Dr. Kuti László elnök úr halála miatt rendkívüli tisztújító kongresszust tartott az ÉSZT 2022. november 29-én.

A küldöttek az ÉSZT elnökének dr. Antmann Katalint választották. Dr. Antmann Katalin elnökké választásával és Fehér Tibor lemondásával két alelnök választása is szükségessé vált. Alelnökké dr. Berki Zoltánt és Schumacher Ferencet választotta az ÉSZT kongresszusa.

Gratulálunk a megválasztásukhoz, munkájukhoz sok sikert kívánunk!

(A képen balról jobbra: dr. Berki Zoltán, dr. Dráviczki Sándor, dr. Antmann Katalin, Schumacher Ferenc)

Kuti László 1946 január huszadikán született Szegeden.

A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a József Attila Tudományegyetemen 1969-ben szerzett geológusi és okleveles földrajz szakos tanári diplomát. 1977-ben doktorált földtanból.

Egyetem után a Magyar Állami Földtani Intézetben helyezkedett el.

Szakmai pályáját tudományos segédmunkatársként kezdte és tudományos főmunkatársi fokozatig jutott el. Közben 25 évig osztály illetve főosztályvezető tisztet is betöltött. 2013-ban nyugállományba helyezték, de kutatásait még évekig folytatta. Kutatási eredményeit 188 cikkben, 6 könyvben, 19 könyvrészletben, 6 ismeretterjesztő cikkben illetve könyvrészletben publikálta.

1984 óta oktatott a felsőoktatásban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szedimentológiát, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán Magyarország földtanát, a szegedi József Attila Tudományegyetemen környezetföldtant tanított, a Miskolci Egyetemen agrogeológiát tanít. 1989 óta a gödöllői Szent István Egyetemen, mint címzetes egyetemi docens a földtan alapjaira, hidrológiára, hidrogeológiára oktatott. A doktorandusz képzésben agrogeológiát is tanított.

Aktív szakszervezeti tevékenységét 1985-ben kezdte, amikor a földtani intézett szakszervezeti titkárának választották. 1988-1990. között részt vett a TUDOSZ, az ÉSZT, a KSZSZ és a SZEF alapításában. 1990-től 2014-ig a TUDOSZ elnöke volt.

1990-től az ÉSZT elnökségi tagja, alelnöke, 2008-tól az ÉSZT elnöke. 1990-től képviselte az ÉSZT-et az Érdekegyeztető Tanácsban, valamint különböző közszolgálati érdekegyeztető fórumokban.

Szakszervezeti publikációs tevékenységének eredménye három könyv az érdekegyeztetésről, két könyv társszerzőségben az ÉSZT történetéről és tevékenységéről, több mint 100 cikk különböző lapokban, kiadványokban, előadások tartása szakszervezeti konferenciákon és egyéb fórumokon.

Dr. Kuti László szívügyének tekintette a munkavállalók érdekképviseletét, a szakszervezeti mozgalmat. Konszenzus kereső személye garancia volt az ÉSZT-en belüli, és a konföderációk közötti együttműködésre egyaránt.

Dr. Kuti László 2022. október hatodikán hunyt el. Hiánya hatalmas űrt hagy maga után.

Az ÉSZT saját halottjának tekinti.

Temetéséről később gondoskodnak.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT) továbbra is szolidáris a sztrájkoló pedagógusokkal.

Bár sokan és sokszor elmondták, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, a pedagógus a sikeres ország záloga. Ha elfogynak a tanárok, nem lesz jövőnk!

A pedagógusok hivatástudatára nem lehet a végsőkig hagyatkozni. Ezt észre kell vennie a magyar kormánynak. Nem a Vodafone megvásárlása a legjobb befektetés Magyarország számára, hanem a tanárok bérének emelése és az oktatás szabadságának visszaállítása.

A kormány 2013-ban tett ígéretet a pedagógusoknak tisztességes fizetésre, amit egy év múlva alattomos módon felrúgott. Már nem is hajlandó érdemi sztrájktárgyalásokat folytatni, sőt, gyáván, még a tanárok sztrájkhoz való jogát is el akarja venni. Ha pedig mégis tiltakoznak, akkor fenyegető leveleket küld a jogaiért kiálló pedagógusoknak. A múlt héten pedig a Rubicont is átlépve, a Belső-Pesti Tankerületi Központ felmondott öt tanárnak a Kölcsey Gimnáziumban. Ez az utolsó kétségbeesett próbálkozása volt a kormánynak, hogy megfélemlítse a tanárokat.

