A Széchenyi 2020 programban, a GINOP-5.3.3-18 kódszámú felhívás keretében megvalósuló régiós JOGpontok projektek díjmentesen nyújtanak jogi segítséget a munka világában. Magyarország Kormánya által kihirdetett rendkívüli intézkedésekre való tekintettel a JOGpontok projektek keretében működtetett ingyenesen hívható telefonos és elektronikusan igénybe vehető jogsegélyszolgálati formák működési ideje bővítésre kerül.

A Magyarország Kormánya által meghirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a JOGpontok projektek keretében a személyes ügyfélfogadási irodák korlátozott számban érhetőek el.

Más szolgáltatások keretében (chat, online, e-mail, telefon), azonban továbbra is várja a projekt a munka világához kapcsolódó munkajogi, cégjogi, társadalombiztosítási és adójogi kérdésekben az érdeklődő ügyfeleket, online, chaten és e-mailen 2020. március 23-ától, telefonon pedig 2020. áprilisától kibővített óraszámban.

 

 

A JOGpontok projektek elérhetőségeiről és a megemelt óraszámokkal kapcsolatos részletekről, valamint további információkról a www.jogpontok.hu oldalon tájékozódhat. 

A szakszervezeti mozgalom - mint a magyar társadalom integráns része - is tisztában van a koronavírus járványveszély kapcsán kialakult, a nemzetközi élet kiemelkedő szereplői szerint is komoly helyzettel. Mi a nyilatkozatot aláíró konföderációk felelősséget érzünk elsősorban tagjainkért, de természetesen az egész társadalom állapotáért is. Ezért elfogadjuk és támogatjuk a kormányzat minden olyan erőfeszítését és intézkedését, amely a világjárvány kezelhetetlenné válását igyekszik meggátolni, amelyekkel az állampolgárok életét kívánja megóvni, megélhetését hosszútávon is biztosítani.

Ugyanakkor, mint a tagjaink és a munkavállalók érdekképviseleti, érdekvédelmi szervei – tudva azt, hogy most összefogásra van szükség a koronavírus világjárvány leküzdése érdekében - fel kell, hogy hívjuk a kormányzat figyelmét arra, hogy minden eszközt használjunk fel annak érdekében, hogy a világjárvány gazdasági terheit ne csak a munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a szegénységben élőknek kelljen viselniük.

Üdvözöljük a kormányzat azon intézkedéseit, amelyeket „a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről hozott, de szeretnénk jelezni, hogy – álláspontunk szerint - ezek részben már nem elégségesek, részben nem megfelelőek!

Nem elégségesek, mert nem minden olyan iparágat érintően biztosít a munkáltatói terhekkel kapcsolatosan kedvezményt, amelyek már most érintettek a járvány hatásai által, és amely ágazatokban a munkáltatók már most is termelés leállítására, az üzemek bezárására, a munkavállalók elbocsátására kényszerültek.

Részben nem megfelelőek, mert - álláspontunk szerint – a hozott rendelkezések nem minden esetben szolgálják a megadott célok elérését.

Ilyen szabály az, amely kimondja, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást bármikor, minden korlátozástól mentesen módosíthatja. Az ilyen szabályozás aránytalan rugalmasságot vár el a munkavállalótól, amely éppen a jelenlegi helyzetben sok esetben nem megvalósítható.

Nem a célnak megfelelő a rendelet azon rendelkezése, mely szerintA munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.” Ezzel a kormány gyakorlatilag akár az Mt. teljes felfüggesztését, figyelmen kívül hagyását lehetővé teszi. Elfogadhatatlan, hogy a jogalkotó éppen ebben, az évtizedek óta példátlan helyzetben hagyja védtelenül a munkavállalókat, tudva azt, hogy a munkavállaló nem egyenrangú tárgyalófele a munkáltatónak, különösen kiszolgáltatott jelen körülmények között.  Ezzel a rendelkezéssel az autonóm kollektív alkut teszi semmissé a jogalkotó, amely a munkavállalók nagyobb létszámának biztosíthatna egyenrangú tárgyalási feltételeket.

