A kisgyermekes anyák munka világába való visszatérésében nagy különbségek vannak a kevésbé és a jobban képzettek közt.

„Egy szinte kizárólag 55-60 éves férfiakból álló parlament nem fog nő- és családbarát szabályozásokat alkotni” – Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete fogalmazott így a hazai egyenjogúsági törekvésekkel kapcsolatosan egy szakmai beszélgetésen. A nagykövet szavait mi sem támasztja jobban alá, mint hogy a Jól-Lét Közalapítvány rendezvényén több tucat nő mellett két férfit lehetett látni a közönség soraiban. A Nők (munka)helye címet viselő rendezvényen amellett, hogy visszafogadó munkahelyeket díjaztak – az NI Hungary és a K&H Csoport kapott elismerést – , a jelenlegi hazai helyzetet elemezték szakértők.

Ambíció nélkül

A magyar női foglalkoztatásban a rendszerváltás után jelentős visszalépés következett be, a multicégek megjelenésével párhuzamosan csökkent a női foglalkoztatottság. A helyzet csak az uniós csatlakozás óta javult valamennyit.

– Az esélyegyenlőség és a diszkrimináció fogalma bekerült a köztudatba, de folyamatosan jelen vannak a nőket a tradicionális szerepkörökbe visszaszorító ideológiák is – mondta Keveházi Kata, a Jól-Lét elnöke. Az északi vízió, mely szerint az alacsony egyenlőtlenség a nemek közt társadalmi fejlődést eredményez, itthon nem valósult még meg, sőt a nők kevesebb időt és energiát fektetnek tanulásba, kevesebbet kérnek és kapnak munkájukért, lassabban találnak új állást, nem terveznek kiugró karriert, és több házimunkát, kevesebb rekreációs tevékenységet adnak maguknak, mint férfi társaik.
A sztereotípiáknak engedve így nem is javul munkaerő-piaci helyzetük.

Kevés a dolgozó anya

Ez jól leképződik a foglalkoztatottságban is. Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa arról számolt be, hogy messze elmarad a nők magyarországi foglalkoztatottsága nemcsak az EU-tizenötök, de a visegrádi országok átlagától is. A magyar nők foglalkoztatottsága 53%-os, a 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőké pedig ennek is fele, mindössze 26%.

– Sok oka van ennek, melyek közt a szakpolitika is szerepel. Hosszú tendencia a nők rossz munkapiaci helyzete. Ma Magyarországon minél több gyermek van egy családban, annál inkább otthon a nő helye – fogalmaz Szikra Dorottya. A kutató szerint sem a szocialista-, sem a Fidesz-kormányok nem tettek a status quo megváltoztatásáért. A gyes, gyed megerősítése helyett az apák gyermeknevelésbe való bevonásával, a nők közéleti szerepvállalásának támogatásával, bölcsődék, rugalmas gyermekintézmények létrehozásával kellene tenni azért, hogy ne záruljon be a munka világa a gyermeket vállalók előtt. Kollonay Csilla, az ELTE és a CEU jogi professzora hozzátette: kevés az, amit az apák aktívabb bevonásának érdekében a rendszer nyújtani tud. Öt nap pótszabadság jár gyermek születésekor a férfinak, de a munkahelyi védelem csak egy szülőt illet meg, még akkor is, ha mindketten otthon maradnának a gyermekkel, és ellátást is csupán egyikük kaphat.

Hatalmas eltérések

A női foglalkoztatás nagy területi különbségeket mutat Gregor Anikó, az ELTE szociológusdoktorandusza szerint. Az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon rosszabbak a foglalkoztatottsági mutatók, mint az ország egyéb részein, és magasabb a munkanélküliségi ráta is – az Alföldön és a Dél-Dunántúlon a nők munkanélküliségi rátája meghaladja a férfiakét. A Gregor Anikó vizsgálta KSH- és MFE-adatokból az is kiderült: a 15–64 éves, munkát nem kereső nők mintegy 15 százaléka azért állástalan, mert nem tudja megoldani gyermekének vagy más családtagjának gondozását. A gyermekfelügyelet miatt otthon maradó nőknek egyharmada kizárólag azért nem keres megoldást helyzetére, mert az túl drága lenne – összességében a 15–64 éves korú nők 30 százaléka mondhatja el magáról, hogy gyermeke miatt nem tud dolgozni.

A kisgyermekes anyák munka világába való visszatérésében nagy különbségek vannak a kevésbé és a jobban képzettek közt: a diplomás nők 92 százalékának van hova visszamennie dolgozni egy Tárki-felmérés szerint, a nyolc általánost végzetteknél ugyanez 12%. Idegennyelv-ismeret terén is hatalmas a különbség: akik beszélnek valamilyen nyelven, azoknak 48%-át várja munkahely, míg akik csak magyarul értenek, azoknál 18% ez az arány.

A nők esélyeinek javítására a Norvég Civil Alap támogatásával Nóra-hálózat néven tanácsadó pontokat hozott létre a Jól-Lét Közalapítvány: tizenkét városban, a helyi munkaerőpiac ismeretével felvértezve segítenek a nőknek, hogy a nehézségek és a különbségek ellenére is találjanak helyet a munkaerőpiacon.

Egyenlő bánásmód

A diszkriminatív álláshirdetések és interjúkérdések még mindig gyakoriak az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint. A fogyatékkal élő gyermeket nevelő nők ügyeiben látják az elmúlt évek legnagyobb problémáját, de előfordul az is, hogy

az óvoda a cukorbeteg gyermek ellátását nem vállalja. Kirívó esetek is előfordulnak: egy reprodukciós eljárásban részt vevő nő ügyvédjén keresztül kereste meg kezelőorvosát a munkáltatója, hogy az eljárás várható kimeneteléről érdeklődjön. Örökbefogadási szándékáról munkaadóját értesítő nővel történt meg az, hogy a munkáltató megkereste az ügyet intéző gyámhivatalt, ahol a nőt igyekezett negatív színben feltüntetni, hogy ne kapjon gyermeket.

Forrás: metropol.hu

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Friday the 28th. Custom text here.