, legnagyobb megdöbbenésünkre, az

Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága által benyújtott módosító javaslatok a szakszervezetek minden javaslatát lesöpörték az asztalról.

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Határozott álláspontunk, hogy az alkalmazott eljárás elfogadhatatlan. Az Országgyűlés által elfogadott módosítást a társadalom széles tömegei egyértelműen elutasítják, miként az az utóbbi napok fejleményeiből is egyértelműen kiviláglik. Ezért újfent kezdeményezzük a Munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő, a munkaidőkeret, a szakszervezeteket megillető jogok szabályozására. Az erre vonatkozó javaslatainkat több alkalommal is eljuttattuk az akkor illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium részére.

 

Mindezek alapján kérjük Miniszterelnök Urat, hogy a fenti kezdeményezésünk tárgyában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma teljes ülését, minden magyar szakszervezeti konföderáció meghívásával, a lehető legrövidebb időn belül összehívni

szíveskedjen.

 

Budapest, 2018. december 18.

 

Doszpolyné dr. Mészáros Melinda

elnök

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

 

Dr. Kuti László

elnök

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

 

Dr. Cser Ágnes

elnök

Hetedik Szövetség Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

Kordás László

elnök

Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

Palkovics Imre

elnök

Munkástanácsok Országos Szövetsége

 

Földiák András

elnök

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajnálattal fogadja, hogy a kormány szembemenve a dolgozók és az ország érdekével, olyan törvényeket szavazott meg tegnap, amelyek nem szolgálják Magyarország gazdasági és demokratikus fejlődését.

A rabszolgatörvény a nemzetközi nagytőke kérését szolgálja ki, ezt több kormányzati vezető is elismerte. A kormány ahelyett, hogy magas hozzáadott értéket létrehozó, innovatív befektetőket csábítana az országba, inkább összeszerelő üzemet csinál Magyarországból.

A közigazgatási bíróságok létrehozásával tovább nehezítik majd a sztrájkok és tüntetések megszervezését. A közszférában indított munkaügyi pereket is a kormány által kinevezett, függetlennek nem nevezhető bírók fogják tárgyalni. Nem lehet kétségünk, hogy egy munkavállalónak milyen esélye lehet így az állammal szemben.

Az ÉSZT továbbra is támogatja, és részt vesz a többi szakszervezet és szakszervezeti konföderáció minden megmozdulásán, amely segíthet jobb belátásra bírni a kormányt! Hisszük, hogy a munkavállalók érdekeit egy széleskörű összefogással eredményesen tudjuk képviselni. Kérjük, hogy a kormány azonnal üljön le tárgyalni a szakszervezetekkel, vegye komolyan a szakértők által felhozott érveket és vizsgálja felül álláspontját!  

A Duna-Kőrös-Maros-Tisza Interregionális Szakszervezeti Tanácson (DKMT IRTUC) belül megkötött háromoldalú oktatási-kutatási-kulturális részmegállapodás keretében 2018. november 15 és 17. között Déván a román partner szervezet megtartotta idei szakmai rendezvényét, „A duális képzés feltételei, gyakorlati elemei a DKMT országokban” címmel.

A rendezvényen 4-4 fővel képviselte magát a szerb, a román, valamint az ÉSZT Dél-alföldi régiójának delegációja. A delegációkat Déván Lacrimioara Bolca elnök asszony (CNSLR-Frǎţia Hunyad megyei szervezete) fogadta.  A nyitó előadást Crişan Monica, a Dragomir Hurmuzescu Szakgimnázium és Kollégium igazgatója tartotta meg, majd körbevezette a konferencia részvevőit az iskolában. A délután folyamán csatlakozott a résztvevőkhöz Hunyad megye főtanfelügyelője, aki elismerését fejezte ki a részt vevő országok képviselőinek az együttműködésért és támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Konferencia további előadásaiban a résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymás a hazájukban a duális képzés elméleti és gyakorlati tapasztalatairól.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) egyik legfontosabb céljának tartja, hogy felhívja a kormányzat figyelmét a kutatásban dolgozók, azon belül kiemelten a fiatalok megtartásának fontosságára. Magyarország jövőjét csak és kizárólag az innováció, a kutatás és a világszínvonalú oktatás biztosíthatja. Ezért elsődlegesek a kutatásban és oktatásban dolgozóknak, a kiszámítható munkakörülmények és a biztos életpálya modellek.