Az ÉSZT elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja, hogy a magyar kormány, több mit egy évtizede folyamatosan szűkíti a munkavállalók jogait. Kiüresíti és megfosztja őket a legerősebb érdekérvényesítési formától, a sztrájktól, de az egészségügyben még a kollektív szerződéshez való joguktól is. Ez Alaptörvény ellenes, és nemzetközi szerződéseket is sért, emellett súlyosan korlátozza a szakszervezetek érdekképviseleti tevékenységét. Erre már a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is figyelmeztette a magyar kormányt. Azonban a kormányzat továbbra sem változtat gyakorlatán, amelynek komoly nemzetközi következményei lehetnek.

Ezért az ÉSZT minden pedagógust hív, hogy csatlakozzon október ötödikén a sztrájkhoz. Ez a sztrájk már nem csak a tisztességes bérekről szól, hanem kiállás is, a kirúgott kollégákért, és kiállás saját magunkért. Jelezzük a mindenkori hatalomnak, hogy eddig, és ne tovább!

Az ÉSZT kéri, hogy akinek fontos az oktatás ügye, az csatlakozzon az október ötödikei megmozdulásokhoz, amelyek részleteit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) honlapján találják meg.     

Az aláíró magyar szakszervezeti szövetségek nevében tiltakozunk azok ellen a kormányzati és egyes munkáltatói nyilatkozatok és intézkedések ellen, melyek alkalmasak a pedagógus társadalom érdekeiért kiálló, oktatásban dolgozó kollégák megfélemlítésére!

Az elmúlt hetekben több tankerületi vezető próbált nyomást gyakorolni a kormány által is elismert jogos bérigény mellett kiálló pedagógus kollégákra, sőt, olyan államtitkári kijelentésre is sor került, mely a pedagógusok morális meggyőződését kívánta kétségbe vonni!

A jelen nyilatkozatot megfogalmazó szakszervezeti szövetségek vezetői emlékeztetik a magyar politikai élet szereplőit és a társadalom egészét arra, hogy a pedagógusok sztrájkjogát előbb adminisztratív eszközökkel korlátozták, majd ezeket a korlátozásokat, a kétharmados parlamenti többség bírtokában, a pedagógusokkal történő egyeztetés nélkül, jogszabályba emelték! Ennek az lett a következménye, hogy a tiltakozó akciókat a polgári engedetlenség irányába tolta el a kormány. Ez álláspontunk szerint tisztességtelen munkáltatói magatartás.

Az oktatási kormányzat a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete esetében méltánytalan, a tárgyalási folyamatot pusztán színjátéknak tekintő eljárást folytatott eddig és folytat jelenleg is.

A tanárok és az őket segítő oktatásban dolgozók munkájának leértékelése már most is megmutatja az egész társadalom számára káros következményekkel járó hatásait. A pedagógus társadalom relatív elöregedése, a pályakezdő pedagógusok alacsony létszáma, mind azt mutatja, hogy sem a bérezés, sem a munkaterhelés nem megfelelő a közoktatás területén. A problémák megoldását a távoli jövőbe akarja kitolni a kormány.

Demokratikus társadalmakban és demokratikus politikai rendszerekben minden munkavállaló alapvető joga a sztrájk eszközével élni, amikor a tárgyalási lehetőségei kimerültek. A párbeszéd egyik feltétele ezen jogok maradéktalan tiszteletben tartása, a munkaadói és a politikai nyomásgyakorlástól történő tartózkodás!

Az aláíró szakszervezeti szövetségek támogatják a PSZ és a PDSZ sztrájkszervezését és szolidaritásukat fejezik ki, továbbá ennek a szolidaritásnak a kifejezésére szólítják fel tagszakszervezeteiket!

Elkötelezettek vagyunk a mellett, hogy a PSZ és a PDSZ által október elején az Alapvető Jogok Biztosának területei hivatalai elé szervezett demonstrációkra mozgósítsuk szövetségeink tagszervezeteit.

                     Csóti Csaba                                                                           Zlati Róbert                                                

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma                             Magyar Szakszervezeti Szövetség

 Dr. Kuti László

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Válságos a közoktatás helyzete!

A közoktatás helyzete a rendszerváltozás óta egyáltalán nem javult, sőt rengeteget romlott, és az 1990 után megindult, majd felgyorsult folyamatok mára tarthatatlan állapotokat eredményeznek. A kormányzat utóbbi egy évtizedben hozott intézkedései: az államosítás, a központosítás, a minősítési rendszer, a pedagógus "életpályamodell" bevezetése a bérek teljes elértéktelenedésével és a pedagógus pálya presztízsének megsemmisítésével nem megoldották, hanem kiélezték és elmélyítették a problémákat. Mindezt tetézte az önálló oktatási minisztérium hiánya, az inkompetens oktatáspolitika, a folyamatos ötletelés, kapkodás és a kiszámítható, betartható hosszútávú stratégiák teljes hiánya. Mára odáig jutottunk, hogy a közoktatás legelemibb feltételei hiányoznak: tömeges a pedagógushiány, elöregszenek a tantestületek, amit csak súlyosbít a kormányzat pedagógus szakszervezetekkel szemben mutatott mérhetetlen cinizmusa. Az előző kormányzatok nagyon sokat mulasztottak, és a mostani részéről sem látszik valódi, értékelhető szándék a problémák megoldására, ami így az egész ágazat teljes elsorvadásához, hosszú agóniájához vezet.

