Mozgásban az érdekvédelem
Már nem csökken a szakszervezetek szervezettsége, mind eredményesebb bérharcot folytatnak, érik az együttműködésük erősödése – ezt fogalmazták meg egymástól függetlenül a nagy konföderációk vezetői a KSH elemzésére reagálva, amely szerint fokozatosan fogy az érdekvédelmi szervezetek taglétszáma.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) pénteki ülése előtt jelentetett meg az állami hírügynökség egy bőséges összefoglalást a szakszervezetek taglétszámának alakulásáról. A KSH adataira alapozva arról számolt be az MTI, hogy csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években. A munkavállalók érdekképviseleteit súlytalanító adatok vélhetően a kormány pozícióinak erősítését szolgálják a jövő évi bértárgyalások előtt, de ettől még az adatok megfelelnek a valóságnak, bár a Népszava által megkeresett szakszervezeti vezetők árnyaltabb képet vázoltak fel.
Tudta? Az OEP megszűnése után működési zavarokra kell felkészülni az egészségügyi ellátó rendszerben!
Az idén januárban bejelentett „bürokrácia csökkentés” egy újabb szomorú szakaszához értünk, 2017. január elsején, az Országos Egészségpénztár (OEP) 125 év működés után megszűnik.
Erre az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) már többször is felhívta a közvélemény figyelmét!
Balog Zoltán, az EMMI minisztere október 14-én, az OEP dolgozóinak tartott tájékoztatón arról beszélt, hogy ha az egészségügy irányítását hatékonyabbá akarják tenni, akkor a minisztérium alá kell rendelni.
Ha a hatékonyság alatt a totális kézi vezérlést és egy új, több mint kétszáz főt foglalkoztató helyettes államtitkárság létrehozását érti, akkor igaza van a miniszter úrnak. Azonban a számok mást mutatnak!
Az OEP körülbelül 2000 milliárd Forintot kezelt évente. Működési költsége, az általa kezelt összeg kb. 1,5 %-a. A német társadalombiztosító 5 %-os működési költséggel, egy átlagos üzleti alapon működő biztosító pedig 8-10 %-os költséggel teszi mindezt!
Ezt az alacsony működési költséget kívánja a kormány 20 %-al csökkenteni!
26. IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY (2016/2017-ES TANÉV)
KIK INDULHATNAK?
Egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve pályázhat minden 1996. október 1. és 2003. augusztus 31. között született fiatal, aki még nem kezdte meg felsőoktatási tanulmányait. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is.
MIT LEHET NYERNI?
I. díj: (max. három) havi 30 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
II. díj: (max. három) havi 20 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
III. díj: (max. négy) havi 10 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
a fiatalok szakmai, tudományos továbbfejlődésének támogatására.
Bővebben: 26. IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY (2016/2017-ES TANÉV)
A közoktatás helyzetéről tartott tanácskozást az ÉSZT, a SONK és a CNSLR-Frǎţia
Október 13. és 15. között Békéscsabán tartotta soros ülését a Duna-Kőrös-Maros-Tisza regionális együttműködés (DKMT) keretében az ÉSZT, a vajdasági SONK szakszervezeti konföderáció és az erdélyi CNSLR-Frǎţia konföderáció.
A konferencia címe „A pedagógus életpálya jogi szabályozása, a közoktatás jelenlegi helyzete a DKMT országaiban” volt.
A program részeként három békéscsabai középfokú oktatási intézménybe is ellátogattak a résztvevők, ahol az igazgatók bemutatták az iskolájuk hétköznapjait, és beszéltek a magyarországi pedagógus életpálya gyakorlati tapasztalatairól. A résztvevők emellett bemutatták az országukban jelenleg aktuális problémákat és a tervezett változásokról is beszéltek.
Mind a három delegáció egyetértett abban, hogy a konferencia sikeres és hasznos volt, és az ott elhangzott információkat és tapasztalatokat tudják hasznosítani a munkájuk során.
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalának nyilatkozata
A Tisztes Munka Világnapján öt magyar szakszervezeti konföderáció – az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – képviselői tanácskoztak.
Megállapították, hogy a mai Magyarországon a foglalkoztatottak nem kapnak tisztes bért és a tisztes foglakoztatás alapvető feltételei is hiányoznak.
A szakszervezetek a munka értékével arányos bért, törvényes foglakoztatást követelnek, amelyekről a közeli napokban tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal.
Budapest, 2016. október 7.