A Tudomány Hónapja alkalmából az ÉSZT és a TUDOSZ konferenciát szervez 2018. november 23. 10:00 órától az OKISZ Inkubátorházba. A konferencia témája a fiatal kutatók és kutatásban dolgozók helyzete Magyarországon. A konferencián részt vesz és előadást tart többek között Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára is. A további előadók 45 év alatti kutatók, akik saját kutatási témájukat és intézetüket mutatják be. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!

Az esemény sajtónyilvános!

Regisztrálni az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet.

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), mint a „Nem kérünk az adóemelésből” demonstráció támogatója és társszervezője, kéri az ország munkavállalóit, hogy jöjjenek el november 6-án 15 órára a budapesti Szabadság térre a Nemzeti Bank épülete elé! Ezzel is kifejezhetik, hogy nem értenek egyet a jövőre életbe cafetéria szabályokkal! Csak úgy van esélyünk a kormányt meghátrálásra kényszeríteni, ha elegen leszünk!

Mint ismert, a kormány szándéka szerint jövőre megszűnne több fontos cafetéria elem kedvezményes adózása. Ilyen például a lakhatási támogatás, a nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetés, vagy a diákhitel törlesztés munkáltatói átvállalása. A törvény értelmében, ezek után 2019-től a munkavállalónak is kell járulékot fizetnie. Ezeket a szabályokat a kormány anélkül terjesztette be az Országgyűlés elé, hogy a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztetett volna. A változások hatására a legtöbb cafetéria elem értelmetlenné válik, csak a SZÉP kártya kedvezménye marad a régi formában.

Ezt a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják, ezért határoztunk úgy, hogy demonstrációt hirdetünk.

Kérünk minden munkavállalót, aki nem szeretné, hogy megfosszák a cafetéria választás lehetőségétől, jöjjön el, és fejezze ki nemtetszését a kormány intézkedésével szemben!

 

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elkötelezett a felsőoktatás működésének javításában!

Az elmúlt hónapokban az akadémiai, egyetemi közösségeket mélyen érintő több, a szervezeti felépítést, az oktatási, kutatási feladatok finanszírozását befolyásoló átalakítást kezdeményezett a Kormány. Mindezt tette a közvélemény tájékoztatása és az érintettek véleményének megismerése nélkül! A Corvinus Egyetem fenntartási struktúra átalakítását célzó kormányzati döntés ismét mellőzte a dolgozói, érdekvédelmi egyeztetést. Már az új fenntartói működési elképzelések összes állami felsőoktatási intézményre történő kiterjesztésének szükségességét is deklarálták a tervezett átalakítás fő elemeinek ismertetése nélkül.

Az FDSZ joga és kötelessége a felsőoktatás munkavállalóinak státuszát, bérezését, munkakörülményeit érintő kérdésekben tájékozódni, véleményt alkotni. Mivel egyeztetésre vonatkozó megkeresést, tájékoztatást nem kaptunk a kormányzati oldaltól, ezért aggodalommal fogadtuk e híreket. Veszélyeztetve látjuk az akadémiai szabadságot, az egyetemi autonómiát, szerzett jogainkat!

Az FDSZ felszólítja a Kormányt: a felsőoktatás új fenntartói modelljeinek kidolgozása során garantálja jogaink érvényesítése, a tárgyalások, az érdemi részvétel lehetőségét! Teremtse meg az ágazati kollektív szerződés megkötésének kereteit.

FDSZ Elnökség

A négy aláíró szakszervezet üdvözli, hogy az idei évben is megrendezésre kerül a Kutatók Éjszakája, mely az elmúlt több mint egy évtizedben jelentős népszerűségre tett szert Magyarországon. Külön öröm a tudomány elkötelezettjei számára, hogy az idei évben két napossá bővült a rendezvény.

 

A kutatóintézetekben, egyetemeken, közgyűjteményekben és közművelődési intézményekben szeptember 28-29-én a nagyközönség megismerkedhet az alkalmazott tudományok, a természettudományok és a humán kutatások számos eredményével, méghozzá népszerű, ismeretterjesztő bemutatókon, előadásokon, nem egyszer játékokon keresztül. Ez az esemény fontos az oktatás, a nevelés, a társadalmi szemléletfejlesztés szempontjából egyaránt.