 

A nyilatkozatot aláíró konföderációk nem tartják elfogadhatónak, hogy a kormány a munka világát érintő rendelkezésekről nem konzultált a szociális partnerekkel, pedig ennek szükségességére az Európai Unió és az Európai Szakszervezeti Szövetség kiemelten is felhívta a Tagállamok figyelmét! Megértjük, hogy a jelenlegi helyzetben erre korlátozottan nyílik lehetőség, azonban jelezzük, korábban elküldött javaslataink is reakció nélkül maradtak.

A munkavállalókkal is szolidáris intézkedésekre van szükség, nem kizárólag a munkáltatókkal! Nem csak a munkahelyeket, de a munkavállalókat is meg kellene védeni! Egymás nélkül a kettő nem létezhet! Nem követhető az a gyakorlat, hogy a munkavállalók jogai feláldozhatók a vállalkozások védelme érdekében!

A konföderációk az érintett rendelet módosítása mellett – az elmúlt két hétben nem először –, olyan központi iránymutatást is szorgalmaznak, amely cselekvési kapaszkodó lehet a munkáltatók és a munkavállalók számára is. Egy ilyen iránymutatás alapját jelenti, hogy meg kell őrizni a munkahelyeket, nem kerülhet senki jövedelem nélküli helyzetbe, és a gyermekek szülei, ha másként nem megoldható akkor jövedelmük megtartása mellett, maradhassanak otthon. Egy családból legalább egy szülő, jövedelmét megőrizve a gyermek mellett legyen! Mindez nem valósítható meg a nélkül, hogy a kormányzat segítséget nyújtson ehhez a kis- és középvállalkozásoknak.

A rendelet módosításának tartalmáról és a további intézkedésekről induljon haladéktalan egyeztetés a szociális partnerekkel és a jövőben a szociális partnerekkel való egyeztetés nélkül ne jelenjen meg semmilyen jogi norma a munka világára vonatkozóan!

A szakszervezetek követendő példának tekintik számos Európai Uniós tagállam és Budapest főváros rendelkezéseit is, amelyeket utóbbi területen a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács tagjainak – vállalkozások és szakszervezetek képviselői – bevonásával és egyetértésével hoztak meg. Az intézkedések talán legfontosabb eleme, hogy pénzhiány miatt a fővárosi cégeknél nem lehet védőfelszerelésből hiány, illetve, hogy aki nem tudja másként megoldani a gyermekfelügyeletet, annak a kollektív megállapodásokon keresztül biztosítani kell az otthonmaradás feltételeit, jövedelemvesztés nélkül!

Meggyőződésünk, hogy összefogás, társadalmi szolidaritás nélkül nem lehet győzni a világjárvány hatásai ellen sem egészségügyi, sem gazdasági szinten. Ebben ajánljuk fel támogatásunkat és együttműködésünket!

 

Magyar Szakszervezeti Szövetség                                                                  LIGA Szakszervezetek

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés                                    Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

A munkavállalók is egyre inkább tartanak a járvány hatásaitól, ideértve esetlegesen a munkából történő kiesésüket illető következményeket is. A munkáltató működését akadályozhatja, hogy ilyen esetben nem biztos, hogy rendelkezésére állnak a munkavégzéshez szükséges anyagok, eszközök. A fentiek okán a lezárás azzal járhat, hogy a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének egyes, vagy akár az összes munkavállaló tekintetében. Tekintettel arra, hogy a hatályos munkajogi szabályozás erre a helyzetre nem (vagy nem feltétlen) nyújt minden tekintetben megfelelő és részletes eljárási protokollt, ezért javasoljuk, hogy mielőbb kerüljön sor egy egyeztetésre e tárgykörben az összes olyan munkáltatónál, ahol működnek a munkaügyi kapcsolatok.

A magunk (szakszervezetek) részéről kiinduló alapként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-át (ennek g. pontját) tekintjük, mely szerint keresőképtelen az is,  

„…akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”

 Ez a helyzet előállhat, ha a munkavállaló maga nem beteg, azonban környezetében előfordult fertőződés, így elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el vagy járványügyi zárlat alá kerül [a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 28. § (1) bekezdés, 29. §]. Ebben az esetben egyedül az otthonról való munkavégzés lehetősége merülhet fel. Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, a munkavállaló táppénzre jogosult, mégpedig a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig [Ebtv. 44. § g) pont, 48. § (7) bekezdés a)-b) pont].

