Már korábban is több alkalommal felvetődött, hogy módosítani kellene a gyülekezési törvényt, de az ehhez szükséges kétharmad hiányzott. Most a Fidesz jelezte, hogy változtatna, és egyelőre bármit meg is tehet.

Módosítaná az 1989-ben elfogadott, és lényegét tekintve azóta szinte változatlan formában hatályos gyülekezési törvényt Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke. Szerinte az elmúlt huszonöt év tapasztalatai azt mutatják, van nagyon sok olyan kérdés, amit „tisztázni, rendezni kellene, és amelyeknek a rendezetlensége a jogalkalmazást nehezíti meg". Ezzel kapcsolatban az azonos helyen és időben tartandó demonstrációra, illetve a tüntetések időtartamára utalt. „Az természetesen bárkinek alapvető szabadságjoga, hogy a kormány ellen tüntessen. Azonban a Parlament előtt hónapokon át tartó sátortáborozás visszaélésszerű gyakorlása a gyülekezési jognak" – mondta a Népszabadság szilveszteri számában megjelent interjújában a politikus.

A változtatás igénye nem először merül fel, és bár Gulyás tagadja, hogy a mostani demonstrációk miatt lenne szükség a jogszabály módosítására, szinte minden korábbi ötlet valamilyen konkrét esemény kapcsán fogalmazódott meg. Vélhetően ezúttal sem lehet más a magyarázat, hiszen a parlamenti alelnök maga utal a hónapok óta tartó Kossuth téri „sátortáborozásra", ami szerinte a joggal való visszaélés. Ha igaza van, 2006 őszén is hasonló volt a helyzet, amikor a Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde kiváltotta tiltakozó akció résztvevői hetekig táboroztak a Parlament előtt, tönkretéve a téren akkor még létező zöldterületeket.

Szóba került a gyülekezési törvény módosítása már az első Orbán-kormány idején is, amikor 1999 februárjában neonáci tüntetést szerveztek szélsőjobbosok a budai Várban. Orbán Viktor miniszterelnök akkor egy rádióinterjúban jelezte: maga is hajlik arra, hogy a rendőrségnek szélesebb hatáskört kellene biztosítani a demonstrációk engedélyezésénél. Úgy látta azonban, hogy a döntést társadalmi vitának kell megelőznie, a demokráciák örökös kérdése ugyanis, hogy ideológiai okokból korlátozható-e a gyülekezési jog.

Akkor megfogalmazódott, hogy amennyiben a rendőrség – például egy bűncselekmény megelőzésére hivatkozással – lehetőséget kapna tüntetés előzetes betiltására, akkor ilyen hatáskör birtokában bármikor súlyosan korlátozhatná a gyülekezési jogot. Más vélemények szerint ezt a lehetőséget nem kellene kizárni, de ilyen döntés meghozatalára nem a rendőrség, hanem a helyi önkormányzatok kaphatnának felhatalmazást, biztosítva a határozat bírósági felülvizsgálatát. Mindebből akkor nem lett semmi, mert a Fidesz feles többsége kevés volt egy kétharmados törvény módosításához.

Pér évvel később, már a Medgyessy-kormány idején ismét felvetődött a törvénymódosítás igénye, ugyancsak egy szélsőjobbos tüntetéssel összefüggésben. Az akkori elképzelések szerint ha a rendezvény bejelentéséből vagy más körülményekből arra lehet következtetni, hogy a tüntetés egyértelműen bűncselekmény végrehajtásával vagy arra való felhívással járhat, akkor a rendőrség a rendezvényt betilthatná. Ez a javaslat is gyorsan feledésbe merült, hiszen az akkori ellenzéket ehhez nem lehetett volna megnyerni. A jogszabály egyetlen lényegi ponton viszont változott: azóta egy tüntetést akkor lehet megtiltani, ha a „közlekedés más útvonalon nem biztosítható", míg a korábbi szabályozás szerint ilyen hatósági döntéshez a „közlekedés rendjének aránytalan" sérelme is elég volt.

A 2006-os események után megint hosszas szakmai és politikai vita folyt arról, hogy a gyülekezési joggal való visszaélést miként lehetne megakadályozni. Az akkori javaslat szerint változtatni kellett volna az elhúzódó tüntetések esetében a bejelentési kötelezettségen, előírva azt, hogy a szervezők négy-öt naponta a rendezvényt ismét jelentsék be. A szervezőknek – a Kossuth téren történtekre tekintettel, ahol emberek hetekig életvitelszerűen tartózkodtak – előírták volna, hogy tartsák be a közegészségügyi és a környezetvédelmi szabályokat, emellett tiltani kívánták az este 22 és a reggel 6 óra közötti időszakban a lakóépületek, iskolák, kórházak és szociális intézmények környezetében a hangos tüntetést.

Felvetődött emellett, hogy célszerű tisztázni, mi tekinthető választási gyűlésnek, mert a Parlament előtti demonstrációt 2006-ban azért nem oszlatták fel, mert a közelgő önkormányzati választás miatt azt kampányrendezvénynek minősítették, amit nem kell bejelenteni. Szabályozták volna az azonos helyszínre és időpontra meghirdetett rendezvények esetén követendő eljárást is. Vagyis: ha ugyanazon területre többen szerveznének tüntetést, azok csak akkor tarthatók meg, ha a résztvevők biztonságosan elkülöníthetők, ellenkező esetben a korábbi bejelentőé a demonstráció joga. Ezekből a javaslatokból sem lett semmi.

A gyülekezési joggal való visszaélés egyébként nemcsak a tüntetők, hanem az állami szervezetek esetében is felvetődött, ami nem egyszer ugyancsak ellenérzéseket váltott ki. Korábban betiltották például az Andrássy útra tervezett melegfelvonulást arra hivatkozással, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, miközben például a békemenetesek is ott masírozhattak. A döntést a bíróság utóbb felülírta. De nem egyszer előfordult az is – a korábbi és a mostani kormány idején egyaránt –, hogy a rendőrség egyes helyszíneket műveleti területté nyilvánított, s arra hivatkozva, hogy azok nem minősülnek közterületnek, oda a demonstrációt nem engedélyezték.

Ugyancsak megesett, hogy állami vezetők a rendőrségnek tüntetés betiltására adtak utasítást, és a döntést a bíróság utóbb nem minősítette jogellenesnek. Ez akkor is aggályos, ha a szervezők személye alapján egyértelmű volt, hogy a rendezvény résztvevői olyan szélsőséges nézeteket képviselnek, amelyek nyíltszíni hangoztatása mások alkotmányos jogait sértheti. Az ilyen helyzetekre azonban törvényes megoldást kellene találni, különben könnyen előfordulhat, hogy az aktuális hatalom politikai megfontolások alapján korlátozhatja a gyülekezési jogot.

Az 1989-es jogszabály módosítására tehát valóban szükség lehet, a Gulyás által említett esetek miatt is. A Fidesz ezzel kapcsolatban ötpárti egyeztetést helyezett kilátásba, de az eddig gyakorlat alapján elég valószínű, hogy az elképzeléseiket mindenképpen keresztülviszik. Az pedig könnyen oda vezethet, hogy a jogértelmezési nehézségek dacára többé-kevésbé használhatónak bizonyult gyülekezési törvény sorsa az lehet, mint a sztrájktörvényé: a munkabeszüntetés továbbra sem tilos, de a hatályos szabályok szerint a közszolgáltatások esetében nagyjából lehetetlenné vált.

 

Forrás: Népszabadság

 

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 19th. .