 

Azonban arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a tudomány társadalmi megbecsültségét, a kutatás szabadságát számos támadás éri. Elég a sok áltudományos nyilatkozatra gondolni, melyek a magyar nemzet történelmének, az élettudományok egyes kérdéseinek leegyszerűsítésével igyekeznek népszerűségre szert tenni. Nem véletlenül indított ezzel kapcsolatban a kutatóintézeti hálózatot összefogó Magyar Tudományos Akadémia felvilágosító, népszerűsítő-ismeretterjesztő kampányt. Mint szakmai érdekképviseleti szervezetek, ezt épp oly támogatandónak tartjuk, mint az MTA autonómiájának megőrzését.

 

A tudományos kutatást végző kollégák teljes autonómiáját csak a magyar hagyományként kialakult intézményhálózat tudja jelenleg biztosítani. Magyarország szerencsés ország, hiszen kutatások az akadémiai és más kutatóintézetekben épp úgy folynak, mint egyetemeinken, múzeumainkban, levéltárainkban, könyvtárainkban. Ez a sokszínűség olyan érték, mellyel kevés ország dicsekedhet ma Európában.

 

Szakszervezeteink aggasztónak tartják, hogy a tudományos kutatás presztízsének lebecsülése mellett megjelent a kutatómunkát végző kollégák között az egzisztenciális bizonytalanság is. A 2018. évre vonatkozó minimálbér- és garantált bérminimum emelést nem követte kollégáink bérének indexálása. A jövő évre vonatkozó garantált bérminimum emeléssel párhuzamosan sürgető szükség van az e területeken dolgozók bérrendezésére! Nem engedhető meg, hogy főállású kutatóink, kutatómunkát végző egyetemi oktatóink és a közgyűjtemények kutatóinak bére ne igazodjon az általuk előállított tudás értékéhez!

 

A kutatóhálózatokat nem kizárólag a tudományos fokozatot szerzett kollégák működtetik. A kutatást segítő munkatársak, akik nélkül egyetlen intézet, egyetemi labor vagy éppen könyvtár és múzeum sem működhetne, anyagi megbecsülése egy évtizede reálértékben folyamatosan csökken! A többségében közalkalmazottként dolgozó intézeti, felsőoktatási kutatást segítők és a közgyűjteményi-közművelődési dolgozók bérrendezése elengedhetetlen!

A szakszervezetek képviselői kezdeményezik, hogy a bérek fedezetének biztosításáért felelős magyar kormány folytasson érdemi tárgyalásokat a kutatói, felsőoktatási és közgyűjteményi-közművelődési bérrendszerek kapcsán az e területeket képviselő szakszervezetekkel és munkáltatókkal.

 

A négy aláíró szervezet határozott álláspontja, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével a tárgyalást az akadémiai kutatás jövőjének ügyében. Ne akarja két hónap alatt gyökeresen átalakítani a kutatást/kutatóhálózatot, ezzel külföldre kergetni a kutatókat. Mert ha a kutatást veszélyezteti, azzal Magyarország jövőjét kockáztatja.

 

A jövő megalapozásához, a kutatás szabadságának biztosításához, az értékalapú társadalom kialakításához elengedhetetlen a kutató és a kutatást segítő munkatársak anyagi megbecsülése is!

 

Budapest, 2018. szeptember 28.

 

 

 

    Dr.  Kuti László nevében                                                       Dr. Koreczné Kazinczi Ilona

       ÉSZT  elnök nevében                                                                   elnök

       Kiss Balázs                                                                             TUDOSZ

         ÉSZT                                                                                  

 

 

 

 

 

                                                                               Tőrös Szilárd nevében

Csóti Csaba                                                                        Pálfia Zsolt

  elnök                                                                               nevében

  KKDSZ                                                                               FDSZ

 

 

 

 

 

 

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT) kéri a kormányt, hogy mutassa be azokat a hatástanulmányokat, amelyek alapján a januári elbocsájtásokat tervezi a közszférában! A kormánynak tájékoztatnia kellene az érintett munkavállalókat, azonban nem látszik, milyen elvek mentén akarják a létszámcsökkentést véghezvinni!