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az említett rendelkezés elsősorban járványügyi-hatósági, orvosi szakkérdésnek minősül, ezért kiemelt szerepe lehet pl. a munkahelyi foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak, illetve az országos tisztifőorvosnak az adott helyzetek pontos megítéléséhez (és a táppénz-jogosultság alapjának – keresőképtelenség – megteremtéséhez).

A törvényi szabályozáson túl azonban álláspontunk szerint szükség lenne a munkáltatóknál olyan munkáltatói rendelkezésre és/vagy kollektív megállapodásra, ami részletesen szabályozná az ilyen esetekben történő eljárás részleteit, mielőtt eluralkodik a pánik.

Fenti helyzettől világosan meg kell különböztetni azt az állapotot, amikor a munkáltató érdekkörében merül fel a kérdés. Megemlítendő a problémakör megítélésekor az a munkajogi logika is, mely szerint a foglalkoztatás a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés], így amennyiben a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem tesz eleget, az állásidőnek minősül, és fő szabály szerint erre az időtartamra a foglalkoztatás, munkavégzés hiányában is köteles a munkavállalónak az alapbérét megfizetni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. Ez alól kivétel azonban az, amikor a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. A koronavírus terjedése, és az emiatt elrendelt fizikai, közegészségügyi korlátozások a munkáltatótól független tényezők, azokra neki ráhatása nincs, így az részéről nem elhárítható, tehát a zárlat idején az alapbér megfizetésére sem köteles. Álláspontunk szerint viszont ez az „elháríthatatlan külső ok” szűken értelmezendő, és alapvetően közegészségügyi kérdés. Addig a pontig tehát, amíg nincs ilyen irányú konkrét orvosi intézkedés, eljárás (pl. közegészségügyi, járványügyi helyzet) vagy konkrét, közvetlen kockázat az adott munkahelyen, azaz a helyzet nem elháríthatatlan objektíve, a szó szoros értelmében, addig a döntés álláspontunk szerint a munkáltatói érdekkörben merül fel és nem hivatkozhat a fenti kivételre. Ha tehát az adott munkáltató például nem szó szerint vett „elháríthatatlan külső” kényszerből (pl. állami, közegészségügyi intézkedés), hanem például preventív jelleggel, saját döntése alapján függeszti fel a munkavégzést, akkor az állásidő szabályai szerint a munkavállalóknak alapbért kell fizetnie.

Budapest, 2020. 03. 11.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés majd évtizede küzd azért, hogy az értelmiség megfelelő és hasznos helyre kerüljön a társadalmon belül, továbbá a teljesítményéhez méltó bérezésben részesüljön. Tapasztalnunk kellett, hogy a hazai értelmiség nem kapta meg a kellő erkölcsi és anyagi megbecsülést. Eközben az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés mára már azt is világosan látja, hogy nem csak az értelmiségnek, hanem az egész társadalomnak a jövedelmi fejlődése 1990-től máig jelentősen elmaradt a GDP fejlődéséhez mérten. (ld. 1. ábra). Az eltérésből eredően máig kb. 2,7 évi jövedelmi veszteség érte a magyar társadalmat. Másik jelenség, hogy erősen változott 1990 óta a jövedelmi rétegek részesedési aránya, vagyis pl. a legkisebb és a legnagyobb jövedelmi rétegek közti 4,6-szoros arány mára 8,6-re. Valóságban a lakosság 20%-ának hozott jelentős jövedelmi növekedést az 1989 utáni rendszerváltás. Eközben a lakosság szerény jövedelmű 80%-ának családonként (4 tagú) a GDP-hez mérten kb. 10 millió Ft jövedelmi elmaradása keletkezett (ld. 1. diagram).

Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT), csatlakozik a pedagógusok november harmincadikai demonstrációhoz, annak minden céljával egyetért.

Az ÉSZT - az oktatás teljes spektrumát felölelő konföderációként - hívja tagszakszervezeteinek tagságát és mindenkit, aki fontosnak érzi a magyar oktatás jövőjét, hogy csatlakozzon a meghirdetett demonstrációhoz!

Elfogadhatatlan, hogy a kormány átnéz azokon, akik áldozatos munkájukkal szolgálják az ország jövőjét, és politikai célúnak állítja be a szakmájukért aggódó pedagógusok megmozdulását.