Követeljük, hogy a kormány azonnal kezdje meg oktatáspolitikája radikális fordulatát, amelynek első lépése egy saját hatáskörben végrehajtott, tartósan versenyképes béreket eredményező béremelés, és a pedagógusok iskolai terhelésének észszerű újragondolása! Ha ezt mielőbb megteszik, akkor van esély a teljes összeomlás elkerülésére!

FDSZ Elnökség

Kormányzati intézkedéseket a „szénszünet” elkerülésére az egyetemeken!

Az elszabadult energiaárak nem kímélik a felsőoktatást sem: ugyan más-más ütemezéssel az áram- és gázszolgáltatókkal lejáró szerződések újrakötésekor, de drámai erővel hat az energiapiaci árváltozás. Drasztikusan növeli az amúgy is nyomasztó mértékben emelkedő üzemeltetési költségeket. Az egyetemek költségvetése nincs felkészítve erre a sokkhatásra. Az árváltozás hatását nem lehet kompenzálni csupán az energiafelhasználás racionalizálásával, megfelelő állami támogatás nélkül az egyetemek rákényszerülhetnek olyan intézkedésekre, melyek veszélyeztetik az oktatás minőségét, hátráltatják a kutatási feladatok teljesítését. A fűtés minimalizálása, szervezeti egységek, épületek esetleges lezárása a home office és az online oktatás bevezetését eredményezhetik.

A home office szabályozása több munkajogi kérdést felvet, és a családok rezsiterheit is növeli. Az online oktatás a pozitív hatású elemein túlmutató kockázatokat hordoz, elsősorban a hallgatói oldalon. Negatívan befolyásolja a motivációt, kiiktatja a jelenléti oktatásban érvényesülő személyes visszajelzéseket, megnehezíti az interaktivitást, a számonkérés ellenőrizhetőségét. A virtuális térbe kényszerítve hátráltatja a hallgatók közötti szociális és a hallgató-oktató szakmai kapcsolatokat.

Felszólítjuk a kormányt, haladéktalanul biztosítson forrásokat az egyetemek folyamatos működéséhez szükséges energiahordozók beszerzéséhez és energetikai korszerűsítéséhez!

 Életének 75. évében elhunyt Francia István okleveles fizikus, tudományos főmunkatárs, a biológiai tudományok kandidátusa, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudomány Területén Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Francia Istvánt a Debreceni Egyetem, a Klinikai Központ és az Általános Orvostudományi Kar saját halottjának tekinti.

Francia István életútja Budapesten kezdődött 1948. március 12. napján. Siófokon élt szüleivel és testvérével és itt folytatta tanulmányait is. 1966-ban érettségizett. Tanulóévei a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karának fizikus szakán folytatódtak, ahol 1971-ben szerzett diplomát.

1971-1973 között ösztöndíjasként a VIDEOTON Gyárban fejlesztő mérnöki tevékenységet látott el. 1973-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetem Központi Kutató Laboratóriumában, 1974-1990 között pedig a Biofizika Intézetben oktatóként tevékenykedett. 1974-től a DOTE Gyógyszertani Intézetben Hernádi Ferenc professzor munkacsoportjában dolgozott. 1977-ben med. biol. egyetemi doktori fokozatot szerzett.

1974-1990 között a tudományos diákkörös hallgatók témavezetői feladatait is ellátta. 1985-ben oktatói tevékenysége elismeréseként a művelődési miniszter „Kiváló munkáért” kitüntetésben részesítette. 1988-ban a biológiai tudomány kandidátusa fokozatot nyerte el. 1989-ben „Kiváló Felvételi Előkészítő Bizottság vezető tanár” kitüntetésben részesült.

1989-től a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudomány Területén Dolgozók Szakszervezetének szakszervezeti bizottsági titkári, majd elnöki tisztségét töltötte be. Az 1989-ben megalakult Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének alapító tagja, ahol 1992-1993-ig, illetve 1997-2001-ig elnöki posztot töltött be. 2016-tól az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének felsőoktatási területért felelős alelnöke, majd 2019-től stratégiai alelnöke volt.