A kormányhivatalok a létszámát már a létrehozásakor is irreálisan alacsonyan határozták meg. A munkatársak most is túlterheltek, munkájukat rendszeres túlmunka mellett képesek csak elvégezni. A kormány azt mondja, hogy a határozott idejű szerződéssel dolgozó kollégák státuszát vizsgálják felül elsőként. Ezek a kollégák azonban olyanokat helyettesítenek, akik például szülési szabadságra mentek. Így az ő pozíciójukat nem lehet megszüntetni. Ezért tartja az ÉSZT fontosnak, hogy az érdekképviseletek megkapják a hatástanulmányokat, már ha léteznek!

A munkavállalók között egyre nagyobb a feszültség, ezért az ÉSZT felméri tagjai körében a sztrájkhajlandóságot és egyeztetést kezd a többi közszférában érdekelt szakszervezeti konföderációval! 

Véget ért a GINOP-5.3.4-16-2016-00011 – „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban” nevű GINOP pályázat, amelyben konzorciumi tagként az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is részt vett, és célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása volt.

A pályázat lebonyolításában részt vett még a Magyar Iparszövetség (OKISZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). A projekt a dél-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régióban valósult meg.

A pályázat támogatási összege 78,573 millió Ft, melynek támogatási mértéke 100 % volt.

Az elmúlt egy évben a konzorciumi tagok több konferenciát tartottak, amelyek kiemelt témája az ágazati és munkakör specifikus munkavédelmi kérdések voltak.

A pályázat keretében készült tájékoztató kiadványokat és szakmai anyagokat az oktatasbiztonsag.hu oldalról lehet letölteni.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) álláspontja szerint, a sajtóban is megjelent leépítési tervekről, a kormánynak azonnal tárgyalásokat kell kezdenie az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT).

A közszféra jelenleg is szakember hiánnyal küzd. Elegendő megtekinteni a kozigallas.gov.hu portált. A mai napon (2018. 08. 16.) 4720 álláshirdetés található. Ezek csak azok a pozíciók, amelyeket meghirdettek, hiszen sok esetben a munkáltatók lemondtak arról, hogy a felkínált megalázó bérért megfelelő szakembert találjanak. Ezért érthetetlen, hogy a kormányzat miért beszél elbocsájtásról.

A közszférában sokaknak tíz éve nem emelkedett a bére! Ezt a kormány most egy olyan „kannibál” módszerrel kívánja korrigálni, hogy az elbocsájtott dolgozók illetményét használná fel emelésre. Ezzel nem juttatnak többletforrást a szektorba, hanem drasztikusan megemelik a már jelenleg is magas munkaterhelést. Az ÉSZT ezt elfogadhatatlannak tartja!

Egy átgondolatlan és értelmetlen leépítés a közszférában tragikus következményekkel járhat, az ország működőképessége veszélybe kerülhet!

Ezért az ÉSZT követeli az OKÉT összehívását és a szakértői tárgyalások mielőbbi megkezdését!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozik a kormány legújabb cafetéria változtatási terve miatt! A kedden benyújtott tervezet,amely  a kedvezményesen adható cafetéria elemek drasztikus megvágását javasolja, komoly versenyhátránnyal járhat az ország számára!

Magyarország gazdasági és szociális értelemben végleg kettészakadni látszik! A munkaerőhiánnyal küzdő nyugati országrészre és a kilátástalanságba süllyedő keleti megyékre. A keleti országrészben élők szinte egyetlen lehetősége az, ha az ország más pontján vállalnak munkát. Az ország fejlettebb régióiban a munkáltatók többsége sem talál munkaerőt vállalkozása a közelében. Magyarországon a munkásszállók szinte eltűntek, amelyek működnek, azoknak a térítési árai gyakran egy albérlet árával vetekszenek.

Ennek a helyzetnek a megoldását eddig segítette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett, cafetéria elemként, hozzájárulhattak a munkavállaló albérletének díjához, vagy ingatlan hitelének törlesztéséhez.

A diákhitel törlesztés átvállalásával pedig olyan kvalifikált munkavállalókat tudtak magukhoz csábítani a cégek, akik a közelmúltban kerültek ki a felsőoktatásból.

Ezeknek a cafetéria elemek kedvezményes adóztatásának megszűnése mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak káros! Ezért az ÉSZT felhívja a kormány figyelmét, hogy gondolják újra tervezetüket, ne vegyék el ezeket a cafetéria elemeket a munkáltatóktól és munkavállalóktól!

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Saturday the 25th. .