A pedagógus bérek nincsenek összhangban az elvégzett munka mértékével és felelősségével. Egy fiatal pályakezdő pedagógus, ma nem keres többet, mint egy pályakezdő, szakmával rendelkező, de nem diplomás munkavállaló! Ezért egyre kevesebben választják ezt a hivatást. A pedagógus hiányból adódó állandó helyettesítések, és az amúgy is magas kötelező óraszám miatt, a tanárok felkészülése a következő órákra, a dolgozatok javítása, legtöbbször a családi életük rovására megy.

Az oktatás mindenkit érintő közügy! Ezért nem hagyhatjuk magukra azokat, akik a gyermekeinket tanítják és kiállnak az igazukért! 

 

ÉSZT

Az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülésének (ÉSZT) Elnöksége aggodalommal figyeli a szakképzés átalakításának folyamatát. Az ÉSZT véleménye szerint a törvényjavaslat jelenlegi állapotában még módosító indítványokkal sem lesz alkalmas arra, hogy egy ilyen nagyszabású átalakítást szolgáljon. A törvény által kötelezően előírt egyeztetés elmaradt, a tervezet munkajogi része elfogadhatatlan, a szakmai-tartalmi részek kimunkálatlanok. Konföderációnk, különösen a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) kivezetését tartja munkavállalói szempontból rendkívül veszélyesnek. A mostani javaslat szélesre nyithatja a kaput azon törekvések előtt, mely a közalkalmazottak többszázezres tömegét vezetné ki a törvény nyújtotta jogbiztonságból.

Az ÉSZT a fenti okok miatt a törvényjavaslat visszavonását követeli és elvárja, hogy azonnali érdemi tárgyalások kezdődjenek a szakszervezetek és a kormány illetékes képviselői között. Olyan egyeztetések, ahol a felek a törvényjavaslatról a vonatkozó rendeletek tervezetével együtt formálhatnak véleményt.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés a Nyugat-Dunántúli régióban az ÁFEOSZ-COOP Szövetséggel és a Munkástanácsok Országos Szövetségével konzorciumi partnerként együttműködve 2016. július 1. napjával elindította az ingyenes jogsegély szolgáltatásokat személyes, telefonos, e-mailes, online formában a JOGpontok projekt keretében, amely szolgálatatások 2019. szeptember 30-ig voltak elérhetők.

A Nyugat-Dunántúli régió által felölelt 3 megyében összesen 22 településen, 26 helyszínen, 4 témában – munkajog, cégjog, adójog és társadalombiztosítási jog – biztosították tapasztalt ügyvédek a személyes jogsegély lehetőségét az érdeklődők számára. A 39 hónap során a régióban közel 16 000 ügyfél vette igénybe a személyes jogsegélyt, és több mint 37 000 megkeresés érkezett a jogászokhoz.

A helyszíneken biztosított személyes tanácsadás mellett az érdeklődő személyek a honlapon online és e-mailes formában is segítséget kaphattak a www.jogpontok.hu weboldal használatával, biztosított volt a telefonos díjmentes jogi tanácsadás is egy ingyenesen hívható zöldszámon (06-80-778-800), valamint a projektek keretében megrendezésre kerülő JogÁsz Napok során személyesen lehetett kérdéseket feltenni és tájékozódni az említett jogterületekről az esemény idejére kitelepült ügyvédektől.

A projektek másik sikeres pillére a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat 2019.06.30-ig működött jelen konstrukció keretében.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés 2019. október 14-én délután ünnepelte meg alapításának harmincadik évfordulóját.

Az ünnepi kongresszuson részt vett, többek közt, Liina Carr az Európai Szakszervezeti Szövetség konföderációs titkár asszonya és a magyar kormány részéről Latorcai Csaba János az EMMI közigazgatási államtitkára. A magyar szakszervezeti konföderációk közül az eseményen jelen volt, Mészáros Melinda, a LIGA elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke és Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, valamint Földiák András a SZEF nemrégiben leköszönt elnöke. Az ÉSZT által létrehívott Duna-Kőrös-Maros-Tisza Regionális Együttműködésben részt vevő román FRATIA és a szerb SONK küldöttsége is együtt ünnepelt velünk.