1994-2008 között a Magyar Országos Görkorcsolyázó Szövetség főtitkári, 2005-től pedig a Debreceni Medikus Sport Egyesület elnöki pozícióját töltötte be.

2011-ben a nemzeti erőforrás minisztere eredményes, példamutató oktató és tudományos munkáját, valamint kiemelkedő közéleti tevékenységét „Pro Sanitate” díjjal ismerte el.

2021 októberében vette át a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Arany díszoklevelét.

Szép, tartalmas és sikerekben gazdag élete volt. 2022. április 25. napján tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig aktívan dolgozott, családjának fő támasza volt. Felesége, Markóczy Éva, három gyermeke és négy unokája gyászolja.

A DOTESZ nagyrabecsült elnökeként áldozatos tevékenységet folytatott az egészségügyi dolgozók, oktatók és kutatók személyes boldogulásáért, ezért Francia Istvánt a Debreceni Egyetem, az Általános Orvostudományi Kar és a Klinikai Központ is saját halottjának tekinti.

Emlékét tisztelettel, szeretettel és odaadással mindörökké megőrizzük. Nyugodjon békében.

A hírekben láthattuk-olvashattuk, hogy a koronavírus elleni oltások ütemesen érkeznek az országba. Mivel örvendetes módon a pedagógusokat, szakképzésben dolgozó oktatókat és az oktatást segítőket beoltották, úgy vélük, hogy a felsőoktatásnak kell következnie.

A felsőoktatásban lassan egy éve távoktatás zajlik, azonban vannak olyan szakok, ahol a gyakorlati oktatás csak személyes részvétellel valósítható meg. Örvendetes lenne, és az oktatás színvonalát is javítaná, ha minél hamarabb visszatérhetnének az oktatók és a hallgatók a megszokott életvitelükhöz. Vannak olyan szakok, ahol az első évfolyamos hallgatók még nem is találkoztak az előadóikkal, vagy évfolyamtársaikkal személyesen.

Ezért kérjük a kormányt és az Operatív Törzset, hogy az oltási tervben vegyék előre a felsőoktatási dolgozókat és az egyetemeken dolgozó műszaki-, gazdasági- és adminisztratív munkavállalókat.

ÉSZT

A sajtót és a közvéleményt élénken foglalkoztatja a kínai Fudan Egyetem kampuszának megépítése körüli vita. Azonban a médiában kevés helyen foglalkoztak a kérdéssel, hogy az éppen átalakuló magyar felsőoktatás versenyképességére milyen hatással lehet, egy szinte korlátlan anyagi erőforrásokkal rendelkező, Európában piacszerzésre és tudományos elismertségre törekvő egyetem megjelenése.

A Fudan Egyetem jelenleg is több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, például a Corvinus Egyetemmel, vagy a Semmelweis Egyetemmel. Ezek az egyetemek eddig partnerként tekinthettek a kínai Fudanra, azonban néhány éven belül már versenytársak lesznek, és félő, hogy komoly hátrányból kell majd felvenni a harcot.

A magyar felsőoktatás jelenleg zajló modell váltásának egyik indoka, hogy a következő években beérkező Európai Uniós pénzeket, egy rugalmasabb rendszerben használhassák fel az egyetemek. Ennek célja, a nemzetközi rangsorokban történő jelentős előrelépések 2030-ig, valamint az, hogy a magyar felsőoktatásba minél több külföldi hallgató vegyen részt.

Mindkét cél elérését nehezíti meg egy olyan, már nemzetközi szinten elismert egyetem megjelenése az országban, mint a Fudan Egyetem.

Új szereplőként mindent meg fog tenni, hogy a legkiválóbb magyar oktatókat, kutatókat magához csábítsa. Ehhez bizonyára magasabb fizetéseket tud biztosítani és egy jobb, modernebb infrastruktúra is rendelkezésére fog állni, ami bizonyára minden oktató-kutató számára vonzó lesz.

Egy külföldi hallgató, amikor hazánkban egyetemet keres, inkább választja majd azt a felsőoktatási intézményt, amelyik nemzetközi rangsorban jóval a hazaiak felett áll minden tekintetben. Ezzel a magyar egyetemek komoly bevételi forrásoktól fognak elesni.

Ezek a hatások együttesen a teljes magyar felsőoktatásra hátrányosak lesznek. A modell váltással kitűzött célok elérése szinte bizonyosan nem fog megvalósulni a Fudan Egyetem elszívó hatása miatt.

Ezért az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés kéri a döntéshozókat, hogy ne csak a politikai célokat vegyék figyelembe, hanem a magyar felsőoktatás és ezen keresztül az ország jövőjét is.

ÉSZT