Miután Kuti László, az ÉSZT elnöke elmondta beszédét, amelyben megemlékezett az elmúlt harminc évről és felvázolta a konföderációnk előtt álló feladatokat, a megjelent vendégek köszöntő beszédei hangzottak el.

Az ÉSZT munkájában kiemelkedő szerepet vállalóknak díszoklevelet adományozott a vezetőség, majd Hay Anna fuvola szólója zárta az ünnepséget.

 

 Latorcai Csaba János az EMMI közigazgatási államtitkára köszönti a ÉSZT jubileumi kongresszusát 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés ma megtartott rendkívüli kongresszusán felvette tagjai közé a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét.

A kongresszuson Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke kihangsúlyozta, hogy szakszervezetük mindig markánsan áll ki tagjaiért, ennek köszönhetően sikerült megfordítani a kilépési trendet. Az új belépőknek köszönhetően jelentősen nőtt a taglétszámuk. Érdekképviseleti munkájukat és érdek érvényesítő erejüket nagyban segíti majd az, hogy egy olyan konföderációhoz tartozhatnak, amely a közszférában meghatározó erővel bír.

Kuti László, az ÉSZT elnöke hangsúlyozta, hogy a PDSZ csatlakozásával a konföderáció már az oktatás teljes spektrumát felöleli, a közoktatástól az egyetemekig, ami jelentősen hozzájárulhat a sikeres érdekképviseleti munkához.

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) megdöbbenéssel olvasta azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a kormány, figyelmen kívül hagyva a tudományos élet véleményét, parlamenti erőfölényével visszaélve, einstandolja a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát.

Az újonnan felállítandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kapja meg ingyen használatra az MTA épületeit. Ez színtiszta államosítás.  Létrehozzák a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, amely eldönti a támogatott kutatások irányát. Ez a kutatói szabadság lábbal tiprása, mely ellene megy az európai értékeknek. 

Ezért kérjük a kormányt, és legfőképpen Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, mint beterjesztőt, hogy gondolják végig még egyszer a törvényjavaslatot, és keressenek egy konszenzuson alapuló megoldást! A magyar tudományos élet szabadsága nem lehet alárendelve rövidtávú aktuálpolitikai kérdéseknek.

 

ÉSZT  

Az ÉSZT a MASZSZ és a SZEF, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetség és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösen ünnepelte meg május elsejét Budapesten, a „Tisztes munkát! Tisztes bért!” jegyében.

Több mint 1500 ember gyűlt össze délelőtt a Kodály köröndön a szakszervezetek által meghirdetett tüntetésen. A menet 11 órakor elindult a Koós Károly sétány felé, ahol a felállított színpadon beszédet mondott Thiébaut Weber, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szövetségi titkára és Jan Willem Goudriaan az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) főtitkára, valamint a szervező konföderációk és szakszervezetek képviselői.

A beszédek után a résztvevők átmentek a Városligetben található szakszervezeti sátrakhoz, ahol fórumok, beszélgetések voltak, többek közt az európai szociális pillérről az ETUC és az EPSU képviselőivel, a szakszervezetek magyarországi helyzetéről és természetesen az elmaradhatatlan sör-virsli várt mindenkire.

    

ÉSZT – MASZSZ – SZEF KÖZÖS SÁTOR

A MUNKA ÜNNEPÉN

  1. május 1.

 

Tisztes munkát! Tisztes bért!

 

A Kodály-köröndről 11.00 - kor induló felvonulás, valamint a Koós Károly sétányon felállított 11.45-től   a nagyszínpadon elhangzó beszédek után

a konföderációk közös sátorában és a környékén

a Kós Károly sétányhoz és a Városligeti tóhoz közel

12.00 – 14.00 között Totó-tombola a SZEF és a MASZSZ ifjúsági tagozatainak szervezéséven, Fődíj: 2 főre szóló Sziget napijegy, további ajándékok: SZEFIT és MASZSZ Ifi ajándékcsomagok

Közéleti beszélgetések röviden - SÁTOR

Moderátor: Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke 

13.00 Thiébaut Weber, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szövetségi titkára és Jan Willem Goudriaan az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) főtitkára a Szociális Jogok Európai Pilléréről és a munkavállalói érdekvédelem helyzetéről

13.30 A szakszervezeti aktivizmusról a versenyszférában és a közszférában. Bevezetőt mond és moderál: Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, a Beszélgetésben közreműködik: Csóti Csaba, Kordás László, a MASZSZ elnöke és Kuti László, az ÉSZT elnöke

Közreműködnek: a Kőbányai Zenei Stúdió növendékei

14.00 Fellép a HANEM! - SÁTOR

Nádori Lídia, Bíró Kriszta – ének, Murányi Márta – tangóharmonika, ének, Rick Zsófi – hegedű, ének, Sváb Ági – nagybőgő.

Dalaik humorral, szenvedéllyel, kikacsintással foglalják össze, hogyan élünk (vagy szeretnénk élni) Magyarországon, napjainkban. 

 

14.20     Totó-tombola sorsolás - SZABADTÉREN (2 főre szóló Sziget napijegy, a SZEFIT és MASZSZ Ifi ajándékcsomagjai)

14.30 ZUMBA - SZABADTÉREN fiataloknak és kevésbé fiataloknak egyaránt Csányi István vezetésével

15.00  Nyílt Ifjúsági Fórum- - SZABADTÉREN (a tombolasorsolás után)

A MASZSZ IFI, a SZEFIT, és a Hallgatói Szakszervezet (HaSZ) közös szervezésében

15.00 Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot? - SÁTOR

Moderátor: Dési János újságíró, szerkesztő-műsorvezető (Klubrádió),

aki Dr. Petschnig Mária Zita közgazdásszal, Tétényi Éva "független politikussal", Galló Istvánné SZEF alelnökkel, Dr. Dávid Ferenc közgazdásszal, Tarnay Kristóffal, a Szegedi Civil Háló alapítójával, Földiák András SZEF elnökkel  beszélget

 

 

A programok közben karikatúrák kiállítása, gyereksarok, mókák kicsiknek - nagyoknak.

 

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRNAK A RENDEZŐK

 

 

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) aggodalommal figyeli a Magyar Tudományos Akadémiára nehezedő egyre nagyobb kormányzati nyomást. Reméljük, hogy a kérdés nem egyszerűsödik le csupán a kutatóintézetek finanszírozásának vagy az MTA ingatlan vagyonának kérdésére, és legalább olyan fontos lesz az ott dolgozó kutatók és munkatársaik jövője is.

Az utóbbi hónapok feszült munkalégkört teremtettek a kutatóintézetekben. Palkovics László miniszternek, több, az Akadémia jövőjéről szóló kijelentése, amelyekben nemzetközi példákra hivatkozott, csúsztatás volt, nem felelt meg a valóságnak.

Az ÉSZT nem érti, hogy egy pár éve kidolgozott oktatói-kutatói életpálya modell után - ami némi biztonságot, kiszámíthatóságot hozott a tudományos életben - mi szükség van ismét a bizonytalanságba taszítani azokat az embereket, akik nélkül Magyarország végérvényesen lemaradhat az innováció és a tudományos fejlődés területén. Ez tovább erősítheti hazánk lecsúszását a világban, hiszen csak olyan beruházások fognak Magyarországra jönni, amelyek hozzáadott értéket nem kívánnak. Végérvényesen összeszerelő üzemmé válhat Magyarország!

A kutatás szabadságát nem szabad korlátozni rövidtávú, politikai-gazdasági érdekek miatt. Az alap- és a társadalomtudományi kutatásokra is szükség van az ország felemelkedésének érdekében. Nem csak az azonnal pénzre váltható, ipar számára profitot hozó kutatások, fejlesztések számítanak fontosnak.

Nincs valódi gazdasági vagy egyéb racionális indok arra a kormányzati célra sem, hogy a kutatók és a munkatársaik kikerüljenek a közalkalmazotti státuszból. Ez mindössze egzisztenciális bizonytalanságot szül a munkavállalók körében, akik így elhagyhatják a pályájukat, vagy külföldre távozhatnak.

Kérjük, hogy a Kormány vizsgálja felül álláspontját, hallgassa meg az érintettek véleményét! Ne erőszakkal, törvénymódosítással fenyegetőzve, hatalmi pozíciójával durván visszaélve hozzon meg az ország jövőjét katasztrofálisan befolyásoló döntéseket!

 

ÉSZT 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Wednesday the 30th. .